Tolnai Népújság, 1991. szeptember (2. évfolyam, 204-229. szám)

1991-09-11 / 213. szám

_ (tolnáé , 2 TÍÉPUJSAG 1991. szeptember 11. Segítség a kárpótláshoz Tanácsadás a falvakban Az Alkotmánybíróság üléséről Az utóbbi hetekben naponta adunk hírt arról, hogy ki, mikor és hol tart kárpótlási tanácsa­dást a megyében. Ezúttal dr Hadházy Árpádot, a megyei földművelésügyi hivatal főfe­lügyelőjét kísértem el Bogyisz- lóra. Az érdeklődés akkora volt, hogy még a folyosón is nagyon sokan álltak. Dr Hadházy Árpád, aki egy- személyben a megyei kisgaz­dák elnöke is, előadásában megpróbálta a törvényben fog­laltakat a hallgatósága számára érthetővé tenni. Részletesen szólt arról, hogy kik részesül­hetnek kárpótlásban, mit jelent a kárpótlási jegy, mire lehet azt felhasználni, mit jelent a licitá­lás és hol lehet kérni az árveré­sen vett föld kimérését. A hozzászólók többsége ne­hezményezte, hogy törvény csak részleges kárpótlásra ad lehetőséget. A licitálást is so­kan megalázónak érzik, hiszen azok, akik sérelmet szenvedtek szembe keerülnek egymással az árverésen. Az előadó igye­kezett megnyugtatni az állam­polgárokat, felhívta a figyelmü­ket arra, hogy a jogszabály le­hetőséget ad arra, hogy többen is megbízhatnak valakit, aki a licitájásnál képviseli az érdekei­ket. így akár még jobban is jár­hatnak, mint amit a kárpótlási jegy ígér, hiszen a 3000 forint­ról indított negatív licitnél, ha összefognak akkor akár 1000 forint alá is lenyomhatják a kiki­áltási árat. Szó esett arról is: kinek lesz érdemes gazdálkodni, hiszen a 40 évvel ezelőtti formában ma már egyetlen gazda sem gon­dolkodhat. A korszerű földmű­velés és az ahhoz kapcsolódó szaktanácsadási rendszer el­engedhetetlen feltétele lesz a piacképes termelésnek. Dr Hadházy Árpád felhívta a figyelmet arra is, hogy a kimért földet 3 évig nem lehet elidege­níteni és 5 évig művelési köte­lezettsége van a tulajdonosnak. A bogyiszlói est után arra kér­tem dr Hadházy Árpádot, mondja el, hogy a többi faluban, ahol eddig előadást tartott, me­lyek voltak a leggyakoribb kér­dések? — A tapasztalatom az, hogy a kárpótlásról nem lehet eleget beszélni. Van a hallgatóságnak egy kis rétege, akik profi módon ismerik a törvényt, ők azok, akik valóban vállalkozóként szeret­nének majd a földdel dolgozni, de a többség még alapvető kérdésekkel sincs tisztában. Sokan nem tudják, hogy hol le­het kérni a tulajdoni lapokról az igazolást. Ilyenkor mindig el­mondom, hogy a helyi földhiva­talokban, az önkormányzati hi­vatalokban vagy a tsz-nél, eset­leg a levéltárakban. Csak ha már megvannak a megfelelő papírok, akkor menjenek a kár- rendezési hivatalba. Sokan nem tudják azt sem, hol kérhe­tik a földet. Érdemes tehát meg­ismételni: az állandó lakhelyen, vagy ott, ahol a téesztag a sé­relmezett. Sok az emberekben a bi­zonytalanság: vajon hogyan kell majd a föld után adózni, megéri-e ez nekik, hogyan le­het majd gépeket vásárolni, mi­lyen lesz a piac. A pillanatnyi kuszaság, a termékek eladha- tatlansága nem kedvez a föld­höz való ragaszkodásnak. Ezért is fontos hangsúlyozni, hogy ne nosztalgiából, hanem korszerű szemlélettel készülje­nek az emberek a vállalkozói életre, mert biztos vagyok ab­ban, hogy néhány évig inkább áldozatos, mint sikeres lesz ez a munka. — Mekkora az igény a kár­pótlási tanácsadás iránt? — Eddig tíz faluban voltam és mindig megtelt az a terem ahol az előadásokat és a be­szélgetéseket tartottuk. Ma mindenkinek, aki felelősséget érez a mezőgazdaság iránt, kö­telessége, hogy tájékoztassa, tanácsaival segítse az embere­ket. A jogi nyelvezetet az egy­szerű emberek nem értik, ne­hezen igazodnak el benne, de magában a törvényben is sok a fehér folt még, ezért minden körzetben működik a kárrende­zési bizottságunk, amelyet a kisgazdapárt patronál. — Véleménye szerint milyen lesz a jövő mezőgazdasága? — Sajnos kevés a fiatal azok között, akik a kárpótlásban ér­dekeltek és kérik is a földet. Ez meghatározza majd a jövő far­mergazdálkodását is. A jövő év márciusának végétől várhatóan átalakulnak a tsz-ek is, az új szövetkezeti törvény erre lehe­tőséget ad. Magántulajdonon alapuló, önkéntes szövetkezés várható. Reméljük, hogy a föld­nek újból lesz értéke, s ezzel is felzárkózunk a nyugati for­mához. Mauthner Ilona Az Alkotmánybíróság tegnap délelőtt tartott teljes ülésén - több napos tárgyalás és az ille­tékes közjogi méltóságok meg­hallgatása után - közbenső döntésével egyesítette a köz- társasági elnök jogállásával és hatáskörével kapcsolatos indít­ványokat - közölte dr. Holló András főtitkár. Mint ismeretes, a közelmúlt­ban az igazságügy- és a hon­védelmi miniszter, valamint az Országgyűlés kultúrális bizott­sága különböző indítványokkal fordult az Alkotmánybíróság­hoz. Az igazságügy-miniszter kérdése arra irányul, hogy a köztársasági elnök sérthetet­lenségére vonatkozó alkotmá­nyi rendelkezés csak az elnök életének, testi épségének vé­delmét jelenti-e, vagy ennél tá- gabban értelmezhető, azaz ki­terjeszthető az állafő becsüle­tének és méltóságának fokozott büntetőjogi védelmére is. A honvédelmi miniszter indítvá­nyában azt tudakolja: milyen hatáskör illeti meg az államel­nököt, az Országgyűlést, a kormányt és a honvédelmi tárca vezetőjét a hadsereg irá­nyításával kapcsolatosan? Ku­lin Ferenc, az Országgyűlés Kultúrális Bizottságának elnöke - a bizottság nevében - pedig a rádió és a televízió elnökhelyet­teseinek kinevezése körüli jogi problémákkal kapcsolatban kért alkotmányértelmezést a testü­lettől. Dr. Holló András elmondta: az Alkotmánybíróság a hadse­reg irányítására vonatkozóan alkotmányi rendelkezések több napos vitája után arra az állás­pontra helyezkedett, hogy mivel a köztársasági elnök jogkörével kapcsolatos indítványok között szoros összefüggés van, ezért indokolt azokat együttesen tár­gyalni, s az indítványokra egy határozatban válaszolni. Az Al­kotmánybíróság erről a dönté­séről az indítványozókat és az illetékes közjogi méltóságokat írásban értesíti. A testület a szeptember 16-i teljes ülésén a közjogi méltósá­goknak ismételten lehetőséget biztosít a témával kapcsolatos álláspontjaik kifejtésére. Az Al­kotmánybíróság ezt követően hozza majd meg határoza­tát. Tíz nap múlva: BNV Az idén ősszel, szeptember 20-án 94. alkalommar nyitja meg kapuit a Budapesti Nemzetközi Vásár. Az eddigi jelentkezések alapján Magyarországgal együtt 35 ország 1583 cége mutatja be ajánlatát, több mint 64 ezer négyzetméteren. A kiállítók döntő többsége - több mint 1500 - magyar vállalat. Az őszi BNV iránt megkülönböztetett érdeklődést mutat a Kínai Népköztársaság és Németország. Mellettük Törökország, Tajvan, Ausztria, Francia- ország, Svájc, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság és Iz- real foglalja el a legnagyobb területet. Kérdőjelek Kudarc? Tokióban nem jött létre a beruházásvédelmi megál­lapodás, Párizsban a fran­cia vétó megakadályozta, hogy az EK-társulásról fo­lyó tárgyalások az agrárke­reskedelemre is kiterjedje­nek. Ez a magyar gazdasági diplomácia hibája? Maguk a tények nem ró­hatok a magyar szakembe­rek rovására, de a körülmé­nyek már valószínűleg igen. A szakértői tárgyalásokon minden bizonnyal előrevetí­tette árnyékát a bevezető­ben említett két, számunkra kedvezőtlen fejlemény, így hát bizonyos „megelőző ak­ciókra" alighanem szükség lett volna. (Ha voltak, azok a nyilvánosság előtt rejtve maradtak). Azt mindenképi pen el lehetett volna kerülni, hogy egy magyar-japán ál­lamközi megállapodás ép­pen a magyar kormányfő lá­togatásakor hiúsuljon meg. Ez a magyar külgazdasági politika kudarca? Nem, hiszen mind a To­kióban, mind a Brüsszelben képviselt magyar politikai és gazdasági törekvések az ország érdekét szolgálják. Tudomásul kell azonban vennünk, hogy érdekeink esetenként nem találkoznak azon partnereink szándéka­ival sem, amelyek az általá­nos magyar reformpolitikát támogatják. Mert Japánnak is, Franciaországnak is vannak olyan érdekei, ame­lyeket akár hazai meggon­dolásból, akár szövetségi elkötelezettségeiből kiin­dulva, a hozzánk fűződő kapcsolatok fölé rendel. Mi következik ez után? Tárgyalnunk kell tovább, támaszkodva az eddig elért eredményekre, mérlegelve a japán és a francia állás­pontot, s keresve a kölcsö­nösen elfogadható komp­romisszumokat. P. T. Három út, beton út... Uj iskolaigazgató Kakasdon Augusztus közepén rendkí­vüli testületi ülést tartottak a ka­kaséi képviselők, melyen a bonyhádi városi önkormányzat által szervezett igazgatási tár­suláshoz való csatlakozásról döntöttek, segélykérelmeket bí­ráltak el, valamint a megemelt lakáshitel kamatok támogatási kérelmeit vizsgálták meg. A képviselők tanulmányo­zásra megkapták azt a koncep­ciót, mely a köztisztaság felada­tairól készült. Az előzetes ter­vezetet szeptember 17-én tár­gyalják meg, s hoznak végle­ges döntést a kérdésben, mely szervezett szemétszállítást biz­tosíthat a falunak. Kedvező ajánlatot tett a Szekszárdi Vá­rosgazdálkodási Vállalat, amely lakásonként, havi 60 forint térí­tésért minden héten és minden utcából (még a sáros utcákból is!) elszállítaná a szemetet. Egyébként Kakasdon az idei első félév során három utcában is elkészült a szilárd burkolatú út, így a Dózsa Görgy, az Ifjú­ság és a Petőfi utcákban. A két előbbiben lakásonként 8 ezer forintot ajánlottak fel önként a lakók a betonút elkészültéhez, míg a Petőfi utca lakói 15 ezret fizettek be, szintén önkéntes felajánlás után. A különbség abból adódik, hogy ez utóbbi utcában csupán egy sor ház van, tehát a lakásonkénti hoz­zájárulás így lett magasabb. Az önkormányzat a munkát a Szekszárd-Paksi Vizitársulattal végeztette el, s komoly segít­séget kapott Kakasd a bony­hádi Pannónia, valamint a szekszárdi Aranyfürt téeszektől is ehhez. Az önkormányzati kasszából erre 1,5 millió forintot kellett kifizetni, s a több mint 800 méter szilárd burkolatú út 2 millió 450 ezer forintba került. Az új tanévet új iskolaigazga­tóval kezdték a kakasdi diákok és pedagógusok. Az igazgatói posztra kiírt pályázatot ha ke­vés többséggel is, de Szigetvári Zsuzsanna nyerte meg. Ő ed­dig az iskola igazgatóhelyettese volt. A képviselőtestület Kakas­don is átvállalta a szülőktől az általános iskolai tankönyvek árának kifizetését. A költségve­tésben jóváhagyott keretek kö­zött tudott az iskola a rendelke­zésére álló pénzeszközökkel sáfárkodni, az iskolai szemlél­tető eszközök kiegészítéséről szintén a hónap közepén ese­dékes ülésen döntenek a kép­viselők. Az iskola nyolc évfolyamán kilenc osztályban, kétszázan tanulnak. Kakasdon három óvodai csoportban nyolcvan óvodást fogadnak. Az az elkép­zelés, hogy még az idei évben az óvodához társadalmi mun­kában építenek egy széntáro­lót. A központi napközis kony­hán naponta több mint készáz ebédet főznek, s igény szerint a falu lakossága is kérheti, hogy a napközis konyhából vihesse haza az ebédet.-Szabó S.- -Fotó: Ótós R­Kakasdon három utcában épült betonút W AR VERES! A Kalapács Bt 1991. szeptember 11-én ÁRVERÉST TART. Helyszín: Szekszárd, Beloiannisz u. 1-3. II. emelet Bonyhád Városi Kórház Rendelőintézet Szülészeti Osztályának KERETES, KÖR ALAKÚ 46894 sz. Tolna megye orvosa feliratú személyspecifikus BÉLYEGZŐJE ELVESZETT. A bélyegző lenyomata 1991. augusztus 5-töl érvénytelen. A TOTÉV-CENTRÁL Gépészeti Kft. ELADÁSRA FELKÍNÁL- betonkeverő gépet- szállítószalagot- gépi csörlöt- kézi kisgépeket- habarcsszivattyút Érdeklődni lehet: Szekszárd, Keselyűsi út 22. Telefon: 11-122/72. (71) A vidék és a világkiállítás A magyar vidék jó partnere lesz Budapestnek az 1996. évi világkiállítás megrendezésében - jelentették ki tegnap, a szol­noki megyeházán rendezett vi­lágkiállítási napon. Az önkor­mányzatok, szervezetek, egye­sületek képviselői előtt hangsú­lyozták, hogy hazánk sok szép tája történelmi, néprajzi, ide­genforgalmi értéke a progra­mok széles lehetőségét kínálja az Expo külföldi látogatóinak. A felkészülésben ugyan a vidéki régiók némi késésben vannak, az időhátrány azonban köny- nyen behozható. A magyar vi­dék érdeklődése és aktivitása igen élénk; eddig 256 település adta be ajánlatát a világkiállítás programirodájának. Bejelentet­ték, hogy minden megyében in­formációs, koordinációs köz­pontot hoznak létre, amelyek számítógépes kapcsolatot tar­tanak a budapesti programiro­dával. A központoknak szolgál­tató jellegű feladataik lesznek. Több helyen különböző cégek, önkormányzatok alapítványo­kat tesznek, illetve létesítettek, az Expo helyi programjának anyagi támogatására. A ta­nácskozáson bejelentették, hogy a „Társaság a világkiállí­tásért" elnevezésű szervezet­nek már tízezer magánszemély és ötszáz jogi személy a tagja. Terület- fejlesztés - regionális szinten (Folytatás az 1. oldalról.) hazai válságrégiók sorába Borsod és Szabolcs mellé. A te­rület felzárkóztatására vállalko­zási alapú fejlesztési koncep­ciót dolgoz ki a tárca a helyi ön- kormányzattal. Békés és Baranya - csak­úgy, mint a többi határmenti megye -, a szomszédos orszá­gokkal együtt alakít ki progra­mot. A tervben szerepel a Dráva-folyó kétoldalú haszno­sítása, ami azonban a jelenlegi békétlen politikai helyzet miatt várat magára! Komáromban a bősi vízlép­cső elmaradt beruházása elle­nére a kommunális létesítmé­nyek kiépítését nem mulasztja el a kormányzat. A Dunántúlon Tolnában a legnagyobb a munkanélküliség. Ezért a tárca jövőre nagyobb támogatást javasol ennek a tér­ségnek, főként munkahelyte­remtő beruházások megvalósí­tására gondolnak. Somogybán a Balaton köz- imsert területfejlesztési problé­máin kívül a Kaposvár-Balaton közötti térség elmaradottsága jelenti a legnagyobb gondot. A felzárkóztatásra az önkor­mányzattól vár javaslatokat a tárca. Országgyűlési határozat ér­telmében hat alföldi megye természetvédelmi feladatainak megoldására Megyei Önkor­mányzati Szövetség alakult. A Szövetség intézkedési tervet dolgozott ki, amelynek végre­hajtása folyamatban van. Szolnokon a környzeti és az önkormányzati érdekek össze­hangolására fejlesztési rész­vénytársaság megalakítását tervezik. A példaértékű társa­ság az önkormányzat fejlesz­tési programjának szerves ré­szeként az informatikai rend­szerek kiépítésére vállalkozik. Domi (FEB) Sevardnadze pesszi­mista ... Edvard Sevardnadze volt szovjet külügyminiszter a Moszkovszkij Komszomolec című lapnak adott interjújában azt javasolta, hogy az augusz­tusi puccs szervezőit nyilvános tárgyalás keretében vonják fele­lősségre. Sevardnadze szerint - aki néhány hónappal ezelőtt éppen azért mondott le posztjáról, hogy a diktatúra veszélyére fi­gyelmeztessen -, a nyilvános tárgyalást akkor is meg kell tar­tani, ha azon Mihail Gorbacsov államfőt kompromittáló tények kerülnek napvilágra. A politikus interjújában kifej­tette, hogy véleménye szerint Gorbacsov nem tudott a készü­lődő puccsról, de ennek elle­nére a történtekért a felelősség egyértelműen az elnökre hárul. Ugyanakkor Sevardnadze hangot adott azon meggyőző­désének, hogy az államfő egyértelműen a demokrácia irányába fordult, és jelenleg nem szükséges lemondania. A politikus azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy hogyan vé­lekedik a Szovjetunió jövőjéről, pesszimizmusának adott han­got. Nem zárta ki, hogy a most vereséget szenvedett reakciós erők megpróbálják a katasztro­fális gazdasági helyzet miatt el­keseredett lakosság elégedet­lenségét ~a későbbiek során a saját érdekükben kihasználni. Ezért Sevardnadze az ország előtt álló legfontosabb feladat­nak a gazdaság stabilizálását, és a demokratikus mozgalom megerősítését nevezte.

Next

/
Thumbnails
Contents