Tolnai Népújság, 1991. november (2. évfolyam, 256-280. szám)

1991-11-21 / 273. szám

4 PÚJSÁG Paks és környéke 1991. november 21. Beszélgetés az atomerőművekről (3.) Erősebb szociális háló Pakson Az előző két heti „Paks és környéke” oldalon beszélgetést közöltünk Rósa Gézával, a Paksi Atomerőmű Vállalat Tá­jékoztatási Irodájának vezető­jével, Buday Gábor reaktorfizi­kussal és dr. Széchenyi Attilá­val, Paks alpolgármesterével az erőműről, a keletkező hulladék­anyagokról. Ezt a beszélgetést folytatjuk most. Népújság: - Alpolgármes­ter úr, Ón azt mondta, hogy az erőmű területén létesí­tendő átmeneti tároló nem veszélyezteti a környező la­kosság egészségét sem most, sem a jövőben. Mire alapozza ezt a véleményét? Dr. Széchenyi A: - Azon or­szágokban, ahol több évtizede van nukleáris ipar, rendelkez­nek már a hosszú évek tapasz­talatával, statisztikai megfigye­lésekkel és az ehhez kapcso­lódó számításokkal. Ezek ta­nulmányozása alapján elmond­ható, hogy előfordulhatnak az erőművek dolgozói között ritka vérképzőköri betegségek, de ennek lehetősége ezer évre, százezer főre számítva egy-két esetet jelenthet. Ilyen létszámú közösségben, mint Paks, még több száz év alatti statisztikai elemzéssel sem mutatható ki bizonyosság­gal, hogy emelkedik a betegsé­gek száma. Népújság: - Amikor meg­épült az erőmű, mindenki tel­jesen természetesének vette, hogy a kiégett fűtőelemek örökkön-örökké a Szovjetu­nióba kerülnek vissza? Az erőmű építésével párhuza­mosan, többek között miért nem épült tároló a kis- és kö­zepes aktivitású hulladékok­nak? Rósa G: - Az első kérdésre azt válaszolom, hogy igen, kezdettől fogva úgy számol­tunk, hogy a kiégett fűtőeleme­ket a Szovjetunióba szállítjuk vissza. Az I. és II. blokk építé­sével egyidőben az erőmű terü­letén biztonságos átmeneti táro­lási lehetőséget biztosítottunk a szilárd és folyékony kis- és kö­zepes aktivitású hulladékoknak. De ezen blokkok építésével egyidőben indultak meg az Ófa­luval kapcsolatos tervezési munkálatok, melyek, sajnos, az ismert okok miatt abbamarad­tak. A párhuzamos kapcsolással egyidőben nekünk is lehetősé­günk nyílott, hogy Püspökszi­lágy mellett elhelyezzük a fenti anyagokat. Ott üzemel ugyanis az ország egészét kiszolgáló radioaktív-hulladék tároló. Ófalu tiltakozása a tároló ellen, új alapokra helyezte Püspökszi­lágy és Kisnémedi községgel a kapcsolatunkat. Jelenleg a két község lakossága úgy döntött, hogy továbbra is befogadja ezen anyagokat az izotópteme­tőbe. A Paksi Atomerőmű Válla­lat természetesen fizet az izo­tóptemető fönntartójának és a két községnek. Népújság: - Nyugat-Euró- pában mi a helyzet ilyen té­ren? Rósa G: - A lakosság ott nem helyezkedik szembe me­reven, mert hisz az energiára szüksége van. Ott inkább az üz­leti érdek áll előtérben. Fran­ciaországban épp most kezdte meg működését egy ilyen tá­roló. Ezen tárolók szakmailag uralhatóak, nem kellene politi­kai kérdést csinálni belőlük. Ezek környezetbarát beruházá­sok, s így kellene elbírálni "őket! Népújság: - Megérkeztünk a költségekhez. Az atom­lobby szerint az atomerőmű­vek termelik a legolcsóbb energiát. De vajon az előbb említett beruházások költsé­gei, s a végleges tárolás költ­ségei benne foglaltatnak-e ebben? Rósa G: - Egy bánya fel­számolása mennyiben jelenik meg a szenes erőművek költ­ségeiben? Egy bányát nem zárnak be, mert még veszteség árán is olcsóbb fenntartani, mint felszámolni. Ott a helyzet nincs annyira kipoentírozva, mint az atomerőműnél. De be­széljünk a költségekről. A tava­lyi év 1,30 forintos kilowattórára Orvosválasztás szabadon Beszélgetés dr. Széchenyi Attilával Mit hoz az 1992-es év az egészségügynek és nekünk, akik igénybe kívánjuk venni in­tézményeit? Erről beszélget­tünk dr. Széchenyi Attila körzeti orvossal, Paks alpolgármeste­rével, akinek meghívására Pakson nemrégiben tájékozta­tót tartott a várható társada­lombiztosítási törvényről dr. Já­vor András, a Népjóléti Minisz­térium államtitkára. — Doktor úr, hogyan tör­ténik majd a háziorvosi rend­szer kialakítása, és mi lesz a gyermekorvosokkal? — Sokan úgy vélték, hogy a gyermekorvost ki fogja szorítani a felnőtt családorvos, aki min­denhez ért valamit. De errő szó sincs! A gyermekorvosi ellátást nem kívánják megszüntetni, sőt, átszervezni sem. Nagyobb településeken, városokban, tar­tósan jövője van. A háziorvosi rendszer pedig a biztosítási jog alapján fog strukturálódni. Eddig az egész­ségügyi ellátás igénybevétele állampolgári jog volt. Az új tör­vények elfogadása után ez a biztosítási jog lesz. Az elkövetkezendő időben minden állampolgár - akár fel­nőtt, akár gyermek - vélhetően postán kap egy biztosítási kár­tyát. Ezzel a kártyával fel kell keresni azt a jelenlegi körzeti vagy gyerekorvost, akivel ma­gunkat, gyermekeinket vagy családtagjainkat betegség ese­tén kezeltetni kívánjuk. — Ezt jelenti a szabad or­vosválasztás? — Mint az elnevezés is mondja, szabadon választhat­juk ki háziorvosunkat, a gyer­mekorvost gyermekeinknek. A szabad orvosválasztásra ne­gyedévenként lenne joga a biz­tosítottnak. Nagyon fontos, hogy a fent említett kártyát ezen orvosnak adjuk le, mert kártya nélkyl nem tudja még az alapellátást sem térítésmente­sen biztosítani. — Mindenki biztosított lesz? — Az emberek nagy több­sége munkavállaló, vagy pedig - ma már - vállalkozó, tehát fi­zetik a társadalombiztosítást. A munkanélküliek biztosítását a szolidaritási alapból kívánják fedezni. A biztosítási jog kiterjed a gyermekekre, az eltartott férjre, feleségre. Úgy vélik, igen keve­sen lesznek, akik ezen biztosí­tási formába nem férnek bele. — Velük mi lesz? — Az orvosi ellátásért, és az egyéb egészségügyi szolgálta­tásért a teljes térítési díjat kell majd fizetni. De az átállás során rendeződnek lassan a dolgok. — A rendelőintézetekkel mi történik? — Ezen egészségügyi in­tézmények, mint a kórházak ki­helyezett ambulanciái működ­nek. A feladatuk is meg fog vál­tozni. Konzultatív lehetőséget biztosítanak az alapellátást végző orvosnak. — A kórházi ellátásban mi­lyen változás várható? — A legfontosabb az, hogy olyan irányú fejlesztésre, amely az ágyszámot növeli, nem lehet számítani. A fejlett nyugati ál­lamok kórházaihoz képest 30 százalékkal magasabb az ágy­számunk a szükségesnél. Hogy jutó önköltségéből 45 fillér volt a beruházás költsége. Ezt 15 éven át fizetjük, az üzemidő 30, vagy ennél több évéből. Ha ez a 15 év lejár, akkor kellene bi­zonyos összeget félretenni az önköltségből, amelyből lehetne kutatásra, hulladéktárolóra, az atomerőművek leszerelésére költeni. Erről ma még nincs döntés, de a 15 év sem múlt el. Nyugat-Európában. ezen ősz- szeget befektetik, hozadéka lesz, és ezt használják fel az előbb már említett célokra. Példa erre Svédország, Fran­ciaország és még sorolhatnám. Dr. Széchenyi A: - Lassan szó kell essék arról az időszak­ról, amikor az atomerőmű blokkjai nyugalomba vonulnak. Igaz, több évtized még hátra van, de erre az időre fel kell ké­szülnie a városnak, és az erő­műnek is. A reaktorévekkel együtt a mi éveink is haladnak. Mi lesz az unokáinkkal, és azok gyermekeivel? Ehhez kérjük - már ma - az erőmű segítségét. Városunkban teremtődjék meg az, ami a nukleáris ipart pótolni fogja. Legyen majd munkahely, iskola, lakás, infrastruktúra, hogy a XXI. századi paksiak ezt a várost otthonuknak érezzék. Népújság: - Buday úr, ké­rem, mondjon néhány szót arról, hogy miért bombáznak minket a multinacionális cé­gek erőműtelepítési ajánlata­ikkal! Buday G: - A világon egy ideje az atomerőművi berende­zésekre nincs kereslet. Ez tény, de már látszik, hogy a kilencve­nes évek közepére fellendülés indul meg. A multiknak ezt az időt kell „átvészelniük”. Ma olyan a piaci helyzet ezen be­rendezések terén, hogy a vevő diktálhat. Ezt lehetne, kellene ma ki- hálználni! Az atomerőművi be­rendezések boomja idején nem fognak sem megfinanszírozni, sem meghitelezni minket! Ez nem neogyarmatosítás, hanem egy olyan nagyszerű lehetőség számunkra, amelyet hiba lenne elszalasztani. (vége) ennek mi az oka? Az egyik ta­lán az, hogy, sajnos, sok eset­ben a kórházak az elfekvők szerepét töltik be, mert az idős beteget hozzátartozói nem kí­vánják otthon ápolni. Nálunk még ismeretlen foga­lom a konzultáns orvosi hálózat kiépítése. Nyugaton viszonylag kevés a kórházi orvos. Ott kon­zultációt adó szakorvosok, spe­cialisták vannak. — Ezek az orvosok hol végzik a tevékenységüket? — Mindenhol. A kórházak­ban tartanak konzíliumot. S ebbe az alapellátást végző or­vost is bevonják. — A fogorvosokról még nem esett szó... — Az egészségügy ezen ágában a jövő évben nem tör­ténik változás. Minden marad a régiben. Itt nem lesz szabad or­vosválasztás, háziorvosi rend­szer. — Zökkenőmentes lesz az átállás? — Nem, biztosan nem. De az orvostársadalomnak az itt élő betegeket kell tisztessége­sen ellátni. Ki kell küszöbölni a paraszolvenciát. Ez biztosítható lesz a jövőben az orvosok telje­sítményarányos finanszírozá­sával. Az orvosi munka mér­hető lesz! Megemlítem a szektorsemle­gességet is, amely azt jelenti, hogy például ugyanazon orvosi beavatkozás ugyanazon ősz- szeggel szerepel, mondjuk egy kisvárosi kórházban, vagy pe­dig egy budapesti klinikán. — Mit szól mindehhez az orvostársadalom ? — Az orvos a hippokratészi esküjében a gyógyító munkát vállalta. Ez a fő feladata. A pi­acgazdaság azonban itt is kia­lakítja azokat az új formákat, kereteket, amelyben a gyógyító és megelőző munkát végezni kell. A keretek változnak, a lé­nyeg marad: a gyógyítás. Új támogatási forma került bevezetésre Lassan azt vesszük észre, hogy mire kifizetjük a lakás- fenntartás költségeit, már alig marad pénzünk a megélhe­tésre. Hogy miként lehetne tá­mogatást nyújtani a rászoruló családoknak, erről beszélget­tünk Csikai Gyulánéval, a pol­gármesteri hivatal megbízott családvédelmi csoportvezető­jével. — Paks város önkormány­zati képviselő-testülete kereste azt a támogatási formát, mely­nek keretében az egyre nehe­zebb gazdasági körülmények közé jutó családoknak segítsé­get tudna nyújtani. Az árak ro­hamosan kúsznak felfelé, az energia, a fűtés, a lakbérek, a változó kamatozású lakáshite­lek, még felsorolni is hosszú! Mit támogassunk? A képvi­selő-testület úgy döntött, hogy 1992. január 1-től a lakásfenn­tartás költségeihez nyújt támo­gatást - mondta Csikai Gyu- láné. — Új ebben a konstrukció­ban, hogy teljesen független a lakás tulajdonformájától. Szö­vetkezeti, OTP-s, vagy saját házban ugyanúgy lehetünk tá­mogatásra szorulók! Természe­tesen megfelelő kritériumokat is beépítettek a támogatási rend­szerbe. A legfontosabb azonban az, hogy most már korrigált jövede­lemmel számolunk. Mi is ez? A család nettó jövedelméből le­vonjuk a lakásfenntartás költ­ségeit, a fennmaradó összeget elosztjuk a családtagok számá­val. Ha az összeg kevesebb, mint a mai nyugdíjminimum fele, abban az esetben ezt az összeget kiegészítjük - szemé­lyenként - a nyugdíjminimum felére. Nézzünk egy példát! Egy csa­lád nettó jövedelme 17.000,- forint, ebből a lakásfenntartásra kell 8200 forint, tehát marad 8800 forint. Négyfős család esetében ez fejenként 2200 fo­rintot jelent. A nyugdíjminimum ma 5200,- forint, ennek fele 2600,- forint. Családunknál ezen összeghez hiányzik 400,- forint, tehát az önkormányzattól kap négyszer 400,- azaz 1600,- forint támogatást ha­vonta. — Hol érdekődhet az, aki úgy érzi, szüksége van az ön- kormányzat segítségére? — Szívesen állunk rendel­kezésére mindenkinek itt a pol­gármesteri hivatalban, a csa­ládvédelmi csoportnál. — Mi várható még az idén, amivel a paksi szociális helyzet javítható lenne? — A hajléktalanok átmeneti szállását is a közeljövőben fog­juk átadni Pakson. Pályázat alapján pótigényt nyújtottunk be a Népjóléti Minisztériumhoz a segélykeretünk növelésére. Vá­rosunkban a jugoszláviai ese­mények miatt idemenekült csa­ládoknak is nyújtunk támoga­tást. Paksi képtár Új színfolttal gazdagodik vá­rosunk képzőművészeti élete. Állandó kiállítási lehetőséget biztosít Paks és környéke, de a tágabban vett Tolna megye képző- és iparművészeinek az 1991. november 29-én délután 15 órakor nyíló Paksi Képtár. A volt Erzsébet szálló termeiben lehet majd a művészek alkotá­saiban gyönyörködni, ahol az itt élőknek és mindenkiek, aki sze­reti a színek és formák világát, nyújt majd kikapcsolódást. Vajon hányán ismerik Ke­gyes József, a bölcskei sze­gényparaszt gyermekének munkásságát, aki Munkácsy kortársa volt? Nem lett a nem­zet nagy festőfejedelme, ha­nem szerény vándorfestő, vi­déki udvarházak szorgalmas festőiparosa. Cyransi Mária szobrász és ifj. Koffán Károly festőművész al­kotásai fogják - többek között - a Paksi Képtár állandó kiállítá­sának anyagát adni, de a paksi Halász Károly és a németkéri Staub Ferenc festőművész al­kotásai is méltó reprezentánsai lesznek a képtárnak. Elmarad a mai Republic koncert A ma este 6 órára meghirdetett Republic koncert elmarad, mert az együttesnek televíziós fellépése lesz. Az elmaradt koncertet december 4-én tartják meg az ESZI sportcsarnokban. A jegyek érvényesek. Hírek A Budapesti Kamaraszínház előadásában láthatják novem­ber 26-án 19 órakor a Városi Művelődési Központ színház- termében Brandon Thomas- Aldobolyi Nagy György-Szenes Iván: Charley nénje című zenés vígjátékát, három felvonásban. * Figler János országgyűlési képviselő november 21-én este 17 órakor, a györkönyi művelő­dési házban találkozik a válasz­tópolgárokkal. * Pakson is házhoz megy a Télapó december 5-én és 6-án! Azon szülők, akik az ajándékokat a nagyszakállú, pi­ros köpenyes Télapó által sze­retnék kisgyermekeik kezébe adni, úgy személyesen jelent­kezzenek december 4-ig a paksi Városi Művelődési Köz­pont Ifjúsági Irodájában. Látogatás Pálfán Nyeli a kilométereket autónk a 63-as főúton Nagydorog után. Átsuhanunk a Hegyhát kis köz­ségein, Bikácson, Vajtán, ott egy pillantást vetünk a volt Zichy kastélyra, mely most gyermeküdülő. Balról elágazik a főút, a tábla Pálfa felé mutat. Az 1880 lakosú kis falu elbújt a világ szeme elől, annak elle­nére, hogy Rácegrespuszta nagy"szülötte, Illyés Gyula szel­lemi öröksége a világ mind a négy tájára eljutott. — De - mondta a polgár- mester, Balogh László - a tele­pülésen élő emberekben még nagyon sok érték van. Beláttuk, múltbéli nagy hibánk, hogy nem tanultunk meg kereskedni. Mi csak dolgozni tudtunk, reggeltől estig. De váltani akarunk, mást kell csinálni, mint eddig. Nem­csak az állattenyésztésben kell gondolkodni, legyen az tsz, kft, vagy farmergazda. Foglalkozni kell a zöldség-, gyümölcsterme­léssel, kicsiben, nagyban. A megtermelt felesleget pedig pi­acra kell vinni. Igaz, ehhez is jó infrastruktúra kell, megfelelő úthálózat a szállítás számára és telefonhálózat, hogy kom­munikálni tudjunk leendő üzleti partnereinkkel. Ezt kellene a kormányzatnak pénzügyi forrásaiból támogatni. S így talán a munkanélküliség is lassan kezelhetővé válna fa­luhelyen, mert egy kistelepülés saját magától ezt sohasem tudja megoldani. Á testületi munkán még javí­tani kell. A bizalom erősítése a fő cél. A lakosság megelőlege­zett bizalmával ne éljünk vissza és az önkormányzat vagyoná­val jól sáfárkodjunk, mindenki javára. Nincs mit szégyenkeznünk, az idei esztendőben a 30 milliós bevételünk harmadát fejlesz­tésre tudtuk fordítani. Befejező­dött az iskolabővítési progra­munk, s így reméljük, a peda­gógiai munka is magasabb színvonalon folytatódhat. Kor­szerű tornateremben sportol­hatnak a fiatalok és a felnőttek is. Az egészségügyi szolgálta­tást heti két alkalommal fogor­vosi rendeléssel bővítettük. A falu úthálózatával még sok a teendő, hisz az összes utcának csak 40 százaléka szilárd bur­kolatú. A telefonhálózat fejlesz­tése érdekében most, novem­ber 13-án írtuk alá a szándék- nyilatkozatot a Dunacom Rt-hez való csatlakozásra. A szociálpolitika megítélésé­ben is igyekszünk új utakat járni. A segélyezéseknél súly­pontáthelyezés történt, a dologi támogatási formát találtuk az élethez közelállónak. A gyer­mekek az iskolában ingyen jut­nak tejhez, s egyéb eszközöket is beszerzőnk számukra, hogy a családok pénztárcáját ezen kiadásoktól megkíméljük. Meggyőződésem - hangsú­lyozta Balogh László -, hogy a kistelepülések sok dologban számíthatnak a megyei önkor­mányzat segítségére, s ezt nemcsak azért mondom, mert a megyei közgyűlés képviselője vagyok! Ä megye pályázatok kiírásá­val ösztönzi az önkormányza­tokat célszerű tervek megvaló­sítására. A mi önkormányza­tunk is sikeresen pályázott, eb­ből a támogatási formából tud­tuk, finanszírozni a tornatermi kiadásaink egy részét. Illyés Gyula emlékének ápolására is ilyen forrásból tudtunk pénzt biztosítani. A volt Apponyi kastély ma szociális otthon

Next

/
Thumbnails
Contents