Tolnai Népújság, 1991. szeptember (2. évfolyam, 204-229. szám)
1991-09-11 / 213. szám
MEGYEI NAPILAP II. évfolyam, 213. szám 1991. szeptember 11., SZERDA Területfejlesztés - regionális szinten Befejeződött az átszervezés a Környezetvédelmi és Terület- fejlesztési Minisztériumban, s ebből az alkalomból dr. Szaló Péter területfejlesztési helyettes államtitkár ismertette a tárca elképzeléseit a sajtó képviselőivel. Mint elmondta, a területfejlesztési törvény csak a jövő év második felében kerül az Országgyűlés elé, s addig sem maradhat megoldatlanul számos probléma. A legfontosabb feladat a regionális intézmény- rendszer kialakítása, mert csak a helyi gondokat pontosan ismerő szervezetek képesek felszámolni a Budapest-vidék, az észak-déli területek, az ipari és a mezőgazdasági körzetek, illetve a falu-város között felmerülő ellentéteket és egyenlőtlenségeket. Nógrád megye „belépett” a (Folytatás a 2. oldalon.) Katonai küldöttség az USA-ban Katonai küldöttség éjén, az Amerikai Egyesült Államok kormányának meghívására kéthetes látogatásra Washingtonba utazott tegnap Raffay Ernő, a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára. Keleti György ezredestől, a HM szóvivőjétől kapott tájékoztatás szerint az utazásra az amerikai kormány által szervezett nemzetközi katonai oktatási kiképzési program (IMET) keretében kerül sor. Dombóvár és környéke (4. oldal) A kisvállalkozások segítése A hazai kisvállalkozások még nincsenek felkészülve arra, hogy növekvő piaci súlyuknak megfelelő szerepet vállaljanak a magyar gazdaság fellendítésében. Pillanatnyilag még sem a belföldi, sem az exportverseny követelményeinek nem tudnak megfelelni. Hiányzik a kisvállalkozásokat tudatosan segítő helyi és kormányzati politikai is - mondta Román Zoltán a Magyar Kisvállalati Társaság elnöke azzal kapcsolatban, hogy kétnapos konferencia kezdődött tegnap az Agro Hotelben. A tanácskozáson magyar és holland szakértők számolnak be tapasztalataikról. Román Zoltán szerint a magyar kisvállalkozások rengeteget profitálhatnak a Hollandiában kialakult gyakorlatból. Hollandiában a helyi és a kormányzati politika sokkal inkább foglalkozik a kisvállalkozások támogatásával, mint hazánkban. A kisvállalkozások gazdasági súlya Magyarországon is egyre növekszik. A felmérések szerint arányuk már jelenleg 20 százalék körül mozog, da ha ezt a kategóriát kiterjesztjük az EK-ban velük együtt kezelt középvállalatokra is, akkor az arány mintegy 40 százalékos. Gyógyszer a trombózis ellen Egyedülálló lehetőségeket kinál a szív- és érrendszeri betegségek gyógyításában az az új vegyület, amelyet másfél évtizedes kutatómunkával fejlesztettek ki a Gyógyszerkutató Intézet munkatársai. A magyar tudomány ezen újabb figyelemre méltó eredményét tegnap Budapesten jelentette be dr. Kovács Gábor, az intézet igazgatója. Mint utalt rá: korunkban az egész világon, így hazánkban is a legtöbb halálesetet a szív- és érrendszeri megbetegedések okozzák, amelyeknél a szervezet bizonyos helyein trombózis alakulhat ki. Az új vegyületből készülő gyógyszer a trombózist okozó, a véralvadásban kulcsz- szerepet játszó Trombin nevű anyagra hat. Ilyen hatású gyógyszer jelenleg sehol a világon nincs forgalomban. Helmut Kohl üzenete a magyar néphez Alsónánán még nem döntöttek Magyarország támogatása politikai felelősségünk és érdekünk „Németország politikai felelőssége, hogy támogassa Magyarországot, s a térség más reformállamait az Európába való hazatérésükben” - hangsúlyozta Helmut Kohl német szövetségi kancellár abban az üzenetében, amelyet Magyarország polgáraihoz intézett abból az alkalomból, hogy 2 évvel ezelőtt, 1989. szeptember 10-én nyíltak meg Magyarország nyugati határai az akkori NDK állampolgárai előtt. A Ferenczy Europresshez eljuttatott üzenet így hangzik: „Magyarország kedves polgárai!” Ma van második évfordulója annak, hogy az Önök országa megnyitotta a magyarosztrák határt az egykori NDK-beli németek menedéket kereső ezrei előtt. Magyarország ezzel a bátor tettével kiütötte az első követ abból a falból, amely Németországot az emberek akarata ellenére évtizedeken át megosztotta. Az Önök országa mindezzel jelentős mértékben hozzájárult Európa megosztottságának leküzdéséhez s - ma már tudjuk - megadta a jelt a kommunizmus felszámolásához Európában. A határ megnyitása, amelyet az akkori miniszterelnök Németh Miklós, és külügyminisztere, Horn Gyula hajtott végre, nekünk németeknek annak a folyamatnak a kezdetét jelentette, amely 1990. október 3-án, szabad önrendelkezés alapján, Németország állami újraegyesüléséhez vezetett. Soha nem fogjuk elfelejteni a magyar nép barátságának ezt a nagyszerű bizonyítékát. Politikai felelősségünkhöz tartozik, hogy minden erőnkkel támogassuk az Önök országát, egyben Közép-, Kelet- és Dél— Európa többi reformállamát az Európába való hazatérésükben. A szabadság és a béke, az igazságosság és a szabad ön- rendelkezés valamennyi európai nép otthonává avatja közös kontinensünket. Minden európai érdeke, hogy a magyar népet, csakúgy, mint közép- kelet- és dél-európai szomszédait ne csak tanácsokkal, hanem tettekkel is segítse a szociális piacgazdaságra való áttérésben. Ehhez az is hozzátartozik, hogy ne maradjon sokáig zárva az Európai Közösségek ajtaja azok előtt a reformállamok előtt, amelyek megfelelnek a tagság feltételeinek. Minden támogatásunk - az 1989. szeptember 10-i történelmi tettre való tekintettel is - a magyar népé és dr. Antall József miniszterelnöké, akihez igen szoros szálak fűznek. Németország vállalja a reá háruló felelősséget. Baráti üdvözlettel: Atomtemető kell, de hol legyen? Érvek és érzelmek harca Mint arról már hírt adtunk, tíz település önkormányzata levelet kapott a Paksi Átomerőmű Vállalattól, a nukleáris hulladékok elhelyezésének - közkeletű nyelven az atomtemető - ügyében. Mint írják, a szokásos ötven kilométeres sugarú körön belül ezeknek az önkormányzatoknak a területén lehetnek olyan geológiai adottságok, amelyek alkalmasak a hulladékok mintegy hatszázéves tárolására. (Folytatás a 3. oldalon) Nincs megállapodás a KGST-vagyon sorsáról Zűrzavar a határon Tegnap az Országgyűlésben Elfogadták a közjegyzőkről szóló törvényt Tegnap délelőtt megkeződött az Országgyűlés őszi ülésszakának negyedik ülésnapja, amelyen a T. Ház megszavazta a kormány által benyújtott, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa alapokmányának, valamint a KGST jogképességéről, kiváltságairól és mentességeiről szóló egyezmény hatályon kívül helyezését indítványozó törvényjavaslat sürgős tárgyalását. Az Országgyűlés tegnap délelőtt elfogadta a Társadalombiztosítási Alap 1990. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényt. A napirend szerint az ülés a szövetekezetek gazdálkodásával kapcsolatos egyes ideiglenes szabályokról szóló törvény- javaslat általános vitájával folytatódott. Az előterjesztésben Balsai István igazságügy-miniszter elmondta, hogy a kormányzat átmeneti időre - három hónapra - szeretné felfüggesztni az átalakulási törvény hatályát a termelőszövetkezetekre. A felfüggesztés addig lenne érvényben, amíg megszületik az új szövetkezeti, valamint az új átalakulási törvény. Az intézkedésre az előterjesztő szerint azért van szükség, mert a jelenlegi szabályozás lehetőséget ad a szövetkezeti tagok megkárosítására az átalakulások során. Az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága általános vitára javasolta a három paragrafusból álló tövényjavaslatot arról, hogy a termelőszövetkezetek egyelőre ne idegeníthessék el tulajdonukat, és hitelfelvételekkel se terhelhessék meg azt, valamint ne zárhassanak ki senkit a szövetkezeti tagságból ezen idő alatt. Az ellenzék padsoraiból hozzászólók elsősorban azt nehezményezték, hogy a javasolt intézkedések megakadályozzák a szövetkezetek tagjait a saját tulajdonuk feletti szabad rendelkezésben, ami ellentétes az alkotmány szellemével és a piacgazdaság alapelveivel is. Ehhez az érveléshez csatlakozott Palotás János (MDF) is, aki szintén szorgalmazta, hogy korlátozások helyett inkább erősítsék a tagság beleszólási jogát az átalakulásokba. Az interpellációkat követően a közjegyzőkről szóló törvény- javaslatról tárgyalt a plénum. Az Országgyűlés ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadta el a közjegyzőkről szóló törvényt. Ezzel a képviselők 1992. január 1-jei dátummal visszaállították a magánközjegyzőség intézményét. Bős ellen Becsben A bősi vizierőmű befejezése és üzembehelyezése ellen tiltakozó tüntetést rendeztek tegnap Bécsben, a csehszlovák nagykövetség épülete előtt osztrák és külföldi környezet- védők. Megmozdulásuk része volt a tíz országban azonos céllal szervezett nemzetközi tiltakozási nap eseménysorozatának. Nagyméretű transzparensen a több tucatnyi bécsi tüntető a bősi beruházás abbahagyását és környezetkimélőbb csehszlovák energiapolitika bevezetését követelte. A nagykövetségnél tartott gyűlésük egyik felszólalója - a Global 2000 szervezet képviselője - „nemzetközi katasztrófa-tervnek” minősítette az építkezést, rámutatva, hogy a szlovákiai erőmű tönkreteszi a sok ország közös természeti értékének számító Dunát. A gyűlés után a résztvevők petíciót adtak át a bécsi csehszlovák külképviselet egy munkatársának. Kárpótlási tanácsadások A bátaszéki polgármesteri hivatal a kárpótlásról rendez előadást és gyakorlati tanácsadást 1991. szeptember 12-én este 6 órakor a művelődési központban, amelyben részt vesznek a Tolna megyei Kárrendezési Hivatal vezető munkatársai, Nyerges Tibor országgyűlési képviselő, valamint a Nadray és Kiss Ügyvédi Iroda jogi szakértői. Várják a kárpótlásban érintetteket és az érdeklődőket. A Magyar Demokrata Fórum szakértők közreműködésével kárpótlási tanácsadást tart még 1991. szeptember 12-én Diós- berényben, a polgármesteri hivatalban Szakadát lakossága részére is este 18 órakor, szeptember 13-án 18 órakor pedig Gyönkön, a Művelődési Házban. 12-én, csütörtökön este Lengyelben a polgármesteri hivatalban 18 órai kezdettel előadást és konzultációt tart Bea József a megyei földművelésügyi hivatal vezetője a kárpótlásról. Ugyanezen a napon Kajda- cson a kárpótlási törvényről dr. Vida György a megyei földművelésügyi hivatal főfelügyelője tart elődást este 18 órai kezdettel a kultúrotthonban. Hol „laknak” - a kormányhivatalok? A kormány legutóbbi ülésén egy felmérés megkezdéséről döntöttek a miniszterek, melynek keretében számba veszik a korányhivatalok elhelyezésére szolgáló épületeket, felmérik ezen ingatlanok értékét. Az értesülést megerősítve Szilvásy György, a Miniszterelnöki Hivatal helyettes államtitkára elmondta, hogy a minisztériumok elhelyezésének a mainál racionálisabb módját keresik. Elképzelhető olyan megoldás, mellyel e hivatalok jobb körülmények közé kerülnének, s az általuk most „lakott” értékes épületeket idegenforgalmi és más „pénzkereső” célok szolgálatába lehetne állítani. Egy koncepció szerint mindez még az államkasszát is bevételhez juttatná. A vizsgálat várhatóan októberre fejeződik be, s eredménye a kormány elé kerül. A testület döntése azt is lehetővé tenné, hogy ezek a belvárosi épületek a világkiállítás esetleges megrendezésekor már felújítva, új funkciójukban működhessenek. Középiskolások köre A diákok közéleti-, tanulmányi- és szabadidős tevékenységének támogatására létrejött a Magyar Középiskolások Köre. A kör feladatának tartja vélemények egyeztetését a diákokat érintő országos kérdésekben és azt, hogy e véleményeket a megfelelő fórumokon képviselje; felkutatja és ismerteti a diákokat érintő pályázati lehetőségeket stb. A szervezetnek természetes és jogi személyek is tagjai lehetnek. Az érdeklődők a 134-3595-ös vagy a 134-2318-as telefonon kaphatnak felvilágosítást. Alsónána lakói várják az érveket Nem jött létre megállapodás a KGST-vagyon sorsáról - tájékoztatta az újságírókat Kádár Béla külgazdasági miniszter tegnap hazaérkezése után. Kádár Béla Moszkvában a KGST Likvidációs Bizottságának elnökeként folytatott megbeszéléseket. A vitatott kérdés a 39 millió rubel értékű KGST-palota sorsa. Továbbra is jelentősek a nézeteltérések, s a KGST Fel- számolási Bizottságának mandátuma szeptember 26-án lejár. Csaknem 15 kilométeres sor alakult ki tegnap a jugoszláv- magyar határon - miután két holland kamion a „senki földjén”, Kelebiánál két határállomás között eltorlaszolta az utat. Ezzel teljesen megbénult a forgalom. A holland kamionosok a lassú és nehézkes vámkezelés miatt tiltakoztak.
