Tolnai Népújság, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-26 / 251. szám

4 ^tfÉPÚJÖÁG 1991. október 26. Palackozott Üzlet a nagymama házában. Ezt a címet is adhattuk volna ennek az írásnak, mely arról kí­ván hírt adni, hogy ifj. Lencse László gyógynövényeket és il­latszereket kínáló boltot nyitott Tolnán, az Árpád utcában. Őmaga dunaszentgyörgyi, de úgy gondolta, hogy egy na­gyobb helyen, egy városban, je­lentősebb forgalomra számít­hat. Ezért jött Tolnára, a nagy­illatok boltja szülői házba. Árusít különféle teákat, müzliket, egészségvédő -és gyógykészítményeket, szakkönyveket. A belépőt illat- kavalkád fogadja. A palackba zárt spray-ket a vásárlók olykor szabadon engedik, s azok harcba szállnak a hársfatea, a csipkebogyó, a kamillavirág illa­tával a légtér birtoklásáért.- Wy­TOLNAI KÖRKÉP TOLNA VAROSRÓL ES A KÖRNYEZŐ TELEPÜLÉSEKRŐL Kapaszkodni tíz körömmel Új seprő jól seper, avagy a mesterség címere az az össze­kötött öt söprű, mely Szedres­ben, Dobosék háza előtt áll. Jö­vet-menet mindenki láthatja, kézbe is veheti, mert a kerítés mellett is áll vagy kettő. — Jó fogása van, erős is, szinte magától söpör - tréfálko­zom. — Kisipari munka! - mondja Dobos úr, a beszélgető partne­rem, akit úgy kellett elimád­kozni a maghúzó gép mellől, - mert sürgeti az idő. — Két hete csupán, hogy ráálltam a söp­rűre! Piackutató munkám azt eredményezte, hogy a keres­kedők az általam gyártottakat már lekötötték! A kiállított né­hány darab inkább csak cégér a szomszédoknak, a falubeliek­nek, mert csak nekik tudok egyet-egyet adni, nincs felesle­gem! — Hogyan lett „maszek”? — Állami szektorban dolgoz­tam. Ahogy nagyobb lett a mozgásra alkalmas tér, magam is elgondolkoztam az önállósu­láson! A végső lökést Lázár Pista bácsi adta meg, aki rábe­szélt, hogy „csak vágja neki” a magánszektor fejlesztésének. Hat éven keresztül végeztem ugyan részmunkát, nyeleket készítettem. Másnak! Innen jött az ötlet: készterméket állítok elő! — Valakitől azért tanulta, el­leste a munka fortélyait?! — A Szentgál-pusztán élő Keresztes János bácsi mutatta meg a fogásokat. Egy nap volt csupán. A kapcsolatunk úgy kezdődött, hogy én szállítottam neki a nyeleket. Személyesen kerestem meg szándékommal. Segített! S a rövid idő alatt rám­ragadt nemcsak a munka, ha­nem annak szépsége is. Egy-egy elkészült söprűben én Munka a maglehúzóval Egy arc - egy mesterség Az igazgatási előadó Hirmann Hedvig Hirmann Hedvigtől, a faddi községházáról — bátran állítha­tom — elégedetlen ügyfél még nem távozott. Pedig most különösen elfog­lalt, hiszen a kárpótlással kap­csolatos összes gond szinte észrevétlen a nyakába szakadt. Hiszen nagyon sokan érkeznek a kitöltetlen nyomtatványgarni­túrával, teljesen tanácstalanul. Koruk miatt is nehezen értik meg a kitöltési útmutatót. És Hédi mindenben segít: többször még az adatok begyűjtését is magára vállalja. Persze, köz­ben kávét főz, ügyes-bajos dolgaikban tájékozatlan ügyfe­leknek ad felvilágosítást, és mosolyog mindenkire. Reggel­től igen gyakran késő estig. Eh­hez több kell, mint teherbíróké­pesség. — Hédi, most az államigaz­gatási főiskola első éves hallga­tója lettél. Ha végzel, hogyan tovább? — Nem hiszem, hogy gyöke­res változást hozna az oklevél. Többszöri jelentkezés után ju­tottam továbbtanulási lehető­séghez. 1988 óta dolgozom ezen a területem, ebben az épületben. Hiszen az érettségi után a megyei tanács gyakor­nokként helyezett ki Faddra, ahol az összes egység munká­jába volt módom bekapcso­lódni. Alig egy éve már munka­jogilag is ide kötődöm. Munka­társaim sokat segítettek. A főis­kola a magasabb színvonalú munkavégzésben segít. — Édesapáddal egy munka­helyen. Volt-e családi indítta­tás? — Tévedsz, ha arra gon­dolsz, hogy gyermekkoromban az asztal körül kergettek pálya- választásomat motiválva. Iga­zolhatja ezt húgom beiskolá­zása. Ő pedagógus lesz, erre pedig nem láthatott mintát a családban. — Az íróasztalodon számí­tógép konfiguráció. Ugye, he­lyesen használom a szakkifeje­zést? — Igen. A táskagép háttér­tartóval és nyomtatóval igen hasznos segítségem. Amikor ebbe a titkársági helyiségbe ke­rültem, az akkori jegyző - Ress Ferenc - avatott be a progra­mok használatának titkaiba. Nélküle nehezen tudnék meg­lenni. A szövegszerkesztő program előnye, hogy igen könnyen tudom átfogalmazni, módosítani és javítani bármely fogalmazványomat. És itt kell elkészíteni az igényesebb ad­minisztráció zömét - például jegyzőkönyveket mert a lé­zernyomtató írásképét nehéz közönséges írógéppel megkö­zelíteni. Aztán így a sokadik példány is az elsőével azonos minőségű. — Visszatérve az ügyfelek­hez. Hogyan bírod a gyakran háklis, értetlen, vagy a maga ügyeit mindenkiénél előbbre he­lyező emberek türelmetlensé­gét? — Az természetes, hogy az embereknek saját dolgaik a leg­fontosabbak. Nekünk itt éppen az szerintem a dolgunk, hogy ne távozzon innen senki dolga- végezetlenül. A türelmetlenség pedig éppen lassítja a hatékony ügyintézést. Sokféle ember jön ide - minden ember más, de szerencsére a kérdésedben jel­lemzettek az elenyésző kisebb­ség. — Jut-e szabadidő? — Különleges hobbim nincs — van egy kutyám,"akivel" jól megértjük egymást, szeretek autót vezetni. Pontosabban, újabban csak szeretnék, hiszen még féltik szüleim az újonnan vásárolt autójukat. Sokat olva­sok. Ódry Károly „Egész-ség” hónap Tolnán Fűben - fában orvosság Utkészül A Garay utca Szedres legú­jabb utcája. Néhány éve csu­pán, hogy itt kezdtek építkezni: készültek a szép magánházak és a mutatós gazdasági szolgá­lati lakások. Jól is érezte (érzi) itt magát minden lakó, csak ak­kor szorul össze az emberek szíve, ha esni kezd az eső! Maga a falu, fekete-sárga ho­mokjával elnyel minden vizet, de ez az utca ... Ha itt lenne a is gyönyörködöm, örömet okoz. — A vállalkozás hogyan in­dult be? — Úgy, „hogy pénzünk egy szál sem”! Minden itt van anyagban, gépben! Pedig a gépek nagy részét sajátkezüleg készítettem. Bérelek földet a helyi tsz-től. Két hektáron ter­mett a cirok, s becslésem sze­rint úgy 20 mázsa van. Sok a gond ezzel is, nagyon munka- igényes. Géppel vetik ugyan, de az egyelés, a fattyazás, az ekézés és a töltögetés időrabló, nehéz munka. A szép cirokszá­lakért ezt meg kell tenni! A sze­dés?! Az meg egy külön szám! Amikor viaszérésben van a mag, akkor a legjobb. Minden „szakádnak” tartása van és na­gyon szép színe. Nem elhúz­ható munka ez ... Szomszéd, rokon, anyós, após, ismerős segítségére szükség van ... Most legutóbb harminchétén szedtük. Néhány napi fony- nyasztás után kis kévékbe köt­jük, ez a mennyiség kb. egy söprühöz elegendő, azután a szellős padláson, fészerben száradhat, felakasztva. Ez idő alatt sincs lézengésre lehető­ség, hiszen folyamatosan megy a maghuzás, a szakáll tisztítása a magtól. Ezután jöhet a feldol­gozás. A rövid szálakból alakul a söprű válla - a rövid váll, a hosszú váll -, majd az első ta­közel, s távol minden agyagja, akkor sem lehetne nagyobb sár! Élnek itt idősek is szép számmal, de a mentő vagy or­vos, ha éppen esik, be nem megy... Az igazán „áldásos" időben a gyermekek is csak úgy tudnak iskolába menni, ha a lábukra műanyag zacskót, bocskort húz-köt a szülő, amit a betonra érve levetnek! A község önkormányzata ré­széről megfogalmazódott a szándék: megépül a 470 méter hosszú szilárd burkolatú út. karósor, utána a második taka­rósor, mely az igazi szépségét, színét adja az elkészült „mű­nek”! — A neje mikor kapcsolódik be? — Most, de csak, amikor ráér! A varráshoz erős kezek kellenek. Ilyenkor „csikóba” fog­juk a félkész söprűt. Közvetle­nül a nyél felett lesz az első var­rás, majd ezt követi még másik négy. Ez adja az igazi tartást, ezekpt keresik a vevők! — A szomszédos helyiség­ben többszáz elkészült nyél... — Ez is az előmunkálatok­hoz tartozik, mint a cirok ter­mesztése. Magam szerkesz­tette gépen hasítom, fűrésze­lem fel a rönköket, majd eszter­gálom megfelelő méretre. Hosszú évekig tartót, míg sike­rült megoldani a fa biztonságos beszerzését, utánpótlását. Na­gyon sok a spekuláns, a gyor­san és munka nélkül meggaz­dagodni akaró. Ezeket hamar ejtettem. Most a megyén belül megkapok mindent, csak erőm legyen! Soha nem voltam mun­kakerülő! Értem már jót is, rosszat is. Minden pénzem eme vállalkozásba öltem, szeretném visszakapni. CSAK dolgozni akarok. Dolgozni, a két ke­zemmel. Azt akarom elérni, hogy a söprűim után dicsérje­nek! Kon rád László Eddig a legnagyobb érdeklő­dést váltotta ki az október 18-i előadás. Csurgó Sándor termé­szetgyógyász - hivatalosan a természetes gyógymódok ta­nácsadója - Tamásiból érke­zett, s a fitoterápia (amely a természetgyógyászat legszebb ága) rejtelmeibe vezette be a hallgatóságot. Gondolom, nem véletlen, hogy esős, barátságtalan idő­ben is összejött 60-70 ember, hiszen még a század első évti­zedeiben is járták a falusi asz- szonyok a határt, és gyűjtötték az általuk jól ismert gyógynö­vényeket, erre megtanították gyerekeiket, unokáikat is, most tehát értékes hagyományokhoz térünk vissza! Földünkön kb. félmillió fajta növény él - ennek mindössze 10 százalékát ismeri a tudo­mány tehát bőven van még mit tenni e téren. Magyarorszá­gon a népgyógyászatban max. 4-500 fajta növényt használtak - használnak. Az átlagember kb.100 fajtával találkozott ed­dig. Sajnos, nincs megszer­vezve hazánkban a gyógynö­vények hasznosítása, ezért rengeteg vész kárba! Nem ár­tana tehát feleleveníteni a gyógynövények felismerésétől a gyűjtésen át a felhasználásig terjedő folyamatot. Ezt szol­gálta ez az este is. A növénygyűjtés egyben természetjárás is - szín-, aroma- és napfényterápia —, mozgás, hajladozás a szabad­ban, a jó levegőn, aktív kikap­csolódás. Maurice Mességué-től idéz dr. Oláh Andor egyik könyvé­ben, miszerint: „Gyűjtögetni nem nevetséges és ódivatú rögeszme. Mindenekelőtt: életbölcsesség. Semmi áron se mondjatok le arról, hogy mindig legyen időtök gyümölcsöt, gyógynövényt, virágot szedni, gyűjteni. Hajoljatok le a földig, és emelkedjetek az égbe utá­nuk!” Tudni kell, hogy mit, mi­kor, hogyan hol kell (szabad) gyűjteni, így pl.:- a föld alatti részeket nyu­galmi időszakban- a föld feletti részeket -lehe­tőleg eső után 2-3 nappal- a leveleket a harmat felszá­radása után- a virágzó szárat a leginten­zívebb virágzásban, az illóolaj­ban gazdag részeket napsü­tésben. Ma már erre vonatkozóan bőséges szakirodalom áll ren­delkezésre: most újra kapható dr. Oláh Andor: A természet pa­tikája című műve, melyben megtalálható a gyógynövények gyűjtésének tízparancsolata, és egy részletes gyűjtési naptár - vagy a Rápóti-Romváry féle Gyógyító növények. „A Természet Patikája; egyál­talán nem tartalmaz ábrákat, a „Gyógyító növények” igen rész­letes rajzokat, de ezek fekete­fehérek, ezért ajánlatos besze­rezni olyanokat is, melyek szí­nes fotókkal vagy színes raj­zokkal biztos támpontot adnak. Néhány ezek közül: a Novot­rade kiadó „Família könyvtár” sorozatában 1990-ben megje­lent „Füveskönyv”, vagy a Gon­dolat kiadó „Mi virít itt?” című, 1991-ben megjelentetett virág­kalauza, mely egy német szer­zőpáros 51 kiadást megért mű­vének magyar változata, de ilyen Babulka Péter nemrég megjelent Képes gyógynö­vény-kalauza. Szakemberek­nek ajánlható Varró Aladár Béla Gyógynövények gyógyhatásai című könyve, s új kiadást ér­demelne a Rácz-féle Gyógy­növényismeret. Csurgó Sándor az apróbojtor­jántól a cickafarkon csalánon, orbáncfüvön át a zsurlóig 21 gyógynövény felismerését- gyűjtését felhasználását ismer­tette meg. Előadását így zárta: a lehetőségek szinte korlátla­nok a fitoterápiában, csak meg kell találni azt az embert, aki a betegségünkre ismeri a megfe­lelő gyógynövényt. (Ez rá anná is inkább érvényes, mert eszpe­rantó nyelven a világ távol pontjairól is vannak természet- gyógyász levelező-partnerei). Reméljük, találkozunk még a tél folyamán itt Csurgó Sándor­ral, mondjuk szombati napokon amikor nemcsak három óra ál egy ilyen terjedelmű anyag is­mertetésére. A rendezők köszönetüket fe­jezik ki a szponzoroknak, akii« az alapanyagokat és az eszkö zöket biztosíthatták az előadás alatti gyógytea-kóstoláshoz!-Dné V.Gy.­A mesterség címere a való- Varrják a „csikóba” fogott Ságban söprűt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents