Tolnai Népújság, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-15 / 242. szám
Székházjuttatás a pártoknak Vagyonátruházási illeték-, és tehermentesen veszik tulajdonukba a pártok a számukra kijelölt székházakat. Az erről szóló XLIV. törvényt a Magyar Közlöny legutóbbi száma közli. Az MDF a Bem tér 3. szám alatti, az SZDSZ a Mérleg utca 6., az FKGP a Belgrád rakpart 24., a Fidesz a Lendvay utca 28., az MSZP pedig a Köztársaság tér 26. szám alatti épületek kizárólagos tulajdonosa lett. A KDNP a Nagy Jenő utca 5. számú épületet kapta, ám az ingatlan 14/100-ad részét az FKGP birtokolja. A törvénnyel a kormány arra is felhatalmazást kapott, hogy az év végéig az MDF és a Fidesz részére további ingatlanokat juttasson, ugyanis e pártok „birtokainak” nagysága csak* így lehet arányos választási eredményeikkel. A Parlamenten kívüli, 1 százaléknál jobb választási eredményt elért, így költségvetési támogatásban részeülő pártok - a rájuk voksoltak számától függően - 400-800 négyzetméter alapterületű ingatlan- részek tulajdonjogához jutnak. Államilag garantált autonómiát! Kihelyezett testületi ülést tartott Gyönkön a Magyarországi Németek Szövetsége Tolna megyei képviseleti testületé tegnap délután. Az ülésen részt vett Hambuch Géza, a MNSZ ügyvezető elnöke, dr. Kaltenbach Jenő, a szövetség ellenőrző bizottságának elnöke, valamint Heinek Ottó, a Kisebbségi Hivatal képviseletében. Az ülést Rittinger Antal, az MNSZ megyei elnöke nyitotta meg, köszöntve az egybegyűlteket. Ezt követően első napirendi pontként dr. Kaltenbach Jenő tartott tájékoztatót a nemzetiségi törvénytervezet előkészületeiről, a kerekasztal tárgyalások tapasztalatairól. Mint elhangzott, a kisebbségi törvénytervezet célja: államilag garantált autonómiát biztosítani a hazánk területén élő nemzetiségi népcsoportoknak. Ennek érdekében hoznák létre a kisebbségek helyi és országos önkormányzatait, melyek demokratikus, alulról felfelé építkező, legitim szervezetek lennének. A törvény szabályozná a kisebbségi önkormányzatok választásának rendjét, megalakításának feltételeit, működését, feladatait és hatáskörét. A törvénytervezet főbb sarkalatos pontja még a kulturális autonómia: A III. fejezet 14. §-a értelmében „A kisebbségi közösségnek joga van anyanyelvű alsó-^közép és felsőoktatásra”, valamint parlamenti képviseletre, és az anyagi feltételek biztosítására. A kisebbségi törvénytervezetet szeptember 28-i ülésén tárgyalta az MNSZ Elnöksége is, ahol többek között a következő, általános észrevételeket tette. Javasolják, hogy a pénzügyi támogatás mértékét, az állam kötelezettségeit több helyütt egyértelműbben fogalmazzák meg, a jelenlegi tervezetből ugyanis nem tűnik ki, hogy az induló vagyont ténylegesen ki biztosítaná a kisebbségi ön- kormányzatoknak. A jog még nem jelent egyértelmű lehetőséget és garanciát, mondották többen, a különböző értelme- (Folytatás a 2. oldalon) Kézen-közön tűnik el a meleg Ha a lakók kérik: melegben is fűtenek Szabadegyetem: ingyen A Biblia világáról Az Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola, a Tolna Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület és a Tolna Megyei Pedagógiai Intézet szabadegyetemet szervez A Biblia világa címmel. Az előadássorozat témái: A Biblia, a zsidóság és a korai kereszténység története, A világ teremtése és a Biblia, A múlt és a jövő aranykora a Bibliában, A Sinai-hegyi erkölcsi kinyilatkoztatás, a Tízparancsolat, Az Ótestamentum vallási képzet világa, Bibliai mágia és áldozás, A család története és a Biblia, Az ószövetségi zsidó vallás és a kereszténység ünnepei, Az újszövetségi Jézus-alak élettörténete, Az újszövetségi Jézus-alak tanításai, Bibliai érdekességek: a körülmetélés, a frigyláda, a „gyülekezeti sátor” és a jeruzsálemi templomok, Bibliai történetek. Előadó: Pais István, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem filozófiatörténeti tanszékének docense. Az első előadás időpontja: 1991. október 16. 14.30. Helye: Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola. A szabadegyetemre, amely ingyenes, minden érdeklődőt szeretettel várnak a szervezők. Ma indul a fűtési szezon. Olvasóink bizonyára nem tőlünk tudják, hogy jóval drágábban mint eddig. Körképünkben annak igyekeztünk utánanézni, mi a helyzet „távfűtésügyben” Tolna megyében. Először a Szekszárdi Városgazdálkodási Vállalatot kerestük fel, amely Szekszárdon, Dombóváron és Bonyhádon működtet távfűtőműveket. A megbízott igazgatót, Németh Zoltánt kérdeztük. — Befűtenek kedden? — Mindenképpen indulunk, ugyanis eddig senki nem kérte, hogy ne fűtsünk. Az áremelés mellett ugyanis az is új elem, hogy amennyiben egy lakóközösség kér bennünket, hogy a megszokottól eltérően fűtsünk, akkor változtatunk a fűtési renden. — Ragyogóan süt a nap... — Van, akinek ez csodaszép idő, de egy nyugdíjas néninek lehet elviselhetetlenül hideg. Tehát mi aszerint fűtünk, ahogy igénylik. — Több távhőszolgáltató meteorológiai előrejelzés alapján dolgozik. — Ezt alkalmazzuk mi is, de a fűtési szezon előtt illetve után vesszük figyelembe a 12 fokos átlaghőmérsékletet. Például ezentúl ha április 15. után a jó idő ellenére egy közösség kéri, mi fűteni fogunk. Csökkenve növekedés Az igazgató úr táblázatot tesz elém, amely azt bizonyítja, hogy a távfűtési díjak a tavalyihoz képest csökkentek! — A távhőszolgáltató vállalatok által kapott hőenergiának azt a részét, amelyet a lakosság számára használunk fel, az állam egy „kegyes gesztussal” október 1 -jétől tovább nem bünteti. Ugyanis eddig jóval magasabb - fogyasztási adóval terhelt - áron kaptuk. - mondja Németh Zoltán. — Másrészt: míg ezek a csökkentett árak, kellene, hogy tartalmazzanak eredményfedezetet, addig nálunk eleve veszteséget jelentenek. Esetünkben - ha semmiféle belső átalakítást nem hajtunk végre - tizenhétmilliós vesztesége keletkezik a vállalatnak. — A büntető adó és az állami támogatás tehát „nem fut ki nullára". — Ebből következik, hogy hiába kerül például Dombóváron egy légköbméter fűtése évente 338,50 helyett 232 forintba, a polgár azt veszi észre, hogy a januárban fizetett 61 forint 20 fillér helyett majd a négyszeresét fizeti. Szekszár(Folytatás a 2. oldalon) Lesz-e jovojuk az áfészeknek? Óriási a konkurrencia A Szekszárd-Sárköz és Vidéke Áfész, csak egyike a megye tizenkét általános fogyasztási és értékesítési szövetkezetének. Gondjaiban, lehetőségeiben azonban sokban hasonlít az ország mind a 280 hasonló szövetkezetéhez. Az elképzelések szerint, az 1992. július elsejével életbelépő szövetkezeti törvény az áfésze- ket is érinti, s ez új feladatok elé állítja a fogyasztási és értékesítési szövetkezeteket. A felmerülő gondokról Béres Vilmost, a Szekszárd-Sárköz és Vidéke Áfész elnökét kérdeztük: — Az utóbbi években az áfész szerepe csökkent, mind a felvásárlás, mind az értékesítés területén, ez most, a mezőga- daságban jelentkező túltermelés miatt, a korábbinál még érzékenyebben érinti a termelőket... Az emberek olyasmit várnak el az áfésztól, amit a hajdani hangya szövetkezetek vállaltak. — Ezt évekig jogosan el is lehetett várni a táp, a takarmányellátásban, a felvásárlásban és az értékesítésben. A szerepüket az áfészek be is töltötték. A felvásárlásnál nem ritka, amikor szállítási napokon megjelennek a konkurrens cégek és ráígérnek a nyúlra, a gyümölcsre, és elviszik előlünk az árut. Bennünket pedig szerződés köt a konzervgyárakkal, a felvevőkkel. — A bizonytalanság, a termés minősége és a termelő taktikázása miatt, gyakran hiúsul meg az üzlet. Áz idén a nyugati piacon hiánycikk az alma, ezért a magyar termelőket is megkeresik, (Folytatás a 3. oldalon) Tamási és környéke Szeretném, ha egyszer végigjönne velünk egy-két honatya, illetve honanya Tamási és környékén és látná mindazt, amit az újságíró lát, hallaná amit a nép mond, amit nap mint tapasztalnak. Lehet, hogy megváltozna a véleménye. Nos, hogy ebben a törvényalkotó munka megakadályozza őket, az egy tény, de az is tény, hogy nemcsak Borsod és Szabolcs, hanem Tolna megye is rendelkezik hátrányos helyzetű térségekkel. Gomdoljanak Gyönk környékére, a Koppány mentére, az iregszemcsei, a nagy- szokolyi, a magyarkeszi, a felsőnyéki részre, vagy éppen Fürgédre, Ozorára, Kisszé- kelyre, Nagyszékelyre és még - sajnos! - sorolhatnánk. Kár, hogy így van, mert ez a terület is Magyarország része, itt is rengeteget dolgozó emberek élnek. Olyanok, akik a Kapos, a Koppány, a Sió mentén, Nyugat- és Észak-Tolnában akarnak boldogulni. Van boruk, búzájuk, kukoricájuk is, csak piac nem. így aztán csak nézik a VP 1?7V konjuktúralovagokat, a köpő- jobbra fordul. Ékes László új- nyegforgatókat és a „szavaló” ságíró és Gottvald Károly fotó- legitimeket, aztán meg dolgoz- riporter ma ismét jelentkezik: nak sokat. Reménykednek is. ajánlják szíves figyelmébe la- Hiszik, az elvetett mag nekik te- punk 4. oldalán lévő Tamási és rém és a sorsuk, sorsunk környéke összeállításunkat. Göncz Árpád Vancouverben Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke hétfőre virradó éjjel megérkezett hivatalos kanadai látogatására. Az államfő John Hnatyshyn, kanadai fő- kormányzó meghívásának tesz eleget, s útja során részt vesz a kanadai magyar művészeti fesztivál megnyitásán. Az elnököt és feleségét, valamint a kíséretében lévő Botos Katalin tárca nélküli minisztert és Fekete György művelődési és közoktatási helyettes államtitkárt a vancouveri repülőtéren a kanadai szövetségi kormány és a tartományi kormány képviselői üdvözölték. Jelen volt a fogadáson Kulcsár Kálmán, ottawai magyar és Derek Fraser, budapesti kanadai nagykövet. Göncz Árpád tegnap a helyi magyarság képviselőivel találkozott. A keresztény nevelésről A KDNP Paksi Szervezete 1991. október 16-án (szerdán) 18 órakor a Városháza nagytermében előadást tart. A keresztény nevelés alapelvei címmel. Az előadó: Babainé Be- lánszky Judit. Szerettei várnak - párttagságra és felekezetre való tekintet nélkül - minden keresztény érzelmű pedagógust, szülőt és nagyszülőt. Tiltakozás Bukarestben Heves tiltakozást, kampány- szerű nyilatkozat-sorozatot váltott ki Romániában a hét végén az úgynevezett székelyföldi politikai csoport elképzelése, miszerint az október 19-i agyagfalvi megemlékező ünnepségen népszavazást kezdeményeznének Székelyföld autonómiájáról. A Nemzeti Megmentési Front a csoport tervezett fellépését az ország egysége és méltósága elleni súlyos merényletnek minősíti. A kormánypárt szerint ez teljesen törvénytelen, semmibe veszi a történelmi valóságot, a román állam sajátosságát, hogy szuverén, független, egységes és oszthatatlan”. Szekszárdi közmeghallgatás Szekszárd város képvi- selö-testülete ma, 1991. október 15-én 17 órára a szekszárdi művészetek házába közmeghallgatást hirdet meg. A közmeghallgatás tárgya a helyi adók bevezetésével kapcsolatos vélemények megismerése, illetve a közérdekű ügyek, javaslatok felvetése. A közmeghallgatásra minden érdeklődő szekszárdi polgárt várnak. (173)
