Tolnai Népújság, 1991. szeptember (2. évfolyam, 204-229. szám)

1991-09-19 / 220. szám

1991. szeptember 19. PÚJSÁG 3 Rokkant­nyugdíjasok (Folytatás az 1. oldalról) ják, akik 25 éves koruk előtt már százszázalékos rokkantak. — Hogyan kell kérni a rok­kantnyugdíjaztatást? — Ha a beteg már olyan hosszú ideig van táppénzen, hogy kimeríti az erre fenntartott lehetőséget, vagyis félévig fo­lyamatosan, akkor a felülvizs­gáló orvosi bizottságnak vagy a tb. kifizető helynek kezdemé­nyeznie kell a rokkantosítás megállapítását. Más esetben osztályunkhoz kell kérelmet benyújtani, amit a besorolás után az orvosszakértői bizott­ság elbírál és a kérelmezőt személyesen is meghallgatja. Szekszárdon minden nap van rendelés, napi 16 beteget hí­vunk be. — Mi a teendő abban az esetben, ha a táppénzes idő alatt elindított kérelmet a bizott­ság elutasítja? — Akkor szokták elutasítani a kérelmet, ha a beteg állapota nem érte el. a 67 százalékos rokkantsági szintet, ilyenkor fel­lebbezni nem lehet. Az orvosz- szakértői bizottság határozatot sem ad ki és arra sincs kötele­zettsége, hogy közölje, hány százalékos rokkantság követ­kezett be. De a táppénz meg­szűnése után újból lehet kérel­met benyújtani, amit ha elutasí­tanak is, már megfellebbez- hető. _ — Őszintén szólva, elég bü­rokratikusnak tűnik ez a megol­dás. Mennyi időbe telik mire a kérelmező pénzhez is jut? — A most szeptemberben érkezett igényeket csak október második felében tudjuk feldol­gozni. Ha a beteget már meg­vizsgálta az orvosi bizottság, akkor már gyorsan megy az ügyintézés, de egy-két hónapot rá kell szánni, pedig szeptem­ber elsejétől már pótbizottság is dolgozik. — Mennyi a rokkantnyugdíj? — Különböző besorolások vannak. Aki 67 százalékban rokkant, a nyugdíja az átlagke­resetének a 75 százalékánál nem lehet több, aki százszáza­lékban rokkant, de nem szorul mások ápolására 80-at, aki mások ápolására szorul 85 százalékát kapja a fizetésének. Elméletben ez 5200 forintnál nem lehetne kevesebb, de van olyan járulékosunk is aki még a kétezer forintot sem kapja meg havonta, mert olyan alacsony volt a fizetése. — Várható-e valami változás az új társadalombiztosítási tör­vény bevezetésével? — Talán ha a nyugdíjbiztosí­tási ágból kikerül a rokkant­nyugdíjazás és átkerül a beteg- biztosításhoz. így meglehetne tisztítani a nyugdíjakat a szociá­lis segélyektől. Tisztázni kell, mi a segély és mi a nyugdíj. Nem fordulhatna elő olyan igazságta­lanság, hogy valaki 25 év mun­kaviszony után ugyanazt az 5040 forintot kapja, mint az, aki mindössze egy évet dolgozott, de három gyermeket vállalt. Ezzel nem azt akarom mon­dani, hogy gyermekeket nevelni kisebb feladat, mint egy mun­kahelyen megfelelni, de a kettőt nem szabadna egy kalap alá venni. Mauthner Ilona Egy „játékos” és a földvári önkormányzat Világkiállítás: igen, Reinhardt: nem A dunaföldvári önkor­mányzat legutóbbi ülésén döntött arról, hogy amennyi­ben a Parlament a '96-os Expo megrendezése mellett dönt, úgy részt akar venni annak programjában. Az ere­deti javaslat szerint egy vál­lalkozóra bízták volna a vi­lágkiállításhoz kapcsolódó beruházások koordinálását, azzal, hogy egyúttal kineve­zik a létesítendő helyi prog­ramiroda munkatársának. Az előterjesztés ellenzői azzal érveltek, hogy nem célszerű elkötelezni magukat egyetlen ember mellett sem, hisz - mint az egyik képviselő fo­galmazott - „még nem dör­dült el a„ startpisztoly”. Te­hát még azt sem lehet tudni, lesz-e egyáltalán Expo? Az. önkormányzati ülés után kér­deztük az egyelőre elutasított vállalkozót, Reinhardt Lász­lót. — Most csalódott? — Látszólag demokratikus döntés született.. — Látszólag? — Nincs kifogásom az eljá­rás ellen, de úgy érzem, hogy sok olyan érdek tükröződik a döntésben, amely nem a város előrevitelét szolgálja. — Ön azzal érvelt, hogy be­jegyzett programja van. Hol? — 1989-ben, amikor a világ- kiállítás programirodája pályá­zatot hirdetett meg, a vállalko­zásommal jelentkeztem. Ekkor jegyezték be. Később, mikor ki­derült, hogy a bécsiek visszalé­pése miatt változik az Expo programja, akkor ismét jelent­keztem az „alkotó ember” ötle­tével: szeretnék egy önkor­mányzatot keresni, amely tá­mogatja. — Miért így kérte? — Annyira Budapest-centri- kus minden ebben az ország­ban. — No de arról is szó volt, hogy ha ez az önkormányzat nem kéri az ön programját, ak­kor át fogja adni a programiro­dának, amely majd közvetíti az önkormányzatokhoz... — Igen, csak én ehhez a vi­dékhez kötődöm. Előszálláson laktam tizenhat évig, és most költöztem be Dunaújvárosba. Jelen pillanatban pedagógus vagyok. Három diplomám van ... — Milyenek? — Egy tanári, egy edzői, és egy kereskedelmi diplomám. — Hozott-e Ön valamilyen dokumentumot az önkormány­zatnak arról, hogy Önnek be­jegyzett programja van? — Ilyet nem hoztam, de ez természetesen leinformálható. Manapság nagyon kell vigyázni az ötletekre, és csak a lényegét közöltem az önkormányzattal. A kabinetülésen kiegészítése­ket is tettem róla. — Mi ez az ötlet? — Az e században bejegy­zett furcsa találmányok össze­gyűjtéséről lenne szó, illetve olyan játékokat jelenítenék meg a helyszínen, amelyek szintén valami meghökkentőt hordoz­nak magukban. Például a szökdelő cipő, amivel métere­ket lehet ugrálni... És ez per­sze maradhatna itt a városban, s talán ez sem utolsó szem­pont. — Az Ön programja milyen terjedelemben van meg a prog­ramirodánál? — Ezeket mint szándékot jegyzik be egy adott sorszám alatt, és nemsokára benyújtok Minden kérdésre válaszoltam” egy ehhez kapcsolódó tanul­mányt. — Ha az önkormányzat elfo­gadta volna az Ön tervét, ez egyben azt is jelentette volna, hogy Önt az itt létesítendő vi­lágkiállítási irodában vezető­ként alkalmazták volna. Mit gondol, a képviselőknek ele­gendő információjuk volt a dön­téshez? — Én minden felvetődött kérdésre válaszoltam, a létesí­tendő irodával kapcsolatban is. — Most mihez kezd? — Remélem, hogy találok olyan önkormányzatot, amely­ben több a vállalkozó kedv, de számítok a vállalkozók támoga­tására is. Én most is azt mon­dom, hogy aki ezt elvállalja, an­nak ez egy „nagy buli”, nagy pénzt jelent. Ha lenne hozzá pénzem már elindítottam volna...-l-s Alpolgármester választás Bonyhád város Önkormány­zatának Képviselő-testülete szeptember 19-én, ma, délután három órakor tartja soron kö­vetkező testületi ülését. Az ülés helyszíne a Vörösmarty Mihály Művelődési Ház I. emeleti nagy­terme. A képviselők gazdag na­pirendet tárgyalnak. Az első napirend az alpolgármester vá­lasztás. De jelentés hangzik el a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, valamint tájé­koztatnak a két ülés között vég­zett munkáról. A város foglal­koztatási helyzetének alaku­lása, a pályakezdők munkába állásának tapasztalatairól Sán­dor Béla, a Tolna Megyei Mun­kaügyi Hivatal vezetője számol be. Az ülésen a város közműhá­lózatának általános értékelé­sére is sort kerítenek. A bejelen­tések napirendben javaslat hangzik el a városi kórház-ren­delőintézet további üzemelteté­sére. Gergelics István városi tűzoltóparancsnok az Önkéntes Tűzoltó Egyesület működési le­hetőségeiről beszél, majd javas­latot tesz az önkormányzat tűz­védelmi feladatainak ellátására. Várhatóan jóváhagyásra kerül a Dózsa utcai temető használati jogáról és ingatlancseréről szóló szerződéstervezet. Szó lesz még a II. világháborús em­lékmű felállításának ütemezé­séről és annak költségeiről. Megbeszélik a Perczel Mór utca 1. szám alatti ingatlan hasznosí­tását, valamint a Szabadság téri nyilvános illemhelyről tárgyal­nak. Széchenyi­emléktábla koszorúzás Le a ceruzával! „Kapcsolja ki a magnót!” - bizony gyakran kap ilyen fel­szólítást a magam­fajta toll- és magnó­forgató, aki ez utóbbi segédeszközt azért használja nagy elő­szeretettel, hogy elke­rülje a „balhét”. Ha kiderül ugyanis, hogy valahol a szeme­tet a szőnyeg alá sö­pörték, és a „firkász” ezt megírja, akkor „természetesen” ő a „piszok”, és nem az, aki a perzsa alá ko­torta. Ezen túl: a szomszéd faluban, városban, üzemben vagy boltban (aktuális „bűnös" tetszőlegesen behelyettesíthető) sokkal nagyobb disz- nóságok vannak, róla írjon az újság, beszél­jen a rádió, mutassa a tv ......Dögöljön meg a má sik tehene 1sl”. Csak minket kerülje­nek el - ha lehet nagy ívben az újságírók -, akik nem tudnak mást, mint rámenősen kérdezni. Meg persze vezetőket megbuk­tatni. Ez utóbbi külö­nösen hízelgő ránk nézve, csakhogy azo­kat, ha megfeszülünk sem tudjuk, és főleg: nem akarjuk „megbuk­tatni”, akik ebben a meglehetős értékku­szaságban megpró­bálnak tisztességesen vezetni. Azt azonban- ha tudomásunkra jut- megírjuk, ha közü­lük valaki jogtalansá­got, súlyos hibát követ el. Ez ugyanis nem magánügy. A tisztes­ség - amiből minden ellenkező híresztelés ellenére szorult az új­ságírókba is - úgy kí­vánja, hogy akiről szó van, nyilatkozhasson. Gyakran ilyenkor til­takozik a rögzítés (ce­ruza, magnó) ellen az érintett, jön az „elkenő szöveg”, az illetőt vád­lók minősítése, az új­ságíró szelíd zsaro­lása vagy nyílt fenye­getése. Jobb esetben felajánlják, hogy „se­gítik megírni” a cikket. A „firkász” pedig mindezekkel nem tud mit kezdeni, mert nem tudja végezni a mun­káját. Újból csak kér­dez és kérdez, és vá­laszt nem kap a kér­déseire, Ha mégis, azt kizá­rólag kikapcsolt mag­nóval és az asztalra il­ledelmesen letett tol­lal. Esetleg egy olyan kitétellel - mondjuk egy hosszabb tele­fonbeszélgetés után - , hogy amit partnere elmondott, nem jelen­het meg az újságban. (Annak dacára, hogy nem az illető kedélyál­lapotáról érdeklőd­tünk, hanem X cég Z beosztású „felelős munkatársaként” kér­deztük.) Ezek után „a gálád firkász" nem tehet mást, mint leírja a rendelkezésére álló információkat - be­szerzi, ahonnan tudja - és várja, hogy más­nap otromba hangon legazemberezzék, de minimum az ellenlá­bas bérencének titu­lálják (persze legin­kább telefonon). A kérdés azonban nem az, hogy az újsá­gíró „rózsaszín lelkivi­lága” hogyan rendezi el „a kiérdemelt jutal­mat”, hanem hogy a köntörfalazók mikor kapcsolják ki.. .ma­gukat. „ Hangyái J. Megyei koalíciós megbeszélés A koalíciós pártok - MDF, FKgP, KDNP - megyei szerve­zeteinek vezetői szeptember ti­zenkettedikén tartották soron következő, az aktuális politikai kérdések megbeszélésére, ál­lásfoglalások egyeztetésére hi­vatott összejövetelüket. Ezen a kárpótlási törvénnyel kapcsolatos kérdéskörben megállapították, hogy a saját jogon szerzett kárpótlási jegyek életjáradékká történő átalakí­Az idén 25 éves fennállását ünneplő Budapesti Művészeti Hetek szeptember 25-től no­vember 3-ig tartó, jubileumi programját tegnap ismertették a rendezők. A Nemzeti Filmharmónia által rendezett hangversenyek közül külön felhívták a figyelmet a Szent István Gimnázium Szim­fonikus Zenekarának hangver­senyére, amelyen - a Tel Aviv-i Filharmóniai Kórus közreműkö­tása iránt az érintettek körében nagy az érdeklődés. Azonban erről a társadalom- biztosítás keretében külön tör­vény a mai napig nem nem rendelkezik. A koalíciós pártok megyei szervezetei ezért határozatot küldenek pártjaik parlamenti frakcióinak, amelyben a kérdé­ses törvény mielőbbi napi­rendre tűzésére kérik fel azo­kat. désével - elhangzik Beethoven IX. szimfóniája is. Október 25-én a Budapest Kongresszusi Központban lesz Koltay Gábor új filmjének, a magyar-olasz koprodukcióban készült Juliánusnak a díszbe­mutatója. Jelentős művészi élményt nyújtanak majd András Ferenc: Az utolsó nyár valamint Szabó István: Meeting Venus című al­kotásai is. Gróf Széchenyi István szüle­tésének 200. évfordulója alkal­mából koszorút helyeznek el emléktáblájánál, amely Tolnán, a Marx Károly utca 1. számú ház falán található. Az ünnep­ségre szeptember 20-án 16 órakor kerül sor. A polgármes­ter, Keszthelyi Márton köszön­tője után ünnepi beszédet mond dr. Benczédy József egyetemi tanár. A szívbajok ellen - tudományosan A nem fertőzéses szívizom­betegségek gyógyításáról tar­tanak tudományos konferenciát holnap délelőtt 10 órától Szek­szárdon a megyei kórházban. A Magyar Kardiológus Társaság, a megyei kórház I. számú bel­gyógyászata és a Pécsi Aka­démiai Bizottság szervezésé­ben zajló rendezvényen 150 hazai szakember vesz részt, és a tudományág legjobbjai tarta­nak előadásokat. A tanácsko­zással egyidőben kiállítás nyílik a megyei kórházban, EKG-be- rendezéseket mutatnak be. Budapesti Művészeti Hetek Szabó Sándorka Simontornya, László k. u. 63. Takács Edina Tengelic, Rákóczi u. 73. Illés Erzsébet Nagymányok, József A. u. 5. Imre Attila Pincehelyely, Zrínyi u. 83. Gyermekszépségverseny, 1991. I Szenczi Ferenc Szakály, Tanácsközt. u. 182. Úgy lehet szavazni, hogy az újságból kivágják a legszebb­nek tartott kisgyerek fényképét, és beküldik szerkesztősé­günkbe. Egy borítékban több fotó is beküldhető, mindössze annyit kérünk, hogy a címzés mellé írják oda: Gyermekszép­ségverseny. Címünk: Tolnai Népújság Szerkesztősége, Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. 7100. Az nyeri a versenyt, il­letve az ér el helyezést, akinek az újságból kivágott fényképe a legnagyobb számban visszaér­kezik szerkesztőségünkbe. Sokan érdeklődnek, mikor láthatják lapunkban a beküldött fényképet. Előbb-utóbb min­denki sorra kerül. Legközelebbi, keddi számunkban a szek­szárdi Bikcsei Pétiké, a tenge- lici Horváth Hajnalka, a tolna- némedi Vörös Adrienn, a szek­szárdi Várkonyi Péter, a simon- tornyai Szabó Klaudia fényké­pét közöljük.

Next

/
Thumbnails
Contents