Tolnai Népújság, 1991. november (2. évfolyam, 256-280. szám)

1991-11-19 / 271. szám

(tolnai) 4 NÉPÚJSÁG A városházán hallottuk Úgy hírlik, tegnap megkez­dődött az Építőipari és Város­gazdálkodási Üzem szervezé­sében az a lomtalanítási akció, aminek a keretében a város egész területéről térítésmente­sen elszállítanak az építési törmelék kivételével minden olyan - lakásban szükségtelen, Tamási és környéke Lomtalanítási akció rossz - berendezési tárgyat, kerti nyesedéket, hulladékot és egyéb szemetet, amit a sze­métgyűjtő edényben nem tud­nak elhelyezni. Az akció tegnap a József Attila lakótelepen kez­dődött, ma a Móricz Zsigmond lakótelepen zajlik. November 20-21-22-én a Szabadság utca és a Rákóczi utca által behatá­rolt terület, 25-26-27-én a Sza­badság utca és a Deák Ferenc utca által behatárolt terület, 28-29-én Miklósvár, a Fő utca és környéke, valamint Szarka­hegy, december 2-án pedig Pári kerül sorra. Hallottuk azt is a városházán, hogy jelenleg folyik a képvi­selő-testület jövő évi munkater­vének az összeállítása. A beér­kezett javaslatok alapján a tes­tület a decemberi ülésen dönt majd, s ennek az ad kiemelt fontosságot, hogy ez határozza meg a jövő évi önkormányzati munkát. Nem feledkeznek el Páriról sem. Az önkormányzat pályá­zatot nyújt be a pári iskolai tor­nahelyiség önálló vizesblokkjá­nak kialakítására. Azt is terve­zik, az iskola mellé vízöblítéses wc-t és egy raktárt építenek. Egyáltalán nem vigasztaló a következő hír, hiszen munka­hely-, illetve keresetvesztésről van szó. Az Orion telephely ér­tékesítését átadták a Co-Nexus Kft-nek, akik vagy gazdasági társaságba vinnék vagy értéke­sítenék versenytárgyaláson. Ide kívánozik egy kérdés. Ki és mikor gondol már végre mun­kahelyteremtésre, hiszen a helyzet tragikus? Két hét csúszás után - ki kel­lett bélelni a kéményeket - be­indult az Inkey-kastélyban a tar­tósítóüzem. Egyelőre négy személy dolgozik ott, de sze­retnénk felfejleszteni a létszá­mot tízre-tizenkettőre. Az az igazság, van kereslet a gyöngyhagymára és a külön­böző paprikára. Két hét múlva már mintát is tudunk küldeni a 2,5 decis, patentos üvegbe tett termékből. Az alapanyagot az indulás­hoz helyből szereztük be - erre felkészült a hattagú gazdaszö­vetség -, de a jövőben számo­lunk a környékbeliekkel is. Lenne piaca - Nyugaton - az ecetes fokhagymának, de a tar­tósított zöldségnek sárgarépá­nak, babnak is. Az előbb említettem a gaz­daszövetséget. Azzal a céllal indítottuk tavaly, hogy ha fel­számolódnak a termelőszövet­Vadriasztás Sokol rádióval? kezetek, akkor akik képesek önállóan dolgozni - mert sok olyan van ám, aki irányításra szorul -, azoknak legyen lehe­tőségük vállalkozni. Most az a legnagyobb gondunk, hogy hi­ába vetünk kiváló minőségű ve­tőmagot, mindent megesznek a vadak. Négy vadásztársaság műkö­dik Miszla területén, és három­százötvenezer forintos az a vadkár, amit követelünk tőlük. Már egy éve húzódik a bírósági ügy. A mai napig azonban sem határozatot, sem pénzt nem kaptunk. Nem tudunk sehol termelni, mert ha olyan nö­vénnyel foglalkozunk, amit nem szeretnek, azt legázolják. Kér­dezik, mert a jogszabály előírja, miért nem védekezünk. Kutyá­1991. november 19. kát kötöttünk ki, éjszakára vi­harlámpákat tettünk ki, éj­jel-nappal szóltak a Sokol rá­diók - három naponta cseréltük bennük az elemet -, de nem vezetett eredményre. Meg­szokta ezeket a vad: a láncon lévő kutyától öt méterre, a So­kol rádiótól 2 méterre feküdt le. írtam is az országgyűlési képvi­selőnek, a Dávid Ibolyának Tamásiba - felhasználva, ala­pul véve a Népújságban megje­lent cikkeket -, hogy szorgal- mazzza a vadászati törvény mielőbbi módosítását. Mindezek ellenére azt sze­retnénk, ha minél többen be­lépnének a gazdaszövetségbe, mert ha a vadászati törvény a földtörvénnyel együtt lerende­ződik, akkor az emberek itt Miszlán otthon találják meg a számításukat. Elmondta Baksa János miszlai polgármester Út és víz Varsádon Óriási hátránnyal küzdenek a Tamási környéki falvak (is), hi­szen több évtizedes lemaradást kell behozniuk. Mégiscsak fur­csa, hogy pénzszűke világunk­ban szinte a semmiből kell(ene) szilárd burkolatú utcákat s ve­zetékes ivóvízhálózatot építeni, kilenc évvel az ezredforduló előtt. Tény azonban, részben úgy örülök ennek, mint a mi­niszterek és az államtitkárok az adómentes költségtérítésük növelésének, részben pedig pi­ronkodom, hogy csak most jut­hatunk esetleg el ahhoz a meg­oldáshoz, amit már régen elér­hettünk volna, ha . . . Maradjunk azonban a cím­ben jelölt településnél, Varsád­nál, ahol György Ferenc pol­gármestertől megtudtuk, hogy a tsz nagy segítségével három hete készült el a Szabatoni utca szilárd burkolata, amit teljes egészében az önkormányzat fi­nanszírozott, és kijavították az óvoda tetőszerkezetét. Van azonban a lakosságnak is kia­dása, hiszen építik a vezetékes ivóvízhálózatot, s ehhez a százötventagú építőközösség­től 5,9 milliót „szedtek be”. Az átadási határidő december 15, amit biztosan tartani tudnak, mivel már a házi bekötések folynak. A számítások szerint negyvenezerbe kerül egy csa­ládnak, ez viszont azt jelenti, hogy a havi törlesztés 1270 fo­rint. Az idei feladatok között szerepel még a ravatalozó vil­lamosításának a megkezdése, s aztán nincs tovább, hiszen el­fogyott a muníció. A jövő? Jövőre a temetőhöz vezető utat kell szilárd burkolat­tal ellátni - meg kell a ciklusban még 2,5 kilométert építeni -, aztán egyelőre másban nem tudnak gondolkodni, mivel nem ismerik a pénzügyi helyzetet. Szilárd burkolatot kapott a Szabatoni utca Vendéglő a falu szélén A felsőnyéki falu és a borvidék szélén egyszerűségével, szép környezetével, belső rendjével, tisztaságával, csendjével, duru­zsoló kályhájával, olcsó, jóízű ételeivel hívogatja az arra játrókat a Nyék vendéglő. A március közepén nyílt egység nevét a történe­lemből vette tulajdonosa, Reimann Lászó, aki az átmenő forga­lomra alapozott. De téved, aki azt hiszi, hogy csak az idegen fo­rog. Kijárnak a faluból azok is, akik csendre és nyugalomra, ven­déglátásra vágynak. Hogy milyen volt az elmúlt időszak, arról a gyakran érkező ké­peslapok tanúskodnak, no és a tulajdonos mesél. Elmondja, a la­pok írói lejártak a Balatonról ebédelni, vacsorázni, és most azért jönnek az üdvözletek, a köszönő sorok, mert tetszett a vendéglá­tás. A Nyék vendéglőben nyáron a terasszal együtt hatvanötén, té­len pedig huszonötén férnek el. Reimann László tervezi, ha egy-két éven belül rentábilis lesz az üzlet, akkor bővíti: szállást is biztosít az igénylőknek. A borvidék határán vendégváró üzlet van A legutóbbi Udvariról szóló írásunkra Borsos Ferencné, a postahivatal vezetője reagált. Kifogásolta többek között, hogy miért nem azokat szólaltatjuk meg, akik negyven éve dolgoz­nak. A telefonüzenet után szükségesnek tartottuk a hiva­talvezetőt felkeresni, s megkér­dezni, milyen Udvari, a postáról nézve. — Népújságra hetvenhetén fizetnek elő és még elfogy a négy árus példány is - kezdi bemutatkozásunk után a hiva­talvezető. - Az az igazság, a dolgozók meg akarják tartani az előfizetőket, mert tetszik a lap, mivel megyei jellegű dolgokkal foglalkozik. (Ez itt a reklám he­lye - a szerző megjegyzése.) Népszabadságból négy jön - a férjem nem mond le róla -, Szabad Föld pedig negyven- kettő. A többiből kevés fogy. — Köszönjük az információt és most arra kérjük - helyt adva a múltkori kifogásának -, mondja el, kik azok az udvariak, akikről szívesen olvasna! — Elöregedő községről van szó. Jó lenne, ha a Bozai Gyuri bácsit megszólaltatnák, mert bizonyára sok érdekeset tudna mondani. Volt tsz-tag, egyéni gazdálkodó, párttag sosem, kö­zel van a nyolcvanhoz, rendben tartja a portát, ápolja a beteg feleségét. Aztán javasolnám Schmidt Györgyéket, Szabó Mihályt, meg a Varga Józsefet, aki a Farkashús gépkocsiveze­tője. Az az igazság, eléggé vá­ratlanul ért a kérdésük. — A postán sokan megfor­dulnak. Hogyan látja a posta­mester a falut? — Elég jó polgármesterünk van. Ha nem az ő kezében lenne az irányítás, akkor ki­csúsztunk volna. Sok a nyugdí­jas, a munkanélküli, de azért a Postabankban és az OTP-ben jól állunk. Hogy milyen megol­dást javasolnék? Kérdezzenek könnyebbet . . . Valami varro­dát kellene idehozni, aztán jó lenne, ha a tsz megmaradna és tudna embereket foglalkoztatni. A postáról elmondom még, hogy hétszáz karácsonyi képes­lapot adtak már el a kézbesítők. Most megveszik a lapot, a jövő hónapban pedig a bélyeget. így nem érzik meg annyira a kia­dást. Jól működik az óvoda, jók a boltos lányok, aktív az iskolai takarék és ne felejtsék ki az aranyos óvodásokat sem! Község, a postáról nézve Az ablak mögött Borsos Ferencné Az én anyukám bent van Pusztulófélben az evangélikus templom Rendben a templom, erős a gyülekezet Ne kérdezzétek, mi újság! A fenti cím Fehér Kálmán re- gölyi polgármestertől szárma­zik, aki ennek ellenére mindig szívesen látja az újságírókat és információ (újság) nélkül sosem engedi el őket. Legutóbb is így jártunk. Az asztalon a II. világháború áldozatainak emelendő em­lékmű makettje állt, s a polgár- mester elmondta, Bajnok Béla pilisvörösvári szobrászművész alkotása lesz az a 2,73 méter magas mészkőtömb, amelyen kereszt formában szerepel majd a keresztény, alatta pedig egy hétágú gyetyatartóval elvá­lasztva a zsidó áldozatok neve. Az utóbbiak tizenketten voltak, nevüket Fehér Kálmán megta­lálta Auswitzban, s azt is tudja róluk, '48-ban nyilvánították őket holttá. A keresztények ne­veit most gyűjtik össze, és köz­tük lesznek a majsaiak meg a bogarasiak. A várhatóan 530-540 ezer forintba kerülő emlékművel kapcsolatban meg­tudtuk még, hogy a szerződést megkötötték, a fele költséget ki­fizették, s jövő áprilisban búcsú napján avatják a gyógyszertár előtti parkban. Örömmel hallottuk, hogy fel­újíttatta az egyházközség a te­mető kápolnáját, aminek a költ­ségeihez a község lakosai adományokkal járultak hozzá. A közel hatszázezer forint értékű munkával halottak napjára ké­szültek el a tamási Építőipari és Városgazdálkodási Üzem dol­gozói, akik igazán dicséretesen munkálkodtak. Nagy segítséget adott a la­kosságnak dr. Keller József jegyző azzal, a kárpótláshoz szükséges valamennyi egység- csomagot kitöltötte, a régi ok­mányokat - a hercegi juttatott és az 50-es években az állam­nak átadott földek kivételével, azok ugyanis nincsenek meg náluk - előkereste. Munkáját a község lakóinak megelégedé­sére végezte.

Next

/
Thumbnails
Contents