Tolnai Népújság, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-31 / 255. szám
1991. október 30. PÚJSÁG 3 „Hitel nélkül hiú ábránd a vállakozók Magyarországa” Ma: Takarékossági Világnap Mióta 1924-ben három kontinens huszonnyolc országának takarékpénztári képviselői Milánóban konszenzusra jutottak, azóta október utolsó napja Takarékossági Világnap, a takarékos emberek nemzetközi ünnepe. A takarékosság nemcsak a pénzintézetek üzleti érdeke, hanem mindnyájunk közös ügye, hiszen már a múlt században gróf Széchenyi István papírra vetette azt az alapvető tézist, miszerint „A hitel híját tartom oknak, hogy a magyar birtokos szegényebb, mint a birtokához képest lennie kellene...” Bizonyára nem egy vállkozó gondolja ma is ugyanezt, amikor finanszírozási gondokkal találja szemben magát. Ezért fontos mindannyiunknak a Takarékossági Világnap, hiszen betét nélkül nincs hitelforrás, hitel nélkül nincs gazdasági előbbre jutás, nincs privatizáció és hiú ábránd marad a „vállalkozók Magyarországa.” Hazánkban hitelnyújtással a reformkorig szervezett formában intézmény nem foglakozott. Ki más is lehetett akiben felvetődött a Hazai Első Takarékpénztár megalapításának gondolata, mint egy jónevű író, Fáy András. A színházigazgatással is foglalkozó Fáy - akit Szemere Pál csak a „haza mindenesének” nevezett -, külföldi pénzintézetek működésének tanulmányozása után 1840. január 11-én Pest Megyei Takarék- pénztár néven hozta létre Budapesten az első pénzintézményt, mely nemcsak a kisemberek megtakarított pénzeinek biztonságos megőrzését vállalta, hanem pénzalapot teremtett a magyar gazdaság fejlesztéséhez is. Érdekességként nem árt megemlíteni, hogy a takarékpénztárban megalakulásakor az elhelyezhető legkisebb betét 20 krajcár, a befizethető legmagasabb pedig 150 forint volt, amely kamatjaival 300 forintig emelkedhetett. Fáy András felhívására rövid időn belül több takarékpénztár alakult, 1848-ban már 34 működött szerte az országban. A szekszárdi megalakítására 1846-ban került sor. Az idei Takarékossági Világnapon megyénkben a következő eseményekre kerül sor. Október 31-én Tamásiban a művelődési házban gyermekvetélkedő lesz, melynek témája a takarékosság. Bonyhádon Fáy Andrásra emlékezve 12 óra 30-kor emléktábla koszorúzás. Ugyanezen a napon adják át az Országos Takarékpénztár Tolna megyei Igazgatóságának ajándékát, egy-egy Commodore számítógépet a dunakömlődi általános iskolának és a tolnai gimnáziumnak.- fké Kulturális és gazdasági együttműködés Tolna és Vesztfália találkozása Partnerükre leltek a hőgyésziek Hubert Maibaum és felesége a hőgyészi polgármesternél, Pál Imrénél (Maibaum úr a kép jobb oldalán) Az észak-vesztfáliai Bor- chenben, a 12 ezer lakosú kisvárosban járt-nemrégiben a hőgyészi önkormányzat hat fős delegációja, hogy megkeressék a települések közötti együttműködés lehetőségét. A hőgyésziek látogatását az elmúlt héten viszonozta a borcheni alpolgármester, Hubert Maibaum, aki „civilben” a Claas Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalat elnöke. Vele beszélgettünk a két település kapcsolatáról. — Hogyan és mikor kezdődött az egymástól közel 1400 kilométerre fekvő két helység kapcsolata? — Borchen a székhelye a Claas-cégnek, melynek kombájnjait hosszú ideje a Hőgyészi Állami Gazdaság teszteli. A két üzem között 1985-ben létesült kapcsolat, melyet rövidesen csereüdültetések, tapasztalatcserék követtek. Ennek szerves folytatása volt 1988-ban a települések kapcsolatfelvétele. Idén áprilisban a borcheni polgármester vezetésével delegáció érkezett Hőgyészre, hogy megbeszéljük a partnerkapcsolat hivatalos felvételének lehetőségeit. — Úgy hallottam, hogy ennek érdekében Ön nem kis agitációs munkát végzett Borchenben... — így igaz, 33 tagú testületünkben ugyanis többségben CDU tagok vannak, ők először nem lelkesedtek igazán az ötletért, mivel mi, SZPD-sek kezdeményeztük ezt. — Azért végülis sikerült őket meggyőzniük. — Igen, bár elég alapos meggyőző munkát kellett kifejteni annak érdekében, hogy belássák, van értelme ennek a • kapcsolatnak. Ami különössen lendített az ügyön, az a magyaroknak a berlini fal ledöntésében játszott szerepe volt. — Mely területeken lát együttműködési lehetőséget a két település között? — Elsősorban az isko- lák-óvodák között. Az óvodának már adtunk egy Grundig televízió-készüléket és különböző oktatási szemléltetőeszközöket az iskolának. Jelenlegi látogatásom során a további együttműködés lehetőségeit tanulmányoztam. Úgy vélem, a jövőben sor kerülhet pedagógusok 3 hónapos tapasztalatcsere útjára, ezenkívül az itteni és a borcheni sport-, tánc- és énekcsoportok együttműködéséről, cserelátogatásáról is szó van. — Gazdasági területen milyen együttműködést terveznek? — Június 6-9-e között a hőgyésziek rendeznek egy találkozót, arra elhoznánk a lehetséges német beruházókat, akik a helyszínen tanulmányozhatnák, milyen üzletbe is érdemes fogniuk. Mindenesetre ezeknek a kapcsolatoknak a kiépítése nem megy máról-holnapra, folyamatosan kell őket megvalósítani. F. Kováts Éva Fotó: Mártonfai Dénesné Testületi ülés Tolnán Tornatermet az l-es iskolának! Marián Béla ismét elnök Méhészek tanácsa Az 1992-es előzetes költség- vetést elfogadták Tolna város képviselői a hétfő esti testületi ülésen. Természetesen ez a terv, mely csak bázisadatokra, általános kalkulációkra épül, még sokat változik. A végleges költségvetés csak a konkrét adatok ismeretében készíthető majd el, az év végén, vagy a jövő év elején. Bizonyos dolgokkal azonban „számolni kell”, állapították meg a jelenlevők. Például azzal, hogy az l-es Számú Általános Iskolának már régen szüksége lenne egy tornateremre. Ennek alapozását 1992-ben szeretnék elkezdeni. A feltételes mód ezúttal nem anyagi, hanem tulajdonjogi okok miatt használandó. Az egyház ugyanis visz- szakérte ezt az ingatlant. Szó volt a továbbiakban, többek között, az azonos elnevezésű utcák sorsáról is. Mint ismeretes, Tolna és Mözs egyesülésekor a mözsi lakosság ígéretet kapott arra, hogy lehetőleg nem változtatják meg utcák nevét. Most viszont sok bonyodalmat okoznak az átfedések. Pillanatnyilag 15 olyan utcanév létezik, amely Tolnán és Mözsön is előfordul. A logika azt diktálná, hogy a rövidebb utcákat kereszteljék át. így olcsóbban megúszná a város (táblakészítés stb.). De ez meglehetősen kényes kérdés. A testület a döntést későbbre halasztotta. A partnervárosi kapcsolatok koordinálását az alpolgármesterre bízták. Mayer Márton e célból egy bizottság létrehozását indítványozta. Össze is állt e csoport, 13 taggal: orvosok, pedagógusok és más prominens személyiségek részvételével. Bejelentették, hogy a németországi Stutensee után most egy holland várossal, Bo- degrawennel is partnerkapcsolatot kíván kiépíteni Tolna. A továbbiakban megválasztották az ügyrendi bizottság elnökét. Szilák Mihály helyét - aki lemondott - Marián Béla foglalta el. (Ő már egyszer - tavasszal - vezette ezt a bizottságot.) A bejelentések között elhangzott, hogy december végére várhatóan a könyvesboltokba kerül Tolna monográfiája. Előzetes számítások szerint 300 forintért. És megtudhatták azt is a jelnlevők, hogy a testület úgy határozott: kilép a Tina- bex kft-ből. Ez a cég elsősorban a leadott lakások értékesítésével foglalkozott a városban. Erre a szolgáltatására a továbbiakban nincs igény. A tolnai testület 50 ezer forinttal „szállt be” annakidején a kft-be, s most „kiszállt”. A Magyar Méhészek Egyesülete kibővített közgyűlésén megalakították a termelők tanácsát. A túlnyomórészt méztermelőkből álló, de kutatóintézeteket, minőségellenőrző szervezeteket is tömörítő tanács elsődleges célja a hazai méhészeti termékek védelme, minőségük megóvása, a hamisítás elleni fellépés. Át kívánják dolgozni a magyarországi mézszabványt. Fontos szerepet szánnak a méhészek a méhészek tanácsának az eddig hiányzó érdekképviseletük megteremtésében is. A termelők tanácsának megalakítását a Hungaronektár által behozott kínai akácméz is sürgette. A méhészek ugyanis joggal tartanak attól, hogy a hazai forgalomban hozzáférhető, a hazai méz minőségére kevéssé hasonlító terméket bárki magyar akácméz gyanát adhatja el a külföldi piacokon, megtépázva ezáltal a világon mindmáig egyeduralkodó magyar akácméz hírnevét. Felemeli szavát a termelők tanácsa a hamisításra is alkalmas külföldi invert cukrok behozatala ellen is. Az idei akácmézzel aligha állítanak be mennyiségi csúcsot a magyar méhészek: az áprilisi fagyok következtében „üresben” virágoztak az akácosok, s a roppant gyenge nektárkiválasztás meglátszik a behordott méz mennyiségén. A magyar méhészeknek azonban az ez- évi gyenge produktum ellenére is jó okuk van piacaik védelmezésére: mézük mindmáig világszerte verhetetlen, s miután az idei termést már több mint húsz hazai felvásárló értékesíti a külhoni piacokon, mind a felvásárlási, mind az értékesítési ár lényegesen kedvezőbb az előző évekénél.- szeri 1956-ra emlékezzünk! A Szekszárdi Liberális Klub vendége lesz Reiner M. János történész, november 1 -jén, délután öt órakor. Reiner M. János Emlékezzünk 1956-ra címmel tart előadást az ötvenhatos eseményekről. A rendezvényre Szekszárdon, a Beloiannisz u. 1-3. szám alatt kerül sor, várják az érdeklődőket. Koszorúzási ünnepség Illyés Gyula születésének évfordulója alkalmából koszorúzási ünnepséget rendeznek november 1 -jén, pénteken délután két órakor Felsőrácegresen a Kopjafa Emlékműnél. Megemlékezést a simontornyai Vak Bottyán Általános iskola diákjai tartanak. Hadifoglyok közgyűlése Budapesten A Volt Nyugati Hadifoglyok Országos Bajtársi Szövetsége november 9-én, szombaton délelőtt fél 11 órakor tartja Budapesten évi rendes közgyűlését. A közgyűlés helyszíne a Kerepesi u. 6. szám alatt, a MÁV Keleti pályaudvari VFSZSZ ifjúsági Klub helyisége lesz. Feljárat a szabadban kiállított múzeális „Kandó” villanymozdonnyal szemben. A rendezvényre minden bajtársat és érdeklődőt szeretettel várnak. Képzőművészeti kiállítás A szászvári bányaüzem október 31-én, ma, délelőtt 9 órakor a bonyhádi Fáy lakótelepen lévő III. számú iskolában rendezi meg a bányászgyermekek harmadik képzőművészeti kiállítását. Ünnepi köszöntőt Wáger József üzemvezető mond. A képzőművészeti kiállítás szakmai értékelésére is sor kerül, az anyagot Kovács Ferenc megyei szakfelügyelő mutatja be. Az elbírálást követően a díjak és tiszteletdíjak átadására is sor kerül. A díjakat Wáger József üzemvezető adja át. A Lánchíd és a társadalom Szekszárdon, a Babits Mihály művelődési ház társalgójában, a Szabadegyetem történelmi tagozatán október 31-én A Lánchíd és a társadalom címmel előadást tart Szigethi Gábor. Az előadás délután fél hat órakor kezdődik. Gyermekszépségverseny, 1991. Läufer Henrik Beréti Béla Boda Eszter Gagyi Edina Ficza Gábor Dombóvár, II. u. 22. Tamási, Mátyás k. u. 9. Szakáiy, Jókai u. 369. Szekszárd, Május 1. u. 3. Szekszárd, Zöldkert u. 14. Úgy lehet szavazni, hogy az újságból kivágják a legszebbnek tartott kisgyerek fényképét, és beküldik szerkesztőségünkbe. Egy borítékban több fotó is beküldhető, mindössze annyit kérünk, hogy a címzés mellé írják oda: Gyermekszépségverseny. Címünk: Tolnai Népújság Szerkesztősége, Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. 7100. Az nyeri a versenyt, illetve az ér el helyezést, akinek az újságból kivágott fényképe a legnagyobb számban érkezik vissza címünkre. Sokan érdeklődnek, mikor láthaják lapunkban a beküldött fényképet. Előbb-utóbb mindenki sorra kerül. Legközelebb, szombaton megjelenő lapunkban a szekszárdi Klopcsik Emese, a bátaszéki Nagy Tibor, a tamási Hegyi Katalin, a szekszárdi Horváth Viktor, a szedresi Sáfrány Boglárka fotóját közöljük.
