Tolnai Népújság, 1991. november (2. évfolyam, 256-280. szám)
1991-11-16 / 269. szám
4 PÚJSÁG 1991. november 16. TOLNAI KÖRKÉP TOLNA VÁROSRÓL ÉS A KÖRNYEZŐ TELEPÜLÉSEKRŐL Környékbeli események Testületi ülés Kölesden November 18-án este 6-kor testületi ülést tartanak a kölesdi képviselők. Szó lesz többek között a leendő borjádi és a leendő kölesdi falugyűlés előkészítéséről, és a borjádi vízmű-beruházással kapcsolatos kérdésekről is. Önvédelmi csoport Faddon November 13-án huszonegyen vettek részt a faddi önvédelmi csoport alakuló ülésén. Képviseltette magát a rendőrség és a polgármesteri hivatal is. A csoport életrehívását Gerendái Ferenc helyi lakos indítványozta. Ezen az első összejövetelükön megállapodtak abban, hogy a „kritikus időszakokban” járőrözni fognak - civilben ügyelve a közbiztonságra. A rendőrség munkájukhoz szakmai támogatást ígért. Testületi ülés Bogyiszlón November 22-én este 7-kor testületi ülést tartanak Bo- gyiszló képviselői. Terítékre kerülnek egyebek között a ’92-es fejlesztési elképzelések, az ön- kormányzat és a helyi gazdálkodó szervezetek kapcsolata, és a művelődési ház tevékenysége, tervei is. Öregek köszöntése A kölesdi öregek otthona kedves rendezvény színhelye volt november 13-án. A helyi fiatalok köszöntötték az idős embereket egy táncos-zenés műsorral, az önkormányzat pedig egy színes televíziót ajándékozott nekik. Testületi ülés Tengelicen November 18-án 17 órakor kezdődik a tengelici képviselők testületi ülése. Megvitatják az elsőlakáshoz jutó fiatalok kölcsönkérelmét és sor kerül egyéb segélykérelmek elbírálására is. Adó Fácánkerten Ruppert János jegyző szerint körülbelül 1500 forint lesz az egy családra eső adó 1992-ben Fácánkerten. A lakosság a nemrégiben megtartott közmeghallgatáson nem lelkesedett ugyan a helyi adók bevezetéséért, de nem is ellenezte azt. Szélsőséges követelésekre nem került sor. A közmeghallgatás után elkészült a tervezet végleges változata, mely a következő testületi ülés elé kerül. Eszerint bevezetik a kommunális adót (az ebből képződő bevételt az infrastruktúra - út, járda - fejlesztésére fordítják), a ház, telek, üzlet és mühelya- dót (az innen befolyt pénzeket a település működtetésére, a szociális ellátás javítására, a tanköteles gyerekek költségeinek fedezésére szánják). Körülbelül négy éve kapott vizet a falu. Azóta fizet szinte minden család, évi háromezer forint vi- ziközmű-hozzájárulást. Ez a kötelezettségük 1993-ban jár le. Addig nagyobb mértékben megterhelni, megadóztatni az egyes háztartásokat nem lehet. Cigányfórum Körülbelül 70-80 tolnai és szekszárdi meghívott vesz részt a november 18-án 17 órakor tartandó cigányfórumon, a tolnai művelődési házban. Tájékoztatást hallhatnak itt az etnikai kisebbség képviselői a bel- és külföldi munkalehetőségekről, és más kérdések között arról is: hogyan juthatnak olcsón tűzifához. Tervek szerint a cigányság megyei központja a közeljövőben Szekszárdról Tolnára kerülne át - ott nyitnának ügyfélszolgálati irodát. Éppen jókor kerestem Marosi István bácsit Medinán, mert kényszerpihenőt tartott - legalább is a beszélgetésünk idejére. A hegyről jött villáért, gyufáért. A korai kukoricaszárat égeti, tövestül kihúzkodta azt, még a komoly hideg beállta előtt rendbe akarja tenni a kis- kertnyi területet, aztán neki az ekét. A maga gyártotta kettes ekét, a maga gyártotta traktorral. — Az én „gépekekkel köttetett házasságom” már negyed századdal ezelőtt kezdődött - mikor Medinára kerülvén, a té- esz traktorosiskolára küldött. Itthon aztán jött a gépek, traktorok sora, a német szecskázó, a MTZ 50-es, s az akkoriban újdonságnak számító nagy Dutra. A téeszünk egyesülése és átszervezése után a Szekszárdi Állami Gazdaságba mentem. Ekkor egy Rába traktor lett a „társam”. Majd a családi körülmények alakulása folytán a vízügyhöz igazoltam át. Megint tanfolyam: a munkagép-kezelőit kellett elvégeznem Székes- fehérváron. MTZ-re szerelt kaszával dolgozom már 10 éve. Rézsű kaszával. — Mindig vizek mellett dolgozik? — Mindig! Figyelni kell, mert a tekintgetés, a vagánykodás könnyen vezetne tragédiához. Hála Istennek ilyen még nem fordult elő velem, pedig a csatornák, vizek, lejtős rézsűje a munkaterületem. Dolgoztam én A harci gáz Átadták 8-án Harcon a falu gázvezeték-rendszerét. A munkálatok indulásakor 148 igénylő jelentkezett. A település teljes területén elkészült a hálózat, még azokra a helyekre is elvitték, ahol a későbbiek során szeretnének házhelyeket osztani. Körülbelül 30-40 lakásban és egy-két intézményben már működnek is a konvektorok, a többiek tavaszra halasztották a házi rácsatlakozásokat. A kivitelezést a DDGÁZ végezte. A megyében még Zom- bán, Sióagárdon, Tolnán, Báta- széken és Szekszárdon folyik gázvezeték-építés. Ha újabb megrendelés nem lesz, két-há- rom éven belül befejeződik a program. Szóba jöhet még Dombóvár környékének kiépítése. De mint minden, ez is az anyagi lehetőségektől függ. A központi támogatás - mely az olaj kiváltását célozta - néhány éve megszűnt. Önerőből pedig a települések legtöbbje nem mer belevágni a gázhálózat-építésbe. Milyen világban élünk? Közbiztonság Tolnán Ne engedjük be a „házalókat”! Idézzünk egy olvasói levélből! Özv. Bertalan Sándorné (Tolna, Tompa u. 27.) így ír: A fiam átment kocsival a tűzoltó barátjához, és hazafelé jövet Tolna központjában eléállt 8-10 huligán. Kirántották a kocsi ajtaját, és a 2 kisgyereke előtt, hajánál fogva kiráncigál- ták, agyba-főbe rugdosták... Rendes, becsületes család vagyunk, mégis rettegnünk kell. Olvastam az újságban, hogy Tolnán 25 fős őrs van. Mért nem járnak ki járőrözni, mikor tudják, mi folyik a központban? Milyen világban élünk? Valóban: milyen világban é- lünk, milyen a közbiztonság Tolnán? A kérdésre Andics József hadnagy, a városi rendőrőrs közbiztonsági csoportvezetője válaszolt: — Ki kell emelnünk egy fontos dátumot: szeptember elsejét. Ekkor kezdte meg működését Tolnán a rendőrőrs. Értelemszerű, hogy nagyobb létszámmal, korszerűbb technikával dolgozunk, mint a korábbi körzeti megbízotti hivatal. A bűnözés érzékelhetően csökkent azóta, részint azért, mert az elkövetők megijedtek a rendőrségnél bekövetkezett változásoktól, részint mert hamar kézrekerülnek. (Legutóbb például a mi járőreink érték tetten a 6-os út melletti Vöröskeresztnél lévő bisztrónál a betörőket.) Jelenleg a tolnai őrsön 25-en dolgozunk. Ebből 15-en közbiztonsági állományúak, közülük 9-en járőrök. Hozzánk tartozik: Tolna, Mözs, Bogyiszló, Fadd, Fácánkert és Domború A terület elég nagy, ebből következik, hogy nem lehetnek mindig mindenütt jelen az embereink, de a központi ügyeletünk éjjel-nappal működik az őrsön. —■ Mit mutat a bűnözési statisztika? — A mondott területen tavaly összesen 366 bűncselekmény történt. Ebből ezidáig 242 a felderített, ami országos viszonylatban igen szép eredménynek számít. Az idén - az őrs megjelenését követő pozitív változások ellenére is - mintegy 4-10 százalékos emelkedés várható. Ennek fő okai: a munkanélküliség növekedése és az állam- polgári figyelmetlenség, hiszékenység, a „házalók” beengedése. Ha a bűncselekmények milyenségét vizsgáljuk, elmondható, hogy a „rázósabbak' - az életellenes tettek, a súlyosabb betörések - szinte teljesen megálltak, megszűntek, s a kevésbé veszélyesek valamelyest szaporodtak. Leggyakoribb a kerékpárlopás, a benzinleszívás és a tanyabetörés. Eredményeink tehát vannak, de feladataink is. A rendőri munka hatékonysága még tovább javítható az őrsnél. Ismereteim szerint felettes szerveink arról is tárgyalnak, hogy további létszámfejlesztést hajtsanak végre Tolnán. - WyEgy arc - egy mesterség sorban, ahogy jött: a fadd-du- naszentgyörgyi csatornán, a te- veli, a bátaszéki csatornán, a Séden, időnként a Sió, a Sárvíz, a Kapos is sorra került. A héten a Duna-töltés oldalát vágom, Madocsán. — Kérem, mutassa be a „társát”! — Egy négykerék meghajtású MTZ-82-es, és erre van felszerelve a 1250 milliméteres vágószélességű kasza. A motorház bal oldalán az olaj a hidraulikának, és a 200 kilogramm ellensúly. A jobb oldalon a gémen levő kasza. Ezt három munkahenger működteti. A kaszát is egy hidromotor hajtja. A munka nagyon „strapás” a gépnek, de végül is ezért van. Áz évtized alatt kétszer volt tengelytörésem. Olyan probléma, hogy a hidraulika nem emel, mert eldugult a szelep, többször előfordult. Vigyázok is rá nagyon, mert ezzel a géppel csak egyedül dolgozom, „Ő” sem hagyott cserben, én sem „Őt”. Március végén töltöm be a hatvanadik évemet -, és negyven év aktív munka után nyugdíjba készülök. Aki átveszi, megkapja az MTZ-t, bizonyosan jól fog járni! — Szombatonként, délutánonként gyakran látom kistrak- torozni... — Ez saját gyártmány! A dolog úgy kezdődött, hogy a kertben, ami a ház udvarán kívül van - nem akartam ásni! Nem a lustaságom miatt, hanem egyszerűen nem volt, nem lett volna rá időm. így hát vettem egy Pannónia motorból készített kistraktort. Készítettem hozzá egy ekét. Szántottam, fogasoltam, szállítottam is vele. Két keréken ment, szántás közben nagyon nehéz volt tartani, sőt - még menni is szaporán kellett utána. Szóval kényelmetlen volt kissé! — Ez a gép, nem az a gép?! — Túladtam rajta! S megint kezdtem elölről. Vettem egy használt Trabantot, a motorja miatt. Vettem egy GAZ kocsit, a hátsó híd, a meghajtás végett. Vettem vasanyagot a vasudvarban, és elkezdtem „csinál- gatni”. Már a bejáratáson is túl van. Mivel négy kerekes, csak utána kell akasztani az ekét és irányítani. Úgy választottam meg az áttételt, hogy a motor egyes sebességével tudjak szántani. Lámpa és villogó is van rajta. Kéz alól vettem a kis pótkocsit -, de nyugdíjasként már az első napokban egy nagyobb gyártásához kezdtem. A lóerő megvan a motorban, akkor csak vigye! Konrád László Az egyetlen igazi öröm az életben... Gyenis István kiállítása Sióagárdon Gyenis István a tengelici szociális otthon lakója. Nehéz sorsú művész. Grafikus. Ismerősei azt tartják róla, hogy az életben egyetlen igazi örömet a rajzolás jelent számára. Sok csapás érte. „Kirajzolja magából a bánatot.” Cím nélküli képei - melyekből kettőt itt is bemutatunk - még november 30-áig megtekinthetők a sióagárdi művelődési házban. A tárlat ezt követően Szekszárdra kerül, és a Babits Mihály Művelődési Központ Folyosógalériáján lesz ismét látható, decemberben. De Sióagárdon sem áll le, az utóbbi időben örvendetes pezsdülésnek indult kulturális élet. Gyenis István képei után fényképek kerülnek a művelődési ház kiállítótermének falára: Görbe Ferenc fotói, amelyekről a látogató megtudhatja, milyen is volt a régi Leányvár. Fotó: KPM Marosi István, a gépek atyamestere
