Tolnai Népújság, 1991. november (2. évfolyam, 256-280. szám)

1991-11-13 / 266. szám

2 PÚJSÁG 1991. november 13. A polgármester szerint viharról szó sincs Bizottságleépítés a megyeszékhelyen (Folytatás a 1. oldalról.) — Konkrétan milyen dönté­sek születtek ezen a zárt ülé­sen? — A legfontosabb döntés az volt, hogy a képviselő-testület megszüntette az összes, eddig működő bizottságát. Ezáltal önmagát kényszerítete arra - az önkormányzati törvény miatt -, hogy még az ülés végéig új bizottságokat válasszon. Ezek szerint öt új bizottság alakult a kilenc régi helyett. Nevezetesen a pénzügyi ellenőrző bizottság (elnöke: Haász László), a va­gyonkezelő és településfejlesz­tési bizottság (Jobban Zoltán), az ügyrendi, jogi, etikai bizott­ság (dr. Leidecker Jenő), a mű­velődési bizottság (Csáki Béla) és a szociális bizottság (dr. Ótós Miklós). — Eddig etikai kérdésekkel foglalkozó bizottsága nem volt a testületnek. — Célszerűnek látszik, hogy a jövőben legyen egy olyan bi­zottságunk, amely etikai prob­lémákkal is foglalkozik. — Ne menjünk el szó nélkül amellett sem, miszerint meg­szüntettek, illetve össszevontak korábbi bizottságokat. Mi indo­kolta ezt a lépést? (Folytatás az 1. oldalról) Für Lajos miniszter például egy kijelentése alkalmával kriti­kusan ítélte meg Horthy Miklós tevékenységét és képességeit, s azon reményét fejezte ki, hogy nem kavar nagy vihart hamvainak hazahozatala. Egy későbbi, februári keltezésű kül­ügyi hivatalos közlemény ma­gánjellegű családi eseménynek tekintette az újratemetést. Az igazságügy-miniszter október 21-én tett nyilatkozatában vi­szont a kormányzó politikai re­habilitációjáról szólva magától értetődőnek tartotta, hogy rövi­desen felvetődik ez a téma; s hogy nyilvánvalóan a róla alko­tott kép is rendeződik. A vég­eredmény szempontjából pedig lényegtelennek tartotta, hogy a család, valamilyen szervezet vagy a kormány végzi az újra­temetés teendőit. E kijelentés­ben tehát az az értelmezési le­hetőség is benne rejlik - muta­tott rá a képviselő -, hogy ismét felvetődött Horthy állami újra- temettetésének kérdése. Egy — Az eltelt egy év alatt je­lentkeztek működési zavarok, részint a hatásköri bizonytalan­ságok miatt, részint, hogy a képviselő-testület megkérdője­lezte a bizottság kompetenciá­ját, részint, hogy a bizottságok­ban a városi szakmai vélemé­nyek nem jelenhettek meg, nem artikulálódhattak. Ez utób­bihoz lenne egy megjegyzésem is: szükségesnek tartjuk létre­hozni az egyes bizottságokhoz tartozó szakmai kerékasztalo­kat. A kerékasztalokhoz igyek­szünk megtalálni azon szemé­lyeket, akik az illető területek kiváló művelői. Ezáltal is sze­retnénk a döntéseinket társa- dalmasítani. Folytatva az előző gondolatsort, a bizottságoknak rendkívül egyenetlen volt a ter­helésük. Szükség volt tehát egyfajta változtatásra, s azon elv kimondására, hogy egy képviselő csak egy bizottság­nak lehet tagja. Javasoltam a tanácsnoki szint bevezetését is, koordináló szerepet szánva neki. A képviselők ezt nem tá­mogatták, soknak tartották a nyolc tanácsnok beállítását, ko­rábban ugyanis ennyit javasol­tam. Viszont nem zárkóztak el egy tanácsnoki poszt betöltésé­esetleges állami újratemettetés vagy kormányzati részvétel pe­dig a politikai rehabilitáció első lépéseként is értékelhető - zárta a gondolatsort Jánosi György. Ezért azt tudakolta a miniszterelnöktől: változott-e a kormány álláspontja a külügyi nyilatkozat óta, s mi a szemé­lyes véleménye Horthy politikai rehabilitációjáról. Antall József válaszában elő­ször is sajnálattal állapította meg, hogy a képviselő megsér­tette a törvényt: nevezetesen azt a jogszabályt, amely meg­tiltja a nemesi előnevek haszná­latát, Jánosi pedig már interpel­lációja címében is alkalmazta azt. Majd felidézte, hogy Horthy István özvegye 1990-ben, a lisszaboni nagykövetségen ke­resztül kérvényezte Göncz Ár­pádtól apósa hamvainak haza­hozatalát és újratemetését a családi kriptában. - Ezzel szemben semmiféle akadályt nem kíván gördíteni a kormány - jelentette ki a miniszterelnök. Egyúttal leszögezte: a kormány tői. Ennek megvitatására ké­sőbb kerül majd sor. — Megszűnt a kisebbségi bizottság is, gondolom, nem azért, mert nincs rá szükség. — A kisebbségi bizottságra óriási szükség van. Ez ellent­mondásnak tűnik, de éppen azért szüntettük meg, hogy a kisebbségi, etnikai munkát szé­lesebb alapokra helyezzük. Ja­vasoljuk tehát, hogy a közeljö­vőben megszavazandó nemze­tiségi törvény értelmében, ala­kuljanak kisebbségi önkor­mányzatok, s ezek már át tud­ják vállalni a kisebbségi bizott­ság feladatkörét. Addig is en­nek az ügynek a képviseletét a testület az alpolgármesterre bízta, remélem, egy kisebbségi referenst is kijelöl a testület a munka koordinálására. — Új személyek kerültek a bizottságok élére, mások távoz­tak onnan. Nem okozott-e ez egyfajta erőeltolódást? — Teljesen természetes ez a kérdés, de mint ahogy egy évvel ezelőtt sem volt politikai kérdés, hogy kik legyenek a bi­zottságok elnökei, így - úgy gondolom - a mostani döntés is nélkülözte ezt a politikai oldalt. KRZ részéről fel sem vetődött Horthy Miklós hamvainak állami szer­tartás keretében való elteme­tése. Jogi értelemben vett re­habilitációjának kérdése sem merülhet fel - folytatta -, mi­után sem magyar, sem nem­zetközi bíróság nem ítélte el és nem tekintette őt bűnösnek. Horthy Miklós történeti meg­ítélése pedig nem kormányzati, nem is bírósági kérdés, hanem a magyar törénettudomány még elvégzendő feladata. Re­habilitációja történettudományi értékeléssel összefüggésben jelenik meg. De megítélésében semmilyen körülmények között nem tartom elfogadhatónak a róla eddig kialakított közképet - jelentette ki Antall József. Nem látta egyébként ellentmondó­nak a miniszterek nyilatkozatát, minthogy azok - meglátása szerint - egészen másról szól­nak. Végezetül helytelenítette, hogy politikai szemszögből kö­zelítsenek egy témához. Mind Jánosi György, mind az Or­szággyűlés elfogadta a választ. Világgazdaság - sorokban (Párizs) - A kelet-európai or­szágokban a kőolajfogyasztás az idén átlagosan 20 százalék­kal csökken a tavalyihoz képest - derül ki a Nemzetközi Ener­giaügynökség (IEA) most köz­zétett adataiból. A „legtakaré­kosabb” két kelet-európai állam az idén Románia és Bulgária volt: kőolaj-vásárlásaikat ne­gyedével fogták vissza a tava­lyihoz képest. Őket követi Ju­goszlávia 17, majd Lengyelor­szág 15 és Csehszlovákia 10 százalékos mérsékléssel. Ma­gyarország olajszükséglete a Nemzetközi Energiaügynökség becslése szerint 2 százalékkal csökkent. Az IEA egyik veze­tője kijelentette: 2005-ig a világ igénye kőolajból évente átlago­san 2,3 százalékkal fog növe­kedni, ám eközben a termelők köre folyamatosan szűkül. (Tokió) - Tizenöt ország mi­niszterei - köztük James Baker amerikai, Vatanabe Micsio ja­pán és Csien Csi-csen kínai külügyminiszter - részvételével tartják Szöulban a világ legdi­namikusabban fejlődő régiójá­nak értekezletét. Az ázsiai-csendes-óceáni gazda­sági együttműködési csoport (APEC) kétnapos tanácskozá­sának jelentősége az, hogy a vi­lág nemzeti termékének felét adó, a nemzetközi áruforgalom egyharmadát lebonyolító or­szágok regionális gazdasági szervezetet kívánnak létre­hozni, amely deklarálja a sza­badkereskedelmi elveket. (Moszkva) - Számos alap­vető termék importkorlátozása szűnt meg hétfőn a Szovjetuni­óban. A TASZSZ értékelése szerint az intézkedés hozzájá­rul majd a belső piac áruval való feltöltéséhez. Egyebek kö­zött olyan importtermékek ese­tében szűnt meg az adó és a vámilleték, mint az élelmisze­rek, a gyógyszerek, az élelmi- szeripari berendezések, vala­mint a könnyűipari alapanyagok és a nyersanyagok. Mostantól kezdve a szovjet vállalatok nemcsak saját maguknak im­portálhatnak, hanem lehetősé­gük nyílik arra is, hogy a belföldi piacon - rubelért - eladhassák a külföldről behozott terméke­ket. (Genf) - Ukrajna azt tervezi, hogy már a közeljövőben létre­hozza saját valutáját. Ennek érdekében első lépésként 1992 januárjában a köztársaságban kuponokat hoznak forgalomba, felváltandó a belföldi piacon a rubelt - jelentette ki Anatolij Zlenko ukrán külügyminiszter egy genfi előadáson, nagy­számú hallgatóság előtt. Jánosi György interpellációja a Parlamentben Reklámújság - némi bonyodalommal A vád: a versenysemlegesség megsértése Vannak, akik összeférhetetlennek tartják Új hirdetési lap próbaszáma jelent meg a napokban - a Pé­csi Posta Press Lapkiadó és Szervezési Kft. „Tessék” című kiadványa. A négy megyében - Baranya, Tolna, Somogy, Zala - terjesztendő lap első igazi számát november 26-ára ígéri a kiadói kft, mely többségében postai dolgozókból áll. A „Tes- sék”-et Pécsett szerkesztik, Kaposváron nyomtatják, de ami a legfontosabb - s ami miatt tu­lajdonképpen lapunk is foglal­kozik az üggyel -, kiadói körök­ben már most a versenysemle­gesség megsértésének egyik példájaként emlegetik. Bár a lapnak még csak a próbaszáma jelent meg, máris viharokat kavart - a kiadói kft-t ugyanis többen azzal vádolják, hogy jogtalan előnyökhöz juthat a többi kiadóval szemben, mi­vel a gazdasági társaságot olyan magánszemélyek hozták létre, akik főállásban a Pécsi Postaigazgatóság alkalmazot­tai. Újabb támadási felület le­het, hogy a kft. egyik tulajdo­nosa a Postaigazgatóság veze­tőjének felesége, s így a kft. és a terjesztés területén majd­hogynem monopóliummal ren­delkező posta szerződését az egyik tulajdonos férjének kell aláírnia. Többek szerint egyértelmű az összeférhetetlenség. Bár több helyen is érdeklőd­tünk, sehol sem kaptunk egyér­telmű választ arra a kérdésre, hogy a kiadó kikhez kívánja el- juttani a lapot? Az már biztosnak tűnik, hogy kétszázhúszezer példányban jelenik meg, de mivel a négy megyében majd ötszázezer háztartás létezik, a kézbesítők­nek szelektálniuk kell a lakosok között. Kérdéseinkre a legvalószí­nűbb válasz az lett volna, ha az illetékesek kijelentik, hogy azok kapják csak meg a reklámújsá­got, akiknek más, „civil” lapra előfizetésük van, hiszen így a legegyszerűbb, s így a legke­resztülvihetőbb a vállalkozás. A kft. hirdetési lapját ugyanis keddenként azok a kézbesítők viszik házhoz, akik egyébként is ki kell, hogy hordják az előfi­zetéses lapokat, s mivel ezekről címlistájuk van, egy kalap alatt megoldhatják a feladatot. Bár az olvasót a részletek ta­lán nem érdeklik - az viszont nyilván felvetődik, miért kap „Tessék”-et X és miért nem kap Y? A magyarázat a fenti bekez­dés végén volt olvasható, igaz, ez valójában nem is lenne ér­deke, ha nem létezne egy régi vita a kiadóvállalatok és a posta között, melyben mindkét fél azt állítja, hogy az előfizetéses la­pok megrendelőinek listája őt il­leti. Egészen egyszerűen arról van szó, hogy a posta szerint a Népszabadságnak például semmi köze ahhoz, kiket tisz­telhet lapja előfizetőjeként... A fentiek miatt is tartják fur­csának a kiadóvállalatok, hogy a cikkünkben szereplő kft hirde­tési újságját az ő előfizetőikre tervezi ráépíteni a posta. S ha már a versenysemlegességről volt szó, postai forrásokból az is kitudódott, hogy nemcsak pos­tai kézbesítőkkel szándékozik terjeszteni a „Tessék-et” a fő­ként postai dolgozókból álló kft., de a postaigazgatóság a szokásosnál olcsóbb terjesztési tarifában is állapodott meg a „Tessék" tulajdonosaival... Bár a szerződést információ­ink szerint a „két” cég még nem írta alá, megkerestük Kőhalmi Istvánt, a Pécsi Postaigazgató­ság vezetőjét, aki a terjesztési díj összegét üzleti titoknak mi­nősítette, így elzárkózott az in­formációadás elől. Amihez ugyan joga van, természete­sen, csakhát... Erre szokták azt mondani, hogy a pletykák a legkevésbé sem használnak egy felelős beosztásban lévő ember tekin­télyének.-pauska­Alsónyék Község Önkormányzata pályázatot hirdet a JEGYZŐI ÁLLÁS betöltésére. Pályázati feltételek: » államigazgatási főiskolai vagy jog- tudományi egyetemi végzettség, » legalább 3 év szakmai gyakorlat, » erkölcsi bizonyítvány. Az állás 1992. január 1-jétől tölthető be. Illet­mény megegyezés szerint. A részletes szakmai életrajzot is tartalmazó pályázatot 199L no­vember 28-ig lehet benyújtani a polgármester­nek címezve. (Polgármesteri Hivatal Alsó­nyék, Fő u. L). PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Társadalombiztosítási Igazgatóság Szekszárd pályázatot hirdet 1992. január 1-jétől JÁRULÉKELSZÁMOLÁSI OSZTÁLYVEZETŐ-HELYETTESI, majd 1992. június 1-jétől OSZTÁLYVEZETŐI munkakör betöltésére. * Alkalmazási feltételek: • közgazdaságtudományi egyetemi, vagy pénzügyi-számviteli főis­kolai végzettség, • legalább 5 éves szakmai gyakorlat. A pályázat tartalmazza: • a pályázó részletes szakmai önéletrajzát, • alkalmazási feltételeit tanúsító végzettségi okirat másolatát. Fizetés: megegyezés szerint. A pályázat benyújtási határideje: 1991. november 30. A pályázatokat 1991. december 15-ig bíráljuk el, melynek eredményé­ről a pályázókat írásban értesítjük. A pályázatot a Társadalombiztosítási Igazgatóság vezetője (Szek­szárd, Mártírok tere 19-21.) címére kell megküldeni. íriGi?/ini GÉPIPARI VÁLLALAT, SZEKSZÁRD ARVERES Használatból kivont gépek értékesítésére árverést tart 1991. november 14-én 10 órakor. Értékesítésre kerülnek: ■ csúcsesztergák ■ marógépek ■ köszörűk ■ hegesztőgépek. Felvilágosítást ad: Mandulás László, Patai József Árverés helye: Szekszárd, Keselyűsi út 20. Tel.: 74/11-611 A nap mint nap használatos üzleti nyelv ismerete és a szükséges plusz KLUB-JELLEGŰ angol tanfolyamok vállalkozóknak, üzletembereknek Tanulhat kezdőtől haladóig, intenzív, félintenzív, normál ütemben. Turnusár: 12.000 Ft/személy 60 óra Tájékoztatás: (74)15-911/116 mellék, (74)16-373 Jelentkezése alapján személyesen várjuk Szekszárdon, az Alkotmány u. 45. tsz. 1. sz. alatt, ahol javaslatot teszünk a tudásszint szerinti csoport beosztására. A fenti címen várjuk ÖNT november 18—22-ig, naponta 16-18 óra között és november 23-án (szombat) 9-13 óráig. PROFI KÜLFÖLDI OKTATÓK! ABACUS Kft.

Next

/
Thumbnails
Contents