Tolnai Népújság, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-24 / 249. szám

(tolnai) 2 NÉPÚJSÁG 1991. október 24. Ünnepi ülés a városházán (Folytatás az 1. oldalról.) Ezután Kocsis Imre Antal be­jelentette, hogy az önkormány­zat Szekszárd díszpolgára cí­met - posztumusz - adomá­nyozott dr. Nagy Istvánnak, akinek nagy érdeme van ab­ban, hogy 1956-ban Szekszár- don nem került sor véres ese­ményekre. Dr. Nagy Istvánt hatévi börtönbüntetésre ítélték, majd 1959-ben amnesztiával szabadult. A díszpolgári címet özvegye vette át. Ezután Székelyhídi Géza a POFOSZ megyei elnöke kért szót. Köszönetét mondott a polgármesternek és az appará­tusnak az ünnepség megren­dezéséért. A képviselők közül azoknak nyilvánította ki köszö­netét, akik megszavazták dr. Nagy István díszpolgári címét és ugyanezt az elismerést megadták volna dr. Tóth Lajos­nak is. Mint mondta, dr. Tóth Lajos egy hét alatt többet tett a várösért, mint más 15 év alatt. Hozzátette, hogy mélyen saj­nálja azokat, akik nem szavaz­ták meg mindkét jelölt esetében a díszpolgári címet. Mint ön­magát kereszténynek valló, hozzátette: „Bocsássunk meg nekik, mert nem tudták, mit cse­lekszenek.” Beszéde végén a szónok egységre szólított fel. Székelyhídi úr beszédére re­agálva Kocsis Imre Antal hang­súlyozta, hogy '56 elsősorban türelemre, tisztességre és a másság jogának elismerésére tanít bennünket. Mindaddig nem lesz békesség, amíg ez meg nem történik. A másság joga minden közösség elen­gedhetetlenül szükséges felté­tele. Az erővel megteremtett egyetértés szétesik. Kijelen­Székelyhidi Géza beszél tette: október 23-a ünnep kell, hogy legyen, és amit Székely­hídi Géza mondott, az ennek a napnak a része és ezzel együtt ünnep... Emléktábla a kapualjban Az ünnepi ülés után került sor az 1956-os forradalmi bizottság emléktáblájának felavatására. Dr. Pálos Miklós avatóbeszé­dében méltatta a forradalom eseményeit, és személyes él­ményeiről szólt. Nehezmé­nyezte, hogy a szekszárdi ön- kormányzat nem adott díszpol­gári címet dr. Tóth Lajosnak. — Lelke rá azoknak, akik nemmel szavaztak, de tudom, hogy történelmi ismeretek nél­kül döntöttek - mondta, majd hozzátette, hogy Tóth Lajos az egyik meghatározó egyéniség volt a forradalom idején, aki mérsékeltségével nagyban be­folyásolta az események békés kimenetelét. Hozzátette, hogy a képviselők helyrehozhatják té­vedésüket, hiszen még három évre szól a mandátumuk. Az államtitkár abban a re­ményben leplezte le a táblát, hogy aki elmegy előtte, az reá tekintve egy pillanatra elfelejti napi gondjait, és azokra gondol, akik a történelmi helyzetnek megfelelően cselekedtek. Dr. Pálos Miklós ezután le­vette a nemzetiszínű szalagot az emléktábláról, a jelenlévők pedig virágokat helyeztek el alatta. A táblán a következő szöveg olvasható: „Az 1956-os forradalom és szabadságharc napjaiban október 30-án a vá­ros polgárainak lelkes akaratá­ból alakult meg Szekszárdon a 100 tagú nemzeti bizottság, és annak elnöksége.” A tábla Dr. Pálos Miklkós avatóbeszédét tartja Az emléktáblához vonulnak a szekszárdiak megörökíti a bizottság vezetői- november 4-ig loboghatott, de nek nevét, alatta a felirat: „A minden tevőleges résztvevő szabadság lángja csak 1956. emléke örökké élni fog.” Megemlékezés a Béla téren kényszer nélkül jött, nem úgy, mint a régi ünnepekre. Székelyhídi Géza szavai után koszorúzás következett. Elő­ször a Politikai Foglyok Szövet­sége, majd a honvédség és a rendőrség, az önkorányzat és a pártok, végül a volt hadifoglyok képviselői helyezték el a kegye­let virágait. Elismerés a rehabilitáltaknak Közös ünnepséget rendezett kedden Szekszárdon a Tolna Megyei Rendőr-Főkapitányság, a tűzoltóság és a polgári véde­lem. A rendőrség művelődési központjában „katonás” pon­tossággal délután négy órakor kezdődött rendezvényen felol­vasták a belügyminiszter dísz­parancsát. „Legyen nemzeti ünnepünk a nemzet főhajtása hősei előtt. Az 1956-os és 1989-es évek példája adjon erőt számunkra ahhoz, hogy ez a nép - mint annyiszor törté­nelme során - boldogulásáért harcolni fog, és erős, szabad hazát teremt.” — hangsúlyozza Boross Péter díszparancsa. Ezután a megyei rendőrfőka­pitány, a tűzoltóparancsnok és a polgári védelmi parancsnok együttes díszparancsát ismer­tették a hallgatósággal. Ez fel­hív az alkotmányhoz elkötele­zett feladatteljesítésre, a rend, az igazság, a béke védelmére. Az ünnepségre meghívták és elismerésben részesítették az ez év tavaszán rehabilitált - az egykor „56-os tevékenységük miatt” a rendőrségtől elbocsá­tott — rendőrtiszteket. Bor Amb­rus és Sütő József - mindkettő nyugalmazott rendőr őrnagy - a belügyminiszter dicséretét Bu­dapesten vette át. A belügyminiszter megbízá­sából a megyei rendőrfőkapi­tány által adományozott elisme­réseket - dr. Berta Attila távollé­tében - a megyei rendőrfőkapi­tány-helyettes, Bátorfi György ezredes adta át. A három testület aktív állo­mányából kilencvenhatan ré­szesültek elismerésben. Közü­lük Márton Pál tűzoltó ezredes, Antóni János rendőr alezredes, Csapó Ferenc rendőr őrnagy és Hepp Zoltán tűzoltó őrnagy Bo­ross Péter dícséretét a fővá­rosban vette át. Ugyancsak a fővárosban vette át a belügy­miniszter által adományozott aranygyűrűt Simon János tűz­oltó alezredes és Buda Péterné kinevezett polgári alkalmazott. A tűzoltók közül 11, a rend­őrök közül 22 tisztet, tiszthelyet­test és irodatisztet léptettek elő. Az elismerésben részesülte- ket köszöntötte dr. Szabó Zsolt, a köztársasági megbízott me­gyei irodavezetője. Rövid be­szédében méltatta az 1956-os forradalom jelentőségét, és be­szélt a jelen problémáiról is, melynek megoldásához - mint mondotta - szükség van a múlt­tal való megbékélésre és nem­zeti összefogásra. — Remélem, hogy e fogal­makat még nem járatták le annyira - mondta a szónok -, hogy ne derülne ki belőle az or­szág vezetésének jobbító szándéka és felelősségválla­lása. Az ünnepségen a meghívot­tak közül nem jelentek meg Székelyhídi Géza, Perényi Mik­lós, Farkas István és Csikós Mihály urak , akiket a megyei rendőrfőkapitány szintén elis­merésben részesített. A POFOSZ megyei elnöke - egy korábbi elképzelés szerint - az ünnepséget követő foga­dáson köszöntötte volna a di­cséretben, jutalomban része- sülteket, ám ez a pohárkö­szöntő is elmaradt. Ünnepségek megyeszerte Pakson dr. Varga Lászlód a Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke tartott előadást. Előadásában ismertette a for­radalomról szóló újabb adato­kat az ENSZ levéltárából. A Fehérvári úti temetőben, Czuczor Antal sírjánál - akinek fiatal életét értelmetlenül oltotta ki a gyilkos golyó - Gárdái György, az 1956-os Ideiglenes Járási Nemzeti Bizottság he­lyettes elnöke emlékezett. A re­formátus temetőben Tuba Já­nos nemzetőr-parancsnok sír­jánál néma koszorúzással adóztak a résztvevők az emlé­kének. Bonyhádon reggel kilenckor ünnepi szentmisét tartottak a katolikus templomban. Ezután megemlékezés kezdődött a Szabadság téren, ahol Barcza Imre tartott beszédet. Az or­szággyűlési képviselő hangsú­lyozta, hogy a megtorlásra nem megtorlással kell válaszolni, de mindenképpen meg kell ne­vezni a bűnösöket, hogy lezár­hassuk múltunk ezen szaka­szát. Az ünneplők ezután átvonultak a Vörösmarty térre, ahol az or­szágzászlót felvonták egykori helyére. Itt Oroszki István pol­gármester a jelen gondjairól, és a jövőről is beszélt. A katoli­kus temetőben csendes meg- emlékezést tartottak a forrada­lom két áldozata, Szakács Jenő és Domokos Piusz sírjánál. Délután kiállítás nyílt a műve­lődési központban Minker Tibor és Németh István képzőművé­szek alkotásaiból. 1956 két dunafötdvári áldo­zata, Dubicz Sándor és Györkő Árpád sírját kereste föl az em- lékezők csoportja. Az istentisz­telet után Sáfár Richárd mél­tatta a forradalom jelentőssé­gét, majd a megjelentek a ke­gyelet virágaival rótták le hálá­jukat. Este fél hétkor a Városi Könyvtár „galéria-avatója” emelte az ünnep fényét. Boros Gábor 1957. óta Kanadában élő fotóművész portréiból, nép­rajzi életképeiből nyílt kiállítás. Bankó András megnyitója után a kecskeméti „Csík Banda” ka­lotaszegi, gyimesi és mezőségi dallamokat játszott Dresch Mi­hály dzsessz-zenész közremű­ködésével. Simontornyán dr. Dési Ivánné polgármester asszony tartott beszédet, majd koncert és iro­dalmi műsor következett Hatoslottó Az október havi 6 a 45-ből lot­tójáték nyereményei a jövede­lemadó levonása után a követ­kezők: 6 találatos szelvény 1 db, nyereménye 53.047.267 fo­rint, 5 plusz 1 találatos szelvény 1 db, nyereménye 3.617.736 forint, 5 találatos szelvény 85 db, nyereményük egyenként 63.842 forint, 4 találatos szel­vény 6114 db, nyereményük egyenként 1183 forint, 3 talála­tos szelvény 122752 db, nye­reményük egyenként 74 forint. Tél a Bükkben Beköszöntött a tél a Bükkbe Másfél napja kisebb-nagyobb megszakításokkal folyamato­san havazik, s a fennsíkot szerdára egybefüggő hótakaró borította be. Néhol húsz centi méter vastagságú a hó, a bán­kúti sípályákon 5-6 centiméte­res a hólepel. Természetesen ez síelésre még nem alkalmas, azonban a munkaszüneti napot kihasználva autósok százai igyekeztek koratéli hónézőbe a bükki kirándulóhelyekre, sokan már szánkókat is vittek. Mely fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték, tisztelték és szerették, hogy IGNÁCZ GYÖRGY szekszárdi lakos 37. éves korában tragikus körülmények között elhunyt. Temetése 1991. október 25-én 15 órakor a szekszárdi új­városi temetőben lesz. Gyászolja: felesége, gyermekei, testvérei, rokonsága, munkatásai A Ford 1990-ben 1 517 400 autót értékesi- tett Európában; Olaszországban és Portu­gáliába egyéni rekordot állított fel. Ennek alapján a Ford 1990-ben Európa ötödik legnagyobb autóértékesítője volt, 11,7 százalékkal részesülve a 12,8 milliós összforgalomból. 1990 az új Escort és az új Orion megjele­nésének éve, amelyek elődeiket váltották fel, azt a két típust, amely a megelőző ki­lenc év alatt nyolcszor nyerte el a világ legkelendőbb autója címet Az új család hat különböző karosszériaváltozatból áll: egy három- és ötajtós kupéból, egy öt­ajtós kombiból, egy négyajtós limuzinból (Orion), egy kétajtós cabrioletböl és egy könnyű kereskedelmi furgonból, amelyek mindegyike sok újdonsággal szolgált a megelőző típusokhoz képest A Transit két jelentős rekordot állított fel 1990-ben. Az első januárban, mikor az új Transit típus eladásai átlépték az 500 000- es határt, míg a második augusztusban történt, amikor a Transit betöltötte hu­szonötödik évét A Ford Transit volt a legkelendőbb közép- kategóriájú haszonjármű Európában 1987-ben, 1988-ban, 1989-ben és 1990- ben. 1990-ben a Transit 14,9 százalékkal részesedett a középkategóriájú haszon- járművek piacából a maga 147 400 dara­bos forgalmával. Ez a tekintélyes eladási rekord, amely az új Transit modell 1986. januári bemutat­kozása óta tart, adja meg a magyarázatát annak a figyelemreméltó sebességnek, amellyel a modell átlépte a 500 000-es ha­tárt A legyártott Tansitok száma, beleért­ve az 1 965-ben indított előző modellt is, mára már meghaladja a 2,5 millió dara­bot A Transit típusokhoz 1,6 és 2 literes moto­rokat gyártanak. Bizonyos piacokon meg­található a 2 literes, befecskendezés CR motor, amelyet egy, még a legszigorúbb környezetvédelmi előírásokat is kielégítő, háromutas kipufogógáz-katalizátorral szerelnek. A Ford díjnyertes 2,5 literes, direkt be- fecskendezős dízelmotorjának másodge­nerációs változata már megjelent a piaco­kon. Ebben a kategóriában ez az első olyan motor, ami kielégíti az 1984-es egyesült államokbeli LTD kibocsátásra vonatkozó előírásokat A Ford haszonjármű-forgalma 221 600 eladott egységével 11,1 százalékos piaci részesedést jelent SZOMBATON ÉRKEZIK Dr Szabó Zsolt köszöntötte az elismerésben részesítetteket Az ünnepség résztvevőinek egy csoportja Délután négy órakor kezdő­dött a megemlékezés a Béla téri kopjafánál. Kocsis Imre An­tal, Szekszárd polgármestere megnyitójában békés ünnep­lésre szólított fel. A polgármestertől Székely­hídi Géza, A POFOSZ Tolna Megyi Szervezetének elnöke vette át a szót. Beszédében a többi között rámutatott, hogy bár kevesen jöttek el a megemlékezésre, ide mindenki önként, mindenféle

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents