Tolnai Népújság, 1991. november (2. évfolyam, 256-280. szám)
1991-11-14 / 267. szám
TOLNÁL , 4 tnÜPUJSAG Beszélgetés az atomerőművekről (2.) Az előző héten beszélgetést közöltünk Rósa Gézával, a Paksi Atomerőmű Vállalat Tájékoztatási Irodájának vezetőjével, Buday Gábor reaktorfizikussal és dr. Széchenyi Attilával, Paks alpolgármesterével az erőműről, a keletkező hulladékanyagokról. Ezt a beszélgetést folytatjuk most. Népújság: - Térjünk vissza az átmeneti tárolóhoz! Az ideiglenesség hány évet jelent? Buday G: - Mi körülbelül 50 évre alkalmas tárolót szeretnénk építeni. De a megépítés nem jelenti azt, hogy használni is fogjuk. Népújság: - Mi lesz az atomerőmüvekkel - köztük a paksival - ha elhasználódnak, biztonságosan már nem üzemeltethetőek. Rósa G: - Ez a technika mindössze 40 éves, tehát a leállítással kapcsolatban még nem sok tapasztalat van. Arra volt már több példa is, hogy üzemzavar miatt került leállításra blokk, ez történt 1979-ben az USA-ban, a Three Mile ls- land-i erőműben. A tönkrement reaktort azóta már szétszerelték és radioaktív hulladékként eltemették. Ez sok hasznos tapasztalatot nyújt a későbbi atomerőmű-leszerelésekhez. Népújság: - Mi a véleményük az - akár átmeneti, akár végleges - tárolókról? Tudjuk, a lebomlás több ezer évig tart. Nem lesz ennyi év alatt olyan társadalmi, vagy természeti mozgás, amely ezt szétrombolhatja? Rósa G: - Egy kérdéssel kezdeném a választ: Mi a véleményük azokról a veszélyes hulladékokról, amelyek nem néhány száz tonna, hanem néhány százezer tonna nagyságrendben keletkeznek, és nem bomlanak le soha? Ilyen az ólom, a kadmium, a wolfram, az összes nehézfém. Miért pont a radioaktív hulladéktól félnek az emberek, amelynek pedig megvan az a jó tulajdonsága, hogy elbomlik? Érdekességképpen megemlítem az uránt, amelyről már szó esett. A földkéregben állandóan bomlik milliárd éves felezési idővel és közben létrehozza a szintén aktív radon gázt, amely mindenütt szivárog a talajból és valamennyiünk sugárterheléséhez hozzájárul, nem is kis mértékben. Ha az uránt kibányásszuk, elhasználjuk az erőműben, ezzel a radon keletkezését, tehát a lakosság sugár- terhelését csökkentjük. A tudományos elemzések, számítások azt mutatják, hogy Republic koncert November 23-án este 6 órakor Pakson, az Energetikai Szakképzési Intézet sportcsarnokában a Republic együttes ad koncertet. 500 éves távlatban az egész földgolyóra vonatkoztatva az atomerőművek üzemelése miatti többlet lakossági kockázat és a radon miatti megtakarítás kiegyenlíti egymást. Végtelen időre vonatkoztatva pedig több, mint százszor kisebb kockázatot jelentenek az atomerőművek, mint a fel nem használt uránból keletkező radon gáz. Buday G: - Lehet például azt is kérdezni: mi történik a tárolóval, ha atomcsapás éri? Erre az a válasz, hogy a tároló tönkremegy, és radioaktív anyag kerülhet ki a környezetbe. Ezt a hatást azonban az atomcsapás környezeti hatása sajnos „feledtetni” fogja. Ha a kérdés ennél „barátságosabb” külső behatásokra irányul, mint például üzemeltetési hiba, árvíz, földrengés, szélvész, kommandó-akció, szabotázs, repülőgép lezuhanása és hasonlók, akkor az a válasz, hogy a tárolók tervezésekor ezt figyelembe vették, azaz ilyen esetekben a tárolók nem sérünek, tehát a környezet sem szenved kárt. Népújság: - Milyen eredményre vezetett az atomerőmű azon felhívása, hogy a geológiailag alkalmas községek fogadják be a kis és közepes aktivitású hulladékot? Rósa G: - Már három ön- kormányzattól pozitív választ kaptunk arra, hogy a kutatómunkát elkezdhetjük. Több ön- kormányzattól elutasító volt a válasz, és néhányan még nem foglaltak állást, további információkat várnak tőlünk. Népújság: - Az alpolgármester úrtól kérdezem, hogy mi a véleménye az átmeneti tárolóról az önkormányzatnak? dr. Széchenyi A: - Az önkormányzat még nem alakított ki álláspontot. Egyelőre, amit a lakosság érdekében tenni tudunk az az, hogy tájékozódunk. A lehetőségekkel kell tisztában lennünk. Saját véleményem azonban az, hogy ma Magyar- országnak szüksége van az atomerőmű által termelt villamos-energiára. Meg kell tehát találni a megoldást - bárhol Magyarországon - a energia- termelés által keletkező hulladékok elhelyezésére. Az azonban már most nyugodtan elmondható, hogy Pakson az esetleges átmeneti hulladéktároló alkalmazásával a lakosság sugárterhelése elenyésző értékkel növekedik csak, ami az itt élők egészségét nem károsítja sem most, sem a jövőben. (Folytatjuk) A Paks és környéke oldalt írta Eördögh Gabriella, szerkesztette Árki Attila. Paksi ártükör Kenyerek Olasz 10. sz. ABC (ÁFÉSZ) Csemege Népbolt (Lakótelep) pékség: 0,5 kg, sima 18,— —- " - : 0,9 kg, sima 33,— —- " - : 0,5 kg, szezámm. 21,— —- " - : 0,5 kg, korpás 21,— —- " - : 0,25 kg, francia 17,— — Paksi fehér, 1 kg 20,40 — 20,40 Paksi forma, 0,75 kg 25,— 25Paksi kukoricás, 0,75 kg 21,21,— 21Paksi francia, 0,5 kg — 23,23,Paksi korpás, 0,6 kg — 20,20,Paksi Erzsébet, 0,9 kg — 33,33,Paksi házi jell. 1 kg — 31,31,Paksi házi jeli. 2 kg — 62,— Bölcskei forma, 1 kg — — 31,— Bölcskei házi, 1 kg 31,3131,Bölcskei házi, 2 kg 62,— — Befejeződött a paksi Ruhaipari Szövetkezet bővítése Györki Andrea férfi pizsamákat varr A Dürkopp-Adler gépek programozható vezérlővel dolgoznak — Tavaly, amikor elkezdtük az építkezést, paksi telephelyünk bővítését, azt mondták: aki most építkezik, az bolond - kezdte a beszélgetést Frast Antal a Tolna megyei Ruhaipari Szövetkezet elnöke. - A beruházásunk 36 millió forintba került. Ez az összeg a zsebünkben volt, egy fillér hitelre nem volt szükségünk, a szövetkezet egy pillanatra sem került pénzügyi zavarba. Ma ebben az épületünkben 100 fő növeli a termelésünket a Triumph céggel való kooperáció keretében. El kell még mondani, hogy a tavalyi évben a németkéri té- esztől megvettük a varrodájukat, ahol 25 fő dolgozik. A bonyhádi üzemünk fejlesztése érdekében házat vettünk, és további telekvásárlásról tárgyalunk az ottani polgármesteri hivatallal. Bonyhádon 200 fővel folyik nagyon korszerű gépeken a „slogi”, vagyis a női fehérnemű termelése. A nagydorogi telepünkön is fejlesztésre gondolunk, ott 15-20 fővel nagyobb létszámra lesz szükség. — Ezt a szép fejlődést mivel alapozták meg? — A Triumph céggel felvett kapcsolatunk alapozta meg a mai szilárd helyzetüket, amely 20 évvel ezelőtt kezdődött. Az akkori létszámunk 40-50 fő volt, ma 600 ember dolgozik a szövetkezetünknél, s minden üzemcsarnokunkban a Triumph termékei készülnek. Ez számunkra nagyon előnyös, el kell mondanom, hogy a szövetkezet vagyona kezdetben 8-9 millió forint volt, ma pedig 120 millió forint. A Triumphnak is majdnem ilyen értékű a vagyona itt gépekben, amelyen mi megtanultuk a korszerű technikát. A hosszú évek alatt kinőtt egy olyan vezetőgárda, amely a szakmában Európában bárhol megállná a helyét. — Gondolom ez a fizetésekben is meglátszik? — Az utolsó három év nagyon fontos a szövetkezet életében a jövedelem szempontjából, hisz jelentős béremeléseket tudtunk végrehajtani. Ma nálunk egy varrónő bruttó bére 13-14 ezer forint körüli. De még ebben az évben december folyamán szeretnénk béremelést végrehajtani. Az elképzelések szerint ez 10-12 százalék lesz. Ebben az eseben az átlagfizetés 15-16 ezer forint lenne, amit én a konfekcióiparban elfogadhatónak tartok. — Ezt a bért, gondolom, megfelelő termelés mellett, sőt megfelelő nyereség mellett tudják fizetni... — Van egy kimutatás a megyében lévő könnyűipari cégek árbevétel-arányos nyereségéről. Az átlag 9,4 százalék, a mi szövetkezetünknél ez 20,8 százalék. Számokra lefordítva: 1991-ben 240 millió forintos árbevétel és 40 millió forintos nyereség prognosztizálható. — A közeljövőben várható a szövetkezetek átalakulása. — Nagyon várjuk a szövetkezeti törvény megszületését. Az érzelmeim vegyesek. Úgy érzem, csak a mezőgazdasági szövetkezeteket tekintik szövetkezetnek. De ott vannak a más sajátosságokkal rendelkező áfészek, takarékszövetkezetek, és ipari szövetkezetek. Nagyon elszomorított amikor egy képviselő szájából hallottam azt, hogy az ipari szövetkezetek mütyürkéket csinálnak. Szívesen látnám itt ezt az urat! Nem akarunk mindenáron átalakulni, de ha ez látszik célszerűnek, erre az esetre is megtettük az előkészületeket. A mi helyzetünk annyiban sajátos, hogy - amint már említettem - a Triumphnak legalább annyi itt a vagyona, mint nekünk. De 1994. december 31-ig szerződési kötelezettségünk áll fenn velük. A kialakult egyéb viszonyokat tekintve a német cég szeretné a termeltetésben a súlypontot Magyarországra tenni, hogy innen betörjön a szovjet piacra, mert remélhetőleg annak is eljön az ideje. — Az köztudott, hogy Pakson nagy szerepet vállalnak az iparitanuló-képzésben. Ezt a jövőben is fenn kívánják tartani? — Tanulóképzéssel 15-16 éve foglalkozunk, ezt nem kívánjuk abbahagyni semmiféleképpen. Ma ugyan az anyagi gondokkal küzdő cégek elsőnek általában ezt hagyják abba, de ez hosszú távon majd keservesen megbosszulja magát. Bonyhádon és Pakson a jövő tanévben is ugyanannyi tanulót veszünk fel, mint az idén, és minden végzősnek munkahelyet is tudunk adni. — Mi a véleménye a helyi adókról? — Nagyon nehéz kérdés. A képviselő-testületet, a polgár- mesteri hivatalt megértem, kénytelenek lépni a törvény adta keretek között. Hát ők meg értsenek meg bennünket, hogy nem nagyon örülünk az új adóknak. Ez együtt jár majd azzal - és itt csak a magunk nevében beszélek -, hogy megszűnnek a régi rendszer szerinti együttműködési szerződések. Eddig mondjuk adtunk egy félmilliót az óvodának, iskolának, sportnak. Az 1991. évi adatok alapján nekünk majd' két millió forint adót kell majd fizetnünk. — De - mint paksi lakos - bízom abban, hogy a képviselő-testület ezeket összegeket, majd mindannyiunk javára, a legfontosabb dolgokra fogja felhasználni. A testületi ülésen hallottuk... Átalakul a költségvetési üzem A hétfőn tartott testületi ülés talán egyik legfontosabb napirendi pontja volt a költségvetési üzem átalakításáról szóló javaslat, melyet a testület változtatás nélkül elfogadott. Csibi Ambrus készítette az üzem átalakításának előkészítő anyagát. Az üzem túlnőtte önmagát, napjainkra a vállalkozások révén 825 főnek biztosít munkahelyet, olvashattuk az előkészítő anyagban. Ezután az átalakulás menetét határozták meg, melyben első lépésként a képviselő-testület a költségvetési üzem által kezelt vagyon 30 százalékát kitevő vagyonrészből Lussonium néven alapítványt hoz létre. A továbbiakban a képviselő-testület 1991. december 31-vel megszünteti a költségvetési üzemet. Jogutódjaként a Paksi Költségvetési Üzem által kezelt vagyon 70 százalékát kitevő vagyonrésszel, a Lussonium Alapítvánnyal közösen, korlátolt felelősségű gazdasági társaságot alapít. A kft. tevékenységét 1992. január 1-vel kezdi meg. Ebben a formában látszik biztosítottnak a további fejlődés, a piaci igényekhez való rugalmas alkalmazkodás, és ami kiemelendő: a vállalkozói készség, és a dolgozói érdekeltség is biztosított. Mi újság az ESZI sportcsarnokában? — Teremfoci, rockkoncert, minden ami belefér - mondotta Leskó László szervező. Remek tervünk van arra, hogy a tél folyamán az alsóbb osztályú labdarúgó csapatok focimeccseket játszhassanak. Tizenhat csapatos bajnokságot tervezünk, körmérkőzés formájában. A mérkőzéseken 2x20 perc a tiszta játékidő. A nevezési díj: 10.000 forint. A meccsek december, január, és február folyamán lennének, de akik távolról érkeznek, rövidebb idő alatt is lejátszhatják a meccseket. Mi a megyei I. osztályú csapatokat szeretnénk megcélozni. Nem teljes ugyan még a „stáb”, az azonban mindenképpen örömünkre szolgál, hogy Pécsről, Kalocsáról is jelezték már csapatok a pályáralépésüket. A mezőnyt amatőr együttesek színesítik majd, mint a Premier Discó, a Rendőrség és a „Vaye- rék” elnevezésű csoport. Ezzel együtt eddig 11 csapat jelezte részvételi szándékát, tehát öt csapat jelentkezését várjuk még a november 22-i technikai értekezletig. Rehabilitációs centrum Pakson Nincs szörnyűbb egy édesanya számára, mint amikor azt kell észrevennie, hogy gyermeke nem olyan, mint a többi. — Az én gyermekem miért nem tud még járni, vagy miért nem kezd még beszélni, úgy, mint a többi hasonló korú? - kérdezik az anyukák a védőnőt vagy az orvost. A legtöbb esetben szerencsére korai az aggodalmuk, de sajnos van, amikor a gyermek idegrendszeri sérülései okozzák ezeket a problémákat. A gyermekek idegrendszeri sérülésének minél korábbi életkorban történő felismerése és a megfelelő terápia, a hiányzó képességek fejlesztése a gyermekek életének sikerességét, későbbi teljesítőképességüket nagymértékben meghatározza. Ennek elősegítése érdekében városunk képvi- selő-testülete létrehozta a fejlődésben akadályozott gyermekek rehabilitációs központját Pakson, a Tolna Megyei Módszertani Bölcsödében. Az önkormányzat az 1991. évben biztosította a működéshez szükséges pénzt, s a jövő évi költségvetés elkészítésénél is figyelembe veszi a felmerülő költségeket. Minden héten a szerdai napokon 11 órától 17 óráig várják a gyermekeket és szüleiket. A fejlesztő rehabilitációs centrum célja - mint megtudtuk Meczker Józsefné bölcsődevezetőtől - a sérült idegrendszerű gyermekek képességszintjének emelése és szüleikkel a rendszeres konzultáció. Irodalmi sarok Megjelent Oláh Zoltán második verseskötete „A pillanat ravatalán” címmel. A kötet Pakson, a városi könyvtárban kapható. A paksi Deák Ferenc Általános Iskolában november 4-én délután tartották id. Hanák Ottó „Egy falu lelke” című könyvének bemutatóját. Az iskola volt igazgatóját a régi kollégák fogadták szeretettel. A találkozón tudtuk meg, hogy Hanák Ottó a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Osztályának falurajz pályázatán országos első díjat nyert, melyet nemrégiben vett át Budapesten. Könyvvásár Pakson! A könyvtár raktári készletének egy részét kiárusítja, darabonként 5-20 forintért. Fölös példányok, azóta újabb kiadást megért munkák, kissé kopott képes és mesekönyvek várnak új gazdára. A gyermekkönyvtárban szombattól elsősorban alsó tagozatos érdeklődőket várnak. Sziklaszilárd szövetkezet Paks és környéke
