Tolnai Népújság, 1991. november (2. évfolyam, 256-280. szám)

1991-11-20 / 272. szám

1991. november 20. PÚJSÁG 3 Tudósítás helyett Szombaton ülést tartott a Tolna Megyei Független Cigány­szövetség, amiről a legnagyobb sajnálatunkra nem áll mó­dunkban tudósítani. Sárközi Sándor minősíthetelen hangon előadott javaslatát elfogadva úgy döntöttek, hogy nem kívánatos személy vagyok a rendezvényen. Mindez nem történhetett volna meg, ha az ügyvivőtestület elnöke Sárközi József, közismert nevén Édes nem támogatja határozottan a nem teljesen egyhangúan ho­zott, de törvénysértő javaslatot. A Magyar Köztársaság alkotmánya biztosítja a sajtósza­badságot. Ennek értelmében az érvényben lévő sajtótörvény 5. §-a kimondja: A sajtó az érdekeltek hozzájárulása nélkül is tájékoztatást adhat az ... egyesületek, nyilvános üléséről... Az egyesület küldöttközgyűlése előzőleg egyhangúlag döntött arról, hogy az ülés nyilvános. Sárközi Sándor már a tolnai cigányfórumon megpróbálta közösséginek feltüntetni egyéni érdekeit, s ehhez felhasználta választott funkcióját. Mint az önkormányzat kisebbségi szó­szólója csak saját ügyében emelt szót, a testület ülésein elő sem fordult, hogy másokért is tehessen valamit. A furcsa ci­gányfórumról november másodikán megjelent, Ki kéri számon az ígéreteket? című írás hozta ki sodrából. Mivel a diszkriminatív lépéshez az egyesület küldöttközgyű­lése hozzájárulását adta, nyilvánvalóvá vált, hogy a cigányság valóságos problémáiról és a megoldási javaslatokról nem ott érdemes tájékozódni. A megyében élő sok ezer cigány gondjáról, bajáról, az em­berek életéről, természetesen ezután a jövőben is a valóság­nak megfelelően tájékoztatunk, Sárközi Sándor és Sárközi József nélkül, vagy akár ellenére is. Ihárosi Gyümölcs- és zöldségsűrítmény üzem A magyar-svájci érdekelt­ségű Dalma Rt. csaknem száz millió forintos költséggel gyü­mölcs- és zöldségsűrítmény üzemet létesített Gutorföldén, a volt tangazdasági hűtőház át­alakításával. Dél-Dunántúl első ilyen üze­mébe öt európai országból 15 millió frank értékű, csúcstech­nológiát képviselő berendezést lízingeltek. Kizárólag friss gyü­mölcs- és zöldségféléket dol­goz fel az üzem, és évente 4200 tonna sűrítményt állít elő. Az üzem alapanyaga egyelőre az alma, amelyből 20 ezer ton­nás készlet áll rendelkezésre. A következő tanév átmeneti lesz? A legtöbb feljelentés a pedagógusréteget érintette Mint már írtunk róla, novem­ber 22-e a Magyar Közoktatás Napja lesz. Ebből az alkalom­ból kértünk interjút Nyerges Ti­bor országgyűlési képviselőtől, aki szintén pedagógus. — Képviselő úr, Ön szerint mi az oka annak, hogy az utóbbi időben egyre gyak­rabban éri támadás a „régi bűnökért” is, a pedagóguso­kat? — Tudomásul kell venni, hogy az úgynevezett pártállami rendszerben a legtöbb funkcio­nárius - a statisztika szerint le­galábbis -, a pedagógusok kö­zül került ki. Nagyon sokan vol­tak közülük a parlamentben, a megyei apparátusokban és úgy tűnt föl, mintha a pedagógusok egyértelműen kiszolgáíták volna a múlt rendszert. Ez per­sze így nem igaz, mert a rend­szerváltás nem jöhetett volna létre a padagógusok munkája nélkül. Azt, hogy a tantermeken belül mi történt, nagyon nehéz volt ellenőrizni, még akkor is, ha tudjuk, hogy az apparátus­nak még arra is volt embere, aki látensen megbújva azt is meg­próbálta ellenőrizni, hogy a ta­nár mit gondol. A szakma java becsülettel helytállt, és én ma is állítom, hogy oroszlán- részük volt a rendszerváltásban. A leg­több hangulatjelentés, a leg­több feljelentés ezt a réteget érintette, és ezért is kell a lll/lll- as törvény, hogy ilyen mégegy- szer ne fordulhasson elő. Re­mélhetőleg hamarosan eljön az az időszak, amikor nem lesz ér­telme feljelentgetni, és elszige­telődnek azok az emberek, akik így csináltak karriert. Több tan­testületben is dolgoztam, de mindenütt tudtuk, hogy kik Nyerges Tibor azok, akik valahová rendszere­sen elküldik az információikat. Ők mára elszigetelődtek, s vagy megtartja őket a közös­ség, vagy pedig előbb-utóbb el kell, hogy menjenek. — Minden társadalmi fel­lendüléshez elengedhetetlen a művelődés és az oktatás fejlesztése. A kormány műve­lődéspolitikája mennyire se­gíti ezt az irányt? — A kulturális kormányzat ma már megerősödött, és igyekszik a választási ígérete­ket betartatni a társminisztéri­umokkal is. Ma kicsit háttérbe szorultak az elméleti viták, el­sősorban a nagy törvénykezési területek emelődnek ki, ilyen például a média törvény. Az oktatás ügye talán rende­ződik azzal a törvény-csomag­gal, ami nem csak a közoktatási törvényből áll, hanem a szak­képzési -, a felsőoktatási -, az akadémiai törvényekből és mindezekhez szükséges az ál­lamháztartási törvény is, ami az oktatás, a kultúra költségvetés­ben elfoglalt helyét elemzi, il­letve a közalmalmazottak jogál­lásáról szóló törvény, hiszen nagyon fontos az önkormány­zatok és a kollégák viszonya. Az igazgatók továbbra is az ön- kormányzatoknak tartoznak majd felelősséggel. — Mikorra várható a tör­vénytervezet vitája? — A bizottságok már az ősszel elkezdték tárgyalni a koncepciót, és tavaszra várható a kodifikált szöveg, amit - mint törvény-tervezetet - tárgyalna a parlament. Én azt szeretném - de ez csak az én véleményem -, ha a 92/93-as tanév már át­meneti tanév lehetne, bízom benne, hogy a szakma elfo­gadja ezt a törvényt és megfele­lően fogja kezelni. — Mekkora most a peda­gógusok között a munkanél­küliség? — A megyében hatvan, or­szágosan kétezer tanár van ál­lás nélkül, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy még mindig van önkormányzat, ahol képesí­tés nélkül is foglalkoztatnak pe­dagógusokat. Igaz, ezeken a helyeken nincs meg a szociális háttér, pedagóguslakás sincs, a közlekedési lehetőség bonyo­lult, de ha a kolléga vállalná, hogy ilyen településen is meg­próbál egzisztenciát teremteni, akkor a mi szakmánkban le­hetne a legkevesebb munka- nélküli. Mauthner Ilona Fotó: Ótós Réka Mucsfán jártunk Ahol megbecsülik a múlt értékeit Mit is mondhatnánk erről az ötszázkét lelket számláló kiste­lepülésről? Nekünk nagyon szépnek tűnt, bár az itt élő em­berek azt állítják: szép a falu, de szomorú. Miért lenne az? A válasz röviden és tömören: nincs pénz. A nincsből pedig nemigen lehet megélni. Ke­mény, kétkezi munkával kell megdolgozni a megélhetésért. Az, hogy dolgos emberek élnek itt, tükröződik a lakóépületeken is. Megbecsülik a múltat, az öreg házakat széppé, újjá vará­zsolják. A falu fiataljai jobbára itt maradnak, építkeznek, csa­ládot alapítanak. Mindenki a maga módján dolgozik a falu­ért, mert tudják, csak így jutnak előbbre. Amikor a postát, és egy szol­gálati lakást kellett a régi általá­nos iskolából átalakítani, társa­dalmi munkában jöttek az em­berek, tették a dolgukat, s há­rom nap alatt végeztek is min­den munkával. A beruházás költségeit, úgy 300-350 ezer fo­rintot, természetesen az ön­kormányzat állta. Az egy éve önállósággal felruházott ön- kormányzat nagyon sokat jelent a községnek, az itt élő embe­reknek. Az eltelt időben - vala­mivel több pénz lévén, mint a tanácsi rendszerben -, többet tudnak segíteni a falusiaknak. Többek között utat építettek, segélyeket folyósítottak. Ez év­ben az utolsó három hónapra az óvodások térítési díját teljes egészében az önkormányzat fi­zeti ki. Az általános iskolás gye­rekekre is gondoltak, hiszen ta­névkezdéskor kifizették a tan­könyvek árát. Rájuk gondoltak akkor is, amikor az önkormány­zat a jövőre vonatkozóan tervbe vette, hogy Aparhantról visszahozzák az alsótagozatos osztályokat. A kistelepülésen ez nem egyszerű feladat, hiszen ehhez a helyet is biztosítani kell. A kétéves programban szerepel egy kéttantermes iskola kialakí­tása olyan épületben, melyet már 1970 óta nem használnak. Az ehhez szükséges teljes költ­ség hatvan százalékát, a közel másfél millió forintot az önkor­mányzat teszi az asztalra, ami­hez 40 százalék céltámogatást is várnak. Ez ha sikerül, akkor 1993 szeptemberétől már nem kell a diákoknak reggelente és délutánonként utazniuk. Úgy tartják a faluban, a pos­tás mindent tud, hiszen hozza-viszi a híreket, az újsá­gokat. Erős Péterné tizenegy éve rendszeresen viszi Mucs­fán a házakhoz az olvasnivalót. Tőle tudtuk meg, hogy az itteni emberek nagyon szeretnek ol­vasni. A sok színes újság mel­lett Mucsfára hatvankét előfize­téses Tolnai Népújságot is visz naponta, az áruspéldányból a pénteki és a hétfői számok a ke­lendőek:' A mucsfai emberek nemcsak olvasni, de politizálni is szeretnek, figyelemmel kísé­rik a napi eseményeket s a gazdaság dolgai sem kerülik el figyelmüket.- pusztai téri - Fotó: Kispál Mária Jó vicc! Nagyon divatba jöttek nálunk az olyan Sándor György-féle viccelődések, amikor megszólí­tanak vagy telefonon felhívnak gyanútlan embereket, és telje­sen hivatalos hangon például számonkérik tőle, hogy előző napon nem köszönt egy kutyá­nak. Az ember, ugye, azt hinné, hogy a meg- vagy felszólított il­lető azonnal hahotázni kezd, mondván, hagyjanak békén ilyen hülyeségekkel, de a vicc éppen abban rejlik, hogy az il­lető nem hahotáz. Halálosan komolyan véde­kezni kezd. Ilyeneket mond például, hogy nem is találkozott tegnap kutyával, és különben is, ő szokott köszönni... A külső szemlélő, vagy hall­gató, aki tudja, hogy ez az egész csak vicc, ezen kezd el nevetni. Hogy az a lüketóni mennyire komolyan veszi. Ma­gyarázkodik. Védekezik. A külső szemlélő már a hasát fogja, úgy nevet, aztán nem tudja, hirtelen miért is érzi olyan átkozottul rosszul magát... ? És el kezd gondolkodni rajta, mi a baj. Végülis nagyon humo­ros volt, ahogyan az az ismeret­len olyan komolyan vette a dol­got, csak talán az volt a baj, hogy mialatt védekezett, ott reszketett a félelem a hangjá­ban. Ott szűkölt a hangjában a félelem, ez volt az, ami a végén a torkunkra forrasztotta a neve­tést. Miért? Ki nem élte még át azt, hogy ártatlanul megbüntet­ték? Ki nem élte át azt itt, hogy szinte semmiségért keményen az orrára koppintottak? Az a do­log, amire hivatkoztak, csak ürügy volt tulajdonképpen. Nem több, mint egy szembe­jövő kutyának nem köszönni. Ugyanis ez a bizonyos kutya nem akármilyen -, lehet éppen VALAKINEK a kutyája! Bonyhádi mozaik (Folytatás az 1. oldalról) szerint az sem elképzelhetet­len, hogy a város meghívását még a miniszterelnök is elfo­gadja e jeles napra. A december vége meghozza a város legfiatalabb oktatási in­tézményének születésnapját is, ünnepelni fog a Dunántúl egyik legkorszerűbb általános isko­lája, a lll-as számú. A Keresztény Nők Szerveze­tének összejövetelén vett részt dr. Hegedűs Éva a parlament­ben. A nagytekintélyű képvise-' lőnő az Egészségügyi Kollé­gium ülésén is jelen volt. Aztán már megint a polgármester, és megint az utazás . r., mert a fő­városi önkormányzati fórumon is ott volt, s talán sikerült, ha mást nem, de ötletet gyűjteni a munkanélküliek helyzetének ja­vítására. Mert ez aztán ránk is fér, hiszen kritikus térség a Völgység, ahol akár ezer mun­kanélkülivel is számolhatunk hamarosan. A téglagyár, a bá­nyászat, a kisszövetkezetek, az építőipar kritikus helyzete köz­ismert, miközben a Fiat cég ki­zárólagos forgalmazási joggal éppen a bonyhádi Stoll Lászlót bízta meg Magyarországon, au­tóinak értékesítésére. S ez még messze nem min­den. Ami mindebben előremu­tató: legalább mára tudni lehet dolgokról, történésekről, utazá­sokról. Ha nem is éppen min­denről ... A Phare alapítvány lassan közismert mindenki előtt, íme egy újabb, mely a OUWERTO- URE program nevet viseli. Köz­vetett segítségül szolgálhat, hisz ajánlata német, görög, skót, spanyol és olasz kor­mánygaranciákat takar, a Ma­gyar Gazdasági Kamara segít­ségével. Mindez most csupán egy csokornyira való -, Bonyhádról.- Szabó S. ­Regionális találkozó Szálkán A Szálka és Mőcsény közsé­gek közigazgatási területén lévő víztározónak és környékének jövőbeni használatával, illetve hasznosításával kapcsolatban megbeszélést szerveznek Szálkán, a községházán. A megbeszélés november 21-én, csütörtökön délelőtt 9 órakor lesz. Látogatás Szekszárdra November 21-én, csütörtö­kön, délután két órakor Kopátsy Sándor - aki 1956-ban Buda­pest rendőr-főkapitánya volt -, mint az Önvédelmi Szervezetek Országos Szövetségének el­nöke Szekszárdra látogat. A BM közművelődési házá­ban találkozik a Tolna megyei önvédelmi szervezetek vezetői­vel. Ugyanezen a napon, és helyszínen, délután fél négykor sajtótájékoztatót is tart. Hatpárti tárgyalás A hat parlamenti párt megyei szintű szervezeteinek képvise­lői november 15-én, Szekszár- don tárgyszerű, nyílt légkörben megtartották soros tanácskozá­sukat. A tanácskozáson egyebek mellett áttekintették az egyes pártok megyei irodáinak elhe­lyezését, összevetették a ren­delkezésre álló működési felté­teleiket a helyi politikai felada­taik által indokolt igényeikkel. A pártok egyöntetű megíté­lése szerint egy többpárti, de­mokratikus rendszerben elvár­ható igény az, hogy megyei szervezeteik jól megközelíthető, központi helyen működhesse­nek, minden párt megfelelő alapterületű párthelyiségekkel rendelkezzen. Kiállítás nyílik Pakson Lantos Ferenc képzőművész kiállítása nyílik november 21-én, délután öt órakor Pak­son, a városi művelődési ház galériájában. A kiállítást Tilless Béla szob­rászművész nyitja meg. Az ün­nepségen közreműködik Apagyi Mária zongorán, Udvardi Gi­zella oboán és Tilless Ágnes verset mond. A bemutatott anyagot de­cember 31-ig nézheti meg az érdeklődő közönség. Popzenéről az amerikai klubban Szekszárdon, az Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola E épületé­ben (volt Okt. lg.) kerül sor no­vember 21-én, este hét órakor az Amerikai Klub legközelebbi összejövetelére. A találkozó témája az amerikai popzene lesz. Előadást Don Campbell és Lovász Csaba tart. „Babits” pódiumest Szekszárdon, a Babits Mihály művelődési házban pódiumest lesz. November 25-én, hétfőn, este hét órai kezdettel a Babits Ifjú­sági bérletben „Babits" címmel Bálint András műsorát, pódium­estjét nézhetik meg az érdek­lődők.

Next

/
Thumbnails
Contents