Tolnai Népújság, 1991. szeptember (2. évfolyam, 204-229. szám)

1991-09-03 / 206. szám (205. szám)

1991. szeptember 3. PÚJSÁG 3 A gazdaság hiánya a növekedés hiánya Találkozó Kupa Mihállyal (Folytatás az 1. oldalról). A mérleg másik oldalán a fejlett országokkal folytatott kereske­delem növekedése, a terve­zettnél jobb fizetési mérleg áll, amelyben az idegenforgalom­ból származó bevételek sokat nyomnak a latba, valamint az a tény, hogy a külföldi tőkebefek­tetés Magyarországon több, mint a volt KGST-országokban együttvéve. Az infláció is „kéz­ben tartható", csökkent az inflá­ciós várakozás. A forint leérté­keléséről nincs szó, fokozato­san konvertibilissé válik. Az üz­leti szektor számára máris az, a lakosság is érzékelheti már, ha külföldi valutára akarja cserélni forintját. A nemzeti valuta teljes konvertibilitásának 1993 előtt nem látja lehetőségét. A következő év gazdasági tervezését befolyásoló bizony­talansági tényezők között felso­rolta a kelet-európai történése­ket, a fejlett országok határozat­lanságát az e térségben jelent­kező problémák kezelésében, a késésben lévő gazdasági tör­vényeket, bár a parlament ez évben csaknem 90 törvényter­vezetet akar megtárgyalni, ezek nagy része gazdasági. A szoci­ális helyzet és feszültségek sem láthatók tisztán, éppen az érdekképviselet tökéletlen mű­ködése miatt. A statisztikai rendszerünk pedig gyenge, a gazdaság egy részét méri, nem ad megbízható alapot a helyzetelemzéshez, a terve­zéshez. Az antiinflációt, az exportot kell 1992-ben is a politika kö­zéppontjába állítani, mondta Kupa Mihály. Halaszthatatlan az agrárpolitika, valamint a re­gionális politika kidolgozása, amelyben a munkanélküliséget és a privatizációt együttesen kezelik, figyelembe veszik az ország egyes területei közötti óriási különbségeket. Jövőre megállítható a gazda­ság, a fogyasztás és a beruhá­zások csökkenése, 25 százalék körül tartható az infláció. Mű­ködtetni kell egy jobb szociálpo­litikai rendszert is, amely a sze­gényekre, a leszakadókra kon­centrál, és nem keveri össze a szociális kérdést a gazdaság­gal, a gazdálkodóval. A pénzügyminiszter szerint Magyarországot négy év alatt stabilizálni lehet, szolid pályán, kezelhető adóságállománnyal, mérsékelt munkanélküliséggel, leszorított inflációval. A gazda­sági növekedés, a működőké­pes gazdaság a szociális kér­désekre is gyógyszer, hiszen egészében nézve a magyar gazdaság hiánya a növekedés hiánya. Ellenzi az állami bea­vatkozást, ésszerűtlennek tartja az adóterhek további növelését is, mert ez mind ellentétes a szociális piacgazdaság műkö­dőképessé tételével. A beszélgetésen természe­tesen szóba került, miért tar­totta szükségesnek, hogy indul­jon a parlamenti képviselővá­lasztáson, ahol ráadásul „nega­tív” kampányt folytatott, hiszen nem ígérhetett semmit. Mindezt Kelet-Magyarországon, az or­szág igen nehéz helyzetben lévő térségében. Mások szá­mára is elgondolkodtató és ta­lán megszívlelendő a válasza: mert képviselőként konkrét em­bereknek tartozik felelősséggel, mert szembe kell találkozni az­zal, hogy a magyar állampolgá­rok miként fordítják le a dönté­seket, mert látni kell azt, meny­nyire nem politikában gondol­kodnak, mert nekik kell kiszen­vedni ezt a gazdaságpolitikát.-kamarás­Újabb gabonaeladások - most Albániának A magyar kormány 100 ezer tonna búza megvételére állami garanciát nyújt Albániának - közölte a Földművelésügyi Mi­nisztérium illetékese. Mint ismeretes, a kabinet ko­rábban 1,3 millió tonna búza szovjetunióbeli eladására vállalt garanciát, s most ennek terhére 100 ezer tonnát Albániában le­het értékesíteni. Az exportőr a Temaforg Vállalat lesz, amely­nek már korábban is volt albá­niai megrendelése, de mivel a vevő nem tudott bankgaranciát adni, az üzlet nem jött létre. Ugyancsak Albánia számára további 100 ezer tonna búzát az Európai Közösség vásárol meg Magyarországtól. Ennek exportőre a tőzsdén is jegyzett Terraholding Rt. lesz. Elképzelhető még, hogy Csehszlovákia is vásárol 500 ezer és 1 millió tonna közötti búzamennyiséget Magyaror­szágtól, amit azután a Szovjet­unióban kíván értékesíteni. Tárgyalások folynak ezen kívül egyiptomi és iráni cégekkel is a magyar gabona értékesítéséről. A Szovjetuniónak a magyar vállalatok eddig mintegy 700 ezer, Iránnak pedig 60 ezer tonna búzát adtak el, de még sok az eladatlan gabona. Szükségünk van modellre Interjú Gergátz Elemér földművelésügyi miniszterrel A lengyeli szakmunkásképző és szakközépiskola vasárnapi névadó ünnepségén Gergátz Elemér mondott ünnepi beszé­det. Megragadtuk az alkalmat, hogy interjút kérjünk a minisz­tertől, bár nagyon kevés ideje volt . . . — Hová siet ennyire, minisz­ter úr? — Hétfőn reggel indulok Koppenhágába, és jócskán akad ma még dolgom a hivatal­ban. — Miért utazik Dániába? — Ragyogó szövetkezeti mozgalmuk van, amit jó lenne nemcsak lekoppintani, hanem továbbfejleszteni, mert azért igaziból nekünk nagy szüksé­günk van modellre. A dánok már eddig is segítettek ben­nünket, például a tejipar átvilá­gításában, most ugyanerre kér­jük őket a húsiparral kapcsolat­ban. Több területen lehetőség nyílik gazdasági együttműkö­désre, és nagyon szeretném, ha ennek az „apostola” lehet­nék. A gyulai húskombinát és az egyik ottani cég együttmű­ködése exportunkat segítené. Ezenkívül szeretném áttekin­teni állattenyésztésüket, nö­vénytermesztésüket, genetikai tevékenységüket. Én ez utóbbi területen dolgoztam és az otta­niak szeretnék nekem megmu­tatni. — Milyennek látná szívesen mondjuk öt év múlva a magyar mezőgazdaság szerkezetét? .. .amit csinálok, azt tudom — Meggyőződésem, hogy a termőföldek zöme ugyan egyéni tulajdonban, de közös, szövetkezeti használatban lesz. Az állami gazdaságok közül mintegy húsz-huszonöt „félig privatizált" állapotban lesz, te­hát az állami tulajdon túlsúlya mellett ott lesz benne a magán­tőke. . Az élelmiszeriparunk szinte teljesen átkerül a privát szektorba, végül, de nem utolsó- sorban szeretném, ha kialakulnának a magántulaj­donban lévő optimális nagy­ságú birtokok, amelyek a pia­con versenyképesek lennének. Persze, ez nem megy egyik napról a másikra. — Ön említette a pedagógu­sok kiemelkedő szerepét az át­alakulási folyamatban. Úgy gondolom, hogy nagyon sokáig csak a hivatástudatukra apellál­tak .. . — Az agrár-felsőoktatásban dolgoztam sokáig, a mosonma­gyaróvári egyetemen, de nagy jelentőséget tulajdonítok a kö­zépfokú képzésnek, és mindkét szinten elengedhetetlen, hogy több praktimumot tanítsunk. Jól képzett gazdákra van szüksé­günk, hiszen ha körülnézünk Európában, sokhelyütt agrár­mérnökök gazdálkodnak földjü­kön. Az oktatásban, sajnos, volt egy bizonyos mértékű kontra- szelekció , ezen sürgősen vál­toztatni kell. Olyan emberek kel­lenek az egyetemeken és kö­zépszinten, akik maguk is tud­nak gazdálkodmi. Hadd idézzek egy kínai bölcsességet: „Amit hallok, azt elfelejtem, amit olva­sok, arra emlékezem, amit csi­nálok, azt tudom.” Ez az elv, sajnos, nincs meg a mai okta­tásban. Ma már nem annyira rossz a pedagógusok helyzete, mint tíz-tizenöt évvel ezelőtt, persze az infláció őket sem kíméli . . . Nyilvánvaló, hogy az oktatásra kell további erőket összpontosí­tani. A másik pedig, amire nem szabad sajnálni a pénzt, a ge­netikai anyagok védelme és fej­lesztése.-hangyái­Hogyan vállalhatunk munkát Németországban? Tanítják a néptánc­oktatókat Szeptember 13-tól hatvan­órás tanfolyam indul Sióagár- don néptáncoktatók számára. A kurzusra eddig Tolna megye harminc településéről mintegy negyven csoportvezető jelent­kezett. A tanfolyamot - melynek a helyi művelődési ház ad ott­hont - Szabadi Mihály koreog­ráfus vezeti, és részt vesznek a táncoktatók képzésében kör­nyékbeli és fővárosi szakembe­rek is. A tavaszig tartó önköltséges képzésen a helyi néptáncmüvé- szeti anyanyelvet kívánják a résztvevők elsajátítani. Igazgató­választás A dunaföldvári általános is­kola tantestülete döntött arról, hogy kit látna szívesen az in­tézmény megüresedett igazga­tói székében. A három jelölt kö­zül Lóki Istvánná - a korábbi al­sótagozatos igazgató-helyettes - kapta a legtöbb szavazatot. A tantestület nyolcvanhárom tagja közül ötvenegyen szavaztak rá. A helyi önkormányzat hamaro­san dönt arról, hogy kinevezi-e a tantestülettől bizalmat kapott pedagógust az iskola igazgatói posztjára. A vezetői teendőket addig Jászberényi József meg­bízott igazgató látja el. Előadás a kárpótlásról A német munkaerőpiac telí­tettsége miatt 1973 óta „tobor­zási stopp” van érvényben az országban. Ez azonban csak a három hónapot meghaladó, nem önálló kereső tevékeny­ségre vonatkozik. Mind a sze­zonális munkavállalási (három­hónapos időtartam), mind pedig a vendégmunkavállalói megál­lapodás engedélyezésére ma­gyar részről az Országos Mun­kaügyi Központ illetékes. A tar­tózkodási engedélyt a Német Szövetségi Köztársaság buda­pesti nagykövetségén, illetve a Pécs környékén lakók a pécsi főkonzulátuson szerezhetik be. A kérelemhez csatolni kell három útlevélfényképet, a munkaszerződés munkaadó ál­tali igazolását, valamint be kell mutatni az érvényes útlevelet. Az engedély megadásának idő­tartama változó, mindenkor az eset bonyolultságától, illetve kü­lönlegességétől függ. A munkaszerződés megkö­tésekor figyelni kell arra, hogy a munkaadó megkösse a tör­vényben előirt biztosításokat (betegség, szociális és nyug­díjbiztosítás). A munkaidőt, bért, túlóradíjat, szabadságot, s egyéb juttatásokat az iparban központilag meghatározott tari­faszerződések szabályozzák. A szerződésszegés követ­kezménye - amely a munkaa­dóra és a munkavállalóra egya­ránt érvényes! —' az azonnali felmondás lehet, illetve kártérí­tés követelése. A normál fel­mondási időt - a munkaviszony tartamától függően - a törvény, illetve a tarifaszerződés szabá­lyozza. Ferenczy-Europress A Tolna Megyei Földművelésügyi Hivatal veze­tője, Bea József szeptember 4-én - szerdán - este hat óra­kor Dunaföldváron, a művelő­dési házban előadást, majd ezt követően pedig tanácsadást tart a kárpótlásról. A kárpótlásról tart tájékoztatót szeptember 5-én 18.30-kor Erős András, a Tolna Megyei Önkormányzat alelnöke Tolna- némediben, a művelődési ház­ban. Széchenyi születésének évfordulóján Szekszárdon, a Babits Mihály művelődési ház márványtermé­ben kerül sor szeptember 6-án este hat órakor a Széhenyi Kör Tolna Megyei Elnöksége és a Babits Mihály művelődési ház szervezésében Széchenyi Ist­ván születésének 200. évfordu­lója tiszteletére rendezett emlé­külésre. Az ünnepségen dr. Pálos Mik­lós miniszterelnöki államtitkár mond ünnepi beszédet, mely­nek Széchenyi István Európai­sága a címe.. Holland-magyar Prima Gáz Rt. Az Állami Vagyonügynökség engedélyének birtokában jelen­leg a versenyhivatal engedé­lyére vár három magyar gáz- szolgáltató vállalat, hogy meg­alakítsa vegyes vállalatát a hol­land SHV Holdinggal, propán­butángáz-töltő üzemek és te­lephelyek működtetésére - tá­jékoztatta Mészáros László, a Gázszolgáltatók Egyesülésé­nek szolgáltatási főmérnöke a Magyar Távirati Irodát. A 3,2 milliárd forintos alaptő­kével, budapesti székhellyel lét­rehozandó vegyes vállalat, a Prime Gáz Rt. az idén március 22-én aláírt szándéknyilatkozat alapján 51 százalékban külföldi tulajdonba kerülne. A vállalko­zásba a Tiszántúli, a Délalföldi és a Déldunántúli Gázszolgál­tató Vállalat összesen 7 pro­pánbutángáz-töltő üzemét viszi be apportként, a holland cég pedig készpénzben fizeti be a rá jutó hányadot. Az évi 2,2 mil­lió tonna propánbután gázt for­galmazó SHV Holding hasonló üzletkötésekről folytat tárgyalá­sokat Lengyelországban, vala­mint a Cseh és Szlovák Köztár­saságban is, de foglalkoznak másirányu fejlesztéssel is. A közös vállalat pénzügyi tervei elsősorban a propánbután gáz árainak várható változásai miatt még nincsenek teljesen kidol­gozva. Az azonban bizonyos, hogy céljuk a forgalomba hozott gáz mennyiségének 3-5 százalékos emelése. A három magyar vál­lalat részesedése a teljes ma­gyar gázértékesítésben 77 szá­zalékot tesz ki. Szabó Tamás Kelemen Katalin Pongrácz Mónika Süvegjártó Norbert Bonyhád, Fáy A. Itp. 19. Lengyel, Petőfi u. 77. Tevel, Fő u. 297. Tamási, Szabadság u. 75. Barkóczi Éva Szakály, Kossuth u. 83/a. Úgy lehet szavazni, hogy az újságból kivágják a legszebb­nek tartott kisgyerek fényképét, és beküldik szerkesztősé­günkbe. Egy borítékban több fotó is beküldhető, mindössze annyit kérünk, hogy a címzés mellé írják oda: Gyermekszép­ségverseny. Címünk: Tolnai Népújság Szerkesztősége, Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. 7100. Az nyeri a versenyt, il­letve az ér el helyezést, akinek az újságból kivágott fényképe a legnagyobb számban érkezik hozzánk. Sokan érdeklődnek, mikor láthaják lapunkban a beküldött fényképet. Előbb-utóbb min­denki sorra kerül. Legközelebb, csütörtöki számunkban a paksi Rompos Roland, a szekszárdi Vörös Zsófia, a szekszárdi Gréczy Szimonetta, a tamási Süvegjártó Zsófi, a kajdacsi Pfeifer Attila fényképét közöl­jük. Gyermekszépségverseny, 1991.

Next

/
Thumbnails
Contents