Tolnai Népújság, 1991. november (2. évfolyam, 256-280. szám)

1991-11-28 / 279. szám

1991. november 28. PÚJSÁG 5 A pszichológus válaszol Az igazság ezer arca Karambol az utcán. Tíz já­rókelő leglább ötféleképpen mondja el, hogyan is történt, és mindegyikük meg van győződve a maga igazáról. Ha történetesen beidézik ta­núnak, addigra néhány rész­let már elsikkad, más részek viszont esetleg gazdagon ki­színezve áradnak az „emlé­kezetéből”, azaz inkább a fan­táziájából. Más: a főnököt az egyik beosztott jóakaratúként, a másik ellenkezőképpen, rosszindulatúként jellemzi. Kinek van igaza? Az ember ítéletalkotása, vé­leménye, emlékezete, sőt még az érzékelése is gyakran szubjektív - tehát egyéni, egyénisége által meghatáro­zott, érzelmei által befolyá­solt, esetleg önkényes. így jócskán eltérhet az objektív (tárgyilagos) valóságtól. A sok emberé sokfelé tér el. Mi­féle hatások változtatják, tor­zítják a valóságot? Hatással van az érzéke­lésre, az emlékezésre az in­gerkörnyezet. Hideg víz után melegnek érezzük a langyos vizet, és megfordítva. Emlé­kezetünk pontosabban tárol, ha egy bizonyos anyag meg­tanulása után nem hasonló, hanem egészen eltérő témá­val foglalkozunk. Befolyásol az időbeli lefo­lyás is, érzékelésünk pontos­sága függ attól, hogy valamit mennyi ideig látunk, hallunk. Az emlékezet megbízható­sága is változik aszerint, mennyi idő telt el a tanulás óta. Nagy jelentőségű az ér­zelmi állapot. Nyugodt és bol­dog ember inkább a vidám és szép dolgokat veszi észre az eseményekből, míg aki ide­ges, fél, szomorú, vagy dü­hös, inkább a rosszat jegyzi meg. Utóbbi hajlamos negatí­van ítélkezni embertársairól, a világról, és a jövő lehetősé­geit is ennek megfelelően ve­títi előre. Ismert, hogy a sze­relmes ember mindent rózsa­színben lát, és hogy a harag rossz tanácsadó. Torzul az igazság aszerint is, hogy melyik félnek hogy kívánja az érdeke. Osztoz­kodó felek - gyakran szán- déktalanul - a saját maguk­nak jutó részt kisebbnek ítélik meg (a munka elosztásánál megfordítva). A társas hatások is sok mindent megváltoztatnak. Egy érzékelés-lélektani kísér­letben vonalak hosszúságát kell megítélni. A kísérleti ala­nyok többsége nem képes ki­vonni magát a „közvélemény” hatása alól. Ha társaik „beépí­tett emberek” szándékosan hosszabbnak kiáltják ki a vo­nalat, mint amilyen az a való­ságban, akkor ők is hosz- szabbnak „látják” (nemcsak mondják!). Néhány személy tudja csak megőrizni érzéke­lési autonómiáját (önállósá­gát). A társas hatások nemcsak pillanatnyilag érvényesülnek, hanem hosszabb távon is de­terminálják a szemléletet. Például egy csalódott, elkese­redett szülő akaratlanul is pesszimista életszemléletre neveli gyermekét, aki majd úgy fog vélekedni az embe­rekről, hogy azok rosszindula- túak, és tartani kell tőlük. Az autokrata (parancsuralmi) szellemben nevelő vagy a túl­védő szülők gyermeke pedig önbizonytalanná és önállót- lanná válik, így ítéletalkotá­sában mindig is bizonytalan marad, és fokozottan próbál másokhoz igazodni. Emberekkel kapcsolatos tapasztalataink hosszú időre meghatározzák beállítódá­sunkat. Aki úgy véli, hogy a vallásos emberek jobbak má­soknál, az a hívő ismerőseivel szemben - nyilvánvaló hibáik ellenére is - elfogult marad. A tanulság: az igazság nem mindig egyértelmű, igen sok körülmény rejtheti vagy tor­zíthatja, nehéz „megtalálni”. Ha számításba vesszük ezt, kevesebbet csalódunk vita­partnereinkben, és talán mi is kevesebb bosszúságot vagy szomorúságot okozunk nekik. dr. Ignácz Piroska Természetes életmód Az emberi szervezet a növé­nyi táplálékok egy részét nem tudja feldolgozni. Ezek az anyagok kiválasztódnak a szer­vezetből. Ez azonban nem je­lenti azt, hogy a ballasztanya­gok haszontalanok a szervezet számára. A ballasztanyagok pozitív ha­tást fejtenek ki a következő megbetegedések esetén: 1. / Székrekedés és bél­megbetegedések. A ballaszt­anyagok természetes módon elősegítik az emésztést. Moz­gásba hozzák a beleket, és megakadályozzák a bélrenyhe­séget. Ballasztanyagok fo­gyasztásával elkerülhető az aranyér megbetegedés is. Hashajtók helyett fogyasszunk több ballasztanyagban gazdag élelmiszert. 2. / Túlsúlynál. A sok bal­lasztanyagot tartalmazó élelmi­szer nagy terjedelmű, megtölti a gyomrot, amellett ezek emésztése is több energiát igé­nyel. A növényi rostok sok vizet képesek felvenni, és ezáltal az elfogyasztott étel térfogata megnövekszik a gyomorban és a bélben. így természetes étke­zési és energiabeviteli fékként hatnak a ballasztanyagok. 3. / Szív- és érrendszeri megbetegedések. A ballaszt­anyagokban gazdag étrend ha­tására csökken a vér koleszte­rin szintje. így megelőzhető az általános érelmeszesedés, mely leggyakoribb oka a szívin­farktusnak és az agyvérzésnek. A sok ballasztanyagot tartal­mazó táplálkozás következté­ben a magas vérnyomás is normalizálódik. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy vegetáriánu­sok között kevesebb a szív- és érrendszeri megbetegedés. Hogyan növelhetjük étren­dünkben a ballasztanyagok mennyiségét? — Reggelire fogyasszunk müzlit, tejjel vagy joghurttal. — Együnk sok nyers gyü­mölcsöt, zöldséget, salátát. — Főzelékek, szószok, már­tások készítésénél a liszt egy részét helyettesítsük búzakor­pával. — Fogyasszunk fekete vagy barna kenyeret, magos vagy korpás péksüteményeket. Divat Plüssben, bársonyban Újból elővehetjük a néhány éve mellőzött pamut- és se­lyembársonyt, a plüst egyszínű és nyomott mintás változatban. Ezek az anyagok puhán-mele- gen övezik a testet, követve a nőies formákat. Bő swingert vagy miniszok­nyákat, kis kabátokat, férfifa­zonú mellényeket, pulóvereket szabnak-varrnak belőlük. Merthogy a bársony és a bársonyos hatású szövetek nem csak alkalmakra valók. Többnyire nem is alkalmi szí­nekben nyomják őket. Legked­veltebb a tarka virágos, a török mintás és a szabálytalan apró geometriai formákat idéző minta, élénk színekkel. Előszeretettel steppelik, béle­lik a laza esésű anyagot tafttal, pamutszövettel, könnyű gyap­júszövettel, hogy némi tartást kapjanak például a kiskabátok, kosztümfelsők. Bársonykosztümhöz, szok­nyához Niki pulóver illik. A plüss-szerűen bolyhos kötszö- vött anyagú pulcsik többnyire sötét, egyszínű, gyakran fekete, sötétlila, mélyvörös színekben tündökölnek. Egyszerű fazonjuk teszi lehe­tővé, hogy színes üveggyön­gyökkel, kövekkel, arany dí­szekkel ékesítsék. Az arany, fényes-színes ragyogást a nyomott, dombor-nyomott foltok adják. Ezeket fokozzák a szí­nes „drágakövek”, amelyek a pulóver nyakkivágását vagy tel­jes elejét beborítják. Bársonyból készül a szűk szárú,- valamikor, az ötvenes évek végén is igen szívesen vi­selt halásznadrág, a télre diva­tos bermuda- vagy a nad­rág-szoknya is. Ezeket mindig mellény egészíti ki, azonos színű, mintájú anyagból vagy ha nem mintás, akkor a nadrág színei közül az egyik jelenik meg a mellényen. Plüss pulóver dombormintákkal Bársony kabátka Hálóing és köntös A szabásminta alapján varr­hatunk csinos hálóinget és kön­töst. A szabásminta 96-os mellbőségre alkalmas, rajta 1 kocka = 10 négyzetcenti. A fer­dén bevonalkázott rész a kön­tös két elejének visszahajtását jelzi. A hálóingnek elől 28 cm mély kivágást szabunk, ezt is, mint az ujja szélét, paszpóloz- zuk, s vékony zsinórral ellátva masnira csukódik. A mell alatt 3-4 soros gumírozás fogja ösz- sze, de ez el is hagyható. A köntös oldalánál az A-B közötti részt nyitva hagyjuk, ide állítjuk be a duplán kiszabott belső zsebet. Öt gombbal csukódik, s ha elkészült - karcsúak és tel- tebbek vékony övvel köthetik meg. A jelzések: 1 = eleje és háta, 2 = köntös ujja, 3 = zseb. Egyszerű praktikák A borsóleves nem kozmá- sodik le, ha egy szelet kenye­ret is teszünk a fazékba. A borsók így a felszínen ma­radnak, és nem süllyednek le a fazék aljára. Hogy friss-e a hal, azt a kö­vetkezőképpen állapíthatjuk meg: nyomjuk rá hüvelykuj­junkat a hal bőrére vagy pik­kelyére, ha a nyomás helye látható marad, akkor a hal már nem teljesen friss. Egé­szen friss halnál a kopoltyú sötétpiros színű, és a pikke­lyek szorosan, vastag bőrnél a hal testére feszülnek. A kissé beszáradt liptói tú­rót ismét frissé és kenhetővé tehetjük, ha kevés tejet adunk hozzá. Ha vizet vagy ásvány­vizet keverünk hozzá, az ki­csapódik, és ragacsossá te­szi. Bizonyára már Ön is tapasz­talta, hogy a hajsampon, amit hónapok óta rendszeresen használ, amit többszöri próbál­kozás után végül a leghatéko­nyabbnak talált és végül kivá­lasztott, egy idő után már nem hat úgy, mint korábban. A haj fénye megkopik, tömörsége el­tűnik, a hajszálak összetapad­nak, nem „repül” a frizura, sőt, a haj színe gyakran szürkéssé változik. Mi okozza ezt a jelenséget? A magyarázat egyszerű. Az ok: a sampontúltelítettség. Tu­Amit a hajápolásról tudni kell Néhány szó a sampontelítettségről dományos vizsgálatok bizonyí­tották, hogy különösen a sam­pon tisztító és regeneráló ható­anyagai maradnak vissza a fej­bőrön hajmosás után, és egyre halmozódnak. Minél hosszabb ideig használunk egy sampont, annál negatívabb a hatása és ez meglátszik frizuránkon is. Tartsunk tehát legalább két-három hét szünetet meg­szokott samponunk alkalmazá­sánál. Hajunkat semleges kémhatású samponnal tisztít­Receptötletek Vegetáriánusoknak A táplálkozásunkban igen fontos fehérje nemcsak a húsfé­lékben található, de jelen van a tojásban, tejben és sok zöld­ségben is. A növényi fehérje önmagá­ban azonban nem olyan magas értékű. Csak akkor fedezzük a szervezetünk számára szüksé­ges fehérjemennyiséget, ha ál­lati fehérjével egészítjük ki, pél­dául főzelékfélét tojással, bur­gonyát tejjel vagy tojással. Receptjeink ilyan példákkal szolgálnak. Almafánk Hozzávalók: 1 evőkanál liszt, 1 dl tej, 2 tojás, 1 kis alma (10 dkg), 5 gr margarin, fahéj. A lisztet, tejet és tojássárgáját összekeverjük. A keményre fel­vert tojásfehérjét és a felszeltelt almát hozzákeverjük. Forró zsi­radékban fánkot sütünk belőle. Fahéjjal megszórjuk. Főtt tojás mustárszósszal Hozzávalók: 2 tojás, 1 ká­véskanál margarin, 1 kávéska­nál liszt, 1 kávéskanál mustár, másfél dl húsleves (leveskoc­kából) só, bors, valamint 2 bur­gonya. Először megfőzzük a burgonyát (kb. 20 percig) héjá­ban. Közben elkészítjük a szószt. A zsiradékot felforrósít- juk, beletesszük a lisztet, a mustárt, és forraljuk, felöntjük húslevessel, fűszerezzük, és még egyszer felfőzzük. A tojá­sokat megfőzzük, meghámoz­zuk, a burgonyát szintén meg­hámozzuk és ráöntjük a szószt. Paraj tojással Hozzávalók: 15 dkg mélyhű­tött paraj, 1 evőkanál vaj, 10 gr liszt, 1 evőkanál tejföl, szere­csendió, 2 tojás, só. A parajt felolvasztjuk. A-vajat felforró- sítjuk, és belekeverjük a lisztet. Beletesszük a parajt és fűsze­rezzük, 10 percig pároljuk. A to­jásokat megfőzzük. A fejfelt vé­gül a parajhoz keverjük. A tojá­sokat meghámozzuk és hozzá­tesszük. Paradicsomos zöldséges rizs Hozzávalók: 5 dkg rizs, 5 dkg hagyma, 5 gr margarin, 4 dl sós víz, 30 dkg mélyhűtött leves- zöldség, 2 evőkanál paradi­csompüré, petrezselyem. A hagymadarabokat és a rizst a margarinban megpároljuk. Víz­zel felöntjük, és kb. 15 percig pároljuk. A leveszöldséget sós vízben puhára főzzük, és para­dicsommal leöntjük. A rizzsel összekeverjük, fűszerezzük és petrezselyemmel megszórjuk. Paradicsomos spagetti Hozzávalók: 6 dkg spagetti, sós víz, egy kanál olaj, 1 gerezd fokhagyma, bors, só, petrezse­lyem. A salátához: 5 dkg para­dicsom, 1 fej hagyma, 1 evőka­nál borecet, 3 gr olaj, bors, só. A spagettit előírás szerint sós vízben megfőzzük. Közben a salátát a hozzávalókból elké­szítjük. Az olajba belekeverjük az összenyomott fokhagymát, pet­rezselymet, sózzuk, borsozzuk, és a forró spagettihez keverjük. Hogyan öntözzük - szoba­növényeinket? A víz minden élőlény, így a növény éltető eleme is, nélküle elpusztulna. Szobanövényeink tőlünk kapják meg a szükséges vízmennyiséget, de nem biztos, hogy megfelelőképp öntözzük növényeinket. Sok vizet igényelnek a szá­raz, meleg szobában (pl. távfű­tés, vagy a kályha közelében) tartott növények, a nagy levelű fajták, melyek nagy felületen párolognak, a kis cserépben tartott, vagy cserepüket kinőtt egyedek, az épp bimbózó, vagy erőteljes növekedésben lévő példányok és természetesen a mocsári eredetű növények, pálmák. Kevés vízzel is beérik a hű­vösebb, nedvesebb helyiség­ben tartott növények, a bőrle­velű fajták, a pozsgások, me­lyek eleve a víz tárolására ren­dezkedtek be (pl. a kaktuszok). Az öntözés módja is többféle lehet. Ha felülről locsoljuk, lát­juk, mennyi vizet szív magába a talaj és a felesleget kiönthetjük. Több fajtát alulról kell öntözni, nehogy víz érje a levélzetet, mert ettől foltos lesz és elpusz­tul. Általánosságban elmondhat­juk, a növények azt kívánják, hogy ritkábban, de bőséges vízáldáshoz jussanak. Helyte­lenül tesszük, ha mindennap locsoljuk a szobanövényeket, de épp csak annyira, hogy ned­ves legyen a föld. így nem tud átnedvesedni az egész föl­dlabda és pont a gyökérzet nem jut éltető vízhez. A túlöntö- zés is káros, mert a felesleges víz kiszorítja a levegőt a talajból és a gyökérzet rothadásnak in­dul. A közönséges csapvíznek igen nagy a mésztartalma, ezért ha csak tehetjük, forraljuk fel az öntözésre szánt vizet. (FEB) suk. E pár hét „szabadságot” hajunk azzal fogja meghálálni, hogy színe felélénkül, a frizura ismét laza és csillogó fényű lesz. Piros Christa (FEB)

Next

/
Thumbnails
Contents