Tolnai Népújság, 1991. szeptember (2. évfolyam, 204-229. szám)

1991-09-12 / 214. szám

—,— MEGYEI NAPILAP ______ 1 991. szeptember 12., CSÜTÖRTÖK II. évfolyam, 214. szám Miközbem egyre szélesebb körben találgatják, hogy mi lesz a sorsa Erich Honeckernek, a Szovjetunió vendégszeretetét élvező hajdani elsőszámú ke­letnémet vezetőnek (Chilében, esetleg Kínában fog-e letele­pedni, vagy netán kiadják Né­metországnak?), néhány nap­pal ezelőtt a berlini utcákon az emberek többsége fenyegető kiáltásokkal, egyesek pedig nosztalgikus könnyekkel fogad­ták az ál Honeckert... A jelleg­zetesen keletnémet szabású szürke öltönyében, fotóriporte­rektől körülvéve, „Honecker” megtekintette az általa épített Faltól immár megszabadult Brandenburgi Kaput. Az Alexanderplatzon vásárolt egy Neues Deutschland-ot (egykori pártjának valaha volt központi lapját), azután egy munkaköz­vetítő irodában jelentkezett mint munkanélküli. A tréfa - amelyet az EXTRA keletnémet magazin szervezett, tökéletesen sikerült. Sajtóhadjárat és politikai hisztéria? Dobkasza, rendképző, -kezelő, kiosztókocsi és silózógép „A Kónya-elemzés nem szorul védelemre” Interjú Kulin Ferenccel Kónya Imrét egészen egy­szerűen félreértették - legaláb­bis azok, akik jóhiszeműen kö­zelítettek meg a nemrég napvi­lágot látott tanulmányát. Ám a jóhiszeműek száma elenyésző lehetett, a reagálásokat szinte kivétel nélkül a célzatos hiszté­ria, a politikai manipuláció jel­lemzi - talán így lehetne össze­foglalni Kulin Ferenc mondan­dóját, melyet részletesebben a lap 2. oldalán tárunk olvasóink elé. Magyar-Japán beruházás­védelem Japán és Magyarország ak­kor folytatja a beruházásvé­delmi szerződésről szóló tár­gyalásokat, ha Budapest meg­állapodásra jut közöspiaci tár­sult tagságáról a Tizenkettekkel - közölte a Reuter szerdán ja­pán kormányforrásokra hivat­kozva. A kétoldalú beruházásvé­delmi megállapodás aláírását az akadályozta meg Antall Jó­zsef tokiói látogatásakor, hogy nem sikerült megállapodásra jutni az EGK által Budapestnek nyújtandó gazdaságpolitikai kedvezmények Japánra történő kiterjesztéséről. Somogyi Ferenc a baltikumi nagykövetségek felállításáról, a magyar diplomáciai kapcsolatok, továbbépítéséről (2. oldal) Vége a búza­mizériának? (3. oldal) Paks és környéke (4. oldal) Konvertibilis forint? Rövidesen konvertibilis lesz a forint, vagyis szabadon átvált­ható más konvertibilis valu­tákra, legalábbis ezt Ígéri a pénzügyi kormányzat. A kon­vertibilitás a világgazdaságra való nyitás fontos állomása, sőt, feltétele. Azonban magá­nak a konvertibilitásnak is meg­vannak a nagyon fontos feltéte­lei, melyek ha nem teljesülnek, akkor a nyitás a világpiacra idő előttinek bizonyul, s mint ilyen, inkább kárt okoz, mint használ. (Folytatás a 2. oldalon) Pöttinger-gépbemutató Meghívottak a Pöttinger-bemutatón Ausztria egyik legrégibb és legnagyobb mezőgazdasági gépgyártó vállalata, a Pöttin­ger Mezőgépgyár tartott be­mutatót tegnap a Szekszárdi Agrokerrel és a Komplex Külkereskedelmi Vállalattal közösen. A program Szekszárdon, az Agrokernél kezdődött. Először Lukács István, az Agroker igazgatója köszöntötte a meg­hívottakat, majd Hans Hüthmair exportmenedzser ismertette a Pöttinger gyár termékeit és tá­jékoztatást adott az árakról, va­lamint a műszaki kiszolgálásról, a szervizelési lehetőségéről. Ezután a jelenlévők videofilmét tekintettek meg a 20. évforduló­ját ünneplő Agrokerről. A szóbeli tájékoztató után gyakorlati bemutató következett Zombán, az Egyesült Erővel Mgtsz területén, ahol a szak­emberek munkaközben tekint­hették meg az eladásra kínált gépeket. * — Mezőgazdasági gépeket kínálni Magyarországon egy olyan időszakban, amikor gazdasági hanyatlás van, a termelőszövetkezetek nem tudják mit hoz a holnap és a privatizáció, az egyéni gaz­dák pedig tőkehiánnyal küsz­ködnek, nem túl nagy kocká­zat? — kérdeztük Hans Hüthmair urat. — Lehet, hogy most éppen nincs túl nagy érdeklődés a mezőgazdasági gépek iránt Magyarországon, de pár év múlva, ha megkezdődik a gaz­dasági fellendülés, azok a cé­gek lesznek a nyertesek, akik­nek a nevét már most megis­merik a leendő vásárlók. Egyébként a vasfüggöny lebon­tásával közvetlen kapcsolatba kerültünk, igazi szomszédor­szággá váltunk. Hasonlóak a természeti adottságok itt és Ausztriában, biztosan lesz Ma­gyarországon piacunk. Közel vagyunk egymáshoz, a lehető­ségek adottak jó vevő- és szervizszolgálat kiépítésére. — A Pöttinger Mezőgép­gyárnak bizonyára van ezen a téren tapasztalata, hiszen ha jól tudom, a világ szinte min­den olyan országába exportál mezőgazdasági gépeket, ahol fűféleségek betakarításával foglalkoznak. — Harminc országba expor­tálunk, az európai országokon kívül a tengerentúlra is. Auszt­ria mezőgazdasági gépexport­jának 70 százalékát mi bonyolít­juk. Termékeink három nagy csoportra oszthatók, úgymint takarmányfelszedő kocsik, szénabetakarító és kukorica­silóbetakarító gépek. Igyek­szünk mindig olyan új gépeket kifejleszteni, amelyek tökélete­sen megfelelnek vevőink elkép­zeléseinek. Önöknél is készek vagyunk erre, amennyiben az itteni mezőgazdasági szövet­kezetek kérik, igényeiknek megfelelően továbbfejlesztjük termékeinket, magyar piacot az Agrokerrel közösen szeretnénk meghódítani. F. Kováts Éva Foto: Kispál Mária Munkában a szénabetakarításra, szétterítésre alkalmas rendkezelő gép Bővítik a kétyi iskolát Öt éve került először szóba, hogy a kétyi gyerekek otthon tanuljanak, ám az akkori kon­cepcióba nem illett bele a la­kosság elképzelése, így to­vábbra is Zombára jártak a ne­bulók iskolába. Három éve az­tán újra felszínre került az ügy és most ott tartanak, hogy az alsó tagozat helyben ismerke­dik a tudományokkal. Ehhez megadnak a helyiek mindent, hiszen - Bogos Ferenc polgár- mester szerint - biztosítják a megfelelő feltételeket. Ahhoz azonban, hogy a ké­tyiek elképzelése, kívánsága teljesüljön, sok munkára van szükség. Jelen pillanatban az a fő teendő, hogy két tanterem­mel bővítik az iskolát. Ehhez a megyei önkormányzat másfél millióval járult hozzá, azonkívül pedig pályázat útján jövőre 2,2 milliót remélnek. Természete­sen az önkormányzat is kiveszi a részét a költségekből, amit az árak ismert alakulása miatt 8-10 millióra taksálnak. A mun­kát az önkormányzat négytagú brigádja végzi, és mellettük szezonmunkára nyugdíjasokat is foglalkoztatnak. Az önkor­mányzat tervei szerint 1,5 millió lesz a társadalmi munka értéke. Úgy számolnak, októberre tető alá hozzák a két új tanter­met, s így már kezd kibonta­kozni egy korszerű oktatási in­tézmény körvonala, s a jövő. Öt tanteremben tanulhatnak hely­ben 1992 szeptemberétől a ké­tyi gyerekek, s ha a régi óvodát felújíttatja az önkormányzat - most az iskolával egy helyen vannak a csöppségek -, akkor az óvoda visszaköltözik a régi épületbe, az iskola pedig 7 tan­termes lesz. A gyerekeket ille­tően két variáció van a jövőre nézve: vagy egyből visszaviszik őket 8. osztályig, vagy a 4. után már otthon maradnak a gyere­kek és a 6.-at viszik haza, az­Októbérre tető alá hozzák az épületet Helyükre kerülnek a betonge­rendák után pedig folyamatosan fej­lesztik fel 8 osztályossá. Kell négy szaktanár is majd, de mi­vel egy szolgálati lakás van, olyanokat kívánnak alkalmazni, akik nem igényelnek lakást. Egy biztos, nem lesz olcsóbb, ha otthon tanulnak a kétyi gye­rekek. Sőt ... - él ­Fotó: Gottvald Róheim Géza emléktáblájának leleplezése Nagy tudós és nagy ember születésének századik évfordu­lóját ünnepeljük: hűséges volt hazájához, mégis elhagyta, mert hűséges volt a szellem szabadságához is - hangoztat­ták szerdán Budapesten, a száz éve született Róheim Géza em­léktáblájának leleplezésekor. Róheim Géza folklorista az ausztráliai és új-guineai benn­szülöttek kutatója és a pszicho­analitikus antropológia nemzet­közi hírű megalapítója volt. A tudós egykori, budapesti laká­sának falán leleplezett emlék­táblát megkoszorúzták a Ma­gyar Pszichoanalitikus Egyesü­let, a Magyar Zsidó Kultúrális Egyesület és a Magyar Tudo­mányos Akadémia képviselői. Kárpótlási tanácsadás Nagykónyiban Dr. Hadházy Árpád földműve­lésügyi főfelügyelő, a Kisgaz­dapárt megyei elnöke 1991. szeptember 13-án, pénteken este 7 órai kezdettel a művelő­dési házban tájékoztató elő­adást tart a kárpótlási törvény­ről. A tájékoztató célja, hogy pártállástól; munkahelytől füg­getlenül, minden érdeklődő a lehető legtöbb információhoz jusson a kárpótlással össze­függő kérdésekben. Az AIDS (is) a majomtól származik? Robert Gallo amerikai tudós, az AIDS vírus felfedezőinek egyike úgy véli, hogy a világ­szerte retegett AIDS vírus a majmoktól, valószínűleg afrikai csimpánzoktól származik, jelen­tette a BBC szerdán. Az angol rádió jelentését is­mertetve, az AP amerikai hír- ügynökség beszámol róla, hogy Gallo a Maryland-i Bet- hesda Rákkutató Intézet mun­katársa a Liverpoolban folyó gyógyszerészkongresszuson ki­fejtette, az eddigi kutatások arra utalnak, hogy a vírus néhány száz esztendővel ezelőtt került az állatokból először emberi szervezetbe, amikor vadászok elejtett csimpánzok tetemét megnyúzták. Textilüzemet avattak Elkészült és szerdán Bőd Pé­ter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter ünnepélyes külsősé­gek közepette felavatta az an­gol érdekeltségű GALTEX- HUNGARIA textilüzemet Óz- don. Az üzemavatónak e tér­ségben azért van különös jelen­tősége, mert enyhíti a nagyfokú munkanélküliséget, s korszerű technikát és technológiát hono­sít meg. Az 1980-ban alakult GALTEX-HUNGARIA 100 szá­zalékos angol érdekeltségű cég 1990-ben kezdte meg a 200 ezer négyzetméteres alapterü­letű textilüzem építését. „Honecker” a Brandenburai KaDunál...

Next

/
Thumbnails
Contents