Tolnai Népújság, 1991. november (2. évfolyam, 256-280. szám)
1991-11-16 / 269. szám
1991. november 16. PÚJSÁG 3 Testületi ülés Bonyhádon A hivatali munkáról, közművelődésről és költségvetésről A képviselőtestület tagjai a legutóbbi önkormányzati ülést stílusosan azzal kezdték, hogy részt vettek a Honismereti Kör 200. ünnepi foglalkozásán, melyen megemlékeztek Perczel Mór születésének 180. évfordulójáról. A hivatalos napirendi pontok előtt elfogadták a polgármester javaslatát, mely arra vonatkozott, hogy érdemben hallgassák meg Schneider Jánost, akinek Bank utcai házát még a városi tanács sajátította ki, amibe képtelen belenyugodni. A levélben és szóban egyaránt jogorvoslatért forduló Schneider Jánost közel harminc percig hallgatta a testület. Az üggyel kapcsolatban hivatalosan is tájékozódtak a városatyák, akik végül arra a döntésre jutottak - mivel minden lehetséges hazai bírósági fórumot megjárt már az ügy, és a panaszos ennek ellenére nem kapta vissza ingatlanát (melyet kifizettek neki) - nem érzik hivatottnak magukat arra, hogy a bírósági döntéseket felülvizsgálják. így a jelenlegi helyzeten nem kívánnak változtatni, annál is inkább, mivel az épület a kórház használatában van. A napirendnek megfelelően ezt követően Kovács Péter jegyző a polgármesteri hivatal munkájáról, a hatósági feladatok ellátásáról és az ügyintézés helyzetéről számolt be. Az előterjesztést a testület elfogadta. A közművelődési intézmények helyzetét és a fejlesztés lehetséges módozatait taglaló beszámolót Rónai József főmunkatárs terjesztette elő. A témához többen is hozzászóltak, többek között dr. Kolta László is, aki az oktatási és kulturális bizottság tagjaként több javaslatot is tett, mely a munkát segítheti. A testület jóváhagyta az előterjesztést, és megbízta az oktatási és kulturális bizottságot, hogy a kulturális egyesületek és csoportok 1992. évi céltámogatási rendszerét dolgozza ki. A költségvetési üzem átalakításával kapcsolatos hír: kétszemélyes kft.-vé alakításának előkészítése folyik, melyben 80-20 százalékos arányban az önkormányzat, illetve az üzem által létrehozott alapítvány szerepel majd mint jogi személy. A további üzemelés biztosítékának látszik a kft., mely a városi szolgáltatásokat folyamatosan megoldhatja. A konkrét és kidolgozott feltételekről, az átalakulásról a decemberi ülésen döntenek. A költségvetés módosításának eredményeként 2 millió Ft támogatást kapott működéséhez, a feltételek javításához a szociális otthon, 470 ezret a Petőfi gimnázium és 100 ezret a Vörösmarty Mihály Általános Iskola. -szsFórum az átalakulásért A politika intézményi-szervezeti kereteinek gyökeres átalakulása, az új lendületet vett modernizálódási és felzárkózási törekvések pezsdítően hatottak a gazdasági szférára is. Mindez már most látható eredményekhez és újonnan keletkezett feszültségekhez, sürgősen megoldandó feladatokhoz vezetett. A bővülő piaci lehetőségek és igények a kis- és középvállalkozók eddig nem látott méretű színrelépését eredményezték. A vállalkozások működése eddigi tapasztalatainak és feltételrendszerének sokrétű elemzése érdekében 1991. november 20-22 között Kaposvárott most első ízben rendezik meg a Vállalkozásfejlesztési Szakmai Napokat, melyre Tolna megyei vállalkozók meghívást kaptak, és a szakmai napok rendezvényein aktívan részt vesznek. A rendezvény szervezői - a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, az Országos Kisvállalkozás Fejlesztési Iroda és a JOINFO (Vállalkozóházak klubja) - a tények feltárásával és megismertetésével, valamint előremutató ajánlások megfogalmazásával kívánnak hozzájárulni a vállalkozói kultúra fejlesztéséhez, vállalkozásbarát társadalmi-gazdasági környezet kialakításához. A fórum egyúttal széleskörű kapcsolatépítési lehetőséget kínál a vállalkozások és azok működését segítő, a szakterületre jelentős befolyást gyakorló intézmények (kormányzat, érdekképviseletek, alapítványok, kamarák, önkormányzatok stb.) között. A kis- és középvállalkozók háromnapos szakmai fóruma az egyes területek elismert szaktekintélyeinek részvételével hat szekcióban (vállalkozások finanszírozása; vállalkozás- fejlesztés a településeken; oktatás, vállalkozáskultúra; szolgáltatások szerepe a vállalkozásfejlesztésben; vállalkozás- fejlesztés információs rendszere; nemzetközi kapcsolatok) és plenáris ülésen ad alkalmat a vélemények kifejtésére és ütköztetésére, a jelenlévők ismereteinek bővítésére, az érintettek tevékenységének összehangolására, a nézetek és az érdekek közvetítésére. November 22-e: A Magyar Közoktatás Napja Ne féltsék a pedagógusoktól az oktatás ügyét (Folytatás az 1. oldalról) -laltságuk miatt nem tudnak részt venni a tanácskozáson. Fülöpné vitaindítójában elmondta, hogy az Országgyűlés a közoktatás jövő évi költségvetésére mindössze 5 százalékos, úgynevezett „dologi automatizmust” szánt. Véleménye szerint ez még az infláció kezelésére sem elég. A pedagógus- társadalom úgy érzi, mintha az állam kiakarna vonulni a közoktatásból is, és ezzel magára hagyná a gyerekeket, a pedagógusokat és a szülőket. — Szeretnénk már valamit látni azokból a választói Ígéretekből, amelyek elhangzottak, de úgy tűnik, ezt senkitől nem lehet már számonkérni - mondta a pedagógusszakszervezet titkára. Majd hozzátette: kíváncsian figyeli, hogy a közoktatási törvény vitájában hogyan nyilatkoznak majd azok az országgyűlési képviselők, akik nem ismerik a pedagógusok gondjait és véleményét. Nyerges Tibor képviselő hozzászólásában elmondta: szerinte az természetes, hogy a pénzügyminiszter minden költségből igyekszik lefaragni, hiszen ez a dolga, a lobbiknak pedig az, hogy igyekezzenek a költségvetést feltornászni. Az viszont a választókon múlik, hogy melyik lobbit erősítik. Szóba került az is, hogy a többi szakmához viszonyítva, a pedagógusoknak nincs jó hírük a parlamentben, de azt el kell ismerni, hogy a rendszerváltás nem jöhetett volna létre a pedagógusok munkája nélkül. A szakmai találkozó résztvevői, kritikával illették a Művelődési és Közoktatási Minisztérium munkáját is. Megfogalmazódott az a vélemény is, miszerint a művelődési tárca olyan intézkedéseket hoz, mintha a pedagógusoktól kellene féltenie az oktatás jövőjét. Fülöpné véleménye szerint a művelődési miniszter sem szakmailag, sem emberileg nem elég erős ahhoz, hogy méltón tudná képviselni a közoktatás ügyét. A szakmai tanácskozáson sor került annak a felhívásnak az ismertetésére is, amit a pedagógusszakszervezet vezetősége adott ki. November 22- ét a Magyar Közoktatás Napjának nevezték el és ezen a napon együttes demonstrációt terveznek. A demonstráció védnökének Göncz Árpád Köztársasági Elnököt kérték fel. A magyar pedagógusok azt szeretnék, ha ez a nap a hazai közoktatás nemzeti üggyének napja lenne, ezért november 22-én minden nevelési, oktatási intézményben nyílt napot és fórumokat tartanak, ahová meghívják a szülőket, az ön- kormányzat, a pártok, az egyesületek képviselőit és minden érintettet. Mauthner Ilona Fotó: Ótos Réka A cigányság - gyűjtőfogalom A vizsgálatok folytatódnak Pakson Előreláthatólag november 19-23. között ismét robbantások lesznek a paksi Atomerőmű közelében. A robbantásokkal a korábban megkezdett vizsgálatokat folytatják -, ezek az erőmű területén lévő épületek földrengésállóságának pontosabb megítéléséhez szükségesek. A lakosság megértésére, és támogatásukra az illetékesek feltétlenül számítanak. Volt hadifoglyok közgyűlése A Volt Hadifoglyok Bajtársi Szövetségének Tolna Megyei Szervezete november 26-án, kedden délelőtt fél tíz órakor vezetőségválasztó közgyűlést tart Szekszárdon, a Babits Mihály Művelődési Ház márvány- termében. A megoldásra váró feladatokra és információk fontosságára való tekintettel várják az érdeklődőket, és bajtársakat egyaránt. A másság tisztelete nemzeti hagyományunk Küldöttközgyűlést tart ma délelőtt Szekszárdon, a Tolna megyei Független Cigányszövetség. Ebből az alkalomból kérdeztük dr. Gémes Balázs néprajzkutatót, az egyesület egyik ügyvivőjét. — Az elsők között alakult meg a szervezet, 1989 decemberében. Alapelveinket sikerült a kezdet kezdetén tisztázni, ami messzemenően eltér az úgynevezett cigány-politikusok megnyilvánulásaitól. Együtt kell élnünk és békében. Magyarnak, németnek, cigánynak, hor- vátnak ez a szülőföldje és nem számít, hogy ki mikor érkezett. Egyiknek sincs se több, se kevesebb joga. Fontos, hogy az egyesület nem politikai tömörülés, hanem érdekvédelmi szervezet, mert a demokrácia nem működik, ha nincsenek meg az azonos érdekű embereknek: a nemzetiségeknek, a kovácsoknak, vagy a zabhegyezőknek azon a tömörülései, amelyek az érdekeket artikulálják. A cigányok ne csak a tenyerüket tartsák és várják a támogatást, hanem maguk is tegyenek valamit. Ha egy idős asz- szonynak leviszi a szél a cserepet a házáról, akkor azt a helyi szervezet tagjai rakják fel! Ha kell néhány cserép, adjanak a bontással foglalkozó gazdagabbak. Úgy gondolom, hogy nem az önkormányzat ellen kell fordulni, hanem velük együttműködni, mert gondjaikat csak közösen oldhatják meg. A szervezet feladata, hogy gyűjtse össze a problémákat, foglalja azokat írásba. Képviseletükre válasszanak tárgyalóképes vezetőket. Nálunk is van fajgyűlölet, de nem tízmilló magyar a fajgyűlölő, tehát minél nagyobb számban kell megnyerni a segítőkész embereket az egyesületbe, mert szükség van a tudásukra, s azért is, mert meggyőződésem szerint faji alapon nem lehet szerveződni. — Mit tart a cigányság legnagyobb problémájának? — Sokféle válasz lehetséges. Sokszorosan hátrányos helyzetben vannak, köztudott az alacsony iskolázottság, az idősek között sok az analfabéta, s ráadásul halmozottan hátrányos helyzetű településen élnek. Ha egy faluban nincs iskola, óvoda, munkahely, akkor a lakosság lassan elköltözik. A cigányok számára megoldás ha megveszik ezeket a házakat, de ettől még nem lesz ott munkahely és iskola. Köztudott az is, hogy a szakképzettség hiánya miatt ők válnak először munkanélkülivé. Szakállas igazság, hogy az éhezőnek nem halat, hanem hálót kell adni! Elképesztő, hogy az emebe- rek többet tudnak az indiánokról, mert legalább May Károlyt olvastak, mint a szomszéd házban lakó cigánycsaládról. Ez melegágya az előítéleteknek. Kevesen tudják, hogy a cigány szó gyűjtőfogalom, mert a eredetüket, kultúrájukat tekintve több csoportra oszthatók. Komoly gond az is, hogy az úgynevezett cigány-politikusok, már hatszázezer, sőt egymillió cigányról beszélnek, és egy szóval sem teszik hozzá, hogy majdnem háromnegyed részük magyar anyanyelvű, a másik csoport á beásoké, ők a történeti Románia területéről érkeztek, és a múlt század második feléig rabszolgák voltak. A beások a nyelvújítás előtti románt beszélik. Csak egy igen kis részük oláh cigány, akik valóban cigányul beszélnek. Nyilvánvaló, hogy nemcsak a kultúrában, de a társadalmi szerveződésben is óriási különbségek vannak a cigányok között, ez belső ellentéteik másik melegágya. — Miért fontos az Ón számára a cigányság ügyei?. — Néprajzosként feladatul kaptam, gondolkodó emberként pedig tudom, hogy ebben a térségben az etnikai problémák olyan lőporos hordót jelentenek, amelyet bármelyik pillanatban lángra lehet lobbantani. Ezt ma már sajnos nem kell bizonyítani. Éppen a magyarságom miatt fontos a cigányoknak segíteni. A másság tisztelete nemzeti hagyományaink legfontosabbika. Amikor a műveltnek nevezett nyugaton emiatt egymást aprították az emberek, akkor a világnak ebben a szegletében egyedülálló módon évszázadokon át békében éltek együtt a különböző nyelvű és kultúrájú népek. Ez az, ami kötelez. Ihárosi Ibolya Tények a gazdaságról . A sióagárdi művelődési házban november 18-án, este hat órakor Tények a mezőgazdaságról címmel tart előadást dr. Farkas Gabriella, az MDF Országos Elnökségének tagja, országgyűlési képviselő, mező- gazdasági szakjogász. Az előadást követően kötetlen beszélgetés keretében válaszol az előadás előtt leadott, illetve a beszélgetés során feltett kérdésekre. Színház iskolásoknak Szekszárdon, a Babits Mihály Művelődési Ház színháztermében november 21-én, csütörtökön 13 és 15.30-as kezdettel színházi előadás lesz iskolásoknak. A kisiskolások bérleti előadásán Hoffmann-Kopecz-Gothár-Selmeczi: Diótörő című zenés mesejátékát mutatják be a Kaposvári Csiky Gergely Színház művészei. Tolnai nyugdíjasok Decsen November 18-án, délután a tolnai nyugdíjas klub tagjai Decsre látogatnak. Az ottani nyugdíjasok meghívására baráti találkozón és vacsorán vesznek részt. 1991. Varga Adél Kajdacs, Arany J. u. 174. Gyermekszépségverseny, Búzás Anikó Szekszárd, Zöldkert u. 22. Borda Gergely Szekszárd, Gróf P. u. 6. Gergely Klaudia Cikó, Mikes u. 7. Kákonyi Gergely Szedres, Jókai u. 11. Úgy lehet szavazni, hogy az újságból kivágják a legszebbnek tartott kisgyerek fényképét, és beküldik szerkesztőségünkbe. Egy borítékban több fotó is beküldhető, mindössze annyit kérünk, hogy a címzés mellé írják oda: Gyermekszépségverseny. Címünk: Tolnai Népújság Szerkesztősége, Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. 7100. Az nyeri a versenyt, illetve az ér el helyezést, akinek az újságból kivágott fényképe a legnagyobb számban érkezik vissza szerkesztőségünk címére. Sokan érdeklődnek, mikor láthatják lapunkban a beküldött fényképet. Előbb-utóbb mindenki sorra kerül. Legközelebb, kedden megjelenő lapunkban a nagyszékelyi Szeder Anikó, a szakcsi Nagy Renátó, a cikói Gergely Béla, a szekszárdi Szabó Eszter, a bátaszéki Nagy Viktor fotóját közöljük.
