Tolnai Népújság, 1991. szeptember (2. évfolyam, 204-229. szám)

1991-09-03 / 206. szám (205. szám)

2 PÚJSÁG 1991. szeptember 3. A jugoszláviai egyezmény aláírása (Folytatás az 1. oldalról) A holland külügyminiszter az aláírási ünnepség után kijelen­tette: a legfontosabb most az, hogy az egyezményt tisztelet­ben is tartsák. Amint az egyez­mény életbe lép - fűzte hozzá - az Európai Közösségek elküldi Horvátországba megfigyelőit, s ezzel a Tizenkettek magukra vállalták a felelősség rájuk eső részét, s ugyanezt várják el a jugoszláv válság többi tényező­jétől is. Janez Drnovsek, az elnökség szlovén tagja kijelentette: a tűz­szünet aláírása és a memoran­dum elfogadása új és komoly lépés a jugoszláv válság meg­oldásában. Budimir Loncar ju­goszláv külügyminiszter az ok­mány aláírását történelmi jelen­tőségűnek nevezte. Az aláírás előzményei Hans van den Broek nyilat­kozatában állást foglalt a béke- konferencia mielőbbi összehí­vása mellett. Leszögezte, hogy a tárgyalásokon két alapelvet kell tiszteletben tartani: a hatá­rok sérthetetlenségét, és min­den jugoszláviai fél jogait. Számításba kell venni a jugo­szláviai népeknek azt az óhaját, hogy bekapcsolódjanak az eu­rópai folyamatokba - mondotta. A holland külügyminiszter rá­mutatott, hogy a tűzszünet nem lehet tartós, ha a fegyveresek nem szolgáltatják vissza fegy­vereiket, s nem térnek vissza a rendes élethez, illetve, ha a hadsereg nem tér vissza a lak­tanyákba. A holland külügymi­niszter javasolta, hogy mielőbb találkozzanak a megfigyelői te­vékenységbe bekapcsolt felek, s hangoztatta, hogy a megfigye­lők polgári személyek lesznek. Ez volt a szerb fél egyik alap­vető követelése. Van den Broek végül reményét fejezte ki, hogy a Jugoszlávia jövőjéről szóló tárgyalások hamarosan meg­kezdődnek. A dokumentumok aláírását óriási bizonytalanság előzte meg. Az államelnökség ülését Stipe Mesic elnök többször is összehívta, először vasárnap este hétre, aztán kilencre, s vé­gül csak fél tizenegykor kez­dődhetett meg a tanácskozás, amelyen a tűzszüneti okmá­nyokról szóló első szavazás eredménye a szokott négy-né­gyes döntetlent hozta. Ekkor a szerb blokk még elzárkózott az egyezménytől, mert sérelmes­nek tartotta az EGK brüsszeli nyilatkozatának bevezető ré­szét a felelősség kérdéséről. Hans van den Broek először a belgrádi holland nagykövet­ségen tartózkodott, amikor be­fejezte Budimir Loncarral folyta­tott bevezető megbeszélését. Elterjedt a hír, hogy a holland külügyminiszter az elnökség­ben kialakult vita miatt kilátásba helyezte azt is, hogy elutazik Belgrádból. Este tizenegy tájt aztán Hans van den Broek megjelent az elnökség ülésé­nek színhelyén, a szövetségi palotában, ahol a nagyterem melletti szalonban várta a vita kimenetelét. Mesic elnök az első sikerte­len szavazás után újságíróknak elmondta: azt követelik szerb részről, hogy a horvát erőket az egy évvel ezelőtti szintre csök­kentsék, s teszik ezt akkor, amikor húsz horvát város ellen intéztek támadást. Elmondta: a fő probléma az, hogy nem ne­vezték meg a felelőst, s ez sza­vai szerint „Szerbia, a Jugo­szláv Néphadsereg egyes ré­szeivel együtt”. Szünet után Hans van den Broek zárt ajtók mögött külön megbeszélést folytatott az el­nökség szerb és Crna Gora-i tagjaival, s ezt követően a testü­letben újabb szavazást tartot­tak: ekkor már heten szavaztak a dokumentumra igennel, egyetlen tag, a Crna Gora-i Branko Kostic szövetségi alel- nök tartózkodott. Ő még vasárnap este is úgy nyilatkozott, hogy Brüsszelnél tiltakozni kell a Jugoszláviáról szóló deklaráció bevezetője és Szerbiát elítélő hangneme mi­att, s hogy a megfigyelői tevé­kenységbe nem lehet bevonni azon országok képviselőit, amelyek a második világháború idején Jugoszláviát megszáll­ták. Az Országgyűlés őszi rendes ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) kilép pártjából és képviselőcso­portjából, átül az MDF padsora­iba. Döntését azzal indokolta, hogy nem tud azonosulni az SZDSZ jelenlegi politikájával. Mádai Péter az SZDSZ nevé­ben bírálta képviselőtársa dön­tését, és reményét fejezte ki, hogy az Balogh János részéről „örök hűséget” jelent újonnan választott pártjához. Ezután a Parlament megkezdte a szava­zást a korány által benyújtott több törvényjavaslat sürgős, il­letve kivételes tárgyalásáról, va­lamint néhány önálló képviselői idnitvány és országgyűlési ha­tározati javaslat napirendre tű­zéséről. A Parlament ülését megsza­kítva hétfőn délután a képvise­lők percekig tartó tapssal kö­szöntötték a díszpáholyban he­lyet foglaló Vytautas Landsber- gis litván elnököt és a három balti állam külügyminisztereit. Janis Jürkans, a lett, Lennart Meeri, az észt és Algirdas Sau- dargas, a litván diplomácia ve­zetője nem sokkal korábban ér­kezett Magyarországra, hogy aláírja a diplomáciai kapcsola­tok helyreáll ítéséről szóló jegy­zőkönyveket. A Parlament a hétfő délutáni plenáris ülésén a képviselők egyhangúlag elfogadták a kor­mány által beterjesztett, a Ma­gyar Köztársaság, valamint az Észt Köztársaság, a Lett Köz­társaság és a Litván Köztársa­ság közötti kapcsolatokról szóló határozati javaslatot. Antall József miniszterelnök hétfőn délután a Parlament plenáris ülésn bejelentette: kedden Jugoszlávia területén találkozik Ante Markovics jugo­szláv szövetségi miniszterel­nökkel. A Parlament hétfőn délutáni plenáris ülésén a képviselők el­fogadták a Magyar Köztársaság kormánya és Románia kormá­nya között a „Nyitott Égbolt” - renszer létrehozásáról Buka­restben, 1991. május 11-én alá­írt megállapodás megerősítésé­ről szóló országgyűlési határo­zati javaslatot, amelyet a T. Ház kivételes eljárásban tárgyalt. ¥ Az Országgyűlés hétfőn este háromnegyed hétkor a mérés­ügyről szóló törvény elfogadá­sával befejezte munkanapját. A képviselők kedden reggel a Gyermek Jogairól szóló egyezményről tárgyalnak. Bátaszéken várják a szüretet A Pannonvin RT bátaszéki pincészetében minden készen áll a szüretre. A szerelők kicse­rélték a folyamatos vörösbor-er- jesztő rendszer hibás alkatré­szeit, a 8 ezer hektoliter bor tárolására alkalmas pince hor­dói üresen „várják” az új ter­mést. Ebben a pincészetben az idén 40-45 ezer mázsa szőlő feldolgozását tervezik, melynek javarészét a bátaszéki, a bátai és az őcsényi termelőszövetke­zetektől veszik át. A szüret kezdete várhatóan szeptember 20-án lesz. ✓ Fotó: Gottvald Károly Az 500-2000 hektoliteres tároló tartályok üresen állnak Fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték, becsülték, hogy DR. GEISZHAUER JÁNOS a Tolnai Népújság csoportvezetője életének 46. évében elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúztatása, az elhunyt kívánsága szerint, szűk családi körben történik. A gyászoló család A Tolnai Népújság és az AS-M TM-i Irodájának dolgozói Szovjet köztársaságok Melyik merre tart? Elfoglalta hivatalát a megyei tisztifőorvos Szeptember 1-től megyénk­ben is kinevezték - az Állami Népegészségügyi, és Tisztior­vosi Szolgálat (ÁNTSZ) helyi vezetőjét. A Népjóléti Miniszté­riumhoz benyújtott közel 10 pá­lyázó közül a tisztifőorvosi ál­lást dr. Hangay István nyerte el. — Mennyiben különbözik az új intézmény a Köjáltól? Bővült a feladatkör? — Nem az a helyzet, hogy valami volt, és azt most kiegé­szítjük. Olyan, hogy Köjál-fel­adatok tulajdonképpen már nincsennek. Újra kell fogalmaz­nunk az egész feladatrend­szert. Más a felállás, mások a követelmények. — Mégis, miben jelölné meg az ÁNTSZ kompetenciáját? — Az egészségügyi mutatók tragikusan alakulnak az egész országban, így Tolna megyé­ben is. Feladatunk az lenne, hogy akkor fogjuk meg a beteg­ségeket, amikor még nem fej­lődtek ki. A cél: a megelőzés. Ebben látom az intézmény- rendszer alapvető rendelteté­sét. — Melyek az elsődleges ter­vei, házon belül? — Én itt dolgoztam koráb­ban, nem ismeretlen előttem ez a munkahely. Amit érdemes és szükséges, át kell menteni a régiből, de bizonyos fokú átala­kítás természetesen elkerülhe­tetlen. Ezen átalakítások az előzőekben vázolt cél érdeké­ben történnek majd. Működő­képessé kell tenni a házat. Elő­térbe kell helyezni az utánpót­lás kérdését, mert e téren akad tennivaló bőven. Olyan zördü- lésmentes stafétaátadásra gondolok, mely során új arcok kerülhetnek előtérbe, de úgy, hogy az előző generáció tagjai se bántódjanak meg. — Mi a megyei tisztifőorvos helye és szerepe a helyi egész­ségügyi hierarchiában? — A korábbiakhoz képest nagyobb a feladat, ezért több munkát igénylő. Hogy csak né­hány példát mondjak, hozzán tartozik a gyógyszertárak, szű­rőállomások, körzeti orvosi ren­delők és egyéb olyan egységek szakmai felügyelete, ahol egészségvédő, betegségmege­lőző munka folyik. De a mostani folyamatokba bekapcsolódva ott kell lennünk a magánszféra indulásánál, a privatizációnál is. Én, úgy érzem, megfelelően át­látom a feladataimat, de az ér­tékelést majd a dolgozók és a felettes szerv, a Népjóléti Mi­nisztérium végzi el. Minden­esetre egy hatalmas nyitásra van szükség a lakosság és más szervek felé. (Korábban a Köjál nem egészen ilyen szerepet játszott.) Kölcsönös együttműködésre van szükség, aminek a követ­kezménye remélhetőleg köl­csönös haszon lesz, természe­tesen a közegészségügy érde­kében.- Wy­Az elvetélt moszkvai konzer­vatív puccskísérlet után - amelynek időzítése vitathatat­lanul a Szovjetunió új szövet­ségi szerződése tervezett alá­írásának időpontjához kapcso­lódott - élénk érdeklődés kíséri az egyes köztársaságok viszo­nyulását az Unió jövőjéhez. Mára már mind a 15 köztár­saság függetlennek vagy szu­verénnek nyilvánította magát, egyebekben azonban külön­böző célokat látszik követni - saját jogainak szélesítéséről egészen az államszövetségből való kilépéséig. A DPA német hírügynökség összegezés szerint a köztársa­ságok három csoportra osztha­tók: 1. A három balti köztársaság 1989 augusztusban és novem­berben törvénytelennek nyilvá­nította a Szovjetunióhoz 1941-ben történt "csatlakozá­sukat". Ezt követően Litvánia 1990. március 11-én kinyilvání­totta függetlenségét, Lettország követte őt 1990. május 4-én, Észtország pedig 1991. au­gusztus 21-én, a moszkvai puccskísérlet során követte példájukat. Oroszország, amely 1990. június 12-én szuverén köztársasággá nyilvánította magát, fenntartotta magának a jogot a Szovjetunióból való ki­lépésre. Vámudvart adtak át rendelte­tésének hétfőn Szombathelyen, a konténerpályaudvaron, a Vo- lánspedició Szállítmányozó Kft. és a MÁV szombathelyi igazga­tóságának együttműködésé­ben, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának engedélyével. A két hónap alatt elkészült lé­tesítménnyel új lehetőséget kí­nálnak a szállítóknak és szállít- tatóknak a hazai és nemzetközi Tegnap óta ismét lehet enni Tolnán! Á hír azoknak szól, akik már jóideje várták, hogy meg­nyíljon a Béke, a város egyetlen „valamirevaló” étterme. Hosz- szas átalakítási, szervezési Továbbá három köztársaság elhatározta a függetlenségét, anélkül azonban, hogy egyelőre célul tűzte volna ki a kilépést a Szovjetunióból. Ezek: Örmény- ország, amely 1990. augusztus 8-án határozta el a független­séget, a Szovjetunió része kí­ván maradni. Grúzia, amely 1991. április 9-én jelentette be függetlenségét, egyelőre lépés­ről lépésre csökkenteni kívánja a Szovjetunió illetékességét a köztársaság területén; Ukrajna, amely az elvetélt moszkvai puccskísérlet után, 1991. au­gusztus 24-én nyilvánította ki függetlenségét, már tavaly jú­lius 16-án szuverenitási nyilat­kozatot fogadott el. A többi köz­társaság szuverenitási határo­zatot fogadott el. Ezek: Üzbe­gisztán - 1990. június 20.; Mol­dávia - 1990. június 23.; Belo­russzia - 1990. augusztus 25.; Tádzsikisztán - 1990. augusz­tus 25.; Türkménia - 1990. au­gusztus 25.; Azerbajdzsán - 1990. szeptember 23.; Ka­zahsztán - 1990. október 25.; Kirgizia - 1990. december 12.; Hamburg - 1991. augusztus 27. A DPA hírügynökség alapján közöltük a fenti adatokat, bizo­nyos dolgok azonban időköz­ben változtak. A balti államokat például sorra ismerik el a kü­lönböző kormányok. fuvarozás kiszélesítésére. A szállítmányok helybeni vámügy- intézése 10-15 perc alatt meg­történik. A 3500 négyzetméteres kon­ténerpályaudvaron egyébként eddig évente 15-20 ezer tonna áru, 5000 konténer és 700 vas­úti kocsi fordult meg; az alkal­mazottak a vám- és pénz­ügyőrséggel együtt az idén 400-500 vámelőkészítésre, ke­zelésre számítanak. munkák után végre „befütöttek újra” a leveseskondérok alatt. Három pályázó közül a bony­hádi Góg Ferencné nyerte el az üzemeltetési jogot, és bő vá­lasztékkal várja a vendégeket. Vámudvar Szombathelyen Bonyhádi ízek Tolnán Mit rejtenek a KGB-dossziék? (Folytatás az 1. oldalról) William Colby, aki 1973 és 1976 közt a Központi Hírszerző Ügynökség, a CIA igazgatója volt, annak a véleményének adott hangot, hogy Moszkvá­ban fellebbenthetik a fátylat „hí­res ügyekről”, ha a reformerek valóban fel akarják égetni a kommunista múlthoz vzető hi­dakat. Colby a Reuter tudósító­jának telefonon adott interjújá­ban emlékeztetett arra, hogy Németországban a második vi­lágháború után elszenvedett vereséget követően teljesen megtagadták a nácizmust. A lényeg az - mondotta -, hogy „az új kormány akarjon meg­szabadulni a múlt tévedéseitől”. Arra számít, hogy Moszkva le­galább valamelyes történelmi információval szolgál majd „vagy a tisztázás szándékával, vagy annak bizonyítására, hogy semmi tudomása nem volt” olyan ügyekről, mint például Kennedy elnök 1963-ban tör­tént meggyilkolása. Ez a gyil­kosság ugyanis három évtized óta vita tárgyát képezi az ösz- szeesküvés és a magános gyil­kos teóriájának támogatói kö­zött. Bakatyin, a KGB új főnöke a múlt héten kijelentette, nincs el­lene annak, hogy nyilvános­ságra hozzanak minden ok­mányt, amely a szervezet tör­ténetével foglalkozik, de hatá­rozottan ellenzi azoknak az okmányoknak hozzáférhetővé tételét, amelyek a KGB ügynö­keire vonatkoznak. Egy sajtóér­tekezleten pedig „az emberiség elleni bűncselekményekre” vo­natkozó okmányok tekintetében is szélesebbre látszott tárni az ajtót. Azokkal a vádakkal kapcso­latban, amelyek szerint a KGB szervezte a pápa ellen 1981. május 13-án elkövetett merény­letet, Bakatyin kijelentette: „Nem hiszem, hogy ebbe bele­keveredtünk. De ha igen, önök meg fogják tudni.” Szakmai elemzők szerint mindenesetre most jók a kilátások, hogy fény derüljön az igazságra.

Next

/
Thumbnails
Contents