Tolnai Népújság, 1991. szeptember (2. évfolyam, 204-229. szám)
1991-09-09 / 211. szám
1991. szeptember 9. PÚJSÁG 3 Gazdasági növekedés = vállalkozások „A magyar privatizáció a leggyorsabb Kelet-Európábán” Interjú Bőd Péter Ákossal Hol tart jelenleg a privatizáció? Ezt a kérdést gyakorta felteszik a kormány illetékeseinek, ami érthető is, hiszen a magyar gazdaság továbblépése nem kevés mértékben függ a privatizáció ütemétől. A múlt péntek esti MDF-megyegyűlés sajtótájékoztatóján Bőd Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter adott tájékoztatást ebben a témakörben. — Az elmúlt másfél év alatt kiderült, hogy szektoronként, gazdasági ágazatonként különböző a privatizáció üteme - mutatott rá Bőd Péter Ákos. — A kereskedelemben viszonylag gyors a haladás, s bár korábban sokat panaszkodtak az előprivatizáció lassúságára, most már ezen a téren is előrelépés történt. Nemcsak Budapesten, hanem az ország más részein is megjelentek például a diszkont-áruházak, az út menti autósáruházak, tehát minden remény megvan arra, hogy az előírt ütemmel nem lesz gond. — Valószínűleg más kép kerekedik ki a mezőgazdaságról, melynek privatizációja még előttünk áll . . . — Sok minden függ itt a kárpótlási törvény sikeres végrehajtásától. Egyébként a mező- gazdasághoz hasonlóan ugyancsak nem kezdődött el a bankszektor privatizációja, már a parlament előtt van a törvényi rendezés tervezete. — Ipar? — Ez a legnehezebb kérdés. Ezidáig mindössze a vállalati kör tizenöt százalékára terjedt ki valamilyen formában az átalakulás. Ez nagyon kevés. Úgy vélem, hogy 1992 végéig az állami vállalati kör legnagyobb részében előírható s megvalósítható a társasággá való átalakulás, ami persze még nem privatizáció, de ez felgyorsítja a konkrét tervek befogadását. — Néhány fontos ágazat még hátravan, úgy mint egészségügy, oktatás . . . — Az itt végrehajtandó privatizáció mind függvénye annak a törvénykezési munkának, ami a parlament előtt áll. S ha ösz- szességében tekintem át a helyzetet, akkor azt gondolom, hogy a magyar privatizáció a leggyorsabb Kelet-Európábán, de önkritikusan el kell ismerni, hogy lassabban halad, mint azt eredeti terveink előrevetítették. Az is sajnálatos, hogy a gazda sági visszaesés néhány területen keresztezi törekvéseinket. — Tehát az eredmények ellenére érkeznek önhöz jelzések a privatizáció lassúságáról? — Hogyne, s ez az alapérzés a kormányon belül is, hiszen gyakorta foglalkozunk azzal, hogy mi az oka a lassúságnak. Külföldön sokkal nagyobb a megértés, mert jobban tudják, hogy milyen nehéz a tulajdonosváltás. A türelmetlenséget értem . . . — A türelemre való felhívásokon kívül mit lehet még tenni? — Én nem kérek türelmet, mert itt nem erről van szó, hanem arról, hogy ha nincs kereslet a piacon, akkor hiába hangzanak el buzdítások, ott nem lesz vállalkozás. Éppen ezért a kormányzat feladata nemcsak a privatizáció gyorsítása, hanem a gazdaság egészének egy olyan pályára állítása, ahol biztosított a növekedés. Mihelyt érezhető a növekedés, ugrász- szerűen megemelkedik a vállalkozások száma. — Az érem másik oldalaként: véleménye szerint nem fűződik túlzottan nagy várakozás a privatizációhoz, a vállalkozáshoz és az ebből következő tulajdonossá váláshoz? Sokan mintha mindent ettől várnának... — A privatizáció nem csodaszer, s hiszek abban, hogy állami tulajdon is működtethető hatékonyabban, ha az társasági formát ölt. Mégis, cipőgyárat, pékséget és fodrászatot igazából nem tudok elképzelni tartós állami tulajdonban. Azokon a területeken, ahol az ember az emberrel áll szemben, a magánmotiváció elkerülhetetlen. Egy atomerőmű esetében viszont már nem az az alapkérdés, hogy az állami vagy magán. — Ha visszatekintene eddigi működésére, mit tenne másképpen? — Tíz döntésből négynél érzem úgy utólag, hogy másképp kellett volna döntenem. Persze, ezek már olyan kávéházi okoskodások. Ha úgy tenné fel a kérdést, hogy ha mégegyszer születnék, akkor mit csinálnék másképp, nos ... Talán .. . Akkor lehet, hogy el sem vállaltam volna ezt a feladatot. Szeri Árpád Fotó: Ótos Réka Munkába állt az új jegyző Cikón Köztudott, hogy július elsejével betöltetlenné vált Cikón a jegyzői állás. Az önkormányzat pályázatot hirdetett meg, melyre három pályázat érkezett. A képviselőtestület a döntést illetően Dr. Takács Ambrus mellett voksolt, aki szeptember 2-án kezdte meg a munkát a polgármesteri hivatalban. A jegyzőt munkahelyén kerestük fel: — Szíveskedjék röviden bemutatkozni? — 38-ban születtem Deáki- ban. Jogtudományi egyetemet végeztem. Dolgoztam államigazgatási területen, a megyei tanács építési osztályán, a KPM-nél, sütőiparnál, tervező vállalatnál, valamint a té- esz-vonalon fő és mellékállásban. Legutóbb Nagymányokon, a brikettüzemnél voltam jogtanácsos és jogügyi előadó. Valamennyi munkahelyemen műszakiak mellett ténykedtem. Nős vagyok, Szekszárdon lakom, onnét fogok ingázni Ci- kóra. — Mi vezérelte, hogy felcserélje előző pozícióját a jegyzői állásra? — Izgatott és vonzott a feladatok megismerése, végrehajtása. Ez a munkakör hasonló a tanácsi munkához, amely a törvény szerint sokoldalú. Ismerni kell az államigazgatást, a polgár- és munkajogot. Szerénytelenség nélkül mondhatom: a végzettségemmel, a képességeimmel valamint az eddigi munkahelyeimen és a korommal járó tapasztalatok birtokában képes leszek eleget tenni az elvárt feladatoknak. Nagymányokról nem haraggal, hanem barátsággal jöttem el, amit igazol az a tény, miszerint meghívásos alapon heti egy alkalommal, másodállásban foglalkozom náluk a netán felmerülő ügyes-bajos dolgokkal. A gyakori munkahelyváltoztatások oka majd minden esetben a pénz volt. Ezt úgy tessék érteni, hogy mindig olyankor voltam szűkében az anyagiaknak! — Mi volt cikón az első megbízatása? — Első feladatom a kárpótlási törvénnyel kapcsolatos. Fel kell mérnünk a lakosság igényeit, segíteni fogunk kitölteni a kérvényeket, aztán összegyűjtjük és bevisszük egyeztetni a földhivatalba. — Hallhatnánk az esetleges terveiről, elképzeléseiről? — A jelenleg ürese nálló volt pedagóguslakás tatarozása, rendbetétele után szeretnénk odaköltöztetni egy orvosházaspárt. Elképzelésünk az, hogy valamelyikük fog- vagy gyermekorvos legyen. Aztán kialakítanánk a mai igényeknek megfelelő orvosi rendelőt és a legalapvetőbb, illetve legfontosabb gyógyszerekkel elllátott patikát. Az őszi betakarítási munkák végeztével megszüntetünk egyes bérleményeket a község területén. Itt lehet, hogy ingyenes házhelyeket mérünk ki. A kihasználatlan kultúrotthonban munkalehetőséget kívánunk teremteni. Elképzeléseink közt szerepel réteslapok gyártása, de tárgyalunk a cipőgyáriakkal is. Gond, hogy nincs helyben lakó lelkipásztor. Ez ügyben is intézkedni fogunk. Célunk a kul- túrális élet megteremtése, a sport fellendítése. Téltől akár előadói estekre, különböző műsoros programokra szeretném jobban összefogni az apparátus munkáját. Remélem, megtaláljuk a kontaktust, igaz, rövidke ittlétem óta a munkafegyelmet jónak ítélem. Ezentúl jobban kell ügyelnünk a benyújtott segélykérelmek felülvizsgálására, és ha úgy látjuk, környezettanulmányt végzünk. — A problémákkal mikor lehet Önt megkeresni? — Tervbe vettük fogadóórák bevezetését, de az irodám ajtaja a szó szoros értelmében mindenkor bárki előtt nyitva áll! Hunyadi István Kábeltévé és atomtemető Alsónánán, szeptember 9-én, ma este 6 órakor falugyűlést tartanak a kultúrházban. Ezen tájékoztató hangzik el a kábeltelevízió szervezési munkáiról, működésének feltételeiről, s arról, hogy mit kell tudni erről a rendszerről. A Paksi Atomerőmű képviselője tart előadást arról, hogy mit kell tudni az atomtemetőről, s az ezzel kapcsolatos elképzelésekről. Horgászverseny Az Őcsényi HE szeptember 14-én, szombaton a szálkai víztározón tartja hagyományos házi horgászversenyét. Gyülekezés 6 órakor, az IB faházánál, ezt követi 7-től a 11 óráig tartó verseny, majd a mérlegelés és 12 órakor az eredményhirdetés. A résztvevők két botot (fene- kező vagy uszós), két-két horoggal ellátott készséget használhatnak. Az egyesület vezetősége értékes díjakat ad majd át az 1 -3. helyezett férfi, női és gyermek pecásoknak. A horgászegyesület vezetősége minden tagját elvárja a vetélkedésre. TESZ megyei gyűlés A Társadalmi Egyesületek Szövetsége Tolna Megyei Szervezete szeptember 13-án, pénteken délután két órakor tartja megyei gyűlését Szekszárdon, a Dózsa György u. 1. szám alatt lévő tanácsteremben. Ezen szó lesz az 1991. október 19-ére tervezett országos szövetségi gyűlés előkészületeiről és tennivalóiról. A TESZ Választási Szabályzat-tervezettel, TESZ Gazdálkodási Szabályzat-tervezetével kapcsolatos észrevételek, javaslatok hangzanak majd el. Ismertetésre kerül az országos értekezletre készített - megadott szempontok szerinti - értékelés. Szubjektiven a közigazgatásról Tiszta víz kerülhet a pohárba Három község - Nagy- mányok, Váralja és Kismá- nyok - közös vízműrendszert építtetett, a települések egészséges ivóvízzel való ellátása érdekében. A rendszer jelen pillanatban körülbelül 80 százalékos készültségi fokot ért el, jelenleg folyik a telep próba- üzemelése, de már több mint 200 lakás bekötése megtörtént a 450-ből, ahol már szűrt, tisztított és nem nitrátos víz folyik a csapokból. Nagymányokon megszüntetik a régi kút üzemeltetését, csak az újonnan fúrt kutak fognak működni. A kivitelező a tolnai Wiedemann Rt, mely sokak véleménye szerint is jó munkát végzett, de a tervezett szeptemberi határidőre vélhetően valóban nem tudják átadni a teljes rendszert. Ennek igen prózai oka többek között az, hogy anyag- ellátási problémák adódtak időközben. Ugye, ez senki előtt nem ismeretlen ügy széles e magyar hazában? Az átadás várhatóan két hónappal csúszni fog így, de a 35 millió forint értékű vízműtelep már működik. Végülis jók a kilátások. Sz.S Bizonyára készülnek már e témakörben is a tudományos igényű elemzések, e sorok írója ezek publikálásáig kívánja néhány szubjektív benyomását közzétenni. Egy éve annak, hogy megismerkedtünk az akkor még csak néhány hónapja felállt többpárti parlament és koalíciós kormány elképzeléseivel a demokratikus magyar közigazgatás új rendszeréről. Az új jelzőt igazándiból idézőjelbe kellene tenni, hiszen az elképzelések egy része a Horthy-közigazgatásból fakad, a külföldről „importált” modellek pedig már évtizedek óta funkcionálnak odakint. Miután az átszervezéskor (rendszer- váltáskor!?) nem volt túl szerencsés a hatalom elképzeléseit kritizálni, még szigorúan szakmai szempontból sem, így akkor az amúgy is megbélyegzett tanácsi szakemberek csak igen halkan tették meg észrevételeiket. A parlamenti „harcok” végeredménye közismert: a magyar önkormányzatiság egy pártpolitikai szempontok által determinált kompromisszum, amellyel igazából senki sem elégedett. Olyannyira nem, hogy ennek még a jelenlegi belügyminiszter is hangot adott, féltételezve, hogy a történelem nem fogja igazolni a jelenlegi egyszintű önkormányzati struktúra helyességét! (Igaz, ez a belügyminiszter nem az, aki a jelenlegi rendszer születésekor bábáskodott!) A szakembereket kevésbé köti a kormányzat iránti lojalitás, ők kevésbé diplomatikusak, véleményük szerint a közigazgatás ilyen átszervezése egy, a dilettantizmus jegyeit viselő amatőr munka. Féreértés ne essék, nem a magyar viszonyoktól idegen orosz típusú tanácsokat siratják, hanem egy modern, európai közigazgatás megteremtési lehetőségének az elmulasztását! Valóban a legnagyobb probléma a jelenlegi struktúrával, hogy a miniszteriális és az ön- kormányzati szint között nincs semmi, a hirtelen „kitalált” és a magyar közigazgatásban példa nélkül álló köztársasági megbízott intézmény jelenleg még nem igazán találja a helyét ebben a rendszerben. Emlékezetes székfoglalójában a miniszterelnök egyszerűbb és karcsúbb közigazgatást ígért, ami egyik vonatkozásban teljesült is, hiszen a megyei tanácsok korábbi „mammut-apparátusai” elolvadtak, a helyivel azonos szintű megyei önkormányzat csak töredék létszámokat foglalkoztat. Más vonatkozásban viszont csalóka a kép, hiszen nap mint nap derül ki, hogy a miniszteriális szinten „kitalált”, koordinált munkának, feladatoknak alsóbb szinten nincs végrehajtója, felelőse. (Például: sport, oktatási, művelődési stb. feladatok egy részének.) Ilyenkor persze létre lehet hozni egy-egy újabb központi irányítású, dekoncentrált szervet, hivatalt, csak éppen az „egyszerűbb és karcsúbb” közigazgatás elvét tévesztjük mindinkább szem elől. A megoldás? Elvileg roppant egyszerű: a „lemodellezett” (és javított!” elméletet kell megfelelően összegyúrni a bevált gyakorlattal. A dolog rákfenéje persze ott van, hogy kik és milyen érdekektől vezérelve hogyan döntenek az ellentétek és a gyakorlatok beváltása kapcsán. Salgó (Azon természetesen lehet vitatkozni, hogy miben van igaza szerzőnknek, és miben nincs. Egy azonban bizonyos: mindenkit érint e téma közvetlenül is, ezért szívesen közölnénk mások véleményét is.) Tengelicen találkoznak Az Erdélyi Magyarok Tolna Megyei Egyesülete szeptember 14-én, szombaton délelőtt 10 órakor tartja havi találkozóját, ezúttal Tengelicen. A református istentiszteleten igét hirdet Apostol Pál lelkipásztor, az egyesület pártoló tagja. A vallási türelem címmel előadást tart Nagy Károly mözsi református lelkész. A találkozóra minden tagot, és érdeklődőt szívesen elvárnak. Előadás Sióagárdon Az MDF és a 228. számú jog- tanácsosi munkaközösség szervezésében a kárpótlási eljárással kapcsolatban 1991. szeptember 9-én, hétfőn este 7 órakor a sióagárdi általános iskolában tájékoztató előadás lesz, melyre minden érdeklődőt szeretettel várnak, mivel a téma igen sok embert közvetlenül érint. Grafikai kiállítás Szekszárdon Szekszárdon, a Babits Mihály művelődési ház folyosógalériájában Mözsi Szabó István festőművész „Vigyázó tornyok” című grafikai sorozatát láthatják az érdeklődők. Az erdélyi templomokat bemutató metszeteket szeptember hónapban tekinthető meg. A bankszakma többségi tulajdona Botos Katalin tárcanélküli miniszter a születendő banktörvényről tartott tájékoztatót. Mint kijelentette: hiába terelik egyesek politikai vágányra a kérdést; ez a törvény elsősorban szakmai marad, noha vitathatatlanul vannak politikai kihatásai is. A készülő tövény két kardinális pontját - az állami, illetve a külföldi tulajdonlás arányát- elemezve emlékeztetett arra, hogy a kormány privatizációs stratégiájában kiemelt helyen szerepel a bankszférában a nemzeti majoritás érvényesítése, de a külföldi banktőke bevonása nélkül - jelenlegi gazdasági helyzetünkben - nem képzelhető el működőképes magyar bankrendszer. Stratégiailag is szüksége van az országnak idegen befektetőkre, akik technikát, tudást hoznak, s felkészítik a jövő magyar szakembereit. Ezzel közvetve is eme- lilTbankszakmánk színvonalát. Az állami részvételről szólva Botos Katalin kijelentette: ha a törvény szigorúan megkötné az állami tulajdon részarányát, miközben a magánszektornak szabad teret engedne, akkor ez utóbbi kerülne erőfölénybe. Éz persze, nem azt jelenti, hogy egyáltalán nem lehet állami részvétel nélkül bankot alapítani, mint ahogy erre már működő példa a vállalkozói bank. A tények, számok azt bizonyítják, hogy a híresztelések ellenére sincs elsöprő többségi állami tulajdon a magyar bankoknál, hiszen még akkora sincs, mint amekkora mondjuk Németországban az állami tulajdonrész a bankszférában. Ezzel kapcsolatban nyomatékkai hangsúlyozta: már csak gazdasági szempontból sem mondhat le az állam a banktevékenségből származó haszonról, így tehát ez a dominencia a nemzetközi gyakorlatban is általánosan elfogadott szokás volt és az is kell, hogy maradjon. Domi Ferenczy-Europress
