Tolnai Népújság, 1991. szeptember (2. évfolyam, 204-229. szám)
1991-09-13 / 215. szám
2 TíÉPÚJSÁG 1991. szeptember 13. Földvári stációk Egy emlékmű kálváriája A dunaföldváriak közül többen szégyellik, hogy míg - a legkisebb települések közül is - többhelyütt méltó emléket állítottak a második világháborúban elesettek emlékére, addig a Duna-parti városkában eleddig ez nem történt meg. Pedig látszólag mindenki jót akart, csak éppen ahelyett, hogy az emlékezés közelebb hozta volna egymáshoz az érintetteket, valami más történt... Évek óta szorgalmazta néhány asszony az emlékmű felállítását. Az ügyet - a tavaly Földváron alakult - „A Második Világháború Áldozatainak Emlékbizottsága” karolta fel, melynek elnöke, Deák Árpádné mondta el a cseppet sem szívderítő történetet. * — Ezek az asszonyok elkezdték gyűjteni a pénzt: betűnként ötven forintot szedtek a hozzátartozóktól.— Akkor még nem sejtették, hogy milyen tortúra elé néznek. A város központjában lévő temetőben, a bejárattól nem messze akarták felállítani. — Az egyház azonban ebbe nem egyezett bele. Frekventált helyen van - mondták, könnyen meg is sérülhetett volna, no és „megrontaná a temető harmóniáját”. Egy kutat is - amely nagyon régóta ott van - át kellett volna helyezni miatta. * — A polgármester is megkísérelt közvetíteni a dologban, végül azt mondta, hogy próbáljunk meg kompromisszumos megoldásra jutni. * — Az egyház felajánlotta, hogy a temető egy másik részében, vagy az „öreg templom” mögött állítsuk fel az emlékművet, ezt azonban a kezdeményezők nem fogadták el. * — Ekkor az az ötletünk támadt, hogy állítsuk fel a Duna-parton. Ez sem nagyon tetszett az asszonyoknak, de úgy tűnt, hogy ez megoldás lehet. Az első világháborús és a szovjet emlékmű közötti területen találtunk egy helyet, ahová egy építészmérnökkel terveztettünk egy szerény emlékhelyet. Ez itt Földváron nagyjából mindenkinek tetszett, de mert köztérre készült volna, kellett hozzá a Képzőművészeti Alap lektorátusi engedélye. „Természetesen” nem adták meg, ellenben ajánlottak másik alkotókat, akikkel „bátran terveztethetnénk”, ők azonban nagyon drágák voltak nekünk. * — Miután ez az ötlet is kútba esett, arra gondoltunk, hogy helyezzünk el egy emléktáblát az eiső világháborús emlékművön, de mert ez komoly átalakításokkal járt volna, a szakembereknek ez sem tetszett. Gondolhatja, hogy ezek után elment a kedvünk, és egy kicsit leégtünk... * — Az emlékműről mégsem mondtunk le. Amikor kicsit ösz- szeszedtük magunkat, „mentünk vissza” a temetőbe. Mondtam az asszonyoknak, hogy ne huzakodjunk, mert egy év azzal telt el, hogy valakinek valami nem tetszett. így aztán az asz- szonyok végülis belementek „a hátsó fertályba”... A temetőnek ezen a részén nyugszanak egyébként többen a második világháborúban elesettek közül. — Egy kertészmérnök, Bor- zavári László - aki Dunaújvárosban dolgozik - építészmérnök kollégáival közösen, ingyen elkészítette a terveket. Eszerint lenne egy-egy tábla a polgári és a katonai áldozatoknak, valamint a holocaust és az ’56-os forradalom mártírjainak. Egy helyi kőfaragó mester fogja elkészíteni. Nehezen merek most már jósolni, de nagyon bízom abban, hogy március 15-én fel tudjuk avatni . . . Persze, még pénz is kellene hozzá, mert körülbelül hatszázezer forintba fog kerülni. Létrehoztunk egy alapítványt: eddig kétszázti- zenhétezer gyűlt össze a helyi téeszektől, a gumiipari és a faipari szövetkezettől, meg néhány magánszemély adományából. A vállalkozókat is megkeressük, és bízom abban, hogy erre a célra sokaktól fogunk kapni. Tudja, ez egy jómódú kisváros ... Lejegyezte: Hangyái János Kérdőjelek Alapozás Sajátos fintora az eseményeknek: Párizsban néhány nappal azután írták alá az egyetértést és barátságot hirdető magyar-francia alapszerződést, hogy Brüsszelben éppen a francia egyet nem értés akadályozta meg többek között Magyar- ország Közös Piachoz való társulásának számunkra oly fontos meggyorsítását. Budapesten nem is tekintették igazán barátinak ezt a francia lépést. Nem akármilyen ellentmondás, ugye? Tények sora igazolja - legfelsőbb szintű találkozóktól a magyar szempontból meghatározó súlyú francia beruházásokig hogy a magyar-francia viszony ma politikailag bízvást lehet barátságként, gazdaságilag pedig fejlődőként jellemezni. Minden olyan ügyben, ahol az érdekek közösek, vagy legalábbis nem veszélyeztetik a partner köreit. A brüsszeli vétó is belefér a partnerségbe? Tetszik, nem tetszik, a nemzetközi értelemben vett barátságot mindig, mindenütt alárendelik a valós vagy vélt nemzeti érdekeknek. Nemcsak Angliára igaz a mondás - némi kiigazítással hogy Londonnak elsősorban nem szövetségesei, hanem érdekei vannak. De ezekre az érdekekre barátságok épülnek Magyar- ország esetében is. És a szomszédaink? Kapcsolataink szinte minden szomszédunkkal nélkülözhetetlenné teszik az alapszerződések mielőbbi megkötését a párizsihoz hasonló jó szándékkal. Egy magyar-csehszlovák barátsági államszerződés az egyetértés jegyében például létérdeke mindkét országnak akkor is, ha Bős-Nagymaros ügyét alapjában az egyet nem értés jellemzi. Sőt, különösen ezért. (FEB) Hannoverben lesz Expo 2000-ben Magyarországon még tart a vita az 1996-ra tervezett világ- kiállítás ügyében, Németországban viszont eldőlt: lesz EXPO 2000-ben Hannoverben. Gerhard Schröder, Alsó- Szászország szociáldemokrata miniszterelnöke bejelentette, hogy eredményes megbeszélést folytatott a kiállításról Helmut Kohl szövetségi kancellárral. „Egyetértünk, hogy a tervet meg kell valósítani” - közölte Schröder, akinek elégedettsége érthető, hiszen Németország és főként az állami költségvetés nehézségeire hivatkozva éppen a szövetségi kormány egyes tagjai emeltek kifogást az ezredfordulón megtartandó Expo ellen. Az SPD részéről többen - megfigyelők szerint nem alaptalanul - pártpolitikai indítékot véltek látni a bonni akadékoskodások mögött. A szövetségi kormány Günther Krause közlekedési minisztert bízta meg azzal, működjék közre az Expo előkészítésében. FEB KARRIERLEHETŐSÉG - MULTINACIONÁLIS VÁLLALATNÁL Piacorientált magyar-amerikai vegyes vállalat speciális karbantartó vegyszerek ipari, kisipari, közületi direkt eladására keres Tolna megye területén fiatal ÜZLETKÖTÖKET Feltételek: legalább 23 éves életkor, középfokú végzettség, átlagon felüli vállalkozókészség, saját tulajdonú gépkocsi. MIT AJÁNLUNK ÖNNEK?- A feladatra való kiképzést munkatársaink segítségével - Értékesítési vezetőink hatékony segítségét munkája közben- Azonnali kiemelkedő kereseti lehetőséget Hosszú távú állást, reális előrelépési lehetőségekkel (értékesítési vezetőink az ületkötők közül kerülnek ki)- Önálló munkát, saját értékesítési területtel. Felvételi beszélgetésre jelentkezés 1991. szeptember 16-án, hétfőn. Telefonszám: 1-149-506. NCH-Florin Kft Budapest (118JJ Beszélgetőpartnerünk: a külügyi államtitkár (II.) Somogyi Ferenc a magyar diplomácia mérlegéről Az Észtországgal, Lettországgal és Litvániával létrejött megállapodás nyomán 151-re emelkedett a hazánkkal diplomáciai viszonyban levő országok száma. Somogyi Ferenctől, a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkárától arról érdeklődtünk, hogy mit takar ez az önmagában impozáns adat; hogyan tagozódik a magyar diplomácia külföldi hálózata. — A differenciálás ezen a téren fontos követelmény és - kis ország lévén - hazánk esetében már csak azért is szükség- szerű, mert anyagi eszközeink meglehetősen korlátozottak - mondja az államtitkár. - Külképviseleteink szintjét és állományát tehát ahhoz kell igazítanunk, hogy milyenek a fogadó országgal fennálló politikai, gazdasági, kereskedelmi, pénzügyi és egyéb kapcsolatok, s milyenek a fejlesztés lehetőségei. — Ami a szinteket illeti, érdekesség, hogy a nemzetközi kontaktusok egy korábbi szakaszában a nagyköveti, követi szint volt a megkülönböztetés egyik fő formája. Napjainkra azonban a követi lépcsőfok csaknem teljesen „elkopott”, a különbségtételnek ez a módja gyakorlatilag megszűnt. A kapcsolatok hierarchiájában az első a nagykövet vezette nagy- követség, s közvetlenül utána következik az olyan nagykövetség, amely ideiglenes ügyvivő irányításával működik, s a nagyköveti posztra egy - rendszerint valamelyik szomszédos országban, hasonló rangban tevékenykedő - diplomatánkat akkreditáljuk. Nos, a Magyar Köztársaság jelenleg 72 országban tart fenn nagykövetséget; közülük 70-et nagykövet, kettőt (Koreai NDK, Dél-Afrikai Köztársaság) ideiglenes ügyvivő vezet. — További változat, hogy a fogadó országban nincs nagy- követség, de akkreditált nagykövet látja el a képviseletet. Végül, hogy van ugyan diplomáciai kapcsolat, de nincs sem nagykövetség, sem akkreditált diplomatánk az adott országban. Hazánkat jelenleg 57 partnerországban akkreditált nagykövet képviseli, 22-ben pedig csak a diplomáciai kapcsolat megléte fémjelzi viszonyunkat. Megjegyzem, hogy ez utóbbi kategóriába zömmel olyan távoli, kis országok tartoznak, amelyekkel az érdemi együttműködésnek, földrajzi vagy egyéb objektív okokból, hiányzanak a feltételei. — A kép teljességéhez tartozik, hogy Strassbourgban az Európa Tanács, Brüsszelben az Európai Közösség, továbbá New Yorkban az ENSZ, Genf- ben és Bécsben több, szintén nagy hatósugarú nemzetközi szervezet, valamint Bécsben a 35-ök, illetve a leszerelési tárgyalások fóruma mellé akkreditálva működik magyar képviselet. Ezeken kívül 14 országban főkonzulátusunk is tevékenykedik. A külvilág budapesti jelenlétéről pedig annyit: fővárosunk 62 nagykövetségnek, 7 egyéb képviseletnek - köztük az Európai Közösség képviseletének - és 3 konzulátusnak ad otthont. Negyvennyolc ország akkreditált nagykövete révén tartja fenn a diplomáciai kapcsolatokat. Igaz, Magyarország az első között létesített diplomáciai kapcsolatot a balti államokkal, de máig sem deklarálta, hogy hivatalosan elismerte, elismeri őket. Ez az aktus miért maradt el? — Tény, hogy ez a kitétel az ide vonatkozó dokumentumokban nem szerepelt. Egyszerűen azért, mert a nemzetközi érintkezés gyakorlatában elfogadottá vált: a diplomáciai kapcsolatfelvétel nemcsak egyenértékű, hanem bizonyos értelemben több is, mint a puszta elismerés. Hiszen egy ország vagy országcsoport elismeréséből nem következik automatikusan a diplomáciai viszony megteremtése. A diplomáciai kapcsolat létesítése azonban eleve feltételezi, hogy a felek elismerik egymást - méghozzá nemcsak az egyszerű tudomásul vétel szintjén, hanem a közvetlen kacsolatépítés készségével és szándékával. Nota bene, éppen az előzőekből adódóan az „elismerés”, mint önálló diplomáciai aktus - csakúgy, mint az említett „követségi, követi szint” - egyre ritkábban alkalmazott formula a nemzetközi életben. Bajnok Zsolt USA - bevándorlás Az USA külügyminisztériuma szeptember 6-án közétett nyilatkozata szerint a jövő hónapban induló speciális program keretében az elkövetkező három év során évente további 40.000 új bevándorló telepedhet le az Egyesült Államokban. Ebben a különleges „lottó” rendszerű programban a világ azon 34 országában születettek vehetnek.részt - köztük magyarok is -, amelyeket a leghátrányosabban érintett az 1965. évi Bevándorlási Törvény. A programra 1991. október 14-e és 20-a között lehet jelentkezni. A jelentkezéseket a beérkezés sorrendjében fogadják a meghirdetett hét nap folyamán. Az első 50.000 jelentkező lehetőségeket kap arra, hogy a jelenlegi pénzügyi évben, az 1991. október 1. és 1992. szeptember 30. közötti időszakban kiadott 40.000 vízumszám egyikét elnyerje. Az 50.000 jelentkező közül az a 40.000 igénylő kapja majd meg a vízumot, aki elsőnek küldi vissza a vízumhoz szükséges okmányokat. Az 1993-as és 94-es pénzügyi évben a programot megismétlik, s az el nem fogadott kérelmeket meg lehet újítani. A programra való jelentkezésnek nincsenek különleges feltételei. A teendő pusztán a következő: az érdeklődőknek meg kell adniuk angolul saját, illetve házastársuk és gyermekeik teljes nevét, születési helyét és idejét, címüket, akár az Egyesült Államok területén, akár hazájukban, és annak az amerikai nagykövetségnek vagy konzulátusnak a nevét, ahová kérik ügyük továbbítását. Minden olyan érdeklődőt időben értesíteni fognak, akinek a jelentkezését elfogadták, és nekik az általuk megadott amerikai nagykövetségen vagy konzulátuson folyamodniuk kell majd bevándorlóvizumért. A kiválasztott kérelmezőknek dokumentumokkal igazolniuk kell függőben lévő amerikai állás- ajánlataikat, de csak a vízumkérelmük benyújtásakor. A függőben lévő állásajánlatokról szóló papírokat a lottóprogramra történő eredeti jelentkezéshez nem kell mellékelni. A programban 34 ország állampolgárai vehetnek részt, ezek a következők: Albánia, Algéria, Argentina, Ausztria, Belgium, Csehszlovákia, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Guadaloupe, Uj-Kaledonia, Németország, Egyesült Királyság, Bermuda, Gibraltár, Magyarország, Izland, Indonézia, Írország, Olaszország, Japán, Lettország, Lichtenstein, Litvánia, Luxembrug, Monaco, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, San Marino, Svédország, Svájc és Tunézia. Amenyiben további információkra kiváncsi, kérjük, személyesen keresse fel az Egyesült Államok budapesti nagykövetségét. ---------------------------------------*-------------------------------------K uba - szovjet csapatkivonás (Folytatás az 1. oldalról) A kubai nyilatkozat egyidejűleg nemtetszését fejezti ki James Baker amerikai külügyminiszter moszkvai állásfoglalásával kapcsolatban is, aki üdvözölte a szovjet bejelentést, viszont - mutat rá a kubai okmány - nem tett említést arról, hogy Kuba területén működik a guantanamói amerikai támaszpont, ahol amerikai katonák állomásoznak. A kubai hírügynökség szerdán egy moszkvai keltezésű tudósításban azt jelentette, hogy „szavahihető” források szerint, „valamivel több” mint 3 ezer katona alkotja a jelenleg Kubában tartózkodó szovjet kontingenst. (A szovjet egységek néhány hónappal az 1962 októberi karibi rakétaválság előtt érkeztek a szigetországba.) Az amerikai védelmi minisztérium közel hatezer szovjet katona kubai jelenlétéről tud. A kubai televízió híradója szerdán kommentár nélkül ismertette a kubai külügyminisztérium nyilatozatát. Nem tett említést Gorbacsovnak arról a szerdai állásfoglalásáról sem, hogy a szovjet vezetés új alapokra kívánja helyezni a Szovjetunió és Kuba gazdasági és politikai kapcsolatait. Az Amerika Hangja Kubába sugárzó adója, a Radio Marti ugyanakkor részletesen foglalkozott a moszkvai bejelentéssel. Megszólaltatta egyebek között Jorge Más Canosat, a kubai amerikai alapítvány jelenleg Moszkvában lévő elnökét. Jugoszlávia - harcok Folytatódtak az elkeseredett harcok csütörtökön a szerb nacionalista erők és a horvát milíciák között azt követően, hogy a szerb erők csütörtökre virradó éjszaka heves, közel két és fél órán át tartó tüzérségi támadást intéztek Eszék ellen. Az éjszakai támadásnak - melynek során a város területén 144 lövedék csapódott be - három súlyos és két könnyebb sebesültje volt, jelentős anyagi károk keletkeztek - jelentette a Reuter brit hírügynökség. A zágrábi rádió beszámolója szerint a jugoszláv légierő az éjszaka során bombázta Vinkovcit, a helyi helyőrségből pedig hajnalig tartó tüzérségi támadást folytattak a település ellen. A horvát erők támadták a szerb erők egyik főhadiszállásának számító Vukovárt. Harcok voltak az ország más részeiben is.
