Tolnai Népújság, 1992. január (3. évfolyam, 2-26. szám)
1992-01-20 / 16. szám
1992. január 20. MEGYEI KÖRKÉP »ÚJSÁG 3 Laboratórium nyílik A Ciner Kft. Tamásiban BIO-FONTANA gyógy- kozmetikumokat és bioaktiv anyagokat gyártó laboratóriumot létesített. Ennek ünnepélyes megnyitójára Tamásiban, a régi gyógyszertár épületében január 24-én 12 órakor kerül sor. A meghívott vendégeknek termékbemutatót tartanak, melyen azokkal a termékekkel ismerkedhetnek meg, amelyeket a laboratórium készít. Ezenkívül a programban szerepel még ételkóstolóval egybekötött reformtáplálkozási tanácsadás is. Tervekről Tevelen A teveli önkormányzat idei évi elképzelései között továbbra is szerepel út- és járdaépítés. Ezekhez a tervek már elkészültek, sőt, már a hozzá szükséges anyag is rendelkezésre áll. Leszállítottak 100 köbméter homokot, és folyamatban van 1444 tonna kő szállítása is. Az idei esztendőben a Templomköz, a Vásártér kap szilárd burkolatot, de az Alkotmány utca jobb oldalának betonozása is az idei évre vár. Amikor ezek az utcák elkészülnek, Tevelen minden út szilárd burkolatú lesz. A község is belépett a DUNATELL Alapítványba, s folyamatosan mérik fel a telefonra az igényeket. Úgy számolnak, hogy 150-200 igény várható. A bonyhádi áfész diszkont lerakatot nyitott Tevelen január 16-án. Sokféle árucikkből válogathatnak a helybeliek, de a diszkont lerakat a környező boltokat is ellátja áruval. Testületi ülés Tolnán Január 27-én 17 órakor kezdődik Tolna Város Képviselő-testületének soron következő ülése. Szó lesz ezen többek között a helyi közterület-felügyelet létrehozásáról, a vízmű önkormányzati tulajdonba adásának kérdéséről, valamint az út- és közműfejlesztési hozzájárulás ez évi mértékének megállapításáról is. Matematikai eredmények A Baranya, Somogy, Tolna megyék matematika- versenyének eredménye. Az elmúlt év december közepén Pécsett, a JPTE Köz- gazdasági Karán rendezett versenyen a Tolna megyei tanulók az alábbi eredményeket érték el: A III. osztályosok versenyében Katz Sándor, a bonyhádi Petőfi Sándor Gimnázium tanulója 1. helyezést, Szenes László, a Paksi ESZI tanulója 5. helyezést ért el. A IV. osztályosok versenyében Gombos Bertalan, Jakab Csaba és Kis Gábor, a bonyhádi Petőfi Sándor Gimnázium tanulói és For- nai Gábor, a Paksi ESZI tanulója megosztott 4. díjban részesültek. Csapatversenyben a III. és IV. osztályosok is a Somogy megyeiek mögött, a Baranya megyei csapatot megelőzve másodikak lettek. A versenyt a Paksi Atomerőmű Vállalat szponzorálta. „Az egyik áldozatot nem lehet a másik rovására kárpótolni" POFOSZ-KDNP nagygyűlés Hőgyészen Dr. Hasznos Miklós Kelet-Európai kártérítésre gondol Székelyhidy Géza köszönti a gyűlés résztvevőit. Balról dr. Hasznos Miklós, jobbról dr. Maróthy Géza. (Folytatás az 1. oldalról) A résztvevőket Székelyhídi Géza, a POFOSZ megyei elnöke üdvözölte, majd dr. Hasznos Miklós országgyűlési képviselő, a KDNP alelnök beszéde következett. Ezt követően a Magyarországi Németek Szövetsége Tolna Megyei Szervezete nevében Szendrei Mihály szólt a jelenlévőkhöz. Őt követte Nagy Ferenc József tárcanélküli miniszter felszólalása. A szünetet követően dr. Maróthy Géza ismertette a KDNP Tolna Megyei Elnöksége programját. Székelyhididi Géza a POFOSZ további céljairól beszélt és ismertette az előre megfogalmazott határozati javaslatokat. Ezt követték a hozzászólások. Az összejövetelen részt vett dr. Dávid Ibolya országgy- gyűlési képviselő. A nagy érdeklődésre számot- tartó közgyűlés előadójával, dr. Hasznos Miklóssal, a KDNP al- elnökével, országgyűlési képviselővel és a vendégként jelenlévő Nagy Ferenc József tárcanélküli miniszterrel a közgyűlés előtt interjút készítettünk. Mindegyik népcsoport áldozat Dr. Hasznos Miklós a Kereszténydemokrata Párt alel- nöke, a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége egyik tagozatának, a MUSZ-osoknak az elnöke. Jelenleg melyik minőségében tartózkodik itt, a közgyűlésen?- A keresztény célokért' jöttem el, úgy mint politikus, úgy mint magyar ember és úgy mint meghívott, - válaszolta dr. Hasznos Miklós, majd így folytatta. - Tolna megyébe mindig külön örömmel jövök, mert 1947-ben, a Barankovics-párt nagy kampányában annak idején, mint pécsi jezsuita diák részt vettem. Akkor a közös Ba- ranya-Tolna megyei listáról hét képviselő jutott be a Parlamentbe a Demokrata Néppártból. Úgy érzem, ezt a sikert az itt élő emberek azóta sem felejtették el és az elmúlt négy évtized sem tudta kitörölni ennek a győzelemnek az emlékét a szívükből, lelkűkből. A gondolkodásmódjukban ma is ott gyökereznek a keresztény hagyományok, a keresztény közé- letiség.- Mi a véleménye a Magyarországi Németek kárpótlásáról?- Ez a kérdés rendezésre vár, mivel a részleges kárpótlási törvénybe, nem fértek be a Ma gyarországi Németek, hiszen a kárpótlási törvényben intervallumként rögzített negyvenynyolcas helyzet a német nemzetiségű lakosságot nem érintette, mivel nagy részüket akkor már kitelepítették. A társasági igazságérzet is megköveteli, hogy őket kárpótolják, a politika nem fordíthat ennek hátat. De azért realitások is vannak, azt is figyelembe kell venni, hogy ez egy óriási, oda-vissza, adok-kapok egyenleg kell hogy legyen ebben a Kelet-Európai térségben. Hiszen magyarokat is telepítettek ki Szlovákiából ide, meg székelyeket Bukoni- vából, akiknek ott maradt a vagyonuk.- Ha jól értem, akkor Ön valamiféle Kelet-Európai kárpótlásra gondol.- Igen valamiféle nemzetközi konglomerátumban lehetne mindezt igazságosan megoldani. Fizessenek a Romániában és a Szlovákiában maradt vagyontárgyakért és azoknak a kárpótlásából ki lehetne fizetni azokat, akiket kényszerűségből innen elűztek az otthonukból. Az nehezen képzelhető el, hogy ez a szegény Magyarország a 21 milliárdos adóságával, új, fejlődő gazdaságával teljes kárpótlást tud adni mindazoknak, akiket 1945-ben Volksbund és egyéb címen kitelepítettek. A kártalanítás és kárpótlás annak jár, akitől valamit elvettek, de meg kell találni az arányokat, az időpontot és a mértéket.- Igenám, csakhogy azok a magyarországi németek, akiket kitelepítettek, azok mégiscsak kaptak, valamiféle kártérítést az itt hagyott vagyontárgyaikért Németországban, míg azok a sorstársaik, akiket nem telepítettek ki, csak házaikból űztek el, azok semmit.- Azok a német ajkúak, akik itt maradtak és vagyontárgyaikat negyvennyolc előtt elvették egy más politikai kérdéskör alanyai, a személyes szabadságban sérelmet szenvedettek kérdéskörébe tartozó kártérítés fog rájuk vonatkozni. Ebbe a körbe nemcsak a sváb kitelepítettek, hanem a magyar kitelepítettek, a katonatisztek tartoznak. Erre most készül egy törvényjavaslat. Ha ez mindig nem ölel fel teljes kört, akkor azok a szervezetek, melyeknek tagjai úgy érzik, hogy kirekesztődtek, azoknak mag kell hogy legyena jogi lehetősége a kormány figyelmét felhívni a kérdésre, hiszen azért élünk demokráciában. Ezek nem örökre lezárt kérdések.- Elérhető ebben a kérdésben társadalmi elégedettség?- Biztosan, csak nem két hét, két hónap vagy két év alatt. Most kilencvenkettőt írunk és most van születőben a szeméA legidősebb résztvevő, a 92 éves Witzl Károly lyes szabadságot korlátozása miatti kártalanítás kérdése, amire az idei költségvetésben már tartalékolva van pénz. Ennek eléréséhez két év kellett. Ha kiderül, hogy ebből az állampolgárok egy köre kimaradt, az újabb jogi procedúra. De nyilvánvaló, ha az elvek már megvannak, akkor ez miniszteri rendelettel is megoldható.- A székelység körében sokan attól félnek, hogy az ő rovásukra kárpótolják a magyarországi németséget.- Erről szó sincs, az egyik áldozatot nem lehet a másik rovására kárpótolni. Akik a román nacionalizmus és bolse- vizmus elől ide, a magyar hazába menekültek és itt azoknak a házát kapták meg, akiket a potsdami diktátum alapján ki kellett a magyar koalíciós kormánynak a németség elleni kollektív büntetés megnyilvánulásaként telepíteni, azok nem tehetnek semmiről. Ebben az esetben mindegyik népcsoport áldozat. *■ Nagy Ferenc József tárcanélküli miniszterrel készített interjút holnapi lapunkban közöljük. F. Kováts Éva Fotó: Gottvald Károly Pótolják az elmaradt munkákat a földeken A mezőgazdasági szövetkezetek szinte mindegyikében - a pénzhiánnyal küszködök kivételével - dolgoznak a mező- gazdasági gépek a földeken - közölte az MTI-vel Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) megbízott főtitkára. A gazdaságokban elsősorban az ősszel a földeken maradt kukoricát igyekeznek betakarítani. A szeles idő pedig sokat segít abban, hogy folytassák az elmaradt szántást, ám ezt csak a nagyteljesítményű gumikerekes és lánctalpas erőgépekkel végezhetik. Ez a munka igen költséges, viszont minden nap számít az elmaradt munkák pótlásában. A földben maradt cukorrépa felszedésére ellenben legtöbb helyen nincs mód, mivel a talaj túlságosan nedves és a cukorgyárak sem túlságosan „örülnek" a többlettermésnek. Ennek egyik oka: eddig már elégséges mennyiségű cukrot siekrült előállítaniuk. A beteg nem maradhat orvos nélkül A munkanélkülieknek is jár ellátás Az egészségügyi rendszer- változást koordináló bizottság elnöke, dr. Kincses Gyula állítja: beteg nem maradhat orvos nélkül. Főleg az idősek félnek attól, hogy biztosítási kártya hiányában nem mehetnek orvoshoz. Mi történik akkor, ha a nyugdíjas az elkövetkező hetekben nem kapja meg a kártyát? — Reméljük, ilyen eset nagyon kevés lesz. Éppen a nyugdíjasok kártyáinak kiosztása folyik a legrendezettebben. A társadalombiztosítás naprakész nyilvántartással rendelkezik. A kártyákat tértivevénnyel küldik ki postán, várhatóan kevés lesz a reklamáció. Ha mégis előfordulna, akkor a területileg illetékes társadalombiztosítási igazgatósághoz kell fordulni, oda, ahol egyébként a nyugdíjjal, járadékkal kapcsolatos panaszokat is intézik. — Városban, nagyobb településen, ahol több orvos is dolgozik, nincs akadálya a szabad választásnak. De mi a teendő akkor, ha a községben egy orvos van, vagy két falunak egy orvosa? — Törvény írja elő, hogy a helyi önkormányzat köteles megteremteni a rendelés feltételeit és működtetni az orvosi szolgálatot. Június végéig van idő erre, addig pedig a jelenlegi körzeti orvos köteles ellátni minden hozzáfordulót, akár van biztosítási kártyája, akár nincs. — Előfordulhat, hogy az ön- kormányzat és a falu lakói nem ugyanazt az orvost akarják felkérni? — Ilyen eset valóban lehetséges. A demokrácia lényege, hogy a választott önkormányzati képviselőkön keresztül a közösség érvényesíteni tudja az akaratát. Tehát az lesz a falu orvosa, akit az ott élők akarnak. — A nyugdíjasok, a biztosítottak és gyerekeik szinte automatikusan megkapják az orvosi ellátáshoz szükséges egészségügyi kártyát. De mi lesz azokkal, akik nem dolgoznák, munkanélküliek? — Azokkal nincs gond, akik munkanélküli segélyt kapnak, hiszen ők szerepelnek a nyilvántartásban. Az igazi problémát azok jelentik, akik már nem kapnak segélyt. Természetesen ők sem maradhatnak ellátás nélkül. Nekik a helyi önkormányzatot kell megkeresniük, ahol igazolást kapnak szociális helyzetükről, és ez alapján kérhetnek biztosítási kártyát. Feltétlenül meg kell jegyezni, hogy a háziorvosi hálózat kialakításában rendkívül nagy és fontos feladat hárul az önkormányzatokra. A terület szociális ellátásáért felelős testületeknek, tisztségviselőknek, ott helyben kell gondoskodniuk arról, hogy senki ne maradjon egészség- ügyi ellátás nélkül. ■ — Változik-e, és hogyan a szakorvosi ellátás eddigi rendje? — Az egészségügyi rendszer átalakítása hosszabb folyamat. Első lépésként a háziorvosi hálózat jön létre, várhatóan július elsejéig mindenütt megtörténik a választás. Az év második felében készülnek el azok a rendeletek, amelyek a szakorvosi rendszer igénybevételét fogják szabályozni. Égyébként ennek a kérdésnek a megoldása korántsem lesz olyan egyszerű, mint a háziorvos választása. Ugyanis a szakorvosi ellátásnál szakmai és anyagi előírások, korlátok lesznek. Hasonlóan egy távolabbi időpontban kerül sor a szabad kórházválasztás rendszerének kidolgozására, szabályozására. Ebben az évben tehát csak a háziorvosi hálózat jön létre. Szabó Margit Ferenczy-Europress Kevesebb volt a baleset, de nőtt az ittas balesetokozók száma lolna megye utjain 1991-ben 665 személysérüléses közlekedési baleset fordult elő, 102-vel kevesebb, mint az előző évben, a csökkenés 13,3 százalékos. Ez a körülmény már csak azért is örvendetes, mert a múlt esztendőt megelőző három éven át megyénkben a balesetek mennyisége állandóan, egyre nagyobb számban emelkedett, s ennek a kedvezőtlen tendenciának most - reméljük nem csak átmenetileg - vége szakadt. A jelentős mértékű csökkenést sokan hajlamosak az üzemanyag, alkatrészek árának emelkedésével magyarázni, aminek a közrehatása vitathatatlan ugyan, de nem egyedüli. Ennek kézenfekvő bizonyítéka, hogy az árak országosan emelkedtek, a balesetek számának ilyen mérvű csökkenését valamennyi megye mégsem regisztrálhatta. A balesetek során a tavaly- előtti 80-nal szemben 47-en vesztették életüket, 329-en sérültek meg súlyosan, 597-en könnyebben. A szerencsétlenül jártak száma 141-gyel csökkent az előző évihez képest. A baleseteknek 91 százaléka járművezetők hibájából történt, szabályosabb, elővigyázatosabb magatartással tehát valamennyi elkerülhető lett volna. 394 baleset okozója személyautó vezetője volt. É szám elképesztően nagy, az összesnek 59 százaléka, de nem rendkívüli, mert számuk sajnálatos módon évről évre emelkedik. Az egy- nyomú járművek vezetői 149 baleset előidézéséért voltak hibáztathatóak, legtöbbet, 61-et a kerékpárosok okoztak, tízzel többet, mint tavalyelőtt. A motorkerékpárosok és a segédmotorosok okozta balesetek száma 32 százalékkal kevesebb volt az előző évinél. Gyalogosok hibájából 43 baleset fordult elő, 22-vel kevesebb, mint egy évvel korábban. Legtöbben szabálytalan helyen, váratlanul léptek az úttestre, jármű elé. Ám az ösz- szes gyalogosgázolás az említettnek több, mint kétszerese, így jelentős hányada a felelőtlen járművezetők lelkén szárad, ■akik a gyalogost nem is tekintik közlekedő társuknak. A baleseti okok csupán abszolút számukat tekintve változtak, a bázisévhez viszonyítva általában kevesebbek, arányukat tekintve azonban továbbra is változatlanok. Legtöbb, 184 országúti szerencsétlenség gyorshajtás miatt történt. 145 elsőbbség meg nem adása, 79 figyelmetlen, gondatlan vezetés, 68 szabálytalan kanyarodás, 39 pedig az előzési szabályok figyelmen kívül hagyása folytán következett be. A többinek követési távolság hiánya, indokolatlan bal oldali hajtás, vagy más szabálytalanság volt az oka. A balesetek számának csökkenése ellenére is nagy mérvű növekedés volt tapasztalható az ittas járművezetők okozta, olykor halálos, vagy súlyos kimenetelű balesetek terén. Amíg 1990-ben a közúti balesetek 1,63 százalékánál volt megállapítható az okozó alkoholos befolyásoltsága, addig tavaly már 20,75 százalékánál. Ez az ugrásszerűen megnövekedett arány továbbra is a közlekedési morál hiányára utal, ami nélkül a közúti közlekedés biztonsága és zavartalansága tartósan természetesen nem képzelhető el. Piácsek György
