Tolnai Népújság, 1992. január (3. évfolyam, 2-26. szám)

1992-01-23 / 19. szám

4 »ÚJSÁG PAKS ÉS KÖRNYÉKE 1992. január 23. Mementó Staub Ferenc festőművész emlékére Január 16-án meghalt Staub Ferenc festőművész. Még két hónapja sincs, hogy köszöntötték ismerősei, bará­tai 82. születése napján. Né- metkéren élt, de a művészet­kedvelők körében neve elis­mertként cseng az ország minden részén. Mintegy ti­zenöt nagyobb és ugyanennyi kisebb kiállítása volt szerte az országban. Amikor a megyei múzeum 1988-ban „Alkotá­sok és pályakép vázlatok" címmel egy művészeti lexi­konhoz kiadványt készített és adatokat kért, ezt vallotta id. Hanák Ottónak: „Munkabírá­som megkopott, de munka­kedvem nem. Már alig várom a tavaszt, a sok fényt, a termé­szet újabb ajándékait, élmé­nyeit. Vallom: a természet mesterkéletlen szépségeit kell megfestenem, hogy mások is gyönyörködhessenek benne, - s ezzel is szebbé tenni a vilá­got, az életet." Emlékét fogja majd őrizni az a ház is, ahol élt és melyet képeivel együtt a községre hagyott, melyet a polgármesteri hivatal Staub Ferenc emlékházzá kíván kia­lakítani. Képeiből pedig ál­landó kiállítást Rendeznek be itt. Feri bácsi temetése január 25-én lesz, délután 2 órakor a németkéri temetőben. M. I. Fotó: Gottvald Önarckép Az épület, melyet emlékházzá alakítanak Miért szorul a Vöröskereszt arra, hogy szociális boltot üzemeltessen? A vállalkozó önkormányzat Á cseppet sem költői kér­désre Ferncziné Vesztergombi Klára városi titkár válaszolt. — Sajnos, azért, mert az ál­lami költségvetés a működés­hez szükséges anyagi eszközö­ket nem tudja biztosítani. Ezért kényszerülünk eltartani saját magunkat. A szociális boltok tulajdonképen azt a célt szolgál­ják, hogy a nyugdíjasok, nagy- családosok, a munkanélküliek, az egyre elszegényedő lakosság is hozzájuthasson a megélheté­séhez szükséges legszüksége­sebb árucikkekhez. Mi a terme­lői árra minimális hasznot szá­molunk fel, így értékesítünk. Támogatást a működésünk­höz az áfész-tól nem kértem és nem is kaptam. Az elmúlt évben nagyobb rendezvényeink a vöröskeresz­tes világnapon, a felmenő rend­szerű elsősegélynyújtó verse­nyen volt. A városi művelődési köz­ponttal közösen szerveztük a városi nyugdíjasnapot, ahol in­gyenes orvosi ellátásssal, vér- nyomásméréssel segítettük a rendezvény lebonyolítását. Novemberben tartottuk a már hagyományos városi szintű sokszoros véradók kitüntetésé­nek ünnepségét. Karácsonykor pedig szeretet- csomagot juttattunk el az idős­korú egyedülélőknek és a leg­jobban rászorulóknak. Közben folyamatosan ellát­juk a szervezetünknél jelent­kező horvát menekülteket élelmiszercsomaggal, melyet az Országos Vöröskereszt biztosít a városi vezetőség részére. A véradás jelentőségét nem kell hangsúlyozni. Az elmúlt évben városunk­ban három alkalommal volt szervezett véradás. Legutóbb, december 19-én, ahol sajnálatosan kevesen jelen­tek meg, pedig a vérre és a vér- készítményekre egyre nagyobb szükség lesz. Ezenkívül nagyobb munka­helyeken - például a Paksi Atomerőmű Vállalatnál, a Paksi Konzervgyárnál, a Paksi Állami Gazdaságnál - külön véradó­napokat szerveztünk, amelye­ket az idén újból megismét- lünk. Most készülünk a Vöröske­reszt VIII. kongresszusára, amely május hónapban kerül megrendezésre. Szervezetünk tovább kívánja azt a célt szolgálni, amely ösz- szefogja a jószándékú, segíteni kívánó embereket. A testületi ülésen hallottuk Paks város képviselő-testü- lete a január 21-i testületi ülésen elbírálta az intézményvezetői állásokra beérkezett pályázato­kat. Az intézmények vezetésére az alábbi személyek kapnak megbízatást az önkormányzat­tól: Városi Egyesített Szociális Intézmények - Pach Ferencné, Városi Egyesített Bölcsődék - Metzger József né, Városi Ren­delőintézet - másodállású-or- vosigazgató - dr. Vörös Endre sebészfőorvos. * A testületi ülés napirendi pontja volt a Gemenc Volán ja­vaslata is az 1992 évi helyi au- tóbuszviteldíjra, amely végül is az alábbiakban került elfoga­dásra a képviselők által: menet­jegy: 16 forint, egyvonalas bér­let: 310 forint, összvonalas: 400 forint, tanuló, nyugdíjas: 100 forint. A paksi önkormányzatnak nagyon komoly érdeke fűződik ahhoz, hogy a területén mű­ködő vállalkozók, cégek jó dön­téseket hozzanak. Ha valaki­nek, mint kívülállónak van ko­moly érdekazonossága, az az önkormányzat, hiszen nem mindegy, hogy polgárai szegé­nyek vagy tehetősebbek, az ut­cára kerülnek, mint munkanél­küliek, vagy a város önálló pol­gárai, a szónak szellemi és anyagi értelmében is. Ezzel kezdte a bemutatkozást az el­múlt év novemberében alapí­tott Dunaholding-Paks Kft. ügyvezető igazgatója, Liszicza István. A Kft-t a Dunaholding Rt. és a paksi önkormányzat alapí­totta 3,1 millió forint törzstőké­vel, melyből 1,5 miihó forint a paksi önkormányzaté, amely egy irodában testesül meg. A Dunaholding Rt. - többek között a Dunántúlon még 4 vá­rosban létesített kft-t önkor­mányzatokkal, vagy kereske­delmi cégekkel, úgy mint Ka­posváron, Pécsett, Balatonfüre- den és Tatabányán. Tehát elég tág a mozgási terület a régió­ban! Mint megtudtuk, a Dunahol­ding Rt. Befektetési és Vagyon­kezelői Rt. egyik célja az üzleti életben, hogy tőkéstárs legyen. A másik cél pedig, hogy segít­séget nyújtson a döntéshoza­talban a vállalkozók, cégek számára a gazdasági életben. Az új Öt. elsőrendű tevé­kenysége is a pénzügyi taná­csadás lakossági szinttől a ko­molyabb, nagyobb befektetése­kig. Ennek nagyon szép példája, hogy a Dunaholding Rt. min­den általános és középiskolá­nak elküldött egy teljesen fel­szerelt brossúrát, amelyben fel­hívja az iskolák figyelmét arra, hogy milyen előnyei származ­nak abból, ha alapítványt hoz­nak létre, közérdekű cél érde­kében. így módja lesz az isko­láknak arra, hogy pótlólagos eszközökhöz, lehetőségekéhez jussanak. Például nyelvoktatás bevezetése, számítógépes okta­tás kiterjesztése, stb. A jövő század gazdaságát előbbre vivő polgárok ma még az iskola­padban ülnek! Az rt ezt termé­szetesen gratis végzi. Misszió­nak tekinti a pénzügyi tanácsa­dás keretében, amely talán ily módon is elősegíti az oktatásü­gyet. Most folyik azoknak a cé­geknek a privatizációja, ame­lyeknek 30 millió forintnál ki­sebb a vagyona. A Dunahol­ding Rt. egy hét alatt országos viszonylatban 60 szerződést kö­tött e témában, melynek ebben az évben eleget kell tennie. Ebbe a privatizációs tevékeny­ségbe kívánnak bekapcsolódni - természetesen a lehetőségek­hez mérten. Az ügyvezető igazgató meg­említette, hogy most készül a privatizációs árajánlatuk a Paksi Konzervgyár részére. Az egyre növekvő munka- nélküliség érzékenyen érinti az önkormányzatokat, így a helyit is. A paksi önkormányzatnak nagyon komoly ipartelepítési szándékai vannak, amelyekben a kft segítségét tudja nyújtani. A Dunaholding-Paks Kft vál­lalja, hogy ezen projektekre be­fektetőket keres. A projekteket a megvalósulásig végigkíséri, a kapcsolatok felvételétől a kivi­telezésig. Más témát említve megtud­tuk, hogy az SBS Diszkont si­kere Paks városában szinte vá­ratlanul ért mindenkit. Lehet, hogy ez átformálja a jövőbeni terveket is. Ezen cég ügyvezető­jével már felvették a kapcsola­tot, aki itt Pakson szeretné a környékbeli kiskereskedelmet azzal az árukészlettel közel azonos áron ellátni, amelyért eddig Szekszárdra, vagy az or­szág más részeire utaztak. Érdeklődtünk arról, hogy Paks város legnagyobb vállala­tával, a Paksi Atomerőmű Vál­lalattal nem kerültek-e üzleti kapcsolatba. Az Atomerőmű Vállalat most alakul át részvénytársasággá. Más kérdés az, hogy az alakuló rt üzleteibe, hogy tudunk be­kapcsolódni - mondotta Li­szicza István. A Dunaholding Rt-nak és a paksi önkormány­zatnak is nyilván érdeke lenne, ha találnának közös érdeklő­désre számottartó üzletet. Például a Paksi Atomerőmű Vállalat a lakótelepi lakások témakörében nyilvános pályá­zatot hirdet meg, ahol is ennek a vagyonnak a kezelését egy olyan cég kezébe kívánja adni, aki erre profi módon alkalmas. Akkor erre a Dunaholding Rt is pályázni fog. Megtudtuk még azt is, hogy a volt szovjet laktanyák nagy részét is szeretné a Dunahol­ding Rt vagyonkezelni - tehát birtokba venni, és megfelelő konstrukcióban a vásárlóknak ajánlani. E.G. Hírek Hitel-estet tartott az MDF paksi szervezete január 14-én, a városi könyvtárban. A rendezvényei! részt vett Csoóri Sándor, a szerkesztő­ség elnöke, Alexa Károly, Banga Ferenc, Döbrentei Kornél, Kiss Gy. Csaba, Nagy Gáspár, Tőkéczki László szerkesztők és Mar- kovics Mara, a szerkesztő­ség titkára. Közreműködött Balog Judit versmondó. * Figler János országgyűlési képviselő január 24-én 18 órakor a gerjeni polgármes­teri hivatalban nyilvános fogadóórát tart. Középen Csoóri Sándor költő a paksi Hitel-esten get Nagyszékellyel sem köti össze jó minőségű út, pedig ez az alig 500 lelket számláló Nagyszékely számára is elő­nyös lenne. A községnek jól kiépített in­tézményhálózata van. Az orvosprobléma is megol­dott, mivel júüus 1-től van üzemi és községi orvosa a falú­nak. A telefonellátottság javítá­sára a MATÁV-tól kedvező ajánlatot kaptak az elkövetkező időszakra. Ä kábeltévé kiépíté­sére jelenleg nincs a faluban igény. A község önkormányzata az elmúlt évben körülbelül 220 Sárszentlórinc, 1992 Igazán nem mondható, hogy kitűnő az út Paks és Nagydorog között, ahonnan is ezután Sár- szentlőrincre juthatunk. Az út évről évre egyre rosz- szabb, s vajon mikor jut a költ­ségvetésből erre is pénz? Sárszentlőrincen ma 1200 ember él, mint megtudtam Far­kas Júlia alpolgármestertől. A lakosság létszáma 1972 óta csaknem 800 fővel csökkent. A község elöregedett, sok az időskorú, nyugdíjas ember. Az önkormányzat helyi adót - a tényeket figyelembe véve - nem is vetett ki, és a jövőben sincs tervezet rá. Munkahelyet az itt élők a he­lyi Petőfi téeszben, a Dalmandi Mezőgazdasági Kombinát al- sópéli kerületében és Pakson ta­láltak. Mára a helyi tsz-ben megkezdődött a létszámleépí­tés, a hírek szerint 40 tsz-tagot és 8 alkalmazottat küldtek el munkanélküli járadékra. A község a közlekedés szempont­jából eléggé kieső helyen van, s mára hol van az a cég, amely innen kívánja hordani-vinni az itt lakókat? Az önkormányzatnak két épülete van, melynek hasznosí­tását tervezi, hátha talál rá vál­lalkozókat. Gondot jelent, hogy a közsé­millió forintból gazdálkodott. A költségvetést próbálták külön­böző pályázatokon elnyert ösz- szegekkel bővíteni. így kaptak támogatást a szeptemberben megrendezett Petőfi-napokhoz, az úzdi kulcsos házhoz, s így tudták fogadni a Tamperai Evangélikus Egyházközösség 30 tagú küldöttségét is. Csepregi Béla nyugalmazott evangélikus lelkész majd 50 évvel ezelőtt Finnországban volt ösztöndíjas. E távoli tájról hozta a népfőiskola iránti szere- tetét, amely hosszú évtizedek óta ismét működik a község­ben. Ezeken a meghitt hangu­latú összejöveteleken, amely az itt élőket fogja össze, szó esik sok egyéb mellett a múltról s a Sárszentlőrinci tornác jövőről is, arról, ami az itt élő­ket a boldoguláshoz vezetheti. Amire nagy szükség is lenne, mivel a község 650 aktív korú lakójából mára már nagyszámú a munkanélküli. Ezért többek között az idei évben pályázatot nyújtanak be a falusi turizmus szervezett kialakításához, hátha ez is segít ezen a gondon. Sárszemtlőrincen működik az idősek klubja, ahol 25 hely­béli időskorú nénit és bácsit fo­gadnak napközben. Az önkor­mányzat tervezi, hogy az idén lehetőségeihez képest bővíti a klubot, illetve szeretné a bent­lakásos hétközi állapotot is megteremteni. E. G. Az úzdi Pesthy-kúria ,1; evangélikus templom

Next

/
Thumbnails
Contents