Tolnai Népújság, 1992. január (3. évfolyam, 2-26. szám)

1992-01-25 / 21. szám

2 »ÚJSÁG VILÁGTÜKÖR - HAZAI TÜKÖR 1992. január 25. Egzisztencia- és más büntetőeljárás Kormányszóvivői tájékoztató Világpolitika sorokban Folytatják a harcot? Moszkva. Zviad Gam- szahurdia megbuktatott grúz elnök számos híve haj­landó letenni a fegyvert - közölte az Interfax hírügy­nökség a kormányzó kato­nai tanács egy meg nem ne­vezett tisztségviselőjének tájékoztatására hivatkozva. Hír szerint megállapodás születet Gamszahurdia Zugdidiben tartózkodó hí­vei és a katonai tanács kép­viselői között, hogy a fegy­verletételre csütörtök éjfélig sor kerül. A Reuter ugyan­akkor azt jelentette, hogy Gamszahurdia fegyveres támogatói íjjegesküdtek, akkor is folytatják a harcot, ha vezetőik megadják ma­gukat. Kínai-izraeli dipolomáciai kapcsolat Peking. Kína és Izrael pénteken nagyköveti szin- ten felvette a diplomáciai kapcsolatokat. Az erről szóló közös közleményt Pekingben írta alá Csien Csi-csen kínai külügymi­niszter és a szerda óta ott tartózkodó izraeli kollégája, David Levi. A Kínai Nép- köztársaság és Izrael között korábban sohasem volt dip­lomáciai kapcsolat. A BT ál­landó tagállamai közül Kína utolsóként normali- zálta viszonyát a zsidó ál­lammal. Ezzel Kína szabad bejárást kapott a közel-ke­leti békekonferencia tárgyalótermeibe. A dip­lomáciai kapcsolatfelvétel nyomán mindkét ország el­szigeteltsége - Kína világ­méretű és Izrael ázsiai mé­retű „kiközösítettsége" - várhatólag megszűnik. Bolgár alkotmányos monarchia Valladolid. II. Simeon volt bolgár uralkodó csütör­tökön az alkotmányos mo­narchia mellett tett hitet. Szerinte egy ilyen monar­chia megfelel az ország si­ralmas gazdasági helyzete miatt a demokráciából ki­ábrándult bolgárok óhajá­nak. A Spanyolországban élő volt cár, aki most 54 éves, egy valladolidi konfe­rencián saját személyéről így nyilatkozott: azon keve­sek egyike, akik semmivel sem járatták le magukat Bulgária kommunista múltja idején, és rendelke­zésére áll a bolgár népnek. Új ENSZ-tagok New York. Az ENSZ Biz­tonsági Tanácsa csütörtö­kön szavazás nélkül java­solta a közgyűlésnek, hogy vegye fel Kazahsztánt a vi­lágszervezet tagjai közé. David Hannay, a BT soros elnöke a testület valameny- nyi tagja nevében gratulált Kazahsztánnak a határozat elfogadása alkalmából. Még ugyanezen a napon a BT át­adta az új tagok felvételével foglalkozó bizottságának Örményország, Üzbegisz­tán, Tádzsikisztán és Kirgi­zia a Kazahsztánénál vala­mivel később benyújtott ha­sonló értelmű folyamod­ványt. A bizottság pénteken ül össze a kérdés megtár­gyalására. Várakozások szerint a közgyűlés február végén kezdődő 46. üléssza­kán mind az öt volt szovjet köztársaságot felveszik a vi­lágszervezetbe. (Folytatás az 1. oldalról) Szabó Tamás beszámolt ar­ról, hogy az elmúlt évben az Egzisztencia-hitel meglehető­sen nagy népszerűségnek ör­vendett: 873 alkalommal vették igénybe, s a számláról összesen 1 milliárd 786 millió forintot fo­lyósítottak. A Magyar Nemzeti Bank úgynevezett privatizációs hitele viszont nem bizonyult si­keresnek, arról mindössze né­gyen vettek fel, összesen 12 mil­lió forintot. Ez tette szükségessé a hitelek átalakítását, egyetlen Egzisz­tencia-hitellé való összevoná­sát. Az Egzisztencia-hitel kama­tainak megállapítása eddig a kormány hatáskörébe tartozott, ezentúl a Magyar Nemzeti Bank feladata lesz. A jegybank egyébként most dolgozza ki új kamatpolitikáját, tehát elképzelhető, hogy a már bejelentett kamatcsökkenés mellett további lépéseket is tesznek a privatizációs hitel Jugoszláviában mind gyak­rabban vetik fel a hivatásos hadsereg létrehozásának szük­ségességét, de ezúttal a Politika című lapban megjelent írás in­kább a profi haderővel szem­beni ellenérveket sorolja fel. Misorlav Lazanski, a Politika katonai szakírója elutasít szá­mos olyan bírálatot, amelyet a légierőnek címeztek a horvát­országi és szlovéniai harcokkal kapcsolatban, s amelyek időn­ként érvenként szolgálhattak a profi haderővel kapcsolatos vi­tákban. A profi haderő létreho­zása egyébként már elkezdő­dött, január eleje óta folyik a to­borzás, eddig azonban nem kö­zölték, hogy milyen arányú a je­lentkezés. A sajtóban azonban többször közzétették a tisztek illetményéről szóló hivatalos adatokat, mintegy annak cáfo­latául, hogy a tisztek nagyon komoly összegeket keresnek a frontszolgálattal. A Politikában pénteken közölt elemzés sze­rint a hivatásos hadseregnél abból kell kiindulni, hogy a le­endő profi katonák a nagyobb terhek miatt legalább 30 száza­lékkal többet akarnak kapni a polgári fizetésnél, mert külön­ben nem éri meg számukra a szolgálat, s nem fogják aláírni a jelentkezést. Az elemzés szerint azonban egy ilyen profi haderőt még Németország és Franciaország sem engedhet meg magának, ott is csak részben hivatásos az állomány. A kérdés eldöntésé­nél fontos szempont a haderő méretezése is - hangzik az elemzés. - Bulgária például 107 ezres haderőt tart fegyverben, s így Szerbiának, illetve Jugo­szláviának sem lehet ennél ki­sebb hadserege. Lehet például egy százezres profi hadereje, ez azonban kö­rülbelül hatszor annyiba ke­rülne, mint a jelenlegi sorozott haderő. A Politika elemzésében szá­mos példát hoz fel, amikor a lé­gierő javaslatokat tett külön­böző helyzetek megoldására a szlovéniai és a horvátországi háborúban, ám a legfelsőbb pa­Bajcsy-Zsilinszky Endrét a délszláv - szerb és horvát - né­pek iránt érzett barátsága kész­tette arra, hogy amikor értesült az ottani nyugtalanító esemé­nyekről, nemcsak vállalta az ügy képviseletét, hanem még személyesen is elutazott oda ­ügyében. További változás a hi­telt illetően, hogy megszűnik a hitelfelvétel felső határa. Kiterjed emellett a felvételi lehetőség a társaságokra is, így a jövőben már nemcsak egyéni vállalkozók folyamodhatnak kölcsönért. Ugyancsak újdon­ság, hogy az E-hitelt ezentúl részvényvásárlásra is fel lehet használni. Végül - tovább bő­vítve a vállalkozásfejlesztési alapítvány lehetőségeit - átfogó hitelgarancia-rendszer létreho­zásáról döntött a kormány. En­nek eredményeként hitelhez juthatnak az induló vállalkozá­sok, másfelől ez a garancia a bankoknak is biztosítékot je­lent. Szabó Tamás miniszterré tör­ténő kinevezésének hátterét in­dokolva közölte, hogy Mádl Fe­renc más megbízatása miatt kérte a miniszterelnöktől, hogy a privatizációval kapcsolatos feladataitól megválhasson. Másrészt a kormány most döntött a privatizációval össze­függő intézményei és jogi kere­rancsnokság visszautasította indítványait. Miroslav La­zanski konkrétan említi a Szlo­véniában rekedt harckocsik ügyét, amellyel kapcsolatban a légierő több megoldási változa­tot is kidolgozott, például azt is, hogy átdobnak legénységet egy deszantakcióval Szlovéniába, majd később azt, hogy felsza­badítja az elaknásított útvona­lat a tankok kimentéséhez. A javaslatokat elutasították, mint ahogy nem fogadták el a légie­rőnek azt az indítványát sem, hogy semmisítsék meg a Szlo­véniából szállított ágyúkat, amelyek végül a horvát haderő kezébe jutottak. A Politika cikke egyedül a Vukovár környéki légi tevé­kenységet méltatja: Bozidar Stevanovic altábornagy légikö­telékei mintegy 2000 bevetést teljesítettek, s megsemmisítet­tek 15 horvát harckocsizó ala­kulatot, illetve katonai menet­oszlopot, amelyet Vukovár felmentésére küldtek. Miroslav Lazanski az elemzésben kitér arra is, hogy mindeddig válasz nélkül maradt a kérdés: miért nem folytatta útját a hadsereg látványos menetoszlopa Szla­vónia felé, miért állt meg Belg- rádtól ötven kilométerre, miért nem következett be áttörés már szeptemberben Vukovárnál, jóllehet még a horvát parancs­nok is erre számítottak. Miért vonult ki a hadsereg Szlovéniá­ból, amikor a szovjet haderő például még 5-6 évig megőrzi támaszpontjait a Baltikumban. Miért álltak le a szlovéniai há­borúban, amikor már pusztán két órára lett volna szükség, hogy Ljubljana elfogadjon minden feltételt. Belgrádban ezzel kapcsolat­ban úgy vélekednek, hogy a kérdések jórészt szónokiak, hi­szen nyilvánvaló, hogy ezek­ben az esetekben inkább politi­kai, semmint katonai döntést hoztak, s hogy Szlovéniában és Horvátországban mindamellett eddig is olyan mértékű katonai tevékenység zajlott, amellyel a jugoszláv vezetés és Szerbia tel­jesen elszigetelte magát. mondta Víg Károly, a Bajcsy-Zsilinszky Társaság örökös tiszteletbeli elnöke a szervezet névadójának buda­pesti, Deák Ferenc téri szobrá­nál pénteken az 50 évvel ezelőtt újvidéki vérengzésre emlé­kezve. tek módosításáról. Hozzáfűzte: nagyban köszönhető elődjének, hogy eddig sikeresen, gyorsan és komolyabb botrányok nélkül zajlott a privatizáció. Bárd Károly, az Igazságügyi Minisztérium helyettes állam­titkára ismertette a büntetőeljá­rásról szóló törvény módosítá­sát célzó előterjesztést, amelyet ugyancsak megtárgyalt és elfo­gadott a kabinet. A tulajdon­képpen technikai jellegű módo­sítás az Alkotmánybíróság ta­valyi határozata nyomán szüle­tett. Eddig utasítás szabályozta az államtitkot tartalmazó iratok kézbesítésének módját. A ren­delkezéseket most tartalmi vál­toztatás nélkül - ha az Or­szággyűlés elfogadja - törvényi szintre emelik: az érintettek to­vábbra sem kapják meg az ál­lamtitkokat tartalmazó doku­mentumokat, hanem azokat, mint eddig, a hatóságoknál - ügyészségeken, bíróságokon - tekinthetik meg. Juhász Judit végezetül ismer­tette a kormány döntését a XV. (Folytatás az 1. oldalról) — A tagság sokat lefaragott a britek provincializmusából. Lehetővé tette, hogy közösséget érezzenek azzal a földrésszel, amellyel annyit kereskednek - nyilatkozta a lapnak egy EK-tisztségviselő Brüsszelben. A Közös Piac-ellenesek egy­némely jóslata bevált, de a hát­rányok eltörpülnek az előnyök mellett - írja a lap. A britek igencsak tartottak az EK mező­gazdasági politikájának drága­ságától. Az ártámogatások és lefölözések miatt a vaj 50 száza­lékkal drágább volt húsz évvel ezelőtt Nyugat-Európában, mint Nagy-Britanniában, amely szabadon kereskedett a volt bi­rodalomhoz tartozott nemzet- közösségi országokkal. Most a brit élelmiszerárak már össz­hangban vannak az EK-beli árakkal. A közös mezőgazda- sági politika pazarlóbb, mint valaha, de reformját már nem­csak a britek szorgalmazzák. Igaz, a támogatások révén a brit farmerek is 50 százalékkal nö­kerület Őrjárat u. 1-3. szám alatti volt szovjet katonai kór­ház sorsát illetően: eszerint a kórházat térítésmentesen a fő­városi és a XV. kerületi önkor­mányzat közös tulajdonába ad­ják. Cserébe a két képviselőtes­tület vállalja, hogy az épületben kórházat működtet: a tulajdon­bejegyzéstől számított 30 napon belül megkezdi és 1995. de­cember 31-ig befejezi a mintegy 3,5 milliárd forintos beruházást. Minthogy ennyi forrása az önkormányzatoknak nincsen, az átalakítást és a működtetést alapítványi vállalkozásban végzik majd. Az esetleges nye­reséget - szabta feltételül a kormány - a főváros lakossá­gának egészségügyi ellátására kell fordítani. A kórház Buda­pest XV., XVI. és IV. kerületi járó- és fekvőbetegeit fogadja majd. Amennyiben marad sza­bad kapacitása, külföldieket is elláthat. A kórház elkészüléséig Né­meth Tibor miniszteri biztos felügyeli a munkálatokat. vélhették termelésüket már az első évtizedben. A brit kor­mány továbbra is berzenkedik a brüsszeli EK-bürokrácia min­denhatósága ellen, az állam­polgárok egyes csoportjainak, például a környezetvédőknek azonban kedvez, hogy maga­sabb fórumhoz fellebbezhet­nek, ha elégedetlenek kormá­nyukkal. - Ostobaság, hogy Brüsszel fel akarná számolni nemzeti hagyományainkat. Másfelől, ha Brüsszel előírja, hogy a fagylaltba tejszint kell tenni, miért állnak ennek ellen? Szerintem is kell bele tejszín - mondta a The Daily Telegraph- nak Edward Heath volt brit miniszterelnök, az egykori csat­lakozási egyezmény aláírója. — Ha birodalmát vesztett Nagy-Britannia nem csatlako­zik, fokozatosan a margóra ke­rültünk volna. Jobb az az EK-t irányító két vagy három ország egyikének lenni, mint a sötét­ben ugatni a Holdat - nyilat­kozta egy nevének elhallgatását kérő brit korányszemélyiség a lapnak. Hírünk a világban Közlekedési, hírközlési megbeszélések Moszkva: Moszkvába és Kijevbe, majd pedig a balti fővárosokba látogat a jövő héten dr. Siklós Csaba köz­lekedési, hírközlési és víz­gazdálkodási miniszter. Hétfőn Moszkvában kezd megbeszéléseket orosz partnereivel a korábbi ma­gyar-szovjet közlekedési és hírközlési kormányközi szerződésekről, azok felül­vizsgálatáról, illetve megújí­tásáról. Siklós Csaba Moszkvából Kijevbe, majd a balti fővárosokba - Vilni- uszba, Rigába és Tallinnba - látogat. Az MTI moszkvai értesülése szerint a megbe­szélések célja a kapcsolatok kiépítése a független álla­mokkal a közlekedés és hír­közlés terén. Magyar feltalálók Bukarest: A magyar felta­lálók egyesületének tárgyi és szellemi segítségével in- dítotak be Marosvásárhe­lyen egy számítógépes köz­pontot, amely módot ad a Romániában már bejegyzett szabadalmak gyors intézé­sére. Az Országos Találmá­nyi Hivatal és a Feltalálók Egyesületének magas szintű küldöttsége nemrégiben Romániába látogatott a Romániai Feltalálók Társa­ságának meghívására. A küldöttséget Bukarestben fogadta Emil Tocaci oktatási és tudományos államtitkár, aki hangsúlyozta a látogatás úttörő jellegét. A bécsi közönség egykori kedvencei Becs: Könnyeket és mo­solyt fakaszt egyidejűleg az a kiállítás, amely a bécsi kö­zönség egykori kedvence­ire, színészekre, kaberettis- tákra, zeneszerzőkre, írókra, de mindenekelőtt az operett nagyjaira emlékezik a Tör­téneti Múzeumban. Bécs vá­rosa egy magángyűjtő jóvol­tából azoknak a művészek­nek a sorsát eleveníti fel, akik a múlt század utolsó harmadától osztrákok és a külföld számára a tipikus bécsi kultúrát jelentették, s akik származásuk miatt vol­tak kénytelenek megválni Ausztriától. A kiállítás film­részleteket is bemutat - Szőke Szakáll látható a Ca­sablancában többek között, s felcsendülnek Abrahám Pál, Kálmán Imre ismert dallamai. A nagy nevek kö­zött ott van Molnár Ferencé. A megnyitón jelen volt a Münchenben élő Charles Kálmán - Kálmán Imre fia. Új határ- átkelőhelyek Ungvár: A Kárpátaljai Te­rületi Tanács beadványa nyomán Kijevben a minisz­teri kabinet úgy határozott, hogy három új nemzetközi határátkelőhelyet létesíte­nek az ukrán-magyar hatá­ron. Ilymódon a Uzsanka-Beregsurány, Me- zőkaszony-Barabás és Ti- szaújlak-Tiszabecs közötti, eddig csak a kishatárforga- lomban használható határ- átkelőhelyet nemzetközivé minősítették át. Ragacs Ezúton közlöm minden érdekelttel, elegem van már a konku­renciaharcból. Erre a fontos elhatározásra csütörtökön este, 21 óra 10 perc táján jutottam. (Utóbbi időpontot azoknak, akik majd a ké­sőbbiekben az életművemet próbálják rendszerezni. Humor!) De, hogy el ne felejtsem, mit is akarok mondani, mégegyszer világgá kiáltom: betelt a poharam! Nem, nem vagyok a piacgazdaság, a verseny meg egyéb, utóbbi két évben iránymutatóvá vált eszmék ellensége, de ha ez a hülyeséget is magával vonzza, akkor azért meg-megtorpanok. Tárgy: A Magyar Televízió januárban sugározni kezdett két olyan műsort, melyek nézettsége, a jelek szerint, vetekszik az ame­rikai ragaccsal - értsd, odaragasztja az emberek többségét a fotel­hoz, elvétve azért akad ilyen nálunk -, a Dallasszal. Azt csak az érdekesség kedvéért említeném meg, hogy egyik sem az MTV ta­lálmánya, Az Össztüzet a Nap TV, a Friderikusz-showt pedig a névadó hozta létre, a saját stábjával. Ragacsnak mindkettő ragacs. „Namostan", a mi kis televíziónk egy héten hét napon sugároz. Vagyis a lehetőségei szinte korlátla­nok a tekintetben, hogyan is kerülje el egymást e két műsor. Az egyik, mondjuk lehetne hétfőn, a másik vasárnap, vagy talán ked­den és pénteken, esetleg csütörtökön és szerdán. Sőt, továbbme­gyek, lehetne egy napon is, történetesen csütörtökön. A hajnali kukorékolástól kezdve egészen a Himnuszig ide-oda tologathatnák ezt a két rakoncátlant. De nem teszik... Következtetés: Itt kérem piacgazdaság, s ezáltal koyurenciaharc zajlik, tehát versenyeztessünk, menjen egyidőben. Hajrá, juszt, hajrá, Friderikusz! Hogy a vélhetően több milliós nézótábor mind­kettőt szeretné látni?! Versenyezzenek ók is, ki tud gyorsabban kapcsolgatni egyesről a kettesre! Tiszta Forma-1. Hadd érezze a néző a kapitalizmus hideg leheletét, hadd lássa, hogy a tévében is volt ám változás. Köztünk szólva, másról tényleg nehéz lett volna megállapítani. KRZ Jugoszláv hadsereg N agy-Britannia EK-tagsága Koszorúzás Bajcsy­Zsilinszky emlékművénél

Next

/
Thumbnails
Contents