Tolnai Népújság, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-10 / 238. szám

1991. október 40. (tolnajI , , _ NÉPÚJSÁG 5 Egészségvédelem - betegségmegelőzés Van-e egyenjogúság az egészségmegőrzésben? A női egyenjogúság kérdé­sének egy vetületével szeret­nék foglalkozni. Amiről szólok, az tény, s azok igazát támogatja, akik vitatják ezt az egyenjogúságot. Az egészségmegőrzés, a beteg­ségek megelőzése területén a férfiak előnyt élveznek a nőkkel szemben. 18 éves korukig még talán azonos az ellátás minősége mindkét nemnél: a szűrővizsgá­latokat, oltásokat, a pályavá­lasztáskor esedékes orvosi vizsgálatokat fiúknál és lányok­nál egyaránt elvégzik. Ekkor következik egy nagyfokú meg­különböztetés a férfiak javára: a katonai sorköteles kor elérése, s az ilyenkor szokásos orvosi vizsgálatok. Ezek a vizsgálatok kötele­zőek még azok számára is, akik nyilvánvalóan alkalmatlanok ka­tonai szolgálatra, akikről ezt egy nem orvosi képzettségű ember is meg tudja állapítani. Minden 18 éves férfi, előze­tes szakorvosi szűrővizsgálatok után az un. sorozási vizsgálatot végző két orvos elé kerül, akik­nek kétség esetén rendelke­zésre áll a betegellátás minden intézménye, legyen szó akár a kórisme tisztázásáról, akár gyógykezelésről, beleértve a szükséges műtéti beavatkozá­sokat is. Nem vagyunk ennyire aktívak, ha a nők legnagyobb hivatása van soron: a terhes­ség, a magzat kihordása és megszülése. Kötelező szűrő- vizsgálatok természetesen a terhes nő számára is elő van­nak írva, de a mechanizmus ko­rántsem annyira szabályozott, minden szempontból biztosított, mint a sorköteles férfiaké. A terhesség alatt a kötelező vizs­gálatok elvégzése és azok is­métlése sok rejtett, lappangó betegségre, elváltozásra derít fényt. Gondoljunk arra, hogy mennyi olyan kisebb pana­szunk, sőt, betegségi tünetünk van, amivel nem nagyon törő­dünk: emésztési zavarok, visz- szatérő enyhe hasmenések, gyakori náthák, fejfájások, ide­gességnek tűnő kimerültségek, vizelési panaszok, tisztázatlan vérszegénységek, és sorolhat­nám tovább, csaknem minden szervünk kapcsán. Gondoljunk az un. második betegségekre, amikor hűléses vagy fertőző be­tegségek után alakulhat ki és marad felismeretlenül egy csaknem tünetmentes vese­vagy szívgyulladás. Gondoljunk a rejtett fejlődési rendellenes­ségekre, a genetikai ténye­zőkre, ahol az öröklődés lehe­tősége is fennáll. Gondoljunk végül arra, hogy maga a ter­hesség is okozhat szövődmé­nyeket. Az eddig elmondottak­ból levonható az a következte­tés, hogy a terhes nő alapos vizsgálata elengedhetetlen, és legalább olyan fontos, mint a sorköteles férfiaké. A terhesség ugyan nem betegség, hanem élettani folyamat, de a felsorolt tünetek, panaszok, betegségek erősödnek vagy éppen csök­kennek a terhességben. Fontos tehát a vizsgálat adatainak rög­zítése; a leletek nyilvántartása, azok rendszeres karbantartása, és főként annak biztosítása, hogy minden érdekelt számára hozzáférhető legyen. A kezelő­orvos, a védőnő, a konzíliumot végző szakorvos és főként a szülést vezető orvos számára kell ezt leginkább biztosítani, fo­lyamatosan és állandóan. Döntő változás az országos számítógépes nyilvántartás ki­építésétől várható, és bár­mennyire utópisztikusnak tűnik mai viszonyaink között, de erre kell törekedni. Folytatni kell erő­feszítéseinket, s ezzel támo­gatni a nőknek azt a természe­tes magatartását, miszerint jobban törődnek egészségük­kel, panaszaikkal hamarább fordulnak orvoshoz, mint a fér­fiak. így biztosítjuk egyenjogú­ságukat az egészségmegőr­zésben is. Receptötletek roljuk. A gyöngyhagymát zsira­dékban megpároljuk, és a ki­magozott szőlővel együtt a húshoz adjuk. Szőlős sült Marhasült szőlővel Szőlő narancshabbal Divat Kötött kötött hátán A kötött, kötszövött, laza puha anyagok korát éljük. Nemcsak azért kedveljük a természetes anyagokból ké­szült ruházatot, mert az most divat, hanem azért is, mert vise­letűk rendkívül kényelmes, praktikus. Mintha a harminc, negyven évvel ezelőtti divatlapból léptek volna. elő a pulóver-kardigán összeállítások, az őszi, téli di­vat első számú divatkellékei. Igaz, a kardigán már valamivel nagyobb bőséggel készül, s olykor válltömés is „korszerű­síti”, de azért nagyon hasonlít régi elődeihez. A puha gyapjú vagy kevert szálú pulcsikhoz hasonlóan lágy esésű alj illik. Nagy bő- ségű, tiszta gyapjú szövet­vagy testre simuló, bordás kö­tött szoknya. Ez utóbbit csak nagy önkritikával rendelkező hölgyek viseljék. A test minden domborulatát híven követő kelme ugyanis nem rejti el a hi­bákat sem! A pulóver-kardigán vékony szálú, a szoknya többnyire vas­tagabb szálú fonalból készí­tendő. A felsőrész minden esetben gépi kötésű, az alj szép kézikötéssel is. Kardigánt nemcsak a nők vi­selnek ezen a télen. Férfiaknak is ezt ajánlják a vastag kézikö­tött, bebújós pulóverek helyett. Előnyéül pedig azt hozzák fel, hogy a kellemesen meleg kar­digán jól elfér a zakó alatt, már­pedig az idei télre hűvös napo­kat ígérnek a meteorológusok. Kötött kötött hátán. De alatta még selyemblúz, ingblúz, ing is megfér. Annak ajánlják, aki szíveseb­ben visel a testén kötött helyett más - puplin, selyem, vászon - anyagot. A pulóver alá felvett blúznak viszont legyen nagy gallérja, és színben harmonizál­jon a kötött holmi színével. A mintás pulóvernek pedig az egyik, nem a leghangsúlyo­sabb, színét ismételje meg a blúz. Ugyanezt ajánlják a divatter­vezők a férfiaknak is. Osztrák kötött divat A Magyar Divat Intézet modelljei Természetes életmód Idegesség ellen ecetes zokni! Hozzávalók (4 személynek): fél kg sertéshús, 3 fej hagyma (15 dkg), 25 dkg gomba, 4 evő­kanál olaj, só, bors, 1 evőkanál liszt, másfél dl fehér bor, 3 dl tejszín, 1 húsleves kockából húslé, 20 dkg szőlő. A hagymát kockákra vágjuk, a sertéshúst felszeleteljük, és a gombát is. A húst forró olajban két részlet­ben megsütjük, majd a hagy­mával továbbsütjük hozzáadjuk a gombot és szintén megsütjük. A lisztet rászórjuk, és tovább sütjük. A bort, tejszínt és húslét hozzáöntjük, 5 percig pároljuk. Hozz félbevágott, kimagozott szőlőszemeket keverünk. A konyhai munkákhoz nagy segítséget nyújt a szervezett­ség, a jól meggondolt rend a kü­lönböző folyamatok sorában. Rajzos példánk 3 méter hosszú falra szerveződött és jól pél­dázza a helyes sorrendet a be­épített bútorok között. Éspedig: lerakó felület, mosogató, mun­kalap, főzőrész, munkaasztal. Az első lerakófelület alatt elhe­lyezhetjük a hűtőszekrényt, a mosogató alatt a szeméttartót és a tisztítóeszközöket. A mun­Hozzávalók (4 személynek): 80 dkg marhafelsál, 10 dkg hagyma, 1 gerezd fokhagyma, 5 dl vörösbor, 1 babérlevél, ka­kukkfű, 2 evőkanál olaj, négy és fél dl víz, 3 evőkanálnyi gyöngyhagyma, 2 dkg vaj vagy margarin, 20 dkg szőlő. Az apróra vágott vöröshagymát, az összenyomott fokhagymát, a bort és a fűszereket egy tálba tesszük. A húst ebben a mari­nádban egy éjszakán át pácol­juk, majd a léből kivéve forró olajban mindkét oldalán meg­sütjük. A páclét leszűrve hoz­záöntjük, valamint felöntjük víz­zel. Fedő alatt másfél órát pá­kaasztal alatt rejthetjük el az apróbb konyhai gépeket: kávé­őrlőt, turmixgépet, azokat, ame­lyeket ritkábban használunk. Az asztal fiókjába az evőeszközök kerülnek. A főzőrész alatt ter­mészetesen a sütő van; az utolsó, kis lerakófelület alatt - ha nincs külön kamránk - élel­miszereket tárolhatunk. A felső szekrénysor alatt kap helyet a szagelszívó és a munkafelüle­tet megvilágító lámpa, esetleg fénycső. A fedett polcrend­Hozzávalók: fél kiló szőlő, 8 dl narancslé, 8 dl fehérbor, 2 to­jás, 10 dkg cukor, 1 csapott evőkanál zselatin. A fél kiló sző­lőt megmossuk, leszemezzük, majd egy üvegtálban 1 órára hidegre tesszük. A narancslét, a fehérbort, a két tojást, a cuk­rot, valamint a zselatint egy porcelántálba öntjük. A tálat pedig egy forrásban lévő vizet tartalmazó fazékba helyezzük. A porcelántál tartalmát állandó keverés mellett addig hagyjuk a forró vízben, míg a folyadék krémszerű nem lesz. A szőlő­szemeket poharakba rakjuk, s ráöntjük a krémet. szerbe kerülnek, felülre, az edények és az asztalneműk, azaz a tálalóedények, tányérok, poharak. Ez a legegyzerűbb séma. Ennél minden háztartás­ban több vagy más polcszek­rény is van. Ritka az „egyvo- nalú" konyha, a munkafolyama­tokat a helyiség formája szerint lehet U, L alakba rendezni, sőt, két szembenlévő oldalon is. Sok külföldi példa van a konyha és a lakószoba össze­kapcsolására, sőt, nálunk is akad már ilyen változat. Ez a módszer azonban a hagyomá­nyos magyaros konyha eseté­ben nem alkalmazható! Az erő­sen fűszeres ételek kiszellőz- tethetetlenül beivódnak a nap­pali légterébe, függönyeibe, bú­toraiba. Tehát csak szagelszí­vóval felszerelt, és nem túl fű­szeres, vegetáriánus koszton élő családok építsék egybe a konyha és a szoba légterét. A lecsupaszított konyhaséma természetesen kiegészül apró, gyakran használt tárgyakkal, gépekkel. A konnektorhoz a kávéfőző, a pirító csatlakozik, a közbülső falfelületre a kések, merítőkanalak akaszthatok. A törlőruhák az alsó ajtókra fel­szerelt tartórúdra kerülhetnek. A konyhát is ugyanúgy kell „belakni”, mint a szobát. Ideges természetű? Könnyen felmérgesedik, vagy esetleg ál­landóan idegességtől szenved? Ha igen, nem szükséges ezt az állapotot egyszerűen tudomá­sul venni. Idegesség ellen sok mindent tehet az ember. Az idegességnek sok jele van. Belső nyugtalanság, alvá­szavarok. Az ideges ember ke­vésbé strapabíró, és stressz­helyzetben gyakran elveszti önkontrollját. Az idegesség következmé­nye a lámpaláz, az ingerlé­kenység, a félelemérzet, és a szélsőséges hangulati ingado­zások. Ami még rosszabb: az idegesség megterheli és káro­sítja a különböző szerveket, el­sősorban a gyomrot, a szívet, a vérkeringést, az emésztést. Sokszor fejfájásról, szédülésről, feledékenységről, és ok nélküli fáradtságérzetről panaszkod­nak az érintettek. Az idegességet kiváltó okok nem egykönnyen vagy pedig egyáltalán nem változtathatók meg. Hajszolt életritmusunk is hozzájárul a tünetek kialakulá­sához. Viszont sok mindent te­hetünk, hogy legalább enyhít­sük a következményeket. Növeli az idegességet a mozgáshiány, valamint a túl sok feketekávé, az alkohol- és nikotinfogyasztás. A túlzott hús- fogyasztás és a kevés friss nö­vényi táplálék is az ideges pa­naszok kiváltó oka lehet. Itt kell keresni a megoldást. Fogyasz- szunk naponta 2-3 teáskanál mézet. A méz kifejezetten idegnyugtató hatású, és friss energiát ad. Nagyfokú ideges­ségnél húzzanak fel „ecetes zoknit”: fél liter vizet keverjünk össze 6-8 evőkanál ecettel, ebbe áztassunk be egy pár gyapjúzoknit (lehetőleg tér­dzoknit), nedvesen húzzuk fel, és takarjuk be lábunkat ken­dőkkel. így pihenjünk egy óra hosszat. Több órára megnyug­szanak az idegek. Jót tesz a meleg ülőfürdő is. 15 percig ül­jünk melegvízbe, majd alsótes­tünket hidegvízzel öblítsük le. Ettől még a legnagyobb ide­gesség is enyhül. Ha rendsze­resen veszünk ilyen ülőfürdőt, hosszútávú javulást is észreve­hetőnk. A fürdő után kipihent­nek érezzük magunkat. Fürdő­sót is használhatunk: a fenyő vagy a levendula nyugtató ha­tású. Növényeink őszi ápolása Itt az ősz, hamarosan bekö- szöntenek a fagyos, hideg na­pok. Hogy a lakásban és a kertben levő növényeink ne ká­rosodjanak, el kell végeznünk az őszi növényápolásokat. Szobanövényeinket, melyek nyáron a szabadban voltak, vi­gyük most vissza a lakásba, téli helyükre. Vágjuk le az elher­vadt leveleket, hajtásokat, és levéltetű ellen szórjuk le per- mettel. A balkonon nyaraló növénye­ket helyezzük el egy hűvös, de világos helyen. Jól öntözzük meg. Vagy virágcserépben vagy pedig műanyag zacskó­ban tároljuk, a zacskón vágjunk ki lyukakat, hogy a növény le­vegőhöz jusson, és csak ritkán öntözzük. A nyári virágágyakat és bok­rokat nyessük meg. Néhány el­hervadt virágot és ágat hagyha­tunk, mert így a hasznos rova­rok jól áttelelnek. A földet kissé lazítsuk fel, majd fedjük be az ágyásokat nedves falombbal. A rózsákat is meg kell nyerni. Először az elhervadt virágokat, majd a barna részeket vágjuk le. A zöld szárakat is vágjuk vissza, és falombbal fedjük be. A fákat nyessük meg; a túl vastag és lekopaszodott ágakat fűrésszel távolítsuk el. A pázsitot nyírjuk vagy ka­száljuk le. Folttisztítás vegyszermentesen A magas hatásfokú folttisztítók használata erős szennyezettségnél sokszor az egyetlen le­hetőség a folt eltávolítására. Könnyebb esetek­ben a környezetre ártalmatlan anyagokkal is jó hatást érhetünk el. Ehhez adunk néhány taná­csot. « — A legfontosabb, hogy a beszennyezett ru­hát a lehető leghamarabb vessük le. Minél fris­sebb a folt, annál könnyebben lehet eltávolítani. — Fehér és természetes ^zínű anyagokból a foltot 2 dkg sóból és fél liter tisztaszeszből készí­tett folyadékkal távolíthatjuk el. Tiszta ecet is csodákat művelhet. — A koromfoltot dörzsöljük le száraz, fehér kenyérrel. — Gyümölcsfoltok eltűnnek a ruhából, ha tejbe beáztatjuk. Majd tiszta vízzel alaposan mossuk ki, öblítsük át. — Eltűnik a zsírfolt, ha beszórjuk kukorica- liszttel, burgonyaliszttel. — A könnyű égési foltokat dörzsöljük át hagymalével. -* — A tintafoltot öblítsük ki citromlében. — Tejfoltoknál általában segít a langyos víz. — Tojásfoltnál elég, ha megszáraz, aztán alaposan kikeféljük. Rend a konyhában Otthonunk

Next

/
Thumbnails
Contents