Tolnai Népújság, 1991. szeptember (2. évfolyam, 204-229. szám)
1991-09-12 / 214. szám
2 PÚJSÁG 1991. szeptember 12. Sajtóhadjárat és politikai hisztéria? „A Kónya-elemzés nem szorul védelemre” Interjú Kulin Ferenccel Viharos jeleneteknek lehetett tanúja az, aki figyelemmel kísérte az Országgyűlés hétfői munkanapját. Ekkor került ugyanis a plénum elé Kónya Imre sok vitát kiváltó elemzése, melyet az ellenzék egyértelműen elítélt, ám amelyet maga az érintett - azaz Kónya Imre - szenvedélyesen a védelmébe vett. Ám nemcsak ő tett így: a nemrég Szekszárdon járt Kulin Ferenc, az MDF elnökségi tagja hasonlóképpen nyilatkozott a 22 oldalas munkáról. — Miután módom volt ösz- szehasonlítani a sajtóban közölt citátumokat a tanulmány egészével, azt kell mondanom, hogy a Kónya-elemzés nem szorul védelemre, az megvédi önmagát - vélekedett Kulin Ferenc. — Az a hisztéria, ami a sajtóban keletkezett a Kó- nya-cikk részleteinek közlése után, az kifejezetten politikai hisztéria. Azok a fejezetek, melyek az én tevékenységi területemet érintik, nevezetesen a rádió és a televízió ügyei, a korrekt és pontos szavakkal jellemezhetők. Kónya egyfelől arról beszél itt, hogy az MDF kormányzati pozícióinál fogva nagy lehetőségeket kapott arra, hogy meghatározza a rádió és a televízió szellemi arculatát és műsorpolitikáját. Nos, ez a Konya-gondolat úgy értelmeztetett a sajtóban, mint nyílt bevallása a kormányzati törekvésnek, mely a tömegkommunikáció birtokbavételét jelentené. — Ezek szerint erről szó sincs? — A kormányzati pozíció előnye semmi mást nem jelent a mi megítélésünk szerint, mint azt, hogy egy éppen készülőben lévő - egyébként kétharmados - sajtótörvény megalkotásánál a kormánypártok szavazatainak meghatározó szerepe lesz. A Kónya-tanulmány ennek a gondolatnak minden félremagyarázását cáfolja, illetve kirekeszti a félreértési lehetőségeket, tudniillik a nem idézett részletekben egyértelműen szó esik a sajtószabadság elvének tiszteletben tartásáról, a pártatlan, elfogulatlan tájékoztatás kötelezettségéről, vagyis azokról az elvekről, melyek éppenhogy nem engedik a kormányzat diktatúráját, cenzori beavatkozását a sajtó és a tömegtájékoztatási eszközök világába, ahogy nem engedik meg azt az ellenzéknek sem. — Ami a be nem avatkozást illeti, az megnyugtatóan hangzott. Viszont szavaiból az derült ki, hogy mintha egyfajta célzatos hajsza indult volna meg az MDF ellen. Vajon miért? — Az a kommentárözön, ami megjelent a sajtóban, a rádióban, az önkényesen kiválogatott részletekre támaszkodik, s egyértelmű a célzatos, manipulált értelmezés. Nem véletlenül történik mindez akkor, amikor az MDF támogatásával az Alkotmánybíróság elé került a rádió és a televízió alelnökeinek az ügye. Nyilvánvaló, hogy a nyilatkozóknak, a kommentátoroknak megfordult a fejében: az egybehangolt, elítélő reagálás valamilyen mértékben befolyásolhatja az Alkotmánybíróságot. — A számtalan elítélő reagálás nem élezi ki az MDF-en belül az ellentéteket? — Semmivel több belső ellentét nem lesz a Magyar Demokrata Fórumban a Kó- nya-cikk után, mint a Kó- nya-cikk előtt. — Végezetül engedjen meg egy félig-meddig személyes jellegű kérdést. Ön korábban lapszerkesztő volt. Ebből kiindulva mennyire áll önhöz közel az MDF hetilapja, a Magyar Fórum? — Nem titok az, hogy jómagam az MDF-en belül ahhoz a szárnyhoz tartozom, amelyik nem publikál a Magyar Fórumban. A magam gondolatait, törekvéseit nem olyan modorban szoktam megfogalmazni, mint ahogy azt ez a hetilap teszi. Szeri Árpád Fotó: Ótos Réka Szabad az út a Vállalkozásfejlesztési Alapítvány előtt Ünnepélyes keretek között aláírták tegnap Budapesten az Európai Közösségek Bizottsága, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány és a helyi vállalkozói központok képviselői között kötendő keretszerződést. A helyi vállalkozói központok között— Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Jász-Nagykun-Szolnok, Somogy valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megye mellett ott voltak Tolna megye képviselői is. Nem koppant a kalapács Flímzett pruszlik, fekete- fehér tévékészülék, bőrcipő, ezüstkanál, Singer varrógép és porcelán mosdótál. Mindemellé fehéringes, csokornyakkendős kikiáltó. Gondosan számozott székek. A falon papír, rajta a licitálás módja. Minden adott volt szerdán kora este, az egykori pártszékház második emeletén, a Kalapács BT. által megrendezett első árverésen Szekszárdon, érdeklődő mégis kevés volt. Pedig eddig több mint 100 ezer forintot fordított a Fenyvesi Jenő és Vas Gábor által alapított társaság reklámra. Eredetileg augusztusban lett volna a debütálás, de kevés volt az árualap. Most áru van, licitáló viszont egy sem, pedig már 2oo forintért hozzá lehetett volna jutni alpakka vajkanálhoz és cukorfogóhoz. Kérdésünkre, miért éppen Árverőházat nyitottak, a tulajdonosok szinte egybehangzóan a következőt válaszolták. — Azért, mert keresni akarunk, de úgy, hogy ne kelljen sokat invesztálnunk. Utoljára ilyen árveréseket a háború előtt rendeztek Magyarországon. Pesten már van egy hasonló társaság, de azért másodiknak lenni, sem rossz dolog. Kérdőjelek A kérdésre - igazi platform-e a legnagyobb kormánypárt parlamenti frakcióján belül megalakult 26 tagú csoportosulás - az élet adja meg a választ. De hibázik az, aki eleve abból indul ki, hogy az MDF program platformjának megszületésével nem történt semmi érdemleges. Mi változott? Egy dolog bizonyosan. Az elmúlt hetek sorozatos vihart kavaró eseményei -pártváltások, ide-oda ülések a képviselői padsorokban, pártokon belüli és pártok közötti, parlamenten belüli és kívüli, helyenként Európához méltatlan hangú viharok, hatáskör-megkérdőjelezések - legalábbis indokolttá tették, hogy felmerült a gyanú: alkotmányos válság irányába csúszik az ország. Ez pedig csak nagyon keveseknek volna érdeke. Megállíthatja ezt a platform? Alapítóinak nyílt óhaja e folyamat megfékezése. Az elhatárolódás a szélsőségektől, a diktatórikus hajlandóságoktól, a tekintélyuralmi törekvésektől. Ez a platform jelzésnek tűnik mindazoknak, akik politikával foglalkoznak korányoldalon épp úgy, mint más parlamenti padsorokban. Sőt, a Parlamenten kívül is. Ugyanis a józanság jellemzi. A józanodás pedig jobb, mint a kijózanodás, (FEB) Beszélgetőpartnerünk: a külügyi államtitkár (I.) Somogyi Ferenc a baltikumi nagykövetségek felállításáról, a magyar diplomáciai kapcsolatok továbbépítéséről Egyelőre csak gesztus értékű, de mindenképpen nagy léptékű esemény volt a diplomáciai kapcsolatok felvétele a balti államokkal. Az már inkább afféle külpolitikai kuriozitás, hogy ezzel 151-re emelkedett a velünk diplomáciai kapcsolatban álló országok száma, s így „számszakilag” már-már a 159 tagállamot tömörítő ENSZ közelébe kerültünk. Ez a fajta összevetés csupán játék a számokkal - a hazánk és a külvilág közötti politikai, diplomáciai és gazdasági szálak gyarapodása azonban ígéretes és figyelmet érdemlő realitás. Egyebek között erről beszélgettünk Somogyi Ferenccel, a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkárával. Kapunyitásunk a Baltikum felé nemzetközileg is nagy visszhangot váltott ki. Most azonban a hétköznapok következnek- milyen gyakorlati lépéseket teszünk e kontaktusok tartalommal való megtöltésére? — A napokban lezajlott diplomáciai aktus voltaképp annak kifejezése volt, hogy készek vagyunk a normális államközi kapcsolatok teljes körében megtenni a szükséges lépéseket az együttműködés előmozdítására. Ennek természetesen mielőbb meg kell teremteni a megfelelő személyi, tárgyi, intézményes kereteit. Elsőként - s ezt rövid távú megoldásnak tekintjük - a földrajzi közelségben dolgozó nagyköveteink közül akkreditálunk mind a három országba magyar diplomatát. Egyidejűleg biztosítjuk annak feltételeit, hogy e balti országok kellő formában képviseltethessék magukat Budapesten. — Ezt követi a közeljövőben mindhárom helyen - általános gyakorlatunknak megfelelően kis létszámú - magyar nagykövetség felállítása. Ehhez olyan „prózai” feladat is társul, mint megfelelő helyen megfelelő épületek biztosítása, ami nem is ígérkezik egyszerűnek, hiszen föltehetően egy hullámban országok egész sora jelentkezik az észt, a lett és a litván ingatlanpiacon a mieinkhez hasonló igénnyel. Törekvésünk, mindenesetre az, hogy a technikai részleteket még az idén megoldjuk, s 1992. elejétől már fizikai jelenlétünk is demonstrálja kontaktusunk új minőségét. — Mit ígér a külügyi prognózis? Várható-e, hőgy tovább bővül a hivatalos államközi kapcsolatok köre? — Ezzel magától értetődően számolnunk kell, már csak a jelenlegi politikai változások esetleges eredményeként is. Itt azonban megjegyzem: a balti országokat ebből a szempontból - éppen a történelmi előzmények, a korábbi hagyományos kapcsolatok alapján - külön kategóriának tekintettük. A függetlenné váló, s talán éppen szomszédságunkban létrejövő egyéb országok esetében a körülményeket egyenként mérlegelve tesszük majd meg a szükséges lépéseket, természetesen kelő időben. — A mi szemszögünkből másik kategóriát alkotnak azok az országok, amelyek ugyan hosszabb ideje függetlenek, de bizonyos meggondolásokból nem került sor az államközi kapcsolatok kiépítésére. Ebből az egyébként nem nagy körből minden bizonnyal rövid időn belül fölvesszük a diplomáciai kapcsolatokat Szaud Arábiával. Noha a megállapodást még nem írtuk alá, az a benyomásunk, hogy erre a készség mindkét fél részéről adott, s az időzítés csupán politikai döntés kérdése. Bajnok Zsolt Ferenczy-Europress Konvertibilis forint? (Folytatás az 1. oldalról) Tökéletesen igaz az, hogy a konvertibilitás sok eleme már ma is létezik, az állampolgárok, a vállalatok viszonylag szabadon juthatnak külföldi devizához, aránylag szabadon gazdálkodhatnak vele. Mégis, a teljesen szabadon átváltható forint bizonyos félelmeket is ébreszt, különösen ha a jugoszláv dinár sorsát tartjuk szem előtt. Fia a hazai valuta nem elég stabil, ha gyorsan inflálódik, a külföldi valutákkal szemben rendszeresen leértékelik, akkor a teljes konvertibilitás esetén megkezdődhet a menekülés tőle, elveszítheti pénzfunkcióit, melyeket egy-két erős külföldi valuta vehet át. Ez ment végbe Jugoszláviában a dinár-konvertibilitás bevezetésekor. A hazai valutától való szabadulás tovább lendíti az inflációt, hiszen a pénz látványosan veszít értékéből. Azonban nemcsak a pénzügyi szférában, hanem a reálgazdaságban is megvannak a világ- gazdaságra való teljes nyitás feltételei. Megfelelő árukínálat és -készlet például, ami a keleteurópai országok közül hazánkban áll leginkább rendelkezésre. Ez azonban önmagában nem elégséges, általában véve ütőképes gazdasággal kell kiállni a világpiac fokozódó kihívásainak, s ezzel már korántsem rendelkezünk. Először is megfelelő szerkezetben kell termelni, tehát modern kor követelményeinek megfelelően nagy tudás és kreativitás tartalmú termékeket kell felkínálnunk anyag- és energiaigényes termékek helyett. A konvertibilitás kedvez a külföldi tőke bejövetelének, ám nem mindegy, hogy milyen tőke jön be. • Fia a Nyugaton leépülő, konzervatív, környezetszennyező, energia- és nyersanyagfaló ágazatok települnek át Magyarországra, akkor semmit sem nyerünk, hiszen folytatódik elavult gazdaságszerkezetünk konzerválása. Az ilyen tőkének a bejövetele éppen nem kívánatos. Másrészt bejöhet egy nyerészkedő tőke, amely nem a hosszútávú gazdasági kapcsolatokat tartja szem előtt, hanem a minél gyorsabban kisajtolható extraprofit reményében lép be, hogy amint elérte célját, rögtön ki is vonuljon. A hazai vállalatok áronaluli elkótyavetyélése, sajnos, egyre gyakrabban tetten érhető jelenség. Azt sem szabad megengedni, hogy az értékesített magyar vállalatok adósságállományát a költség- vetés vállalja magára. Olyan ez, mintha lakásvásárláskor valakinek nem kellene átvállalnia az OTP-tartozást, mert azt a költségvetés, vagyis az adófizető állampolgárok állnák. Bizonyos kedvező jelek érzékelhetők a gazdaságban, mint például a költségvetés egyensúlyba hozatala, a. devizatartalékok feltöltése, azonban ezek még mindig nem lényegi változások. Fliába dicsekszünk azzal, hogy Kelet-Euró- pában mi kapjuk a legtöbb külföldi működő tőkét, ha ez a tőke még mindig elenyésző a megoldandó feladatokhoz képest. Sokkal inkább azt tartom biztatónak, hogy komolyan szóba kerül ma már a gazdaság egykori szent teheneinek a felszámolása, mert ez a valós struktúraváltás első szele. Gazdag László Harcok, megállapodás Horvátország számos körzetében újabb harcok voltak szerdára virradóra, Eszéken újabb robbanások okoztak károkat, a lakosság ismét a pincékbe húzódott. Összetűzések voltak Gospicon, Glinában, Okucani- ban és Kostajnicában is. Henri Wijnaendts holland nagykövet, az Európai Közösségek különmegbizottja második nekifutásra már sikerrel járt Kninben, ahol végre alá tudta Íratni a külön fegyverszüneti megállapodsát Milan Babiccsal, a helyi szerbek „miniszterelnökével”. A megállapodás szerint a szerb fegyveresek nem nyitnak elsőként tüzet a körzetben, s jelentik az esetleges összecsapásokat a megfigyelőknek. Wijnaendts a megállapodásról úgy nyilatkozott: a következő napokban derül majd ki, menynyit is ér. Horvátországban egyébként a köztársasági belügyminisztérium összesítése szerint a szeptember 2-án aláírt tűzszüneti megállapodás óta 149 súlyos összecsapás volt, s ezekben a belügyi erők és a horvát gárda 49 tagja meghalt, 169-en megsebesültek. PC-BER a tökéletes bérszámfejtő program / Teljeskörű bórsxámfejtés, adóvégelsxámolás, SZTK, személyzet-munkaügy, teljesítménybérexés TÖBB MINT 200 REFERENCIAHELY! Tel:202 0973, 201 8361 201 2011 7 671,658 Cím: 1027 Bp. Fő u. 68. bemutató:621 -es szoba Kaposváron forgalmazza a SZÁM-ADÓ BT. Tel.:82-13111/166 (96)
