Tolnai Népújság, 1991. november (2. évfolyam, 256-280. szám)
1991-11-19 / 271. szám
1991. november 19. PÚJSÁG 5 Rembrandt-, Rubens-, Goya- és Velazques-képek Szentesen Szentesen Rembrandt, Rubens, Goya és Velazques képeit restaurálják, kiáállításra készítik elő. No, nem az eredeti dollármilliókat érő képeket, hanem azok „megszólalásig hű’ dékozza az egyszerű embereket. A Szépművészeti Múzeum tulajdonába kerülő képek 90 százaléka negyven éve nem volt kiállítva, eldugott raktárakban porosodott. A szentesi HeEgy esős vasárnap délelőtt zenével! Bartók Béla és Kodály Zoltán születésének 110. évfordulója tiszteletére, a Magyar Rádió Zenei Főosztálya, a Fiatalok Komolyzenei Szerkesztősége CONCERTO címmel országos zenei műveltségi versenyt szervezett. Témája: „Ezer év magyar zenéje Szt. Istvántól napjainkig.” A megyei döntőre 7 csapat részvételével vasárnap délelőtt került sor a Művészetek Házában. A vetélkedőben résztvevő csapatok: a bátaszéki, dombóvári, dunaföldvári, gyönki, tolnai és a szekszárdi gimnázium két csapata a háromtagú zsűri - dr. Gáli Ferencné, Müller János, Lányi Péter zenetanárok - előtt adott számot zenei műveltségéről. A műsorvezetők - Friss Gábor és Varga Károly - a zene iránti alázattal, a versenyzőkkel együtt játsszva, néha egymással is kedvesen kötekedve, sok-sok humorral vezették a nemes vetélkedőt. Nekik köszönhető, hogy a versenyzők, a felkészítő tanárok nagyon jóhangulatú játéknak érezték a komoly zeneelméleti ismereteket számonkérő versenyt. Kedves momentuma volt a versenynek, amikor a Galántai táncok hallatán a dunaföldvári csapat fiú tagja mozdulatokkal illusztrálta a zenéhez illő táncot. A Művészetek Háza nemcsak rendezte a vetélkedőt, díjakat is ajánlott fel a csapatoknak. Első helyezett lett a dombóvári gimnázium csapata, felkészítő tanáruk: Tarrné Naszádos Katalin. A csapat megnyerte a „Kulcs a muzsikához” c. zenei anyagot, ami egy könyvet, 15 kazettát, 15 lemezt tartalmaz. Ezzel a dombóvári csapat bejutott a területi döntőbe, ami 1992. márciusában lesz. Ezt a vetélkedőt a Magyar Rádió élőben közvetíti. A csapatok minden tagja - tehát nemcsak az első helyezettek - ajándékba kapta a 88 magyar népdal és a Gerlice madár c. könyvet. Lányi Péter zenetanár a zsűri elnöke többek között a következő szavakkal zárta a vetélkedőt. — „Kedves lányok, kedves fiúk! Engedjétek meg, hogy egy szép dal szövegével fejezzem be a mai délelőttöt. „Látod milyen ködös idő, látod, hogy esik az eső, De én azért felkereslek, Mer én igazán szeretlek. Odakint esős, borús idő van. Benneteket, minket a zene sze- retete hozott ide, hogy együtt kellemesen eltöltsünk egy vasárnap délelőttöt.” Sas Erzsébet Gondolatok két nyelven Találkozás Budai E. Lászlóval Felolvasó délután. Kicsit rendhagyónak is tekinthető Szekszárdon, a megyei könyvtárban rendezett író-olvasó találkozó, melyen a Németországban - 1956 óta - élő Budai E. Lászlóval találkozhattak az érdeklődők. Elekes Eduárdné köszöntötte a megjelenteket, majd pár mondatos rövid bemutatkozás után ismerkedhettek a második kötetét helyben dedikáló szerzővel, akik e délutánt az irodalomnak szentelték. „Egy fiatal szerelmespár erősen tiltakozó magatartásának ellenére, a bezártság miatt ordítva jöttem a világra 1934. április 11 -én ...” - kezdte Budai E. László a bemutatkozást - majd így folytatta - E föld legkedvesebb nevelőszüleinél, a magyar Alföldön növekedtem lassan, de biztosan. Tizenhét éves koromban írtam az első ártalmatlan verseimet, tizenkilenc éves koromban az első veszélyeseket és húsz évesen ezekért egy munkatáborba kerültem. Az 1956-os népfelkelés leverése után Németországba menekültem, de kilenc évig tartó vendéglátás után - engedve egy hamis belső hangnak és a Kádár-rendszer még hamisabb amnesztiájának - visszatértem hazámba. Tizenhárom mozgalmas év elteltével újból Németországba menekültem, s azóta ott élek...” R. Német Judit előadásában, két nyelven - németül és magyarul - továbbította Budai E. László gondolatait, az új kötetből válogatva a verseket. A tömören fogalmazott életrajzot kérdések nyomán szélesítette, mélyítette, néhol legbelsőbb titkokat is közönség elé tárva, nyitotta magát a szerző. Hosszabb tanulmányt érdemelne az a tény, mely a szekszárdi vendéget élete során végigkísérte, a szimbolikus „ordítás a mindenkori bezártság ellen”, ami nyomon követhető gondolkodásán. Újabb fejezetben arról kellene szólni, miként lehetséges egy felnőtt korban tanult nyelven úgy gondolkodni, hogy abból költészet legyen! Az irodalmi délutánon csupán ízelítőt kaphattunk a líra születéséről, ami mindenkor valamilyen kiáltás, ordítás, a megszo- kottság, a konvenciók, a korlátok, a jó vagy rossz törvények ellen. Mindezek különös hangsúlyt kapnak, ha tudjuk, hogy Buda E. László életútja állami menhelyből indult, nevelőszülőkön keresztül vezetve az ifjú-, majd férfisorsot. Egyszer talán arra is fény derül, hogy hányán voltak, vannak az 56-osok, akik írásos formában emlékeznek azokra a napokra, melyek megrengették hazánk életét. Életregények kerekednek majd minden bizonynyal nem pusztán a tizenhárom napról, hanem az idegen országokban, más nemzetek hétköznapjaiba való beilleszkedési, alkalmazkodási feltételekről, lehetőségekről, módokról. Azoknak a kisebb-nagyobb magyar közösségeknek is számos kortörténeti dokumentációja létezhet, amelyekben a Budai E. Lászlóhoz hasonló lel- kületűek otthonra, megértésre találtak. Az a versezet, mellyel a szekszárdi közönség is találkozhatott, könnyen befogadható. Hiszen van mindenkinek élménye a szerelemről, Istenről, honvágyról. Csak van, aki elfojtja magában, van, aki halkan szól róla, mások kiáltásra, ordításra kényszerülnek sorsuk egyéni alakulása miatt, akaratuktól gyakran függetlenül sodródva egy bizonytalanság felé. A kétnyelvű gondolatok könyvének, a kétnyelvűségen túl az is gazdagítja értékét, hogy illusztrátorainak némely rajza szépséggel világítja meg, bizonyítja a szavakkal kimondott, megfogalmazott dolgok igazát. Decsi Kiss János Tv-napló Katona József Kétszáz éve született, ebből az alkalomból jelent meg Kecskeméten Beke József Bánk bán-szótára s ez kínálta az éjszakai beszélgetést a szerzővel és irodalomtörténészekkel Katonáról és a Bánkról. Az időpont sajnálatos, hasznosabb lett volna koraibb óra, hogy minél többen okulhassanak, mert a Bánk bánt kevesen, sőt, egyre kevesebben olvassák. A magyarázat mindig ugyanaz: nyelvezete nehézkes, elavult. Erről nem vagyok meggyőződve, mert Dante sem tartozik a lektűrök közé, s Thomas Mann se limonádé-regényeket írt. Ami Katona nyelvezetét illeti, inkább emelkedett, fenséges, ha kell, súlyos, máskor líraian szárnyaló, gondoljunk csak Ottó vallomására. Kemény Zsigmonddal kapcsolatban is ezt szokták emlegetni, Móricz Zsigmond pedig egyenesen arra vállalkozott, hogy átírja, olvashatóbbá tegye A rajongók-at. A kísérlet kudarccal végződött, Radnóti Miklós szigorúbb kifejezései is illeti naplójában. A Bánkot nem kisebb költő próbálta modernizálni, mint Illyés Gyula, aggályok és kételyek között, de kíméletes és ihletett átigazítása sem hozhatott eredményt: a Bánk bán hibátlan remekmű s nehézségei is csak növelik erényeit. Vannak szavak, fordulatok benne, amit a mai diákok nem értenek, mondta Beke tanár úr, s példaként említette: felkent, pártütés, cinterem. Folytathatjuk: kigázolás, gyülevész, padtat, monostor, sajtolás, s mennyi még! Hasonló példákat Aranyból is idézhetünk, aki bőséges lábjegyzeteket csatolt Arisztopha- nész- fordításához, megmagyarázva olyan tájszavakat, mind derce, vetéllő (németül is odaírta: Schifflein), libuc. A Bánk bán úgy él a köztudatban, mint „a” nemzeti dráma, hasonlíthatatlan remekmű, ami mostoha fogadtatása után foglalata lett mindennek, amit magyarnak tudunk s példázata állandó veszélyek között hányódó sorsunknak. Nyomában ott volt az aggodalom is, hogy csak jelképes közkincs, kevesen értik s előadásához mindig alkalomra van szükség, ünnepi emelkedettségre. Ezt a félreértést kellene végleg eloszlatni, hogy ez a kivételes mű végre beépüljön életünkbe, állandóan kezünkü- gyében legyen, mindennapi olvasmányként. Gazdagsága kimeríthetetlen, már Arany kivételes érzékenységgel megfogalmazott tanulmánya is erre figyelmeztet, s ennek bizonysága az a kisebb könyvtári magyarázat, ami azóta keletkezett, mert minden nemzedék kialakítja a maga Bánk-képét, ahogy újra értelmezzük a Hamletet vagy a Faustot is. Beke József Bánk-bán szótára a jobb megértést szolgálja, akár azon a fokon is, hogy megmagyaráz avult szavakat, ódonnak tűnő, de nagyon is modern fordulatokat. Ezt szolgálta ez a késő esti beszélgetés is, s ne adjuk fel a reményt, hogy valóban közelebb vitt a remekmű titkához. A nagy Romulus A kaposvári színházban Mohácsi János rendező alaposan átformálta Dürrenmatt tragikomédiáját, A nagy Romulust. Nyilván az aktualizálás szándéka vezette, hisz ebben a fanyar játékban a római birodalom összeomlásának vagyunk tanúi, nem úgy, ahogy a valóságban történt, de mindenképp azt példázva, hogy a világbirodalmak előbb-utóbb szétesnek, amit napjaink történelme is példáz. Dürrenmatt szövegében jócskán van utalás a mára, amit természetesen ő sem látott előre, de úgy látszik, vannak örök igazságok. Romulus például azt mondja, azért lett'császár, hogy likvidálhassa a birodalmat, s I most már az a kérdés: mi jobb, egy kapitális katasztrófa, vagy egy katasztrofális kapitalizmus? - erről pedig mindenki azt gondol, amit akar. A kaposvári előadás erőszakosan nyúl az eredetibe, mindenáron azt akarja, hogy „mai” dráma legyen A nagy romulus, a végén pedig teljesen átírja az utolsó felvonást: tank gördül a színpadra, a megszálló katonák lövöldözni kezdenek s a rendező csak Romulusnak kegyelmez, aki épp úgy, mint Dürren- mattnál, itt is nyugdíjba megy. Erre azonban semmi szükség, helyenként bosszantó, talán illetlen is ennyi önkénnyel kezelni egy minden részletében kitűnő darabot. Amikor a hódítók szétlövik a császár szegényes villáját, lehóhérolják környezetét, gondolhatunk 1956. november 4-ére, csak ennek nincs alapja, egészen más a darab szelleme. Dürrenmatt szkeptikus derűvel szemléli a történelmet, s arra figyelmeztet, hogy hiúságok hiúsága, minden csak hiúság, s az imperátor egészen jól érezheti magát akkor is, ha tyúkokat tenyészt. Ebben a darabban nincs pátosz, még csak keserűség sincs, hogy íme, összeomlott a birodalom. Szent Jeromos leírta Róma pusztulását, Tordanes az utolsó császár sorsáról számolt be, Dürrenmat azonban nem érdeklik a források, méla derűvel nézi a tényeket, s bohózatként hat, amikor a császár a darab végén bejelenti, hogy ezzel megszűnt a birodalom. A kaposvári előadásból ez hiányzik, minden zajos, nagyszabású történelmi drámát idéz, amit ebben a formában nem érzünk hitelesnek. A szereplők közül csak a címszereplő Gyu- ricza István rezignált egyszerűsége sejtette, hogy Dürrenmatt az eredeti szerző. Csányi László Német nyelvkönyvsorozat nyelvvizsgára készülők számára - kettő már meg is jelent Október 31-én lejárt a januári pécsi nyelvvizsgákra jelentkezés határideje. Már folyik a jelentkezési lapok feldolgozása, hogy minden jelentkezőnek időben meg tudják küldeni a szóbeli és írásbeli vizsgák helyéről és pontos időpontjáról szóló értesítést. A vizsgák január 6-án kezdődnek és várhatóan két héten belül lezajlanak. Az írásbeli vizsgadolgozatok kijavítása után a bizonyítványokat Budapesten állítják ki és küldik meg a vizsgázóknak. A közelmúltban lényeges változások következtek be az állami nyelvvizsgák tartalmában. Ez év májusától külön vizsga keretében mérik az írásbeli és a szóbeli nyelvi készségeket alap-, közép- és felsőfokon egyaránt, új feladatokkal bővült az eddigi részvizsgák köre, pontosabb mérésre alkalmas vizsgáztatási módszereket alkalmaznak a vizsgák lebonyolítása során. A változásokról több tájékoztató jelent meg, többségük kapható a könyvesboltokban. Az Állami Nyelvvizsga Bizottság Dél-Dunántúli Tagozata telefonon is ad tájékoztatást az érdeklődőknek. A bekövetkezett változások új feladatok elé állítják az állami nyelvvizsgára készülőket és a felkészítő tanárokat egyaránt. A németből nyelvvizsgára készülők, a némettanárok, valamint az érettségivel párhuzamosan diákjaikat a nyelvvizsgára is felkészítő középiskolák számára jó hír, hogy Und Was Meinen Sie? címmel az új típusú közép- és felsőfokú nyelvvizsgára való felkészüléshez kedvező áru, eredményesen használható korszerű nyelvkönyvsorozat kiadására vállalkozott az Állami Nyelvvizsga Bizottság Dél-Dunántúli Tagozata, illetve a JPTE Idegen Nyelvi Titkársága. A közelmúltban megjelent a sorozat első két kötete, a szóbeli (A típusú) vizsgára való felkészüléshez ajánlott társalgás, valamint a beszéd- és íráskészség megalapozására és fejlesztésére önálló otthoni munka vagy tanfolyami oktatás keretében egyaránt alkalmas nyelvi gyakorlókönyv. A sorozat harmadik - ugyancsak sokoldalúan hasznosnak Ígérkező - kötete, amely az írásbeli (B típusú vizsgára) való felkészüléshez nyújt majd segítséget, várhatóan a közeli hónapokban kerül a nyomdába. A nyelvkönyvsorozat összes kötetéből folyamatos ellátást tudnak hosszabb távon is biztosítani. Tematikáját, az egyes témák feldolgozásának hasznos módszereit tekintve valamennyi kötet alkalmas a felnőttek mellett a középiskolás korosztály oktatására is az alapfokú német nyelvi ismeretek megszerzését követően a III. osztályától kezdve. A nyelvtani gyakorlókönyv önálló kurzusként már az általános iskola felső osztályaiban is eredényesen segítheti a nyelvi ismeretek megalapozását. másolatait, amelyeket Balló Ede festőművész készített a századforduló környékén azzal a szándékkal, hogy az európai képörökségünk legszebb alkotásainak látványával megajángedűs László Helyőrségi Klub vezetői felkutatták, Katona Imre és Bíró József szentesi festőművészek pedig restaurálják azokat. A képek október végén kerülnek a látogatók elé.
