Tolnai Népújság, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-25 / 250. szám

1991. október 25. PÚJSÁG 3 Hiánycikk az „F” lap Hosszú sorok a hivatalokban A szereptévesztés tragikomikuma (Folytatás az 1. oldalról) Gyönkön és Regölyben már a múlt héten elfogytak a kere­sett papírok, bár mindkét hiva­tal vezetője jelezte a további igényét, eddig még nem kapták meg a szükséges lapokat. Hő- gyészen a napi igény az 50-et is meghaladná, ha lenne „F” lap. Az egységcsomagokat itt is megbontották, ennek ellenére hiányokkal küszködnek. A dombóvári postán is hasonló a helyzet, sem „F” lap, sem egy­ségcsomag nincs már. Eddig háromszor adtak be pótigényt, igaz ők is arról panaszkodtak, hogy volt olyan ügyfelük, aki 100 földlapot is megvásárolt. — Az ügyfelek olyan ingerül­tek, hogy attól félünk, kirángat­nak bennünket az ablak mögül - mondta a hivatalvezető. A paksi postán, csütörtökön délelőtt fogyott el az „F” lap, táv­iratilag a Posta Anyag-értékcikk Hivatalától rendeltek már, remé­lik, a jövő hét elejére a kért pa­pírok meg is érkeznek. A megye öt földhivatalában is többszörösére duzzadt az ügy­felek száma. Dombóváron na­ponta 40-50 ember fordul meg. Micheller József hivatalvezető elmondta: nincs restanciájuk. A régi nyilvántartásukra támasz­kodni tudnak, az okiratok meg­vannak, ezért a 30 napos határ­időt tartani tudják. Ha az ügyfél- forgalom tovább növekedne, akár a rendkívüli nyitvatartási is vállalni tudnák. Bonyhádon az utóbbi napokban négyszere­sére nőtt a forgalom. A 30 na­pos ügyintézési határidőt tartani nem tudják, de minden esetben igazolást adnak ki, aminek a birtokában már be lehet nyúj­tani a kárrendezési igényt. A rendkívüli nyitvatartás lehető­sége náluk is szóba került, de anyagi fedezet hiányában ezt a dolgozók nem tudják vállalni. A sok ügyfél miatt az ügyiratok feldolgozására alig jut idő. Azt is megtudtuk, hogy Bonyhádon nem kérnek pénzt a hivatalos okiratok kiállításáért. Nyitvatar- tásuk: fél nyolctól, délután négy óráig tart. Szekszárdon is ha­sonló a helyzet, az ügyfélfor­galmuk hatszorosára nőtt. Rendkívüli nyitvatartásról volt ugyan szó, de még nem döntöt­tek ez ügyben. Hétközben fél nyolctól négy óráig, illetve hét­főn este hat óráig várják az ügy­feleket. Tamásiban a 30 napos határidőt még tudják tartani, az ügyfélforgalom ugyan megdup­lázódott, a rendkívüli nyitvatar­tásról még nem döntöttek. Pak­son Freppán Miklós hivatalve­zető arról számolt be, hogy minden nap hatalmas tömeg keresi fel a földhivatalt. A fo­lyosó tele van, még az udvaron is állnak. Minden más ügyet, ami halasztható, félretettek, ezért a 30 napos határidőt tar­tani tudják, sőt aki személyesen keresi fel őket, a kért iratokat azonnal kiadják. Kaptak levelet Kanadából és az USA-ból is, október 25-ig az összes írásbeli kérelmet megválaszolják - ígérte a hivatalvezető A megyei levéltárban is ideg­feszítő munkatempóról számolt be dr. Dobos Gyula igazgató. Naponta 50 új ügyirat kerül hozzájuk, melyekre a 4 hetes határidőn belül képtelenek vá­laszolni, annál is inkább, mert akik a levéltárhoz fordulnak bo­nyolult ügyben kérik a segítsé­get. Sokan nagyon tájékozatla­nok, sem a helyrajzi számot, sem az elvétel időpontját, néha még a volt tulajdonos nevét sem tudják megmondani. Októ­berben megtízszereződött a le­véltári ügyfelek száma. Mauthner Ilona Valószínűleg a legkevésbé az én fogadatlan prókátorkodá­somra szorul rá Szekszárd ön- kormányzata, hiszen a város vezető testületé - ha úgy látja jónak - kétségkívül szót emel tekintélye védelmében. így hát egyáltalán nem kívánom letenni a voksomat a képviselők mellett abban az eléggé egyoldalú eszmecserében, mely az októ­ber 23-i ünnepi ülésen bonta­kozott ki a testület, illetve Szé­kelyhídi Géza, a Pof ősz megyei szervezetének elnöke között. Eszmecsere? Nos, ez így erős túlzás, hi­szen Székélyhidi Géza által mintegy megrovásban része­sültek a tisztelt képviselők - le­galábbis egy részük - , akik bűnbánó gyermekekként hall­gatták végig a személyeske­déstől sem mentes feddő sza­vakat. A történtekről, s egyáltalán az október 23-i szekszárdi megemlékezésről kisebbfajta tanulmányt lehetne írni, ám te­kintettel az érintettek közismert érzékenységére, valamint az olvasó véges türelmére, csak a legfontosabb mozzanatokra szorítkozom. így - bár az elkö­vetkezők külön-külön is megér­demelnének egy-egy hosszas elemzést - nem foglalkozom részletesen azokkal a megnyil­vánulásokkal, melyeket legtalá­lóbban talán a vészes szerep- tévesztés tragikomikumával le­hetne jellemezni. Nem foglalkozom tehát azon Székelyhidi-kijelentés cáfolatá­val, mely szerint valakik (talán a pedagógusok?) két generációt neveltek félre, s a történelem- tanárok most sem hajlandók az igazi ’56-ot tanítani. Nem fog­lalkozom azzal a délutáni nagygyűlésen, több forgalom- irányító rendőr füle hallatára tett jóslatával sem, mely szerint a rendőrfőkapitány úr most szer­vezett október 23-án utoljára rendőrségi nyílt napot. Nem foglalkozom a dehonesztáló jelzőkkel sem: ezek mára be­vett fordulatok, politikai kultú­ránk nagyobb dicsőségére. Nem foglakozom Székelyhídi Gézának a legvadabb bolse­vista időket idéző „ötödik had­oszlop” ellenségkép-elméleté­vel sem. Sőt, továbbmegyek: nem foglalkozom azon szána­kozó mosolyt fakasztó fenyege­tésével sem, mellyel a Tolnai Népújságot illette - igen, hol is másutt, mint a bizonyára erre legalkalmasabb ünnepi nagy­gyűlésen - s melyet egyenesen a Springer-cég elnök-vezéri­gazgatójánál kíván bemósze- rolni, azaz bocsánat, bepana­szolni. Ellenben feltétlenül érdemes azzal foglalkozni, ami a díszü­lésen, egy kegyeleti aktus után következett. Mint azt már hírül adtuk, dr. Nagy István orvost, az ’56-os szekszárdi esemé­nyek egyik kiemelkedő szerep­lőjét a város posztumusz dísz­polgári címmel tüntette ki. Az erre vonatkozó döntés zárt ülé­sen született, s mint az ilyenek esküdt ellensége mondom: ez alkalommal teljesen jogosan. A képviselők elé ugyanis két név került, s egyebek mellett éppen az utólagos kellemetlen helyze­tek elkerülése érdekében hozta meg döntését a nyilvánosság kizárásával a testület. Nos, a kellemetlen helyzetet nem sike­rült elkerülni, s külön érdekes­ségként éppen Székelyhídi Géza fedte fel azon személy nevét, aki nem szerzett jogo­sultságot a díszpolgári címre. Dr. Tóth Lajosról, az ’56-os nemzeti bizottság elnökéről van szó, akinek érdemeit természe­tesen senki sem kérdőjelezte meg. A döntést persze lehet vi­tatni, előfordulhat, hogy élete legnagyobb melléfogását kö­vette el a testület, amikor „csak” dr. Nagy Istvánra voksolt, mégis: több díszpolgári cím ün­nepi adományozáson vettem már részt mint tudósító, de se­hol sem találkoztam olyan megdöbbentő, számonkérő re­agálással, mint történt ez eset­ben, amikor is valamelyik kép­viselőnek még a főorvos-mun- kásőr édesapja is előkerült, mint rosszindulatú, gonosz szel­lem. Igaz, írjuk Székelyhídi Géza javára, hogy jó keresz­tény lévén végül is megbocsá­tott azoknak, akik nem szavaz­tak dr. Tóth Lajosra, hiszen nem tudták, hogy mit cselek­szenek. A tetemrehívás azonban - Kocsis Imre Antal polgármester higgadt és elegáns reflektálása ellenére - nem fejeződött be ezen a napon, mivel dr. Pálos Miklós államtitkár az ’56-os for­radalmi bizottság emléktáblájá­nak leleplezésekor ugyancsak hangot adott csodálkozásának afölött, hogy a testület nem adományozott díszopolgári cí­met dr. Tóth Lajosnak. Mindez számomra ismét egy újfajta - lehet, hogy a jövőben meghonosodó ? - politikai ritu­álé lehetőségét vetítette előre, amikor is az önkormányzatok konkrét munkája feletti elége­detlenségüket a legnagyobb nemzeti ünnepeken nyilvánítják ki felelős politikusok. Mindazo­náltal egy kiskaput nyitva ha­gyott dr. Pálos Miklós, ugyanis rámutatott arra, hogy a helyes útra még vissza lehet térni. Nem tudom, hogy a nyilvánvaló üzenet hatására hány képvise­lőnek esett le hatalmas kő a szívéről, a kérdés azonban jo­gosnak tűnik: lehet, hogy ezek után az Isten sem menti meg dr. Tóth Lajost a díszpolgári címtől? Szeri Árpád Vállalkozó Bölcskén Piskótatekercs, torta és fagylalt Takaros családi ház’ Bölcs­kén, a központban. A ház falán a cégtábla: Cukrászda. A tera­szon színes műanyag asztalok, székekkel. A kis alapterületű cukrászda hangulata kellemes benyomást kelt az ide - egy ká­véra, vagy fagyira - betérő ide­genben. Aztán a fekete mellé kínálja magát az üvegpultról a krémes, a tejszínkocka, a pis­kótatekercs és a tortaszelet. Medgyesi László, a finom édességek mestere már hete­dik éve, hogy Bölcskén közvet­len a cukrászda szomszédsá­gában kialakított sütödében ké­szíti a jobbnál jobb süteménye­ket. Leginkább a régebbi, ha­gyományos édességek készül­nek itt, vajas, illetve piskóta tészták. — Azt kell sütni, amit ked­velnek, és szívesen meg is vesznek - mondja a mester. — A hét elején a forgalom nagyon gyenge - kapcsolódik a beszélgetésbe Medgyesiné, aki a cukrászdában kínálja a fi­nomságokat -, de sütemény sem igen van, hisz ilyenkor hét elején készülünk a hétre, illetve a hét végére. Most sülnek a tor­ták, aprósütemények, s a külön­féle édességek, csak annyi, amennyi mindig elfogy. Rendszeresen ellátogatnak a cukrászdába egy-egy sütire, vagy kávéra a szociális otthon lakói is, de vidékről is jönnek vásárolni. Leginkább a gyere­kek kedvelik a régi, hagyomá­nyos technikával, s módon ké­szült fagylaltot. Hétvégére aztán van munka bőségesen, hisz sok a megren­delés. Különféle rendezvé­nyekre, például lakodalmakra, névnapokra is vállalják torták és egyéb nyalánkságok készí­tését. S ami rendkívül fontos: min­dent ők csinálnak, sütnek, dí­szítenek, s természetesen az üzlettel együtt a kis előkészítő takarítása is beletartozik az el­végzendők sorába. Segítsé­gükre van a fiúk, aki másodikos cukrásztanuló. A család azon­ban naponta nem nyolc órát, hanem tizenkét-tizennégy órát is dolgozik.- pusztai téri - Fotó: Kispál Mária Ebből a tésztából a mignon készül majd Hatályba lépett a végkielégítés Mostantól törvény garantálja a végkielégítést abban az eset­ben, ha a dolgozó munkaviszo­nya a munkáltató felmondása, vagy jogutód nélküli megszű­nése következtében szűnik meg. A végkielégítésre jogosultság feltétele, hogy a munkaviszony a munkáltatónál legalább há­rom évet meghaladó időtartamú legyen. Ez esetben egy havi, legalább öt év esetén két, lega­lább tíz év esetén három, lega­lább tizenöt év négy, legalább húsz év esetén pedig öt havi át­lagkereset illeti meg az elbo­csátott dolgozót. (Mindez nem értinti a fegyelmi okokból elbo­csátottakat). A végkielégítés mértéke három havi átlagkere­set összegével emelkedik, ha a dolgozó munkaviszonya az öregségi nyugdíjjogosultság megszerzését megelőző öt év­ben szűnik meg. A végkielégí­tés alapjául figyelembe veendő egy havi átlagkereset a mini­málbér ötszörösét (jelenleg 35 ezer forintot) nem haladhatja meg. Ezt a szabályozást októ­ber 19-étől kell alkalmazni. Ez a krém a tortához kell Csokoládémáz a díszítés TV-napló Nostradamus Babonás korban élünk, mi sem természetesebb, hogy egy idős úr azt fejtegeti, milyen bámulatos pontosságai következ­tek be Nostradamus jövendölései. Legyen, de azért nem árt néhány megjegyzés. Nostradamus a XVI. században élt, orvos volt, csillagjós s több mint ezer négysoros versbe foglalta ködös próféciáit. A versek gyatrák, de nem költészetről van szó, hanem jövendö­lésről. Könyve 1555-ben jelent meg, s máig magyarázzák. Lássunk néhány példát, mulatságul. Az egyik versezet szerint Itália mellett császár születik, ez Napóleon, a vele együtt emlegetett idegen nő (femme estran- giers) természtesen Mária Lujza. Erre bizonyság az „egy hordó mézlikőr is) barril liqueur d'abeille, mert Napóleon jel­képe a méh volt. A XVI. századi jövendőmondó természete­sen tudott a magyar tanácsköztársaságról, megjósolta Musso­lini, Franco, Hitler eljövetelét, sőt, egy 40-es évekbeli magya­rázója még Hitler szülőfaluját is megtalálta az egyik versben, amely szerint egy nagy ember születik majd (naistra un grand). A reneszánsz szerette a jósokat, a pápai udvarban is mű­ködtek, Mátyás király sem idegenkedett tőlük. Jövendölésük vagy bevált vagy nem: az esély mindig 50 százalékos. Tudo­mányos szempontból szót sem érdemel, a zavaros versek pe­dig meglehetősen fárasztóak. Aki elhiszi, hogy valaki 1555-ben előre látta, hogy mi történik Magyarországon 1919-ben, gondoljon arra, hogy Nostradamus sem tudott min­dent. Nem látta előre, hogy könyvét a Vatikán indexre teszi, mert megjósolta a pápaság megdöntését, ami máig sem kö­vetkezett be, s azt sem tudta, hogy felesége és két gyereke váratlanul pestisben hal meg. Az idős urat ez nem zavarja, csak magyaráz tovább és nem szól neki senki, hogy végre fordítsuk komolyra a szót. Csányi László Kárpótlási tanácsadás Dr. Hadházy Árpád földműve­lésügyi főfelügyelő, a Kisgaz­dapárt megyei elnöke, ma, pén­teken, este hat órai kezdettel előadást tart. Sárszentlőrincen, a művelődési házban kárpót­lással összefüggő tanácsadás lesz. Kérik, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt a ren­dezvényen. Lomtalanítási akció Szekszárdon A Polgármesteri Hivatal Vá­rosüzemeltetési és Beruházási Iroda az egész városra kiterjedő lomtalanítási akciót szervez. A hulladék- és lim-lom zökke­nőmentes elszállítása érdeké­ben a feladatot két ütemben hajtják végre. I. ütemben 1991. október 28., 29-én a Keselyűsi u.-Hu­nyadi u.-Mártírok tere-Garay tér-Béla tér- Remete u-tól északra lévő területeken. II. ütemben 1991. október 31., november 1-jén a fenti út­vonaltól délre eső területen ke­rül sor lomtalanításra. Az illetékesek kérik a lakos­ságot, hogy az ingatlanról kike­rülő építési törmeléket zsá­kokba, a nyesedéket pedig kö­tegelve szíveskedjenek kihe­lyezni. A fenti időpontokon túl ne he­lyezzenek ki hulladékot, és lim-lomot, mert azt az akció be­fejezését követően már nem szállíttatja el a hivatal. A FITNESS Faddon „Szívügyem az egészségem” mottóval rendezi meg a községi vöröskereszt Faddon, az egészségvédelmi délutánt ok­tóber 25-én, pénteken délután egy órától a volt pártház előtti parkolóban. Az exkluzív vendég a Tolna Megyei Állami Népegészségü­gyi és Tisztiorvosi Szolgálat FITNESS-mobil csoportja, az egészségi állapotot mérő lakó­kocsijával. Vérnyomást, test­súlyt mérnek, hallást, látást, tel­jesítményt, vércukrot vizsgál­nak, meghatározzák a biorit­must. Az érdeklődők válogathatnak majd a gyógyteák, gyógynövé­nyek, szakkönyvek, gyógyha­tású készítmények között is, vi­deót nézhetnek meg, és meg­tornáztathatják az agyukat is. Bezerédj-kupa Szedresben Szerdán, a Köztásaság kikiál­tásának évfordulóján a szedresi Diák Sportegyesület megren­dezte a Bezerédj-kupát. Ez az 5-6. osztályos tanulók labdarú­gómérkőzése volt. A meghívásos alapon lebo­nyolított tornán Zomba, Báta- szék, Sióagárd és Szedres csa­patai vettek részt. A tervek sze­rint ezt a DSE minden évben megrendezi majd. Az első alkalommal a vándor­kupát a bátaszéki iskola tanulói nyerték, a második Sióagárd lett^a harmadik helyen a Szed­res végzett. , Konrád László Nyugdíjas találkozó Fácánkertben vasárnap dél­után fél három órakor nyugdíjas találkozót szervez a Vöröske­reszt. A helyi művelődési házban ünnepi műsorral kedveskednek az idős embereknek az óvodá­sok, és az iskolás gyerekek. A műsort követően megvendége­lik a nyugdíjasokat.

Next

/
Thumbnails
Contents