Tolnai Népújság, 1991. november (2. évfolyam, 256-280. szám)

1991-11-13 / 266. szám

1991. november 13. PÚJSÁG 3 Holnap dönt az önkormányzat A földvári „parkolóügy” Kereskedők kontra „fizetőparkolós” Nyár óta tart a huzavona A helyi adókról Kö*~ meghallgatás Tamásiban A téma fontosságához ké­pest meglehetősen szerény ér­deklődés kisérte a hétfő esti közmeghallgatást, amelyet a képviselő-testület tartott Tamá­siban. / Ahogyan a felszólalók meg­jegyezték, éppen a leginkább érdekeltek, a gazdasági szer­vek és a vállalkozók nem voltak kiváncsiak a rendezvényre. A város gazdasági-költségve­tési helyzetéről tartott általános tájékoztató végén dr. Deák Gá­bor polgármester megjegyezte, hogy egy normálisan működő társadalomban és gazdaság­ban a helyi közösségek áldo­zatvállalása plusz lehetőséget teremt a fejlődésre, addig a je­len magyar helyzetben a helyi adókból befolyt pénz a lefede- zetlen önkormányzati feladatok lyukainak betömködésére kell, előreláthatólag még évekig. Ezután dr. Schutzbach Fe­renc jegyző ismertette az ön- kormányzati elképzeléseket a helyi adókról. A kivetésre terve­zett idegenforgalmi és iparűzési adókkal, mint típusokkal min­den hozzászóló egyetértett, „hi­szen csak a jövedelemszerző tevékenységet és a teherbíró rétegeket kell megadóztatni”. Ugyancsak megértés jelle­mezte a tervezett adómértéke­ket is. Végezetül a felmerült kérdé­sekre kaptak válaszokat a meg­jelentek, akik vélhetően hasz­nálható információkkal távoztak a kétórás rendezvény végén. Tehetség és matematika Bátaszéken, a művelődési házba várják többek között az általános iskolai matematika tehetséggondozás iránt érdek­lődőket november 14-én, 8.30-ra. Szó lesz a bátaszéki ál­talános iskola által meghirdetett harmadik megyei matematika és a Varga Tamás általános is­kolai matematika verseny me­gyei döntőjéről, az értékelés so­rán szerzett tapasztalatokról, valamint ismertetik a verseny eredményét. Elhangzanak a közoktatással kapcsolatos ak­tuális hírek, információk is. Azóta, hogy fizető lett a Béke téri parkoló Dunaföld- váron, meglehetős indulatok szabadultak el az ügyben. Mint lapunkban többször is beszámoltunk róla, nem fo­gadta mindenki kitörő lelke­sedéssel a döntést. Különö­sen nem a városka főterén lévő üzletek tulajdonosai, akik szerint az intézkedés lé­nyegesen csökkentette a for­galmukat. Egy korábbi szá­munkban arról is írtunk, hogy rövidesen nem fizető várako­zóhelyek is lesznek a kör­nyéken. Azóta a város keres­kedői aláírásgyűjtési akcióba kezdtek, melynek eredmé­nyeként hatszázötven ember nyilvánította ki véleményét, miszerint az önkormányzat­nak újra kell tárgyalnia az ügyet. A benyújtott íveket megvizsgálva a polgármes­teri hivatal és a választási bi­zottság arra az eredményre jutott, hogy formai okokból nem tekinthető népi kezde­ményezésnek a gyűjtés eredménye, ugyanis nem szerepelnek rajta az aláírók ehhez szükséges adatai. En­nek ellenére - miután találtak kétszáz olyan aláírást, me­lyek tulajdonosa azonosít­ható volt - azt javasolják a testületnek, hogy ugyan ne népi kezdeményezésként, de tűzzék napirendre a Béke téri parkoló ügyét, így arról vár­hatóan holnap tárgyalnak a képviselők. A parkolóról so­kan véleményt formáltak már különféle sajtóorgánumok­ban, ezúttal Doór Pétert, a parkolót bérbevevő vállalko­zót kérdeztük. — El lehet olvasni a szerző­dést, mi mindenre vállaltam kö­telezettséget. Utána lehet szá­molni, hogy milyen befekteté­sek várhatók itt a szolgáltatás színvonalának emelése érde­kében s akkor talán meg lehet ítélni, sok-e vagy kevés még ehhez az a havi kétezer forint, amit a város kasszájába bérleti díjként fizetek. — Túlzott mértékű lenne az óránkénti 8 forintos tarifa, vagy inkább az a dolog rákfenéje, hogy kevés a parkolóhely? — A városközpont rendezé­sével jelentősen csökkent a parkolóhelyek száma. Nyilván ennek tudatában hozta meg ha­tározatát az önkormányzat, hogy a megmaradt, szűkösebb területen gyorsabban cserélőd­jenek az autók. Sem a fizető- parkoló intézményét, sem a díj­tétel mértékét nem én találtam ki - viszont most ezért őrről rám a fél város. Európa-szerte elter­jedt szokás ily módon szabad helyeket fönntartani az átutazók számára... — A kereskedők azt hangoz­tatják, hogy az idegenek most már inkább Solton állnak meg, ha ott (egyelőre) ingyen parkol­hatnak. — A kereskedők azt is állít­ják, hogy egy városszéli lakos­nak nyolc forinttal drágább itt a kenyér vagy a csésze kávé, ha a parkolóban kell hagynia a ko­csiját. Erre én azt mondom: egy kenyérért, egy kávéért nem ül autóba a földvári ember, de ha nagybevásárlásra készül az áruházban, s ragaszkodik a ké­nyelméhez, a központ parkoló­jához, akkor fizessen érte! Jó­zan ésszel a kereskedők is be­láthatják, hogy az az autós, aki egy-egy délelőttre, esetleg na­pokra „itt felejti” járművét, az te­reli el innen a vásárlókedvű át­utazót. Az idegenek, akik itt a fizetőparkolóban eddig megáll­tak, elégedetten szóltak a szol­gáltatásról (Bár sosem lesz módom x darab aláírást gyűj­teni, mert nekem az összes Földváron kívüli autóssal kel­lene kapcsolatot létesítenem.. .) Mert: mi történik, ha megáll és jegyet váltott itt egy idegen? „Mondja már meg, hol találok szép cipőt, olcsó ruhát, házi kenyeret?”, ezzel kezdi, s akkor útbaigazítom. Fia egy mozgás- sérülttel akad dolgom, s tudom a legközelebbi virágbolt nyitva tartását, nem küldöm el „város­nézésre” három-négy címmel. Mellesleg alapfokon németül is szót értek a turistákkal, tehát ez a poszt jóval több lehetőséget rejt, mint amiről a „parkolóőr” ki­fejezés árulkodik. — Ha jól értem, az Ön állás­pontja szerint a kereskedők és a parkolóőr együttműködése szolgálhatná csak a város ér­dekeit? — Erről van szó. Itt nem tud­nak megállni autóbusszal a lá­togatók, Solton a puszta-prog­ram résztvevői igen. Fölmérte már bárki, hogy e hiányossá­gunk miatt mekkora vevőkörtől esik el Dunaföldvár? Végülis az nem baj, ha a kereskedők tisz­tázzák egymás közt, mit is akarnak, csak nem lelkesedem azért a „mártírszerepért”, hogy rajtam verjék el a port, amiért a belvárosban korlátozott a par­kolóhely. Ebben az ügyben meglepően egységesen tudtak föllépni a maszekok, de az el­len, hogy a lengyel-román-szov- jet-satöbbi bóvlik, a KGST-pia- cozók kétes eredetű zsibárui ne itt rontsák a tisztes kereskedők hírnevét, az ellen intézkedett-e valaki? Virágzik a feketepiac, miközben a boltosok nyögik az adót, az SZTK-t, a rezsit. Ezzel foglalkozott-e az önkormányzat vagy a kereskedők testületé? Először ebben az ügyben kéne rendet csinálni, utána új parko­lókat lenne szükséges kialakí­tani s addigra én is elkészül­hetnék azokkal a létesítmé­nyekkel, amelyek tényleg ven­dégváró egységgé alakíthatnák a bérleményemet. Ebben a bi­zonytalanságban viszont ép­eszű ember egyetlen petákot sem áldoz korszerűsítésre, ha az érvényes szerződést „csak úgy” bárki semmissé teheti. A fizetőparkolótól alig 20 mé­terre újabb várakozóhely ké­szül. Újabb 50-100 méterre in­nen további parkírozó helyek alakíthatók ki, csak a közleke­dési és parkolási szabályokat kellene egyértelművé tenni, va­lamint - akár a rendőrséggel összehangolva - betartatni ezeket. Tovább tágítva a kört, de még mindig a belváros köze­lében: a buszoknak, kamionok­nak is lehetne megállóhelyet szorítani, de ilyen egyszerűbb megoldásokat eddig nem szor­galmazott senki. Csak nagyobb beruházásokat, ami majd elké­szül, ha egyszer lesz rá pénz. A „baj” viszont most van: adott egy problémahalmaz, amire sürgős megoldást, kellene ki­dolgozni. -hangyál-bankó­Szolíd árakkal, szerény haszonnal Ezúttal a Tolna és Vidéke Áfész-ről Az áfész-ek jövőjéről, a többi szövetkezethez hason­lóan, már hónapok óta foly­nak a találgatások. A legfrissebb hírek szerint, előreláthatóan a következő év augusztusának elején lép majd életbe az új szövetke­zeti törvény. Az átmeneti időszak felada­tairól ezúttal a megye egyik legerősebb áfész-ének a ve­zetőjével, Versánszki János­sal beszélgettünk. A Tolna és Vidéke Áfész 50 boltot és havi 7 milliós forgal­mat mondhat a magáénak. — A múlt héten volt orszá­gos értekezletünk, ahol a szö­vetkezeti törvény ránk eső ré­szét vitattuk meg. Talán nem túl szerencsés, hogy az ipari, a termelőszövetkezeti és a fo­gyasztási szövetkezetekről egy törvény rendelkezik, hiszen más-más alapokról indultunk, és mások a körülményeink is. Az országos értekezleten dön­tés született arról, hogy az áfé- szek önálló nagykereskedelmi láncot fognak létrehozni. Eddig mi is a Füszért-től vásároltunk, most lehetőségünk lesz arra, hogy közvetlenül a termelővel vagy a cukorgyárakkal, a mal­mokkal álljunk kapcsolatban, így, az olcsóbb fogyasztói árral versenyezni tudnánk a Nép­bolt-, vagy akár a maszek bolt­hálózattal is. — Önök itt Tolnán, hogyan készülnek az új szövetkezeti törvényre? — A vagyonunk egyrészét már felosztottuk. Ez konkrétan azt jelenti, hogy az 50 milliós vagyonúnkból eddig 20 milliót nevesítettünk. 1100 tagunk van, akik fejenként 5000 forin­tos üzletrészt, és az évek száma után 500-500 forintot kapnak. További 10 millió forin­tot szeretnénk még tőkebevo­nással lekötni, úgy, hogy tagja­inknak lehetőséget biztosítunk arra, hogy maximum 5 darab 5 ezres üzletrészpapírt megvásá­rolhatnak, ehhez adunk mi még inqyen 50 ezer forintnyi érték­papírt. — Mit kezdhet az áfész-tag a ráeső értékpapírokkal? — Ez korlátolt forgalmú ér­tékpapír, az, áfésznek vagy a tagtársának is eladhatja. Ter­mészetesen az áfész az ingyen adott értékpapírért nem fizet visszavásárlásnál. Az új szö­vetkezeti törvény lehetőséget ad arra is, hogy öt tag már ala­kíthat új szövetkezetét, ebben az esetben az értékpapír meg­testesül, a vagyonrész kive­hető. Tagjaink az értékpapír után minden évben osztalékot kap­nak, ezért várhatóan munkán­kat nagyobb kritikával vélemé­nyezik majd, hiszen megnö- vedkszik, nagyobb lesz az ér­dekeltségük. — Említette, hogy az áfé- szek már a megalakulásukkor is különböztek a tsz-ektől. Mik voltak az alapok? — Először is mi önként jöt­tünk létre, tehát nem vették el a földet, nem volt senkinek sem kényszer a tagság. Az alapja­ink: a Hangya szövetkezet ha­gyatéka, régi szatócsboltok, ál­lamosított zsidó üzletek. Kez­detben a feladatunk az volt, hogy az alapellátást biztosítsuk, a többletterméket felvásároljuk. Ahhoz, hogy az ország ellátása meginduljon, a felvásárlást kel­lett alaposan megszervezni. Később azt vetették a sze­münkre, nem vagyunk elég ál­lamiak, ezért nem kaptunk tá­mogatást, most meg az a hi­bánk, nem vagyunk elég vállal­kozók. Szolid árakkal dolgozunk, szerény haszonnal. Az áfész- boltok a legolcsóbbak, és ezt a magunkról kialakított képet a jövőben is szeretnénk megtar­tani. Mauthner Ha én akkor elbődülök... Azok a felejthetetlen nagy napjaink: a nov. hetek, az április 4-ek... Nemrégiben a televízió is nosztalgiázott egy sort, s eredeti képeket mutatott a Kreml előtti ünnepségről, természe­tesen abból az időszakból, amikor még a művirág, a zászló és a lufi is vérvörös volt. Nekem is, mint sokaknak, akadnak erről élményeim. Emlékszem, általános iskolásként kitűnő énekhangú osz­tályba jártam, s e tény rendszerint az ünnepélyeken való da- nolásunkat eredményezte, legyen az évnyitó, évzáró, május 1, stb. Persze, ezek egyike sem ért fel azon élménnyel, ami­kor a szóban forgó nevezetes napon - a „nagyoktóberin” - Szekszárdon, a központi ünnepség fénypontjaként léphettünk fel a BM-klubbán. Már másfél hónappal előtte megkezdődtek a próbák, és mindenki kapott egy kopott (!) vörös trikót is, gondolom, hogy az alkalomhoz illőek legyünk. Énekeltük a „rabláncot", a Jel vörösöket”, s az egyéb aktuális, kommuniz­musba vetett hitünket igazoló, bizonygató leleményes szö­vegű nótákat. Az ünnepségen lelkesek voltunk - szerintem az iskolaszü­net miatt -, de azt hiszem, fogalmunk sem volt arról, hogy ezeket a gyerekdalokat a bácsik és nénik miért hallgatják olyan elszánt arccal, sőt, némelyikük még a refrént is velünk zengte. Utána tapsvihar, lányaink virágcsokrokat adtak át, kaptunk egy-egy kólát, majd hazamentünk. így utólag elárulhatom, én akkor csak tátogtam, de nem azért, mert idejekorán felismertem a rendszer hazugságait, hanem, mert pont mutálós korszakomat éltem. Egyszer basz- szus, egyszer tenor hangok törtek elő torkom mélyéből. Ha én akkor ismerem azt a szót, hogy ellenzéki, s politikailag „kora- fejlett" lettem volna, akkor komoly lyukat üthetek a kommu­nizmus bástyáján. Elég lett volna egyszer elbődülnöm az ün­nepségen. Na, de most már mindegy, elszalasztottam az al­kalmat ... KHZ Előadás a Liberális Klubban A szekszárdi Liberális klub november 14-én este hat órakor tartja soron következő összejö­vetelét. A találkozón Liberalizmus és kereszténység címmel Iványi Gábor lelkész, országgyűlési képviselő tart előadást. Az elő­adás helyszíne Szekszárdon, a Beloiannisz u. 1-3. alatt (a volt pártházban) lesz, ide térhetnek be az érdeklődők. Nyugdíjasok, figyelem! A Szekszárdi Nyugdíjasok Területi Szövetsége értesíti tag­jait, hogy a Gabonaforgalmi Vál­lalattal közösen november 15-én, pénteken reggel 8 órától délután 13 óráig a Dózsa György utca 1. szám alatti épü­letben kedvezményes vásárt tart. A vásár keretében liszt, ré­tesliszt, dara, rizs és olaj áll a vevők rendelkezésére. Pályaválasztási beszélgetés Pályaválasztási beszélgetés keretében mutatkozik be a Kecskeméti Gépipari és Auto­matizálási Műszaki Főiskola a Szekszárdi Műszaki Szakkö­zépiskola és Technikumban, november 13-án délután fél há­romtól. Őszi szakmai napok Az általános iskola felső ta­gozatában és a gimnáziumban ének-zenét tanítóknak lesz elő­adás az őszi szakmai napok rendezvénysorozatának kere­tében. Szekszárdon, a zeneiskola nagytermében november 13-án, délelőtt 10 órakor Job­bágy Valér főiskolai tanár, aki a szekszárdi kórusával ebben a kategóriában nemzetközi díjat is nyert, tart előadást a pedagó­gusoknak a gregoriánról, annak énekléséről. A közművelődési intézmények helyzetéről Bonyhád város önkormány­zati képviselő-testülete novem­ber 14-én 17 órakor tartja a Vö­rösmarty Mihály művelődési ház nagytermében soron követ­kező ülését. Napirendjén a polgármesteri hivatal munkája, hatósági fel­adatok ellátása, az ügyintézés helyzete is szerepel. A képviselők megtárgyalják a közművelődési intézmények helyzetét, fejlesztési lehetősé­geit, várhatóan szó lesz a költ­ségvetési üzem átszervezésé­nek előkészítéséről, tanácsren­deletek módosításáról is. Valamint ekkor kerül sorra az 1991. évi költségvetés módosí­tása is. Tájékoztató megbeszélés a telefonról Nagymányok nagyközség önkormányzati testületé csütör­tökön este hat órakor, a műve­lődési házban tart tájékoztató megbeszélést az önerős tele­fonhelyzet Kérdéseiről. A bejelentett, illetve a most je­lentkező igények kérdéseivel is foglalkoznak majd.

Next

/
Thumbnails
Contents