Tolnai Népújság, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-24 / 249. szám
Paks és környéke I vLrlAI* f f 4 népújság 1991. október 24. Múlt, jelen, jövő... Emlékezés és tenniakarás Patai István, dunaszentgyörgyi polgármester portréja . .• - * ■ Patai István 55 éves. Tizenhat évet töltött a KSZE- ben, ahol körzeti szerelőként kezdett, majd mint technológus jött el, hogy Dunaszent- györgy polgármestere legyen. — A helyi MFD csoport alapító tagja voltam, az 56-os múltammal törvényszerűen ebben a pártban találtam meg a helyemet. Én ezért odahaza Ten- gelicen - mert tengelici születésű vagyok - megkaptam a magamét. De az is igaz, hogy voltak emberek, akik nálam kevesebbet tettek ’56-ban, és ma már nem élnek. Az életem alakításához az indíttatást édesapám adta. Ő elkötelezettje volt a falunak, a mezőgazdaságnak, a község felemelkedésének. Az, hogy 1947- ben bevezették a villanyt Tengelicre, egy kicsit az ő érdeme is volt... Sajnos 1948- ban egy baleset folytán életét vesztette, ő akkor 36 éves volt,. édesanyám 5 gyermekkel maradt özvegy. Édesapám korábban Tengelicen a helyi Kisgazdapárt titkára volt, halálával megmenekült a Rákosi éra megtorlásától, kínjaitól. 1956-ban, 20 évesen, mint a helyi fiatalság képviselője, tagja voltam a tengelici Nemzeti Bizottságnak és a Polgárőrségnek. A falu népe szenvedett a beszolgáltatástól, a padlás- söpréstől. A parasztság a megtermelt mezőgazdasági termékekből nem is fogyasztott, mindent elvettek tőle. A cséplőgéptől a gabona egyenesen a Terményforgalmihoz került. Ha. keservesen tudtunk is kenyeret szerezni, nem volt mit enni hozzá. .. Ötvenhatban ez ellen az élet ellen tiltakoztunk. _Mi, fiatalok a hatalmon lévő kommunista vezetés által összegyűjtött fegyvereket a faluból el akartuk távolítani. Apáink megóvták a falut fegyver nélkül Horthy csendőreitől és a szovjet katonáktól is, mi sem akartuk ezt másképp. Október 23-án a tengelici fiatalok mögöttem tömörültek, a saját kezünkkel készített koszorúval díszítettük a hősök emlékművét. A forradalom idején semmi törvénybe ütközőt nem tettem, mégis 1957. májusában úgy elvertek, hogy egy hétig nyomtam az ágyat. Az ok: eltűnt a vörös csillag az újonnan állított emlékműről a temetőben. De végül is megtaláltam a helyem az életben, megnősültem és idekerültem Dunaszent- györgyre. — Térjünk át a jelenre, sőt, a jövőre! Az Ön nevét már másodszor látom feltűnni a Paksi Atomerőmű Vállalattal kapcsolatban. Májusban, mint meghívott, részt vett az „Atomenergia változó világunkban” című szemináriumon Budapesten, ahol a második napon elnökölt is. Most pedig a Tengelicen, október 25-én megrendezésre kerülő „Kérdőjelek a Paksi Atomerőmű kapcsán” című konferencia szervezőjeként szerepel. — Meghívást kaptam tavasszal a budapesti konferenciára, mint Dunaszentgyörgy polgármestere, hiszen a község az atomerőmű egyik legközelebbi „szomszédja”. De tudomásom szerint nemcsak én kaptam meghívást, hanem a környék többi polgármestere is. Azt, hogy elnökölhettem, nagy megtiszteltetésnek vettem. Eddig is azt mondhattam, hogy ismerem az erőmüvet, családom több tagja is dolgozik ott. Igaz, laikus vagyok, nem szakember, de azért voítak elképzeléseim az erőműről. Ugyanezt országosan és világszerte elismert szakemberek szájából hallani, egész más volt. Már akkor felvetődött bennem, hogy ezeket az előadásokat szükség lenne szűkebb pátriámban, az itt, Paks környékén élőkkel is megismertetni. Mindig csak beszélünk arról, amit nem értünk, most beszéljenek azok, akik értenek hozzá, és mi csak kérdezzünk. Kérdezzenek az iskolaigazgatók, az orvosok, a polgármesterek, és a kérdésekre kapott választ mondják el a községükben lakó minden lakosnak, családnak. — Hogyan sikerült megszervezni ezt a konferenciát? — Megkerestem a Magyar Természettudományi Társaságot, nagy segítséget kaptam dr. Pethes György nyugalmazott professzortól, és a Budapesten megismert akadémikusoktól is. — A konferencia azonban költségekkel is jár. Ki vállalta a kiadásokat? — Az Magyar Természettudományi Társasággal közösen vállaltuk. A dunaszentgyörgyi képviselőtestület támogatott ebben. Kérdőjelek „Kérdőjelek a Paksi Atomerőmű kapcsán” címmel a dunaszentgyörgyi önkormányzat és a Magyar Természettudományi Társulat október 25-én egész napos konferenciát rendez Tengelicen, a Tolna megyei Oktatási Központban. A konferencián olyan neves tudósok mondják el véleményüket az atomenergiáról, mint dr. Marx György akadémikus, dr. Czeizel Endre orvos-genetikus, vagy Rita W. Scott, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szakértője. Az előadások témái között szerepel például a kockázatelemzés, az energiabiztosítás kérdései, a cadioaktivitás hatásai és természetesen a paksi erőmű biztonsága is. Cserbenhagyásos baleset a hatoson A 6-os úton, a 91-es kilométerkőnél 1991. október 18-án délután negyed ötkor Paks felé haladva egy ismeretlen személy által vezetett, ismeretlen forgalmi rendszámú fehér, vagy világos színű, nyugati gyártmányú személygépkocsi előzni kezdte az előtte haladó AFD- 083 rendszámú pótkocsis IFA járműszerelvényt. Szemből, Budapest felé haladva Palatínus Ferencné kecskeméti lakos Lada személy- gépkocsijával hirtelen fékezésre kényszerült, a vizes úton megcsúszott, és a szemből érkező IFA pótkocsis szerelvény bal elejének ütközött, megpör- dült, majd a menetirány szerinti jobb oldalon az utat övező földhányásnak ütközött. A személygépkocsi vezetője és utasa, dr. Szombati Gyuláné kecskeméti lakos, 8 napon túl gyógyuló, súlyos sérüléseket szenvedtek. A bekövetkezett balesetért az ismeretlen személygépkocsi vezetője felelős, aki a baleset helyszínéről megállás nélkül továbbhajtott. Ringbe száll a MÓL Rt Korszerűbb benzinkutak Pakson Megkezdődtek az átépítés munkálatai Élesedik a verseny az üzemanyagtöltő állomások között is. Ma már nemcsak a megszokott Shell kutak várják - az Afor mellett - az autósok egyre népesebb táborát, hanem a magyar piacra törekvő más nyugati cégek is, mint például a TOTAL, az ARAL, vagy az ÖMV. Az Áfornak, illetve október elsejétől már MÓL Rt-nek megújulásra van szüksége. Nemcsak a vállalatot kell átalakítani, hanem a még meglévő töltőállomásait is, hogy azok megfeleljenek a mai piac igényeinek. Paksnál két benzinkút is van, a nagyobb a TP 66-os, a kisebb a TP 55-ös, ezek tükörkutak. Október elsejétől csak a kisebb kút üzemel - tudtuk meg Hingl János kútcsoportvezető- től -, a nagyobb kútnál ugyanis nagyszabású átépítés kezdődött. A cég versenytárgyalást írt ki a kút átépítésére. A tervek szerint a töltőállomás szintjét 57 centiméterrel felemelik, a 6-os út szintjéhez, s a kiszolgáló felület is nagyobb lesz. Átrendezik a kútszigeteket, több kútfejből lehet majd tankolni az üzemanyagfajták széles választékából, többek között lesz ólommentes benzin is. Új kezelőhelység épül, ami 76 négyzetméteres lesz, ebben helyet kaphat majd egy nagyobb árukínálat az autósok körében népszerű cikkekből. Az átépített MÓL kút tetőt is kap, a mai kor követelményének megfelelőt. Azon kérdésünkre, hogy mikor vehetjük igénybe a szép, új külsővel kialakított kutat, Hingl János 1992. év elejét említette. Hozzáfűzte, hogy a következő lépésben a kisebb kút átépítésére is sor kerül majd. Szociális vállalkozás Falugyűlés Németkéren Mérlegen egy év munkája Emlékműavatás Pakson 1991. október 27-én kerül sor Pakson „A II. Világháború Hősei és Áldozatai” emlékmű felavatására a Szent István téren. Reggel 9 órakor az evangélikus templomban dr. Harmati Béla püspök végez igehirdetést, s ugyanakkor a Jézus Szíve katolikus templomban szentmise lesz. Délelőtt 10 órakor kezdődik az emlékműavató ünnepség. A felavatást Kéri Kálmán vezérezredes, országgyűlési képviselő és Erdős László ezredes, a „II. világháború Tolna megyei ha- lottaiért" alapítvány kuratóriumának elnöke végzi. Ezt követi az emlékmű felszentelése, majd koszorúzás, a hozzátartozók és a lakosság virágainak elhelyezése. Kalocsai esem. paprika, 100 gr. Kalocsai esem. paprika, 50 gr. Kalocsai különl. csípős p. 50 gr. Kalocsai édesnemes papr. 50 gr. Őrölt fekete bors, 50 gr. Őrölt fekete bors, 25 gr. Fekete bors, egész, 50 gr. Őrölt fehér bors, 25 gr. Szegfűbors, egész, 15 gr. Amikor vállalkozásról beszélünk, képzeletünkben sok minden megjelenik: a szolgáltatás különféle ágai, a kereskedelem, a vendéglátás, az üzlet világa, de a házi beteggondozás biztosan nem. Pakson már ilyen is van. Veiczi Csabáné, aki főállásban az Egyesített Szociális Intézmények kijáró házigondozónője, október 1-től másodállásban délutánonként és a hétvégeken házi beteggondozó lett. — Hogy jutott eszébe a vállalkozásnak ezen formája? — A Rádió egyik műsorában hallottam erről a tevékenységről. Elgondolkoztam rajta és egy jó félév várakozás után elindultam, hogy megkeressem a vállalkozás lehetőségét. Úgy gondolom, hogy a szociális háló, melyet az állam megpróbál kifeszíteni, igencsak szel- lős. Tevékenységemmel tehát egy űrt próbálok betölteni, egy hiányt pótolni. Főállásban is szociális gondozóként dolgozom, munkám során is azt ta62,59,50 58,30,— 31— — 30,27,30,80 302727,10 27,13,14,10 1527,25,90 27,14,13,60 15,17,16,60 17,pasztalom, hogy az általam kezdeményezett szolgáltatásra szükség van. — Melyek ezek a szolgáltatások? — Az igénytől és adott lehetőségektől függően bármi, amely idős, beteg, nehezen mozgó, esetleg ágyhoz között emberek normális életkörülményeinek biztosításához szükséges. Ezek a szolgáltatások nemcsak az időseknek, betegeknek nyújtanak segítséget, hanem a hozzátartozóknak is, akik idő hiányában, vagy a nagy távolság miatt nem tudnak megfelelő segítséget, gondoskodást nyújtani szüleiknek. — Véleménye szerint Pakson és környékén van-e. olyan réteg amely ezt meg tudja majd fizetni? — Úgy érzem igen. Bízom abban, hogy erősödik az az érzés az emberekben, hogy szüleik idős korukra ne kerüljenek megalázó helyzetbe. Kulturális hírek A felnőtt hangversenybérlet első előadása október 30-án lesz a Paksi Zeneiskolában, este hét órakor. Körmendi Klára zongorán, Horváth László klarinéton játszik Liszt, valamint Bartók műveiből. Alfonsó Paso: Hazudj inkább kedvesem című művével kezdődik a Kaposvári Csiky Gergely Színház előadásában Pakson a színházi élet október 31-én este hét órakor a Városi Művelődési Központban. Németkér község önkormányzata 1991 október 17-én falugyűlést tartott. A község kétezer lakosából majd százharmincán jöttek el, hogy megtudják, mit is végzett az önkormányzat az eltelt egy esztendő alatt. Bakos Batu polgármester a falugyűlés első napirendi pontjában ismertette az egybegyűltek előtt az elmúlt egy évben történteket. Elismerésre méltó őszinteséggel bevalotta több tévedését, amely bizony rányomta bélyegét a képviselő-testület határozataira. Itt említette meg téves megítélését a K. családról, ugyanis mind a férj a vágóhíd bérlésével, mind a feleség a butik bérlésével megkárosította az önkormányzatot, s a hibát helyrehozni csak rendőri intézkedéssel, illetve bírói és földhivatali határozattal lehetett. A köztársasági megbízott ellenintézkedéseket volt kénytelen foganatosítani a testület közös tévedése miatt, így a vadásztársaságok bérletére hozott határozatot vissza kellett vonni. Az adórendeletet is addig vitatták, míg a falu leginkább teherbíró rétegének vagyona kimaradt belőle. Végezetül - Tudtuk meg a polgármestertől, nem volt szerencsés döntés az iratok átengedése a földhivatalnak, hiszen így az a látszat keletkezett, hogy a testület a ráosztott te- herből kevesebbet vállal, s ez egyben módot adott az ellene irányuló támadásra is. A továbbiakban az is kiderült, hogy több jó elképzelés még nem valósulhatott meg, így például nem sikerült a szociális gondozói hálózat kiépítése jelentkezők, vállalkozók hiányában, valamint Szabó János Németkér-Paks buszjárata sem indult be. — De essen szó a jövőről is - folytatta a polgármester. - Segítünk a vadásztársaság és a Legeltetési Bizottság megalakításában. Ezeknek területet fogunk szerezni, amennyiben a feltételek adottak lesznek. Bakos Batu ismertette az ön- kormányzat anyagi helyzetét is, amely biztató, bankban hizlalják pénzük egy részét, és még a téeszt is kölcsönnel tudták segíteni. Ez az anyagi fedezet ad majd hátteret a későbbi tervekhez, mind a beruházásokhoz, mind a szellemi, politikai változásokhoz. Szó esett a falugyűlésen arról is, hogy Németkér múzeum létesítésével szeretné a község kulturális súlyát emelni. Staub Ferenc festőművész akarata, hogy házából múzeum legyen, ezt 1992-ben kezdik el kialakítani. Az első három helyiség képtárként, illetve a művész műtermeként, a többi pedig a meglévő múzeumi anyag elhelyezésére szolgál majd. A szeméttelepről szólva a polgármester elondta: végleges megoldás a regionális szeméttelep és szennyvízkezelő lenne. Erre a telefon-részvénytársaság megszervezése után ismételt kísérletet tesz az önkormányzat. A telefon és távközlési Rt. megszervezése és a munkálatok elvégzése révén 2 éven belül a község teljes telefonellátása, kábeltelevízió és riasztó- hálózat is megvalósul. A többi önkormányzattal közösen fellépve tájékozódnak, és megfelelő feltételek esetén megépítik a gázvezetéket is. A polgármester beszámolója után átadta a szót a falugyűlés egyik meghívott vendégének, dr. Oláh Lászlónak, Paks város rendőrkapitányának, aki a polgárőrség megszervezéséről adott az érdeklődőknek tájékoztatást. Az önténtes rendőri szolgálat megszűnt, a polgárőrségről viszont még csak törvénytervezet létezik. Sajnos a rendőrség jelenlegi létszámával képtelen arra, hogy mindenütt megfelelő közbiztonságot, teremtsen. . A polgárőrség feladata lenne kiszűrni azon személyeket, akik magatartásukkal nem illenek bele a község életébe. A továbbiakban Bakos Batu ismertette a Belügyminisztérium levelét, amely az utcanevek megváltoztatására irányul. Németkéren a Lenin utca kerül átkeresztelésre, erről a képviselők úgy döntöttek, hogy az ott lakók lássák el új névvel utcájukat. Végül egy közérdekű bejelentést tárt a hallgatóság elé a polgármester, amelynek tisztázása végett volt a falugyűlés másik vendége dr. Brázay László, Paks tisztifőorvosa. Megtudhattuk, hogy dr. Fodor Sándor körzeti orvos ellen bejelentés érkezett. A tisztfőorvos tájékoztatta a lakosságot, hogy az orvosi ellátás során szakmai mulasztás a körzeti orvos részről nem történt, orvosi műhibát nem követett el. A felmerült problémák etikai jellegűnek tűnnek, s az ügy lezárása után a továbbiak az önkormányzat hatáskörébe tartoznak. Paksi ártükör Fűszerek 10. sz. ABC Csemege Népbolt (ÁFÉSZ) (Lakótel.)
