Tolnai Népújság, 1991. november (2. évfolyam, 256-280. szám)
1991-11-20 / 272. szám
PUJSAG Dombóvár és környéke A hallgatag jegyzőnő esete A jegyzőnő nem nyilatkozik. O aztán egy fia információt sem ad ki az újságírónak. Tőle soha, senki nem tud meg semmit. Ezt már a testületnek is elmondta, amikor egy, a sajtójával elégedetlen képviselő megkérdezte, ki tájékoztatja az újságot a dombóvári történésekről? Hát ő aztán nem. Ha rajta múlna, teljes hírzárlat lenne. A képviselőtestületi üléseknek is csak a napirendi pontjairól ad tájékoztatást, az előterjesztett anyagokról nem. Még mit nem, a végén még megírják! Hogy az önkormányzati törvény értelmében a testületi ülések nyilvánosak, az anyagok nem titkosak? Ugyan már! Zavar ez bárkit is? Nem aktuális a téma, nincs erről mit írni, hárítja el a jegyzőnő hónapok óta a hivatal egy éve beharangozott átszervezésével kapcsolatos kérdéseket. Majd egyszer, később, ha befejeződik az egész. Hogy az mikor lesz? Ki tudja, hangzik a válasz. Talán egy fél év múlva, falán nem is sikerül. Lám, hiába hirdetik hónapok óta az egyik osztályvezetői státust is, nem akad a városban jogász, akit vonzana a beosztás. Egyetemi végzettségű ember nem jön ide, egy se, nincs itt perspektíva, panaszkodik a jegyzőnő, feledve, hogy több mint egy évtizede ő is az akkor még tanácsnak nevezett hivatalt választotta a bíróság helyett. Amúgy is, a kinevezése után nem sokkal már nyilatkozott a hivatal átszervezése ügyében, ezeken a hasábokon, hangzik el. Akkor azt mondta, itt nem lesz boszorkányüldözés, mert csak egy valami számít és az a szakértelem. Hitte is mindenki, egész addig, amíg át nem szervezték a családi eseményeket rendező irodát. Racionalizálás, a munkaidő jobb kihasználása volt a jelszó. A három alkalmazott közül egynek felmondtak. A legrégebb óta ott dolgozónak, a legmagasabb iskolai és szakmai végzettséggel rendelkezőnek. Ugyanez történt egy másik, egyetemi végzettségű osztályvezetővel is, akinek posztja jelentkező híján azóta is betöltetlen. A korszerűbb, hatékonyabban funkcionáló hivatal mind az ott dolgozók, mind a polgárok érdeke. Az új szervezeti felépítést a képviselőtestület már régen elfogadta. Már csak nyilatkozni kellene róla, tájékozatatni azokat, akiknek érdekében mindez történik, az állampolgárokat, a választókat.- f. kováts Miki egér, Donald kacsa meg a többiek Játékkiállítás volt a művelődési otthonban Képes kirakó, Walt Disney figurás memória-fejlesztő, társasjáték és szójáték az egyik soron. A másikon összerakható, kézzel faragott fajátékok, legok, matchboxok, plüss állatok, biciklik és természetesen az elmaradhatalan Barbiek. Krimikrónika Elütötte a tűzoltót Nem mindennapi eset történt november 12-én délelőtt féltízkor Dombóvár belterületén. A Katona utca 30. szám alatt lakó Szabó Sándornak egyszer csak kigyulladt az Engels utcában a személygépkocsija. Az égés miatt nagy füst vette körül az autót, tehát messziről lehetett látni, hogy itt valami nincs rendben. A 21 éves Ba- laskóné Bősz Erika, hőgyészi lakos mégis belehajtott az általa vezetett személygépkocsival az úttest jobboldalán, műszaki hiba miatt égő autóba és a baleset során elütötte a személygépkocsit oltó Tóth István tűzoltó főtörzsőrmestert, aki a baleset következtében 8 napon belül gyógyuló könnyű sérülést szenvedett. A kár húszezer forint. Lopják a perselypénzt! November 18-ára virradóra ismeretlen elkövető behatolt a kurdi templomba és eltulajdonította a perselypénzt. Piát virágboltból A mondás: ki a virágot szereti, rossz ember nem lehet, igaz, hiszen az az ismeretlen tettes, aki betört a Kommunális Szolgáltató Vállalat víztorony melletti virágboltjába november 14-ére virradóra, a virágokra rá sem nézett, tehát nem volt jó ember. Annál inkább vonzónak találta az illető az üzlet cigaretta és ital kínálatát, minek bizonyításául magával is vitt mindebből 40 ezer forint értékű árut. Játékkiállításnak adott helyet november 12-15 között a dombóvári művelődési otthon. A tamási diákcentrumból hozott, Magyarországon fellelhető mintegy 210 féle játék variációiból rendezett kiállítás egy hétig tartott és játékvásárral zárult. Állandó döntéskényszerben Beszélgetés a dombóvári bíróság elnökével Dr. Iván Gyula, 1962 óta bíró, 15 éve a Dombóvári Város/' Bíróság elnöke. — Ön polgári perekkkel foglalkozik. Változott-é a jellegük az elmúlt évtizedek alatt? — Az ügytípusok behatároltak a polgári ügyekben, s mivel ember és ember közötti viszonyt fejeznek ki, nincsenek közvetlenül kitéve a társadalmi változásoknak. Volt egy időben gmk-korszak, most pedig megszaporodtak a kft.-kel kapcsolatos viták, kisajátítási ügyünk pedig évek óta nem volt. — Hogyan lehet polgári perekben igazságot szolgáltatni? — Nem ez a feladatunk. A bíróság jogot szolgáltat, az érvényben lévő jogszabályoknak szerez érvényt. Az egyik félnek van valamilyen joga, amit biztosítani kell, a másiknak meg kötelezettsége, teljesítésére rá' kell szorítani. Azért az esetek nagy többségében sikerül megnyugtató megoldást találni. ítélet általában a befejezett ügyek harminc százalékában születik és csak ennek a tíz százalékát fellebbezik meg. — Érdekes, különleges ügyek? — Ami közérdeklődésre tarthat számot olyan kevés van, jogi szempontból, a tényállást illetően már sok akad. Az élet nagy alkotó, a jogszabály meg keret, ha a tényállás meghatározásához megtaláljuk az utat, az érdekes, hiszen egy mondat megváltoztathatja a tényállást. A polgári perekben nemcsak jogi jártasságra, hanem nagy élettapasztalatra is szükség van. Ha nem láttam még építkezést, autószerelést, nem ismerem az élet valamely területén a társadalmi gyakorlatot, akkor nem tudom megítélni a felek által előadottak életszerűségét. Egy büne- tőbírának nem különösebben gond eldöntenie, hogy a tényállás lopás, vagy hazaárulás. Nem bűnös és áldozat áll szemben egymással, ezért a tárgyalás vezetése is teljesen más magatartást követel meg, mint egy büntetőügyben. — Régóta elnöke ennek a bíróságnak, most pedig pályáztatni fogják az állásokat. — Ez más beosztásokban érdekes lehet, de nálunk? A bíróságok elnöke nem vezető, hiszen a bírák függetlenek. Itt csak a munka van, a működés biztosítása a feladatom, de ugyannyit tárgyalok, mint más. Nem gondolom, hogy nagy tülekedés lenne a városi bíróságok elnöki posztjára. Ha nem leszek elnök, legalább több időm lesz a sportra, az jól levezeti az állandó döntéskényszerből adódó feszültséget. 70-80 per van folyamatban, és ezek csak a perek, amiket észben kell tartani. Aztán vannak még a szervezési ügyek, utasítások, tájékoztatást adnak és kérnek. Novemberig 350 pert fejeztem be, az országos átlag évi 300. — Újra ugyanezt a hivatást választaná? — Abból, hogy nem menetem el, amikor sokkal több fizetésért többször is hívtak más területre, ezt a következtetést kell levonnom. Ihárosi Ibolya Valami történik Mi történik ma Magyarországon a művelődés finanszírozásban? címmel tartott előadást Gábor József művelődési és közoktatási államtitkárhelyettes november 19-én a művelődési otthonban. Az előadásra a Dombóvári Polgárkor szabadegyetemén került sor. Fűtőmű átvétel, tornaterem építés Amiről szó volt A városi fűtőmű átvételével kapcsolatos gyakorlati ügyek képezték a múít heti csütörtöki képviselőtestületi ülés fő témáját. A városatyák döntése értelmében az önkormányzat bizottságot alakít, melynek feladata lesz a fűtőművel kapcsolatos problémák megoldása. Első lépésként a bizottság felveszik a kapcsolatot a Szekszárdi Városgazdálkodási Vállalattal, az átvétel-átadás lehetőségeiről. Második napirendi pontként a Zrínyi Ilona Általános Iskola tornatermének építésére kiírt pályázat elbírálása szerepelt. A versenytárgyalást a TOTéV Konzol Kft. nyerte meg, mivel az ő ajánlatuk bizonyult a legelőnyösebbnek. Az ülésen a tornaterem beruházási alapokmányát is elfogadta a testület, így az építkezés még az idén elkezdődik. Ezt követték a költségvetési átcsoportosítások, melyre a feladatok évközbeni változása miatt került sor. Végezetül különböző egyedi ügyekről volt szó. Volt, nincs szovjet emlékmű Tárgyalás telefonügyben Az elmúlt héten Dombóváron volt tárgyalás telefonügyben Csak Dombóváron 1400 telefonigénylőt tartanak nyilván. De ennél jóval több polgár szeretné, ha Bell úr találmányát végre élvezhetné. Csakhogy míg a világ más tájain igen csak nagy üzlet telefontársaságokat létrehozni és üzemeltetni, addig nálunk ez is csak ímmel-ámmal ment eddig, a monopolhelyzetben lévő posta nem nagyon törekedett több telefonelőfizetőre szert tenni. De talán majd most! Tolna megye településének önkormányzatai, a volt szekszárdi járás kivételével, látva a szinte reménytelen helyzetet úgy gondolták, hogy nem várják meg az ezredfordulót, hanem ha másképp nem megy, akkor saját szervezésben, megpróbálják megoldani a telefon helyzetet. Ezért aztán tárgyalásokat folytatnak a Műszertechnikai Rt-vel, egy közösen létrehozandó részvénytársaságról, melynek feladata lenne előkészíteni a térség telefon, kábeltelevízió és biztonsági rendszereinek létrehozását műszaki, gazdasági és szervezeti tekintetben egyaránt. A tervek szerint az igénylők másfél éven belül telefont kapnak 20 ezer forintnál olcsóbban. Döbröközön hallottuk Milliók szociális célokra Ebben az évben 3 millió nyolcszázhetvenezer forintot fordíthat Döbrököz önkormányzata szociális feladataira. A községben élő időskorúak száma 1090, szerencsére a döntő többség családban él, így segítségre csak egy töredékük szorul. Számon tartanak 40 veszélyeztetett kiskorút is. Ennek megfelelő a szociális alappal való gazdálkodás. Legtöbbet - 1 millió 331 ezer forintot - az öregek kitűnően berendezett és működtetett gondozóközpontjának fenntartására fordítanak. Több, mint évi négyszázötven ezer forintba kerül a házi gondozás, amit a területen két gondozónő végez. Az itt is nagyon népszerű szociális étkeztetés költssége néhány forint híján háromszázezer. A szociális étkeztetést egyébként több, mint ötvenen veszik igénybe, a házigondozottak száma huszonöt. Rendszeres szociális segélyben tizenheten részesülnek, az e célra felhasználható összeg 185 ezer forint. Rendkívüli segélyezésre ötvenezer forint jut. A kettő együttes ösz- szege 235 ezer. Közel ennyi a mozgáskorlátzottak üzemanyag költségeinek fedezetére szánható, s több, mint háromszázötven ezer az ápolási díjként kifizethető pénz. Az önkormányzat családsegítő tevékenységében 17 gyermek nevelési segélyezése szerepel kiemelten. A rövidesen véget érő évben 185 ezer forint jelenti a rendszeres, ezenkívül 50 ezer a rendkívüli nevelési segélyezés alapját. 1991. november 20. Múlt idő Kutatjuk a többszáz, többezer évvel ezelőtti eseményeket, miközben a néhány évvel, évtizeddel ezelőtti történések feledésbe merülnek, pedig a közelmúlt dolgai mai valónkat jobban befolyásolják, mintsem azt gondolnánk. Az alábbiakban szemelvényeket bocsátunk közre Dombóvár 1969.december 1. óta vezetett krónikájából. 1984. január 12. A DVMSE kosárlabda munkacsarnokának ünnepélyes átadása. Dombóvár kosárlaba sportja szempontjából lényeges fordulatot jelentett a mai nap, az új kosárlabda csarnok átadása. Az ünnapségre sok vendég érkezett, akiket a DVMSE vezetői köszöntöttek, köztük Szemők Bélát, a Vasutas Szakszervezet Központi Vezetőségének titkárát, Busch Károlyt a MáV Pécsi Igazgatóságának igazgató-helyettesét, Gyuricza Istvánt, a Városi Pártbizottság első titkárát, Vidóczy Lászlót, a városi tanács elnökét, Herczig Gábort, a megyei TSH elnökét, valamint a sportszerető közönséget és a sportolókat. A csarnokot Szemők Béla, a Vasutas Szakszervezetek Központi Bizottságának titkára avatta fel, amellyel a 9 éve NB ll-ben szereplő kosárlabda-együttes végleges otthont kapott. A sportolók köszönetét Tamási Zoltán, a DVMSE kosaraskapitánya tolmácsolta. Az avató ünnepség után a pécsi VSK NB l-es együttesével játszott barátságos mérkőzést a helyi csapat. Az új létesítménnyel régi gond oldódott meg, mivel eddig a csapat Pécsre járt edzeni és a mérkőzéseit idegenben játszotta. A DVMSE korábbi edzőcsarnoka kis mérete miatt nem felelt meg a követelményeknek. A játékosoknak itthon csak a szabadtéri pálya állt rendelkezésükre, de az mivel salakos, alkalmatlan eredményes felkészülésre. Közben az együttes pályája felfelé ívelt, ami még égetőbbé tette a probléma megoldását. A nehéz helyzetből a nagy társadalmi megmozdulás segített kijutni. A helyi sportszerető közönség, a vállalatok, üzemek, szövetkezetek összefogása eredményre vitte az ügyet. A legtöbb társadalmi munkát a Dombóvári Vasúti Csomópont 47 szocialista brigádja végezte, akik nélkül elképzelhetetlen lett volna a csarnok felépítése. A KIPSZER is sok segítséget nyújtott, mivel a budapesti tervező részlege a teljes tervdokumentációt kedvezményesen készítette el. A sok felajánlás mellett hiányzott a készpénz az induláshoz, de ekkor a városi tanács adott 2 millió forintot, a Megyei Sporthivatal pedig 1,5 millió forintot. Az össszeg másik felét 3,5 millió forintott a Vasutas Szakszervezet biztosította. Folytatjuk. Az oldalt szerkesztette: F. Kováts Éva Fotó: Ótós Réka egyeztetés után ugyanis az elmúlt héten megkezdték a városközpontban található, művészi értéket nem képviselő emlékmű lebontását. Nemcsak az orosz biroda- om, a dombóvári szovjet em- ékmű is megingott alapjaiban! A budapesti szovjet nagyközséggel történt előzetes
