Tolnai Népújság, 1991. december (2. évfolyam, 283-304. szám)

1991-12-27 / 302. szám

2 PÚJSÁG 1991. december 27. Antall József Büszkén vállaljuk történelmünket A súlyos problémák ellenére idén sikerült olyan eredménye­ket elérni, amelyek révén biza­kodóan várhatjuk a következő esztendőt - summázta a ma­gyar kormányfő 1991-es ta­pasztalatait a Vendégünk Antall József, a Magyar Köztársaság miniszterelnöke című, tegnap elhangzott rádióműsorban. A miniszterelnök Rapcsányi László és P. Szabó József kér­déseire válaszolt a hivatali szo­bájában felvett, még a kará­csonyi készülődés idején folyta­tott beszélgetésben. Antall József a jelenlegi ke­let-európai helyzetet világtörté­nelmi fordulópontnak nevezte, s mint mondta, bár 74 évet várt rá a világ, mégsem volt felké­szülve a Szovjetunió felbomlá­sára. A térség gondjainak meg­oldására nincs recept, nincs a tankönyvekben megírva, hogy miként kell a deformált, műkö­désképtelen gazdaságot meg­változtatni. Összeomlott körü­löttünk egy rendszer, és a he­lyén még nem alakult ki az új formáció - mondta. Magyaror­szágot viszont sikerült műkö­désképes állapotban tartani, s ennél többet a térség országai közül egyik sem tudott felmu­tatni. Az a fontolva haladás, amit a magyar kormány képvi­sel vált be a legjobban - utalt a kabinetet minősítő külföldi véle­kedésekre. A kormányfő kifejtette azt is, hogy a térség országai egy- másrautaltak, egyik sem halad­hat előre a másik rovására. A célunk az, hogy ennek formai­lag is megteremtsük a biztosí­tékait, amelyre példa kezdemé­nyező szerepünk a visegrádi hármas létrehozásában, illetve a Pentagonale, majd Hexago­nale kialakításában. Antall Jó­zsef az európaiság sokat han­goztatott szólamával összefüg­gésben annak a véleményének adott hangot, hogy számára ez a fogalom mindenekelőtt az együvétartozást jelenti. Ezen belül is e szűk területen élő sok­féle nemzet értékeinek megbe­csülését, elismerését tartja a legfontosabbnak, amelybe ter­mészetesen bele tartozik az is, hogy büszkén vállaljuk 1100 éves történelmünket. A kormányfő szólt arról is, hogy Nyugaton összehasonlít­hatatlanul kedvezőbben ítélik meg hazánk gazdasági helyze­tét, mind idehaza. Tény viszont, hogy a lakosság jelentős cso­portjainak romlott, vagy stagnál az életszínvonala. Az átalaku­lást esetleg kísérő szociális robbanás - ezt több nyugati elemző prognosztizálja - csak úgy kerülhető el, ha az embe­rek bíznak a kormányban, bíz­nak abban, hogy a megkezdett „beavatkozást” képes befejezni. Nincs más esély - szögezte le-, mint ezt a keserves kúrát be­tartani. Antall József a hazai po­litika egyik aktuális kérdéséről beszélve szólt a kormánykoalí­cióról is. Minden kétséget kizá­róan leszögezte, hogy a súlyos belső nehézségek ellenére a koalíció fennmarad. Emlékezte­tett arra, hogy három olyan párt fogott össze, amelynek ugyan­olyan a világszemlélete, és azonos értékek alapján politi­zál. A három pártot olyan szo­ros kötelékek fűzik össze, hogy sem személyi, sem más átme­neti konfliktusok nem zavarhat­ják meg az együttműködést. Bár - tette hozzá - a jelenlegi helyzetben a független kisgaz­dapárt történelmi profilját erő­sebbnek szeretné látni. Sze­mély szerint is a jelenlegi koalí­ció híve és összetartója és már korábban, az 1989-ben folyta­tott tárgyalások során is ellene volt az ezzel ellentétes koncep­cióknak. A nemzeti, keresz­ténydemokrata irányultságú centrum létrejöttét szorgal­mazta. A személyes vonatkozású kérdések között szó esett a mi­niszterelnökről a sajtóban kia­lakult képről is. Antall József elmondta, hogy fogékony a szociális problémák iránt, és utalt arra: az egyes ember szenvedéseit még a köz érde­keinek rovására is figyelembe kell venni. A jósnők tudják, mit hoz 1992. Az év vége szokás szerint a jósnők és a magukat asztroló­gusoknak nevező áltudósok konjunktúrájának időszaka. Az idei esztendő sem kivétel. Se szeri, se száma a jóslatoknak, amelyek teljes bizonyossággal megmondják, mi fog történni 1992-ben. A jövendőmondókat csöppet sem zavarja, hogy tavaly nem látták előre sem a jugoszláviai háborút, sem a szovjet biroda­lom széthullását, sőt még El­izabeth Taylor legújabb házas­ságát sem. Az AFP francia hírügynökség összegyűjtötte azokat a jóslato­kat, amelyek közük a világgal, hogy mi lesz jövőre. Ezekből ismertetünk néhányat. Jeane Dixon, az Egyesült Ál­lamok nemzeti pythiája, aki hír­nevét annak köszönheti, hogy tíz évvel előre megjósolta Ken­nedy meggyilkolását, az aláb­biakat jelentette be: zavargások lesznek Hongkongban, termé­szeti katasztrófa az év elején Irakban, viszont a kereskede­lem fellendülése és nagy ará­nyú részvényemelkedés a tőzsdéken az esztendő vége felé. A francia Indira hosszan tartó konfliktusokra számít Jugoszlá­viában, míg honfitársa Eliza­beth Teissier „a csillagok állá­sából” egy felvilágosult dikta­túra bevezetésére következtet a Szovjetunióban. Borúlátó az izraeli Yona Kam is, aki januárban kirobbanó sú­lyos nemzetközi válságot észlel kristálygömbjében, beleértve a diktatúrát Ukrajnában és fegy­verhasználatot az Intifada kere­tében. Vele ellentétben az indiai Bhattacharjee szerint világos, hogy 1992-ben sem a Szovje­tunióban, sem a Közel-Keleten nem lesz semmiféle komolyabb válság. Az olasz Frate Indivino, aki­nek asztrológiai naptára na­gyon népszerű hazájában, ha­tározottan állítja, hogy Itália aj­taján átok kopogtat, egy újfajta adó formájában. Brazíliában minden jöven­dőmondó egybehangzóan ál­lítja, hogy a japánok és az ame­rikaiak 1992 végén vagy 1993 elején feltalálják az AIDS elleni vakcinát, s hogy bekövetkezik a Mars meghódítása, de csak egy földöntúli küldöttség nálunk tett hivatalos látogatása után. Ami az államférfiakat illeti: a legtöbb jós szerint Bush elnököt újraválasztják egészségi prob­lémái ellenére, s viharos ese­mények után Gorbacsov is ve­zető pozícióban marad. Szaddám Husszeinra viszont nem sok jó vár, egy államcsíny után valamelyik Maghreb or­szágba kell menekülnie. A szívügyek területéről: Rai­ner monacói herceg ismét megnősül, Madonna botrányos életrajzot ír, Károly herceg és Diana házassága pedig végre megszilárdul -, Indira szerint. Jene Dixon viszont zivatarokat vár a brit trónörökös és fel­esége viszonyában, ami Erzsé­bet királynőt nyilatkozat kiadá­sára készteti -, Diana javára. Megszólal a szovjet kémek főnöke: Vlagyimir Sebarsin (1.) r Evekig csak a legközelebbi munkatársai ismerték Leonyid Vlagyimir Sebarsin- tól, a külföldi szovjet kémek fő­nökétől egykor úgy féltek a nyugati titkosszolgálatok, mint ördög a tömjénfüsttől. Ő volt az úgynevezett „fekete propa­ganda és a gazdasági kémke­dés” fő specialistája. A „fekete propaganda” lényege: dezin- formációs célokból készített hamis dokumentumok elterjesz­tése a világban. Ezt az eszközt a KGB, a szovjet titkosszolgálat elsősorban a harmadik világ or­szágaiban használta előszere­tettel. Igen sikeres módszer volt, amellyel sokszor sikerült felbőszíteni az adott országok államfőit a CIA ellen. 1987-ben például bejárta a világot William Casey, a CIA főnökének hami­sított levele, amelyben arról van szó, hogyan lehetne megingatni az akkori indiai miniszterelnök, Indira Gandhi uralmát. 1988-ban egy másik hamisított okmány az ENSZ Biztonsági Tanácsának szólt, és az akkori amerikai elnök, Ronald Reagan adott benne tanácsokat arról, hogyan lehetne destabilizálni Panamát. 1989-ben a dél-afri­kai külügyminiszter, Botha állí­tólagos levele érkezett meg az amerikai State Depart- ment-hez, amelyben a levélíró katonai, kémelhárítási és gaz­dasági együttműködésre hivat­kozik az Egyesült Államokkal. De Sebarsin propaganda „bo­szorkánykonyhájából” származ­tak azok a képtelen hírek is, hogy az amerikaiak mestersé­gesen AIDS-vírust állítottak elő, majd pedig megölettek la­tin-amerikai gyerekeket, és a különböző szerveiket átülte­tésre használták fel. Sebarsin a világ minden táján sűrű kémhálózatot épített ki, de már ügynökkorában is jelentős szerepet játszott a Szovjetunió külpolitikájának alakításában. Indiai kiküldetése idején az ő hatására hagyta abba országa Indira Gandhi intenzív támoga­tását, de Sebarsin ott volt 1979-ben az afganisztáni elnök, Amin kabuli palotájának ostro­makor is. Erről egyik beosz­tottja, Valentin Braterskij, aki annak idején szintén afganisz­táni ügynök volt, így számol be: „Amikor megérkeztünk Afga­nisztánba, nem tudtuk, mi a fel­adatunk. De amikor belekerül­tünk a véres eseményekbe, ak­kor már nem volt visszaút. Aki nem teljesíti a parancsot, biz­tos, hogy katonai törvényszék elé állítják, és lelőtték volna. Afgán egyenruhában rohamoz­tuk meg az elnöki palotát, és az volt a parancs, hogy öljük meg az elnököt. Rettenetes vérfürdő következett, amelynek során meghalt sok száz katona, és Amin 8 éves kisfia is. Azzal indokolták akciónkat, hogy Amin összejjátszott az amerikaiakkal...” (Folytatjuk) Ferenczy Europress Gorbacsov lemondott és szabadságra megy Csaknem hét évvel hata­lomra kerülése után Mihail Gorbacsov szerda este a köz­ponti televízióban bejelentette: lemond elnöki posztjáról. Döntését a Független Álla­mok Közösségének megalaku­lása után [kialakult helyzettel magyarázta. Hozzá tette azon­ban: elvi okokból cselekszik. Az új államalakulat vezetői­nek alma-atai találkozóján vég­legesítették: nincs szükség a szövetségi elnöki tisztre, lévén nem létezik a Szovjetunió, mint geopolitikai és nemzetközi jogi tényező. Gorbacsov 1985 márciusá­ban lett az akkor még egyedu­ralkodó SZKP főtitkára, majd 1990 márciusától látta el a Szovjetunió elnöki tisztét. Tízperces, indulatoktól szinte teljesen mentes beszédét azzal kezdte: „A Független Államok Közösségének megalakulásá­val előállt helyzet miatt beszün­tetem tevékenységemet a Szovjetunió elnöki posztján. E döntésemet elvi megfontolásból hozom”. A továbbiakban hangoztatta: mindvégig a népek független­ségéért, önállóságért lépett fel, de soha sem tagadta: a szövet­ségi állam, vagyis az unió mel­lett teszi le a voksát. Szerinte az események még­sem ebbe az irányba haladtak, és elkezdődött az ország fel­bomlása. Most is annak a meg­győződésének adott hangot, hogy az új államalakulattal kap­csolatban külön ki kellett volna kérni a nép véleményét. Ezzel együtt azt ígérte: mindent meg­tesz, hogy az Alma-Atában el­fogadott egyezmények meg­hozzák a valódi egyetértést a társadalomban, és megköny- nyítsék a válságból kivezető utat és a reformokat. Végigtekintve a hatalom csú­csán eltöltött csaknem hét évét, hangsúlyozta: már főtitkárrá vá­lasztásakor tisztában volt azzal, hogy nagy bajban van az or­szág, a társadalom fuldoklott a parancsuralmi rendszerben. A részleges reformkísérletek ku­darcba fulladtak, az ország el­vesztette a távlatot, nyilvánvaló lett: gyökeres változások kelle­nek. — Meggyőződésem, hogy történelmileg helyes az 1985-ben elindított demokrati kus reformfolyamat - mondta, majd azt hangoztatta, hogy az értékén kell mérni mindazt, ami azóta történt. A társadalom szabaddá vált. politikailag és lelkileg is felsza badult, kitört az iga alól - véle­kedett. A régi rendszer ellenállása il­Az eredményeket méltatva letve saját beidegződéseink, az sorolta: megszüntették az alacsony politikai kultúra és a egyeduralmi rendszert; áttörést változásoktól való félelem miatt hajtottak végre a demokratikus időveszteséget szenvedtünk, átalakulás felé, vagyis való- A régi rendszer összeomlott, sággá vált a szabad választás, még mielőtt az új elkezdhetett a sajtó- és a vallásszabadság, volna működni - ismerte el. a népképviseleti szervek, a Az augusztusi puccs a végle- többpártrendszer és az emberi tekig kiélezte a helyzetet, jogokat mindenek fölöttinek is- amelynek legpusztítóbb eleme merték el; megkezdték a több- az volt, hogy szétesett az állam szektoré gazdaság kiépítését, - hangoztatta, majd sajnálatát törvénybe foglalták a vállalko- és nyugtalanságát fejezte ki zási szabadságot, erőre kapott amiatt, hogy honfitársai elvesz- a privatizáció. tették egy nagy ország állam­Eközben nagy figyelmet polgárságát, szentelnek az emberek szociá- Ennek következményei na­lis védelmére is, különös tekin- gyón súlyosan lehetnek - fi- tettel az öregekre és a gyere- gyelmeztettett. kekre. Végezetül köszönetét mon­Nemzetközi téren hatalmas dott mindenkinek, aki a megúju- tett, hogy befejeződött a hideg- lás politikájának megvalósítása háború, megállították a fegy- során segítségére volt, bele- verkezési versenyt, az ország értve a külföldi államférfiakat és értelmetlen militarizálódását. politikusokat is. Hangsúlyozta: az átmenti idő- Ezekkel a szavakkal fejezte szakban mindent megtett az be beszédét: „Meggyőződé- atomfegyverek fölötti ellenőrzés sem, hogy előbb vagy utóbb biztonsága érdekében. közs erőfeszítéseink meghoz­— Nyitottá váltunk, lemond- zák gyümölcsüket, népeink vi­tunk a mások ügyeibe való be- rágzó, demokratikus társada- avatkozásról, haderőnk külföldi lomban élnek majd. Mindannyi- bevetéséről, cserébe bizalmat, uknak a legjobbakat kívánom!” együttérzést és tiszteletet kap- A hírek szerint Gorbacsov a tunk - mondta. napokban szabadságra megy.i Hidegháború pedig nincs. (Folytatás az 1. oldalról.) Meg kell különböztetni a ha­gyományos, „elhúzódó” válsá­gokat a lappangóktól, amelyek időnként elementáris erővel törnek felszínre, hogy aztán hosszú időn át rettenettel em­legessék őket. Irak a zsíros zsákmány re­ményében még a múlt évben lerohanta Kuvaitot. Ha mondjuk 6-8 évvel ezelőtt teszi ezt, min­den bizonnyal több eredményt ér el, hiszen a szocialista kö­zösség alighanem igazolta volna az agressziót. Az új politi­kai gondolkodás azonban egy­séges fellépést eredményezett, s Bagdadnak 100 ezernyi em­berélettel kellett fizetnie ... Jugoszláviában az önálló­ságra és demokráciára való tö­rekvés a nacionalizmus puska­porával keveredett, s lángra lobbantotta a soknemzetiségű országot, nem kiméivé emberé­letet, egyéni és közös vagyont, kultúrát. S itt van még a sok „apró” he­lyi tragédia: Észak-lrország, Spanyolország, ahol szélsősé­ges csoportok erőszak útján remélik elérni áhított önrendel­kezésüket. Ha Európán kívül dörögnek a fegyverek, márpedig ez gyak­ran megesik, hajlamosabbak vagyunk könnyebben venni ezeket a helyi háborúkat. Pedig Afganisztán polgárháborúja, ha csökkenő hevességgel is, de még tart. A konfliktusok térképéről el­tűnőben van már Kambodzsa, s a legutóbbi kormányfői talál­kozó után a Koreai-félsziget is. Szedik áldozataikat a helyi szélsőségesek Indiában: ele­gendő emlékeztetni a hatalmas ország legutóbbi nagy halott­jára, Radzsiv Gandhira. A túl­nyomórészt szikhek lakta Pan­dzsábban egy év alatt négyez­ren estek áldozatául a fegyve­res konfliktusoknak. Afrika déli részén az apart­heid-rendszer már összeomlott, de most az öntudatra ébredt ős­lakosság mészárolja egymást: egy év leforgása alatt kétezren estek áldozatául a gyűlölethul­lámnak. Annál örvendetesebb az olyan hagyományos válság- övezetek „megszűnése”, mint Angola, vagy Etiópia, ahol azért a hamu alatt időnként még fel- izzik a parázs ... Nyugat-Sza­harában Marokkó és a POLI- SARIO közötti tűzszünet is el­érhető közelségbe hozta az or­szág függetlenségét. Változó hevességgel dörög­tek a fegyverek az idén is Szo­máliában, Szudánban és nem szabad megfeledkezni Libériá­ról sem, ahol 15-20 ezerre te­szik a polgárháború áldozatai­nak számát. Az Atlanti-óceán túlsó partjá­nak legforróbb pontja Kö- zép-Amerika. Salvadorba se vége se hossza az öldöklésnek, el-el szabadulnak az indulatok Nicaraguában, Haitiben pedig a különböző puccsok haszonél­vezői sok-sok ember élete árán igyekeznek megalapozni több­nyire tiszavirágéletű karrierjü­ket. A fentiekhez képest már iga­zán elenyészőnek tűnik a ko­lumbiai kábítószermaffia helyi, bár olykor szomszéd orszá­gokra is átterjedő háborúja, né­hanapján félfalunyi áldozatával. A szeretet és béke ünnepe után illik pár szót ejteni azokról is, akik a különböző konfliktusok miatt voltak kénytelenek idegen földön karácsonyfát állítani. Ők most még csak abban reménykedhetnek, hogy jövő karácsonykor talán már otthon ünnepelhetnek.. Magyar lányok Angliában A brit kormány nyilvános­ságra hozott egy az „Au Pairs” szabályaira vonatkozó fontos változást. 1992. január 1-jétől a magyar lányoknak is lehetősé­gük nyílik arra, hogy Nagy-Bri- tanniában munkát vállaljanak. Az „Au Pairs’’ sémát fiatal lá­nyok segítésére tervezték, akik angolul szeretnének tanulni egy angol nyelvet beszélő környe­zetben. A sémát szigorú előírá­sok szabályozzák az esetleges téves alkalmazások megelő­zése végett. A várható „Au Pa­irs” lányoknak nincs szüksége vízum beszerzésére utazás előtt, de ahhoz hogy bejussa­nak, 17 és 27 év közöttinek kell lenniük, egyedülállónak és nem lehet eltartottjuk. A Nagy-Bri- tanniába történő beutazáskor a határon az útlevélkezelő tisztvi­selőnek be kell tudniuk mutatni egy igazolást, hogy még beuta­zás előtt elrendezték az ott-tar- tózkodásukat egy angol nyelvű családnál. Mély fájdalommal tudat­juk mindazokkal, akik is­merték és szerették, hogy KÁNYI MAGDOLNA Tolna, Garay u. 18. sz. alatti lakos életének 89. évében türelemmel viselt hosszú szenvedés után csendesen elhunyt. Temetése 1991. decem­ber 28-án, du. 14 órakor a tolnai katolikus temető­ben lesz. A gyászoló család.

Next

/
Thumbnails
Contents