Tolnai Népújság, 1991. szeptember (2. évfolyam, 204-229. szám)

1991-09-28 / 228. szám

1991. szeptember 28. (tolnai; NÉPÚJSÁG 3 Tanácsok, észrevételek Még mindig a kárpótlásról (5.) Hatalom és sajtó Veszélyben a demokrácia? Interjú Haraszti Miklóssal Gyakran kérdezik, milyen költségek terhelik a kárpótlást? — A Kárrendezési Hivatali eljárás illetékmentes. — Nem kell örökösödési ille­téket fizetni. — Nem kell földvédelmi járu­lékot fizetni a kárpótlás során kimért földek megközelítését szolgáló utak termelésből tör­ténő kivonásáért. — Illeték kötelesek a földhi­vatali eljárásban a hatósági bi­zonyítványok, és adatszolgálta­tási díjat kell fizetni a térképmá­solatért. — Az adatlapok beszerzési költsége a károsultakat terheli. — Az új tulajdonost terheli a megvásárolt földön végzett gazdasági munkák pl. szántás, műtrágyűzás, vetőmag stb. költsége. — Ha az árverezés során olyan földet adtak el, amelyen jelentős, az aranykoronában nem kifejezett beruházást haj­tottak végre (pl. melioráció, ön­tözőtelep, stb.) ennek állami támogatással és amortizációval csökkentett és az eladott földte­rületet terhelő költségét meg kell téríteni a tsz, ág. részére. — Az új tulajdonosokat ter­heli a földkimérés és a tulajdon­jog intatlannyilvántartásba tör­ténő bejegyzési költsége. A megyében nemcsak a föld­hivatalok, hanem magánvál­lalkozók, Kft-k, stb végeznek földmérési munkákat. Azt java­soljuk, hogy több helyről kérje­nek árajánlatot és a legkedve­zőbbet kell választani. Mivel ez a munka gyakorlatilag szabadá­ras és vállalkozó is van a pia­con, mindenképpen célszerű, ha jó előre tájékozódunk. Ugyanis a földkimérés költsége is eldöntheti, hogy valakinek megéri-e egyáltalán földet venni. A nagyobb földtulajdo­nosok vannak kedvezőbb hely­zetben, mert a fajlagos költsé­gek degresszive csökkennek. Mit jelent ez? Földdhivatalok számítása szerint 1 hektár ki­mérési költsége kb 3.000 forint. A 10 ha azonban nem 30.000 forint, hanem jóval kevesebb, ez a körülményektől, az elvég­zendő munkától függ. Sokan foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy vásárolnak földet, szeretnék, ha nevükre kerülne, de hasznosításra szí­vesen kötnének szerződést a tsz-el, ág-al, ahol a földet ma is hasznosítják. Ennek kapcsán két dolgot kell elmondanunk. Az egyik az, hogy a földet ilyenkor is ki kell méretni, mert helyrajzi szám és a pontos területi ada­tok nélkül a tulajdonjogot nem tudjuk bejegyezni. A másik ta­nácsunk, hogy a föld megvásár­lása előtt célszerű a tsz-nél, ál­lami gazdaságnál megérdek­lődni, esetleg előszerződéssel garantálnii, hogy vállalják-e a hasznosítást. Különösen idő­sebb embereknek tanácsoljuk, akik maguk már nem képesek a földművelésre, nehogy végül csalódás érje őket. A kárpótlási igények bejelen­tési idejéig minden földhivatal minden nap, teljes munkaidő tartama alatt fogadja az ügyfe­leket. A magunk részéről igyek­szünk mindent megtenni azért, hogy a lehető legkedvezőbb fel­tételeket biztosítsuk a kárpót­lási ügyek intézéséhez. Azt azonban tudatosítani szeret­nénk, hogy ebben a témában minden döntési jog a Kárrende­zési Hivataloké, a földhivatalok csak a szükséges okmányokat adják ki. Sajnos nem vállalhatjuk azt sem, hogy a kárpótlási kérelmi lapokat kitöltjük, illetve ebben segédkezünk. Erre nemcsak idő hiányában nincs módunk, de összeférhetetlen a mun­kánkkal. Erőfeszítéseink ellenére sok panasz, kevés dicséret nyug­tázza a földhivatal munkáját. Pedig már egy évvel ezelőtt a régi iratok rendezésével meg­kezdtük a felkészülést. Hat fő pótlétszám-keretet is kaptunk a Földművelésügyi Minisztérium­tól szerződéses dolgozók beál­lítására. Sajnos a létszám ön­magában nem meghatározó. A szakértelem, a hozzáértés, á jártasság az elsődleges. Ez pe­dig az új dolgozóktól nem vár­ható el. Munkatársaink jöve­delme alacsony, kb. fele a Kár- rendezési Hivatali dolgozóké­nak. Nem az övéké sok, a mi­énk kevés. De még arra sincs mód, hogy túlórát fizessünk, vagy külön jutalommal rendez­zük a nagyobb erőfeszítést. A rendes, eddig végzett munka mellett, naponta 50-100 fő je­lentkezik egy-egy körzeti földhi­vatalnál sak kárpótlási ügyben, amely lényegében többletfela­datot jelent. Tudjuk és valljuk, hogy mind­ezek a körülmények egyetlen földhivatali dolgozót sem jogo­sítanak fel arra, hogy ügyfele­ket ne a legtisztességesebben fogadják vagy a hangoskodók- kal szemben illetlenül viselked­jenek. Azt tartjuk, a közigazga­tási munka szolgálat, szolgálat a lakosság érdekében. Nem az ügyfelek vannak ér­tünk, mi vagyunk az ügyfele­kért. Ha ftiégis valakinek pana­sza van, minden körzeti földhi­vatalnak van vezetője, szíves­kedjenek hozzá fordulni, mert a kárpótlási ügyek rendezése nem tűr halasztást. Farkas István a Tolna Megyei Földhivatal vezetője Sokan talán túlzónak érezhe­tik a főcímben megfogalmazott kérdést, Haraszti Miklós azon­ban mégis ezen felvetés köré építette tamási előadását. — Azt hiszem senkinek sem mondok újdonságot azzal, ha kijelentem: legalábbis akadozik nálunk a nagy átalakulás - vé­lekedett Haraszti Miklós a vele készített interjúban. — S nem­csak azért, mert rengeteg em­bernek nem vagy lassan váltak be a gazdasági várakozásai. Aki odafigyel, az előtt nem titok, hogy az emberek egy része egészen szélsőséges módon azt vallja, hogy bizonyos szem­pontból „a kommunisták alatt jobb volt.” Ez azt jelentheti, hogy a társadalom nem nagyon lát változást a kormányzás mi­nőségében, stílusában, s ugyanez vonatkozik a közéletre is. Úgy érzik, hogy a hatalmi gőgnek, a befolyások érvénye­sülésének nem szűnt meg a folytonossága. Tehát ugyanab­ban a patriarchális, minőségte- len társadalomban találjuk ma­gunkat, mint ami a Kádár-rend­szert jellemezte. Ami nem volt kemény diktatúra, a mostani pedig nem tiszta demokrácia. — Tehát a se diktatúra, se demokrácia állapotát éljük meg Haraszti Miklós szerint? — Mindezt rengetegen érzik. Ráadásul a hatalom olyan jel­zéseket kezd kibocsátani, me­lyekből arra lehet következtetni, hogy a demokrácia igényét a centrumban is kezdik feladni. Bizonyára valami olyan beren­dezkedésre számítanak, ahol az alkalmazkodást ki is lehet kényszeríteni. Mintha rá is kap­tak volna ennek az ízére: nem a tiszta demokrácia csábításával akarják kivívni az emberek odaadását, hanem kényszerítő ráhatásokkal. Mindennek a csúcsa volt a Kónya-féle tanul­mány ... — Melyből Kónya Imre szerint a sajtó önkényesen, tetszése szerint ragadott ki a szövegkörnyezetéből részle­teket ... — A teljes szöveg több lap­ban is megjelent, úgyhogy ez a panasz közben elhallgatott. Mindenki láthatta, hogy szó sem volt önkényes kiemelések­ről. A Kónya-tanulmány valami­féle igazságtételnek álcázott lényege: lecserélni mindazokat, akik nem szolgálják az új ha­talmat. A közszolgálatok sem­legességének feladásával is­mét párthű személyekkel kíván­ják betöltetni a közhatalmi állá­sokat. Az előjel ezzel ellenté­tébe fordult át, az inga kilengett, de nem állapodott meg közé­pen. — A kormánypártok joggal bírálhatnák önt, rámutatva arra, hogy soha ilyen mér­tékű demokrácia nem volt hazánkban, kiteljesedtek az emberi jogok, korlátlan a saj­tószabadság, s még lehetne folytatni. — így van, ezek azok az alapjogok, melyeket meg kell védeni, meg kell erősíteni, mert a sajnálatos tapasztalat szerint a szabadság nagyon gyorsan szertefoszlik, ha a hatalom a sajtót megpróbálja visszaálla­mosítani ... — Kormánypárti körök szerint a sajtó jórészt a libe­rálisok, azaz az SZDSZ mel­lett sorakozott fel. — Azt hiszem, hogy hosszú sora van azoknak a lapoknak, melyeket a szó szoros értelmé­ben visszaállamosítottak az MDF vezette kormány szócsö­vévé. Közismert az is, hogy a rádiózás és a televíziózás nem nevezhető szabadnak Magyar- országon, kormánypárti propa­gandát űznek a fő hírműsorok a tévében. — Nemrég az MDF hetilap­jában azt olvastam, hogy a te­levízió munkatársai közül számosán a liberálisok párt­ján állnak. — Ha egy kormánypárti poli­tikus azt gondolja, hogy a saj­tónak ismét a kormányt kell szolgálnia, akkor ugyanott va­gyunk, ahonnan elindultunk. Szeri Árpád Magánpatika Tolnán Hosszas, bürokratikus huza-vona után végre megnyílt Tolnán az első magángyógy­szertár. A napokban megnyílt Szent- háromság patikát dr. Bencédi Gyuláné vezeti. Hozzátartozik a napokban átadott bogyiszlói fi­ókgyógyszertár is. Selyemvirágok bemutatója Tamásiban, a Diákcentrum­ban szeptember 30-án, délután két órakor nyílik a Kiss-Union ál­tal rendezett kiállítás, melyen távol-keleti selyemvirágok és fák kerülnek bemutatásra. A kiállított anyagot október 2-ig láthatja az érdeklődő kö­zönség. Előadás a kárpótlásról Izményben is Az izményi kulturházban szeptember 30-án, hétfőn este hét órakor Bea József, a Tolna Megyei Földművelésügyi Hiva­tal vezetője tart előadást és ta­nácsadást a kárpótlásról. Testületi ülés Tamásiban Tamási Város Önkormányzati Képviselő-testülete szeptember 30-án, hétfőn délután öt órakor tartja soron következő ülését a polgármesteri hivatal nagyta­nácskozó termében. A városatyák beszámolót hallgatnak meg az 1991. évi költségvetés első félévi teljesí­téséről, várhatóan módosítják az idei költségvetési tervet va­lamint a-helyi népszavazásról, és a népi kezdeményezésről al­kotnak önkormányzati rendele­tet is. Megállapítják a polgármesteri hivatal ügy-, illetve munkarend­jét. Várhatóan módosítják Ta- mási-Pári városrész és a Lenin utca elnevezését, létrehozzák a városkörnyéki építésügyi igaz­gatási társulást. Mi újság a baloldalon? Békési László képviselő, volt pénzügyminiszter Dombóvár vendége lesz október 3-án, I7 órakor a művelődési házban a Magyar Szocialista Párt megyei fórumsorozatának. A téma: A gazdaság ma és holnap. Az előadó részese volt az adórendszer kidolgozásának, megtudhatják az érdeklődők mi a véleménye a nyilvánosságra került tervezett változtatásokról. Remények a magyar mezőgazdaságnak Úgy tűnik, hogy mégiscsak lesz valami a Szov­jetunió nagyarányú megsegítéséből, ami dön­tően élelmiszer-szállításokból állna, mégpedig a kelet-európai országok egy részéből eszközölve. A Szovjetunió ötmillió tonna búzát és 800.000 tonna húst kér a télre, más egyebek mellett. Az Európai Közösség ezt a mennyiséget Magyaror­szágról, Lengyelországból és Csehszlovákiából kívánja leszállítani, két legyet ütve ezzel egy csapásra, sőt, hármat. Egyrészt megsegíti Gorbacsovot, a szovjet demokratizálódási folyamatot, másrészt lehe­tővé teszi, hogy a három kelet-európai ország ér­tékesíthesse agrártermék-feleslegeit, harmad­részt fellélegezhetnek a francia és más nyu­gat-európai gazdák, hogy ez a kelet-európai élelmiszer-fölösleg nem nyugat felé keres ma­gának utat. A szovjet segélycsomag összesen tizenötmil- iárd dollárt tenne ki, és ebből talán csur- an-cseppen valami nekünk is, mármint szállítá­saink ellenértéke formájában. A tőlünk való szállítás ugyanakkor megtakarí- ást jelent a nyugati országok adófizető állam­polgárai számára, hiszen a kisebb szállítási tá­volság költségmegtakarítást jelent. Csak bízha­tunk benne, hogy ez a segélyprogram a jövőben rendszeressé válik, mindaddig, amíg a Szovje­tunió talpra nem áll, valamint hogy kiszélesedik egész Kelet-Európára. Magyarország már szállított Albániának negy­venezer tonna gabonát az Európai Közösség segélyprogramja keretében. Európa fejlettebbik fele talán kezdi megérteni, hogy olcsóbb szá­mára segítséget nyújtani a most demokratizá­lódó egykori szocialista országoknak, mint meg­várni a térség destabilizálódását, szembenézni az esetleg többtízmilliós menekültáradattal. Magyarország számára most felcsillant a re­mény, hogy mezőgazdasági tömegáru-feleslege­inket talán mégis sikerül értékesíteni, megszűnik a piac szorítása az ágazat számára, és talán még növelni is tudjuk mind a termelést, mind az exportot. Jó lenne közben rendezni a mezőgazdaság hazai belső helyzetét is, megszüntetve ezzel az egyre veszélyesebb bizonytalanságot. Gazdag László Dr. Pálos Miklós a kisgazdáknál Dr. Pálos Miklós államtitkár a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képivselője csütörtökön látogatást tett a Független Kisgazdapárt megyei központjában. Kötetlen beszélgetés során tájékoztatta a megyei és a Szekszárd városi szervezet képviselőit az időszerű politikai és gazdasági kérdésekről, a politikai és gaz­dasági rendszerváltás eredményeiről és nem kevés gondjáról. Ez utóbbiak csökkentése érdekében a két párt képviselői kifejezték készségüket együttműködésük szorosabbá tételére. A kisgazdák hangsúlyozták a gazdasági törvénykezés szükségességét, fel- gyorsítását, szükségesnek tartják , hogy az adózásról, a szövet­kezetekről szóló, valamint a kárpótlásról még hátralévő törvények a lehető legrövidebb időn belül megszülessenek, mert a kárpót­lásban érdekeltek döntéseihez ezek elengedhetetlenek. Úgy lehet szavazni, hogy az újságból kivágják a legszebb­nek tartott kisgyerek fényképét, és beküldik szerkesztősé­günkbe. Egy borítékban több fotó is beküldhető, mindössze annyit kérünk, hogy a címzés mellé írják oda: Gyermekszép­ségverseny. Címünk: Tolnai Népújság Szerkesztősége, Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. 7100. Az nyeri a versenyt, il­letve az ér el helyezést, akinek az újságból kivágott fényképe a legnagyobb számban érkezik vissza címünkre. Sokan érdeklődnek, mikor láthaják lapunkban a beküldött fényképet. Előbb-utóbb min­denki sorra kerül. Legközelebb, keddi lapunkban a tengelici Ha­vasi Istvánka, a dombóvári Bognár Mónika, a sióagárdi Szűcs Dániel, a tolnai Balaskó Mónika, a szekszárdi Greinfe- instein Márk fényképét közöl­jük. 1991. Szabó Ákos Bátaszék, Pacsirta u. 8. Szűcs Enikő Sióagárd, Zrínyi u. 51. Gáspár Kata Szekszárd, Kecskés F. u. 6. Balaskó Tibor Fadd, Alvég u. 41. Katona Ildikó Öcsény, Széchenyi u. 14. Gyermekszépségverseny,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents