Tolnai Népújság, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-10 / 238. szám
¥ PUJSAG Paks és környéke 1991. október 10. Mi lesz a szabadidő-központtal? A klasszikus fürdőkultúra jegyében Interjú Koczor György építészmérnökkel Kinevezték a városi tisztifőorvost Bemutatkozik dr. Brázay László Ez lenne a gyermekmedence Az emberiségnek évezredek óta vágya, hogy életét kellemes környezetben töltse. Az ókori Róma fürdői, átriumos házai a ma építészét is csodálatra késztetik. Paks lakossága húszezer körüli, ebből mintegy hatezer a 18 év alatti. Az elképzelt szabadidőközpont az ő igényeiket is teljes mértékben kielégítette volna egész évben. Az elmúlt hetekben többször jártam a polgármesteri hivatalban Nagy Istvánnál, a műszaki csoportnál, hogy az épülő ürgemezei strandról érdeklődjem. Megismertem a terveket, elképzeléseket, gondokat, akadályokat. E beszélgetések folyamán ismerkedtem meg Koczor György építészmérnökkel, a paksi szabadidőközpont tervezőjével, akit a várossal kapcsolatos benyomásairól, s az Ürgemezőn látható befejezetlen műről kérdeztem. — Mit jelentett Paks neve az embereknek régen és ma? — Paks az atomerőmű telepítése óta misztikus csengésű helységnévvé vált. A reaktor fizikai „csodája” az ismeretlentől való kimondott vagy titkolt félelem, de főként a kiemelt állami nagyberuházás gazdasági hatásai tették ezt. Történelmi távlatokra visszanézve mindig az állam volt a legnagyobb mecénás. Akár kultikus, akár katasztrófa-elhárítási, akár gazdasági indíttatá- súak voltak ezek a beruházások, mindig válogatott csapatot foglalkoztattak, és mindig mélyen visszahatottak a környező kisebb vagy nagyobb közösség összetételére, életére és környezetük arculatára. — Az építkezésen nézelődve, a terek megkomponálá- sát szemlélve, a római kultúra jut eszembe. — Teljesen jogosan, de akár még régebbre is visszanézhetünk, az egyiptomi piramisok építéséig. — Ön, mint építész, aki a tervezési munkákat végezte, milyen érzésekkel emlékezik vissza az elmúlt időszakra? — Paksra dolgozni jó volt. Lényegesen nyitottabb szellemiség uralkodott ebben a városban, mint az ország településeinek jó részén. Talán szerepe lehetett ebben a város nagyobb anyagi biztonságának is. Jó viszony alakult ki az erőmű és a város között. A szociális beruházások okosan gazdagították a város közműrendszerét. A vezetés pedig széleslátókörű emberekkel vette magát körül. Régi probléma a város szabadidős lehetőségeinek gazdagítása. Az erőmű építése óta napirenden lévő kérdés. Akkor elsősorban a városban élő ideiglenes népesség lekötése igényelte volna. Ma viszont a megtelepült állandó lakosság, illetve a város megtartó képessége szempontjából lényeges, hogy kialakuljanak az elsődleges életszükségletek, a lakás és alapkiszolgálás mellett a szabadidőeltöltés különböző intézményi lehetőségei. — A tervezés után tehát megindult az építkezés is ... Igen, a feladat egy téli-nyári üzemű, 4000 fő befogadására alkalmas strand kialakítása volt, verseny méretű, gyermek és a létszámnak megfelelő strandmedencével. A téli üzemet ponyva-lefedés biztosította volna. Fontos volt, hogy a hely a klasszikus fürdőkultúra értékeiből minél többet fölmutasson. Kerüljenek kapcsolatba a használók a természeti környezet több rétegével. A strand berendezése pedig ne legyen esetleges, hanem a bejáratoktól - mindkettő magaspont - a rálátás révén a tervezett „kert”, a medencék rendszere, valamint belső sétányai azonnal áttekinthetőek legyenek. A szinte rituáis rend mindenképpen hatással van a használókra. A kelet-nyugati tengelyben lévő medencéket körbefogó „promenád” a szabadtéri medencék oldalán lévő lépcsősor, mint leülőfelület előtt megy el, és a főépület földszintjéhez kapcsolódó terrárium csatlakozik. A terrárium ülőfülkés, galériás felépítménye adja a versenymedence vízfelülete körül kialakított átrium udvar keleti lezárását. A gyermekmedence félszinttel lejjebb lévő udvara, napozó lépcsősora és pilléreken álló árnyékoló tetőszerkezettel határolt gazdagon növé- nyesített tér. — De, mint köztudott, változott az ország gazdasági helyzete és változott a városé is... — Az erőmű beruházásának fölfüggesztésével egyidejűleg meg kellett tennünk az első, programot csökkentő áttervezést, amely az öltöző és kiszolgáló igényeket csökkentette a medencék megtartásával. Ma ismét beborulni látszik az ég a strand csökkentett programjának befejezése fölött. Jó lenne, ha az értetlenség és a szűklátókörűség nem nehezítené a pénzügyi helyzetet. Városfejlesztési távlatokban gondolkodni tudó, széleslátókörű polgárok segítségére van szükség, hogy ne kerüljenek újabb jó törekvések a félbehagyott, befejezetlen folyamatok listájára. Dr. Kertai Pál országos tisztifőorvos nevezte ki 1991. október 1-vel városi tisztifőorvosnak dr. Brázay Lászlót, aki a Városi Rendelőintézet és Paks város főorvosa volt. A tisztiorvosi szolgálat még a II. világháború előtt intézményesedéit, 1936-ban és az 50-es évekig élt. Feladataikat ezután vették át a köjálok. A mai új tisztiorvosi szolgált névben hasonló, de funkcióját tekintve szélesebb skálán működik. A közegészségügyi és járványügyi feladatok mellett nagyobb hangsúlyt fektet az egészségmegőrzésre. — Nem újdonság, amit mondok - nyilatkozta dr. Brázay László -, a magyar népesség, főleg a középkorúak egészségügyi állapota siralmas. A városi tisztiorvosi szolgálathoz a volt járás területén lévő községek és Dunaföldvár tartozik. Fő feladatuk - többek között - az önkományzatokkal való napi szoros kapcsolat. A városi tisztiorvos az ön- kormányzati testületi üléseken tanácskozási joggal vesz részt. így jelen volt dr. Brázay László az 1991. október 7-i paksi testületi ülésen, ahol tárgyalták az Aerocaritas mentő- szolgálathoz való csatlakozás lehetőségeit - ahol csak azt szögezték le, hogy a paksi tűzoltóság által felajánlott leszálló- pálya és a németkéri sportpálya igen alkalmas lenne az Aerocaritas helikoptereinek a fogadására, csak - túl az anyagiakon - az esetleges paksi sérültet nem tudnák a szekszárdi kórházba szállítani, mert ott nem tudják a helikoptert fogadni. A testület azonban nyitott maradt a kérdés iránt, s megbízta a tisztiorvosi szolgálatot, hogy jogos esetben az Aerocaritas hívhatóságát ismertesse a területén dolgozó kollégákkal. Más, egészségügyet érintő téma is volt - a leköszönő dr. Brázay László helyett dr. Rimay István rendelőintézeti igazgató- helyettest a testület megbízta az igazgatói teendők ellátására, 1991. december 31-ig. Várva a két-három héten belül a parlament elé kerülő társadalombiztosítási törvény adta lehetőséget, amikor is a rendelőintézeti főorvosok másodállásban látják majd el feladataikat. Szó esett a családorvosi ellátásról is. A Népjóléti Minisztérium cselekvési programja alapján a jelenlegi körzeti orvosok 1992. január 1-től a Társadalombiztosítási Önkormányzathoz tartoznának. A jövendő családorvosok felett ez az intézmény gyakorolja majd a munkáltatói jogokat. Paks egészségügyi ellátottságáról dr. Brázay László kifejtette: ennek tárgyi feltételei biztosítottak - tavaly óta kardiológiai szakrendelés is van -, inkább a területi széttagoltság a probléma. így például - kicsit tréfásan - a rheumathológia a hegyen van, a hozzá kapcsolódó röntgen pedig a völgyben. Alapvetően az orvosaink szakmailag felkészültek, ez a majdani családorvosi munkában is remélhetőleg megmutatkozik. Az orvos-beteg kapcsolatának el kell jutnia arra a fokra, ami egy egészségesebb társadalom kialakulásához vezet. Testületi ülés Paks képviselő-testülete október 7-én ülést tartott. Többek között új helyszínt jelöltek ki az átmeneti szállásnak, mivel Du- nakömlődöt most már nem tartották megfelelőnek. Túl mesz- sze van, s nehezebben ellenőrizhető ... A kiválasztott hely a Deák Ferenc utcában a volt Családsegítő Központ épülete. Herceg József képviselő módosító indítványként javasolta, hogy kérdezzék meg a közeli zeneiskolában tanuló gyermekek szüleit, hogy mit szólnak a szállás új helyéhez. A képviselők elfogadták a DUNAHOLDING Rt. ajánlatát egy közös kft alapítására. Fő kikötés volt a képviselők részéről, hogy az önkormányzat apportként az eljövendő kft-be csak ingatlanát ajánlja fel. A városatyák megbízták Bor Imre polgármestert a tárgyalások lefolytatására, a társasági szerződést pedig aláírás előtt a testületnek köteles bemutatni. A DUNAHOLDING Rt. menedzselné az uszoda melletti terület hasznosítását, és oda az önkormányzat által megjelölt célú üzlet létesítéséhez befektetőket keresne, a közös kft pedig az önkormányzat gazdálkodási, pénzügyi és vagyonkezelési problémáinak megoldására jönne létre. Mellesleg, a vállalkozásokat is elősegítené a térségünkben. Paksi ártükör Folyékony mosogatószerek 10. sz. ABC (ÁFÉSZ) Csemege Népbolt (Lakótelep) Carmen, 550 gr. 55— 53,Bip, 500 gr. 5051,50 50,Tip 84, 650 gr. 86— 84,Tip 67, 650 gr. 5253,— Lima, 1000 gr. 116,— — Ultra Daisy, 500 gr. 48,49,20 47,Csillag, 500 gr. 57,— 56,Mylady, 500 gr. 47,— 46,Minna, 500 gr. 93,— 95,Pril, 500 gr. 117,122— Sunlicht, 500 gr. 103,10799,Galaxy, 1000 gr. 245,— — Poly, 1000 gr. — 77— Andy, 750 ml. — — 137,Évi Top, 500 ml. — — 42,A társadalomnak szüksége van az igazságra Beszélgetés Figler János országgyűlési képviselővel Több mint egy év telt el azóta, hogy Ön Paks és környéke országgyűlési képviselője lett. Az MDF színeiben, egyéni listáról jutott be a Parlamentbe. Azóta az emberek többsége csalódott a politikában. Mi erről a véleménye? — Azért csalódott, mert egyszerűen nem volt alkalma az elmúlt negyven évben megtanulni a politikát, hiszen a feje fölött mások politizáltak. Ilyen múlttal, ilyen előzmények után nem hiszen, hogy otthon érez- hetné magát a magyar nép a közélet porondján. A mi népünk, sajnos, megfélemlített nép, és rabról a bilincset előbb le lehet venni, mint a félelmet, az tudniillik nem kulccsal nyílik, hanem sok-sok év sok-sok pozitív tapasztalata kell hozzá. A fiatalok, akiket már nem kísért a múlt emléke, lassan belejönnek, és elhiszik végre valahára, hogy az ő szavuk nyomja le a mérleget, és semmi más. — Az elégedetlenség legfőbb oka a gazdasági szférában keresendő... Nyilvánvaló, hogy sok embert ez szembefordít velünk, hiszen a pénzügypolitika igazán zsebbe vágó kérdés. De a kormánynak nem szabad elvesznie a részletekben, látni kell az egészet, a kiutat. — Keleti piacaink elvesztek, termékeink nagy részét oda gyártottuk, mondhatnám azt is, hogy igénytelen piacra, igénytelen termékeinket. De most az sincs. Figler János — A kelet-európai piacokat elvesztettük, nem a mi hibánkból, hanem egyszerűen azért, mert á kelet-európai partnereink nem tudnak fizetni. Megpróbálunk - igaz, egyelőre csak kicsiny réseken - a nyugati piacra betörni. Hadd mondjam el, hogy az 1991-es évben külkereskedelmünk is nagyon jó eredményeket ért el. Hogy mikor lesz jólét? Ki kell cserélni a gazdaságban majdnem az egész gépparkot, a technológiát, és - hadd tegyen hozzá - nagyon sok vezetőt is. Vezér- igazgatók vannak még hat elemivel, marxista-leninista esti tagozaton szerzett diplomával. Hogyan zárkózzunk fel a nyugati menedzserréteghez? Ez ma már így nem megy. Amíg ki nem cseréljük a lestrapált gépeinket, technológiát és az alkalmatlan vezetőket, addig nem tudunk komolyan fellépni azokon a piacokon, ahová igyekszünk. — Magyarország a többi volt szocialista ország között milyen helyet foglal el? — Az elmúlt rendszer azért tett jót is, ez tény. Adott egy kicsivel nagyobb szabadságot. A tsz-tagnak lehetett háztáji földje, a gyári munkásnak hétvégi telke. A kereskedelemben és a vendéglátásban pedig ott volt a gebines rendszer. Ezek már előiskolái voltak a mostani vállalkozásoknak. Lényegében ez az óriási tőkénk, ez a vállalkozási tapasztalat. — A gazdaság után kicsit beszéljünk másról. Nekem a Kónya-tanulmányról újra eszembe jut a Justicia-terv. Szükségünk van erre? — Voltaképpen egy társadalomnak van egy látható és egy láthatatlan élete. A láthatóba a gazdasági szféra elemei tartoznak, mint a termelés, a fogyasztás, az infrastruktúra. A láthatatlanba - a szellemi szférába - viszont az emberek, a közösségek közérzete, morálja, önbecsülése, jövőképe. Ahogy az MDF a programjában meghirdette a gazdasági átalakulásunk menetrendjét és kitűzte az állomásait, úgy nagy gondot fordít a társadalom morális szférájára is. A Kónya-tanulmány, illetve az azt megelőző Justicia-terv ebbe a bizonyos morális szférába tartozik. A kérdés tehát igazából így hangzik: szüksége van-e a magyar társadalomnak a morális, az erkölcsi megújulásra, vagy sem? Mert a Justicia-terv - hadd fordítsam le most ezt a latin szót - az igazságot jelenti. Szüksége van-e a magyar társadalomnak az igazságra? A Justicia és minden egyes törvény a tökéletesség és teljesség igényével indul, de az élet sokkal szerteágazóbb, mintsem azt paragrafusok satujába lehetne szorítani. Ezért a Justicia is alapvető, kardinális igazságokkal kíván foglalkozni. Nézzünk példákat! Az új rendszer megörökölt 20 milliárd dollár adósságot. Ezt a kölcsönt nem az új politikusok vették fel, hanem a régiek, de nem tehették meg, hogy ezt az adósságot ne ismerjék el. A morális szférában is van azonban adósságunk. Adva van két ember. Az egyik 56-ban a magyar lobogóval és jogos követelésekkel kiment az utcára, a másik pedig az idegen tankok segítségével leverte. Az első először rab, majd száműzött lett saját hazájában. A másiknak a nyugdíja az eget veri, az 56-os forradalmár pedig egészségében, becsületében összetörve, a legalacsonyabb nyugdíjacskával él. A magyar parlament az első törvényében kimondta, hogy 1956-ban szabadságharc és forradalom volt Magyarországon. Nem hagyhatjuk tehát a szabadságharcunk és forradalmunk közkatonáit nyomorszinten, a forradalom eltipróit és vérbíráit pedig kivételezett helyzetben. Dr. Brázay László A római kori építészetre emlékeztet a látvány
