Tolnai Népújság, 1991. szeptember (2. évfolyam, 204-229. szám)
1991-09-13 / 215. szám
1991. szeptember 13. PÚJSÁG 3 (Folytatás az 1. oldalról) A történet tavaly áprilisban kezdődött. Akkor találkozott e sorok írója Kilyén Szilveszterrel, aki az önállóságát visszakapott falu tanácselnöke volt, s akitől az őszinte szavak mellett egy ígéretet is kapott: ha lesz valami változás a községben,, akkor jelentkezik. Nos, ennek is eljött az ideje. Ülünk a pártszékházból kialakított községházán, és miközben Kilyén Szilveszter polgármester beszél, megelevenednek előttünk a fényképezőgéppel néhány pillanattal előbb megörökített épületek. Rendet raktak a központban - mondja felújították az orvosi rendelőt, a tsz építőbrigádjának a segítségével és társadalmi munkával kibővítették a községházát, buszvárót építettek, a bérleti díjból tatarozták a presszót, belül pedig a bérlő, Pesti György és felesége csinosították ki. A templom mellett egy salakos kispályát alakítottak ki, amit az iskolások mellett a község lakossága is használhat. Több helyen építettek járdát társadalmi munkában - az ön- kormányzat adta az anyagot hozzá - , és kialakítottak egy pedagógus szolgálati lakást, a tsz-től béreltet pedig rendbe hozták. A felsőnánaiak áprilistól augusztusig 2800 óra társadalmi munkát végeztek, ami önmagáért beszél. Nem lennénk igazságosak akkor, ha nem mondanánk el azt, ami számunkra az újdonság erejével hatott. Kiváltak a Szekszárd-Sárköz és Vidéke Áfészből és megalakították a helyi Mini Áfészt, amely a közMosolygó felsőnánaiak Én addig el nem alszom, mig a bácsi le nem fényképez ségen belül a vegyesbolt, az italbolt és a felvásárlóhely tulajdonosa. Erre a lépésre azért szánták el magukat, mert a többségében kispénzű nyugdíjasok nem tudták 3000 forintra kiegészíteni a részjegyeket, veszni hagyni pedig nem akarták azokat. A tervekről - diplomatikusan - még nem nyilatkozott Kilyén Szilveszter, majd a szövetkezeti törvény megszületése után megteszi. Javítja az ellátást a fagyizó és egy tolnai hentes, aki hetente kétszer szállít tőkehúst, valamint tölteléket a községbe. Mindez örvendetes, s a tervek is szépet ígérnek - erről azonban később szólunk -, de a legnagyobb öröm mégis az, hogy önálló lett az iskola, hazasem jönnek, minden tantárgyat szaktanár oktat, magasabb szintű oktató-nevelő munkát lehet elérni 15 tagú közösségben, mint amilyent a duplájában, nincs a bejárás okozta hátrány, az elöregedő faluban megtartó erő az iskola, a fiatal agrárértelmiséghez csatlakozott most a humánértelmiség. A Felsőnánán élő pedagógusok száma néggyel nőtt, de a bejárókkal meg tudják oldani a szakosan leadott órákat. Zombá- val, Kéttyel összehangolnak és a munkaerő-felesleget foglalkoztatják. Könnyebben utazik a pedagógus, mint a gyerek - állítja az igazgató. Természetesen szólunk a költségekről is. Éves szinten Vidám játszók az iskola tágas udvarán Rendbe tették a felsönánai faluközpontot került a felső tagozat Zombáról. Ehhez át kellett alakítani az iskolát, ugyanis a 42 óvodás mellett kellett a hely a 80 általános iskolásnak. Megoldották ugyanúgy, mint a 11 pedagógus bérét, meg ahogy a tárgyi feltételeket is. A polgármester nem titkolja, nagyon sok segítséget kaptak a tsz-től, többek között a padokat is a szakemberei varázsolták újjá. Az iskola rangot ad a falunak - állítja Kilyén Szilveszter, és nincs mese, át kell menni a szomszédba, megnézni a gyermekintézményt. Miközben Fábián József igazgató végigkalauzol bennünket a frissen festett, jól felszerelt épületben, az önállóság előnyeit vesszük sorra. A kisebb közösségben az együttélési problémák elő 1,2-1,5 millóval kerül többe így egy gyerek taníttatása, de az a lényeg, hogy otthon van a felső tagozat is. Úgy tűnik a külső szemlélő számára, hogy a részben osztott iskola nem előny - mindig lesz két összevont osztály, ami az idén nem a legszerencsésebben alakult, mert az 1-2. és az 5-6. osztályt vonták össze - , de az az igazság, a felsőben a fő tantárgyakat mindig bontásban tudják tanítani. Újdonság, hogy 4. osztálytól kezdődően németet oktatnak és lesz számítástechnikai fakultáció is. A felszerelés jó, nagy része új, a zombai iskola főleg a kézikönyvek beszerzésében segített, míg a hőgyészi nevelőotthon a szemléltető eszközök egybegyűjtésében. Úgy tűnik, egyelőre csak az ad gondot a kreatív pe- dagógüsoknak, hogy kitalálják, sportversenyeken a csapatok között hogyan képviseljék magukat a felsőnánaiak. Visszaindulunk, s ekkor hozzuk szóba ismételten a terveket. Száznegyven személyes konyhát és ebédlőt akarnak kialakítani a volt ifjúsági presszó épületében, és onnan oldják majd meg a szociális étkeztetést is. Jelenleg a kábeltévé építése folyik, amivel a két magyar adást és hat műholdast nézhetnek majd november 15-től. A házankénti hozzájárulás 14 ezer forint és azt is tudni kell róla, hogy a vételi lehetőség bővíthető. A községháza mögé egy ötköbméteres gáztartályt kívánnak telepíteni, és abból oldják meg a községháza, az iskola, az óvoda, az orvosi rendelő, a konyha és ebédlő, valamint a pedagógus szolgálati lakás fűtését. Ezenkívül tervezik, hogy a Kossuth utca végén 300 méter szilárd burkolatú utat építenek, járdát majd szükség szerint, és megrendeltek egy nyilvános telefont. Jövőre az iskola külső tatarozását, a tető rendbehozását akarják elvégezni. Mivel Fábián József elárulja, hogy Kilyén Szilveszter hajnaltól késő estig irányította az iskolában a munkát, megkérdezzük tőle, milyen érzés most ezt a fejlődést látni. Nagyon elfáradtam - mondja szerényen mosolyogva -, de megérte a munkát, mert van eredménye. Ékes László Fotó: Gottvald Károly Pihenő óvodások Autóvilágítógázzal A gépkocsi története nagy regény, a technikatörténet egyik izgalmas fejezete. A modern automobilizmus kezdetei Daimler és Benz nevéhez fűződnek, de mint általában lenni szokott - a nyomok a régebbi időkben is feltűnnek. Jean-joseph Etienne Lenoir (1822-1900) igazi XIX. századi műkevelő kutató-feltaláló volt. Akkoriban kutatóintézetek még nem voltak, a feltalálók egyedül dolgoztak, így Lenoir is, aki zománckészítést, galvanoplasztikái eljárást, vízmérő órát, távírógépet, stb. talált fel. Kenyerét pincérkedéssel kereste, hogyan, miként került kapcsoltba a motorral? Ma már nem lehet megállapítani. Lenoir egy régi gőzgépet alakított át olymódon, hogy a gép dugattyúja alá nem gőzt, hanem világítógáz és levegő keverékét engedte. A gázkeveréket meggyújtotta, az felrobbant, és előrelendítette a dugattyút, amely visszafelé haladva az égésterméket a szabadba ökte. Ma úgy mondanánk: olyan kétütemű gépe volt, ame- yet a szívás-robbanás és kipu- :ogás jellemzett. Minthogy kompressziót nem alkalmazott, nem nyomta össze a gázkeve- éket, gépe gazdaságtalanul, alacsony teljesítménnyel dolgozott. A gáz meggyújtására vil- amos indukátort használt. Gépkocsit is szerkesztett az akkoriban szokatlan motorhoz. ^ gázt nagy bőrzsákban vitte a kocsi, onnét szívta be a motor Volt egyszer egy mozi . . . Csupa mementó, csupa jelkép, amit Értényben láthatunk a kultúrháznak ismert épület környékén. Nemrégiben lebontották a falhoz tapasztott egykori parányi vetítőhelyiséget, s a téglatörmelékkel betömték a közeli Kossuth utca kátyúit, az elkorhadt faanyag pedig a szemétbe került. Maradt a képen látható falfelület a két lyukkal. Egyiken a mozigép - soha nem a legmodernebb - nézte a vásznat, s egykor a felette lévő feliratot, miszerint: a szocialista kultúra tanít, nevel, szórakoztat; a másikon meg a gépész meresztette szemét a „szakállas” nyugati (európai) filmekre, de többségében a Keletről jövő szocialista realista alkotásokra. Mert a műsorpolitika ilyen volt, s az utóbbi filmek nézőszáma határozta meg a forgalmazók prémiumát . . . Most, amikor megszűnt a forgalmazó vállalat, nem kell már a gépház sem. Maradt helyette egy fehér folt, két lyukkal, amit majd biztosan nem állítanak az idegenforgalom szolgálatába, hanem frissen, fiatalosan, ahogy illik, bedugnak, a falat pedig bevakolják, lemeszelik; és maradt egy kályha, benne az „átkosból” átmentett salak. Nem a gépházhoz, hanem az intézményhez tartozott az épület előtt álló, egykor új könyveket bemutató hirdető, ami nemcsak a múltat jelképezi, hanem ha átnézünk rajta, látjuk a jövőt is. Ugye, milyen tisztán látszik? - ékes Fotó: Gottvald Már a szüretre készülődnek A Társadalmi Egyesületek Szövetségének megyei szervezete mellett működő szekszárdi kertbarátkor a szüreti időpontokra és felvásárlási árakra vonatkozóan, valamint a szekszárdi szüreti napokkal kapcsolatban szeptember 16-án, hétfőn összejövetelt tart. Szekszárdon, a Babits Mihály művelődési központ márvány- termében előadás, illetve megbeszélés lesz a kertbarátoknak, szőlőtermelőknek. Az előadó Módos Ernő, az Aliscavin igazgatója és Horváth József, a TESZ elnöke. Tanévkezdési támogatás Döbröközön Döbröközön is találtak módot az önkormányzatnál, hogy segítsék a gyerekek tanévkezdését. A polgármesteri hivatal minden döbröközi szülőnek gyermekenként 1.000 forintot juttatott nevelési támogatásként, illetve tanszervásárlási gondjaik enyhítésére. Nevelési támogatásban hatéves korig 240 gyerek, míg az általános, illetve felsőbbfokú intézményben tanuló 468 gyerek részesült a tanszervásárlási kedvezményben. Horgászhírek Fadd-Dombori vízutánpótlásának kérdése nemcsak a szakembereket, hanem, és elsősorban, a horgászokat érdekli és érinti. A Duna magas vízállása az idén lehetővé tette volna a feltöltést, melyet a szakhivatalok nem engedélyeztek, tiltásuk okát pedig nem magyarázták. Vajon van-e alapja a tiltásnak, vagy melyek azok a tényezők, amelyek gátolják a Duna vízének felhasználását? A MOHOSZ Tolna Megyei Intéző Bizottsága az árhullám levonulása után augusztus 23-án vízmintát vett az élő Duna és a faddi holtág vízéből, és azt megvizsgáltatta. Tudatosan azért az árhullám levonulása után, mert nem a „hígított” vízből, hanem a „tömény” vízből vett adatokra volt kiváncsi. A vizsgálatot az Állategészségügyi és Élelmiszervizsgáló szolgálat Országos Állategészségügyi Intézete végezte el, tevékenységük kizárólag bakteriológiai vizsgálatra terjedt ki. Az összehasonlítás kétségkívül a faddi víz javára szól, de idézzük: „A mintázott felszíni vizek bakteriológiai állapota nem kifogásolható”. Ez egy hígított víznél természetesen még jobb minősítést feltételez, tehát az IB véleménye szerint ez nem lehet akadálya a vízpótlásnak. A vizsgálat eredményét az illetékes szakhatóságoknak megküldték. * Korábban már hírt adtunk a paksi erőmű csatornájában fogott dél-amerikai származású halról. Azóta az azonosítása is megtörtént. Szerencsére nem piranka volt, pedig legtöbben arra tippeltek, hisz a hasonlatosság igen nagy volt. A fogott hal lambagni, ami a fűrészes lazacok közé tartozik, ártalmatlan mindenevő. Kemény fogsorával összeroppantja a magvakat, csigákat, lecsipkedi az aljzatról a növényeket. Nagy a megkönnyebbülés, mert ahol piranka van a vízben, sem ember, sem állat nem élhet biztonságban. De, hogy került a vízbe? Több akvarista üzletben kapható lambagni és piranka is és ha a tulajdonos megunván halát, „heccből” vagy könyörüle- tességből olyan helyen engedi szabadon, ahol megmarad, még horgászzsákmány is lehet belőle.
