Tolnai Népújság, 1991. szeptember (2. évfolyam, 204-229. szám)
1991-09-14 / 216. szám
TOLNAI* , 2 tÜEPUJSAG 1991. szeptember 14. Súlyos harcok Horvátországban (Folytatás az 1. oldalról) A Zágrábtól 75 kilométerrel délnyugatra fekvő Kostajnicá- ban a Tanjug hivatalos jugoszláv hírügynöség szerint a horvát milicisták csütörtök este adták meg magukat a szerb felkelőknek. A várost védő 370 horvát milicista és rendőr „megadásának formaságai” befejeződtek - jelentette a Tanjug. A horvát rádió a Tanjug közlését még nem erősítette meg. A DPA német hírügynökség szerint Kostajnica stratégiai fontosságú település a Zágráb irányába való előretörés szempontjából. A horvát rádió csütörtökön késő este bejelentette, hogy a dalmát tengerpart és Zágráb között lévő Petrjnjában súlyos hacok robbantak ki. Szerb felkelők és a jugoszláv hadsereg egységei csütörtök este megszállták a tengerparti Zadar mögött elterülő térséget. A Tanjug közlése szerint a szerb felkelők a déli arcvonal teljes szélességében visszaszorították a horvát milicistákat. Mint horvát források jelentették, Zadar „a védelemre készül”. Szlavóniában csütörtök este is folytatódtak az elkeseredett összecsapások. A HINA horvát hírügynökség „kemény harcokat” jelentett a Belgrádtól 130 kilométerrel északnyugatra lévő Vukovarból és Vinkovciból. A térségben a szerb felkelőket támogató jugoszláv hadsereg egységei harckocsikkal és repülőgépekkel támadják a horvát milicisták állásait. Nyugati megfigyelők szerint Szlavóniában Eszékkel együtt ez a két város alkotja a horvát erők „utolsó bástyáját”. Stipe Mesic államfő szerint a jugoszláv hadsereg puccsot hajtott végre. A hadseregvezetés legutóbbi parancsmegtagadása óta „ez mindenki számára egyértelművé vált” - mondotta a horvát televízióban elhangzott nyilatkozatában. A jugoszláv elnök, aki formailag a hadsereg főparancsnoka is, korábban arra utasította a fegyveres erőket, hogy 48 órán belül vonuljanak vissza kaszárnyáikba. A belgrádi nemzetvén delmi minisztérium ezt a parancsot Mesic államfő „önkényes- kedésének” minősítette. Földvár az Expo mellett Pozitív parlamenti döntés esetén Dunaföldvár részt kíván venni a '96-os világkiállítás megrendezésében - erről csütörtökön döntött a város képviselő-testülete. Az önkormányzat ugyanakkor nem kötelezte el magát egy vállalkozó mellett, aki egy korábbi javaslat szerint a város világkiállítási programirodáját vezette volna. A meglehetősen hosszúra nyúlt vitában a konkrét személyt elutasító képviselők leginkább azzal érveltek, hogy más vállalkozóknak is meg kell adni a lehetőséget, hogy programjukat a testület elé tárják. Az ülésen arról is határoztak, hogy a város csatlakozik a Tolna Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítványhoz, és hogy elegendő számú vállalkozó esetén irodát nyitnak a városban. A korábbi városi könyvtár nemrégiben megüresedett épületéről nem tudtak dönteni a képviselők. Egyelőre tehát kérdéses, hogy árverésre bocsátják-e, vagy eladják az épületet magánmúzeum céljára. Az önkormányzati ülésen többen megjelentek a helyi kereskedők közül, akik tiltakoztak amiatt, hogy a városka főterén lévő üzleteiket a szállítók nehezen tudják megközelíteni, és hogy az ottani parkolót fizetőparkolóvá nyilvánították. Sürgették a döntések felülvizsgálatát. A testület az ügyben később hoz döntést.- hangyái Antall József Stuttgartban Antall József miniszterelnök Franciaországból hazatérőben tegnap délelőtt rövid időre megállt Stuttgartban, ahol munkareggelin eszmecserét folytatott Erwin Teufellel, Baden- Würtenberg tartomány miniszterelnökével, annak hivatali rezidenciáján. A baden-würtenbergi államminisztérium szóvivője az MTI bonni tudósítóját úgy tájékoztatta, hogy a zökkenőmentes kétoldalú kapcsolatok érintésén kívül a két miniszterelnök véleményt cserélt a jugoszláviai helyzetről, valamint Magyarország és az Európai Közösségek bontakozó kapcsolatairól. Egyetértettek abban, hogy Jugoszlávia ügyében egyeztetett európai cselekvésre van szükség, Horvátország egyoldalú elismerése külön-külön egy-egy állam részéről nem lenne hasznos lépés. Magyarország és az EK között kötendő társulási szerződéssel kapcsolatban a szóvivő szavai szerint Antall József hangoztatta, hogy az Európai Közösségek országainak figyelembe kellene venniük az eltérő előfeltételeket, érzékeltetve ezzel azt, hogy az EK-nak nem együtt kellene kezelnie a magyar, a csehszlovák és lengyel társulási kérelmet. Teufel miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy a lehetőségeken belül támogatja a magyar igényeket. A szóvivői tájékoztatás szerint a munkareggelin magyar részről jelen volt Horváth Balázs, tárca nélküli miniszter, valamint Manherz Károly és Katona Tamás államtitkárok, akik a magyar gazdasági és kulturális napok alkalmából tartózkodnak Stuttgartban. Exkluzív interjú Somogyi Ferenc államtitkárral Elsőbbség Európának a magyar külpolitikában (III.) Viharos változások zajlanak szűkebb és tágabb környezetünkben, s úgy tűnik, azzal kell számolnunk, hogy a következő évek is mozgalmas, váratlan eseményekkel tartított időszakot hoznak a nemzetközi életben. Ilyen körülmények között különösen fontos, hogy külkap- csolataink hogyan alakulnak, s hogy megvannak-e azok a külpolitikai tájékozódási pontok, amelyek nemcsak az eligazodást, hanem a következetes kapcsolatépítést, nemzetközi pozícióink megőrzését és erősítését is elősegítik. — A mögöttünk levő korszak egyik legfőbb tapasztalata, hogy hazánk korábbi egyoldalú kapcsolatrendszerét mielőbb minél több lábon álló, minél szélesebb körű kontaktusokká kell átépíteni - mondja Somogyi Ferenc külügyminisztériumi államtitkár, akitől a magyar külpolitika fő törekvéseiről, meghatározó céljairól érdeklődtünk. — Világos, hogy hiba volna a korábbi féloldalasságot más előjelű féloldalassággal fölváltani. Ennek jegyében kívánjuk régebben nem funkcionáló, de hagyományos kapcsolatainkat újjáéleszteni, újakat kialakítani s természetesen a környező országokhoz fűződő viszonyunk minden pozitív elemét megőrizni. — Mindennek alapján a magyar külpolitikában prioritása van tágabb otthununknak. Európának. Igaz, hálátlan és nem is szerencsés az országok valamiféle fontossági sorrendbe állítása, hiszen az Európában kívüli országokra - teszem azt az Egyesült Államokra vagy Japánra - sem mondjatuk, hogy jelentéktelen partnerek számunkra. Ellenkezőleg ... — mégis az európai kapcsolat - és intézményrendszerbe való integrálódás a magyar külpolitika egyik legközvetlenebb és legkézzelfoghatóbb feladata. — Ilyen szempontból Európa fogalomkörébe soroljuk természetesen az Európa Tanácsot és az Európai Közösséget is. Utóbbival, mint ismeretes, a társulási szerződésről folyó tárgyalások most várakozásainknál több nehézséget hozó szakaszban vannak. Jómagam mégis bízom abban, hogy - mindkét fél kifejezésre juttatott szándéka alapján - belátható időn belül megszületik és életbe is léphet a megállapodás. Ennek jelentőségét aláhúzza, hogy a tulajdonképpeni cél - miként arra egy már egyeztetett szövegrész is utal - az Európai Közösségben való teljes jogú tagságunk elősegítése. — Integrálódásunk szempontjából fontosnak tartunk olyan intézményeket is, mint például az Európai Unió vagy a NATO. Ez utóbbi idesorolása egyébként azt is érzékelteti, hogy biztonságpolitikai koncepciónk szerint az európai együttműködést és integrációt nem kirekesztő értelemben, hanem amerikai jelenléttel, az európai-atlanti érték- és érdekközösség alapján látjuk megvalósíthatónak. — Külpolitikánk fő elemeinek meghatározásakor természetesen nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy például kereskedelmi, külkereskedelmi kapcsolatainkban az egyesült Németország egyértelműen az elsőhelyen áll. Hozzá kell tenni, hogy már a rendszerváltozás előtti periódusban különleges szerep jutott a német relációnak, nemcsak gazdasági szempontból, hanem abban a tekintetben is, hogy a határmegnyitás, a német állampolgárok kiengedése a két ország kapcsolatain túlmutató, európai jelentőségű lépés volt. — Nemzetközi tevékenységünkben tehát ez a reláció kiemelkedő helyet foglal el. A legutóbbi egy-két évben bekövetkezett változások ugyanakkor a korábbinál nagyobb mozgásteret is adnak a kapcsolatok fejlesztését célzó törekvéseknek. Tudomásul kell persze vennünk: a német egyesítéssel együttjárt az is, hogy a német tőke jelentős részét lekötötte a volt keletnémet területek problémáinak megoldása, s gondokat okozott a korábbi ma- gyar-NDK kapcsolatok tradicionális formáinak megszűnése. Ennek ellenére meggyőződésem, hogy hosszú távon s nagyon ígéretesek és - a kölcsönös szándékok szerint - adottak a lehetőségek a két ország együttműködésének kiteljesítésére - fejezte be nyilatkozatát Somogyi Ferenc. Bajnok Zsolt Ferenczy-europress Uj püspök Székesfehérváron Szakos Gyula székesfehérvári megyéspüspök 75. életévében kérte felmentését főpásztori tiszte alól. II. János Pál pápa a lemondását elfogadta, és helyét a kánonjog szabályai szerint az eddigi koadjutor püspök, Takács Nándor foglalta el. Kérdőjelek Moszkva és a világ Bár a rendkívüli események, az elvetélt szovjet puccskísérlet miatt kérdésessé vált a megrendezése. Kedden végül mégis az eredeti ütemterv alapján kezdi meg munkáját Moszkvában az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet emberi dimenziókkal foglalkozó tanácskozása. Mit adhat Moszkva e többhetes konferencia révén kontinensünknek, a világnak? A várakozás szerint előrelépés történhet az emberi jogi, s humanitárius kérdésekben és egy olyan mechanizmus kidolgozásában, amely lehetővé tenné az országok közötti ellentétek, így a nemzetiségi konfliktusok „civilizált” megtárgyalását. S megfordítva a kérdést, mit adhat a világ, az EBEE tekintélyes nemzetközi fóruma Moszkvának? Úgy tűnik, a körülmények még fontosabbá tehetik a 35 ország képviselőinek jelenlétét. A jogrend, a demokrácia, a prularizmus szovjetunióbeli érvényesülését csak segítheti egy (remélhetőleg sikeres) összeurópai rendezvény. Szegő Gábor(FEB) Csökken a búza felvásárlási ára A Földművelésügyi Minisztérium a takarmánybúza felvásárlási árát 5000-ről 4600 forintra, az étkezési búzáét pedig 5500-ról 5000 forintra csökkentette. Az FM illetékese elmondta: az árcsökkentés azért történt, mert a jó termés miatt a korábbi minimálár már gátolta a termékforgalmat. Ezen kívül csökkent a búza világpiaci ára is, ráadásul a sikeres honi terméssel a költségek is csökkentek. Telefoninterjú jugoszláviai nagykövetünkkel A vádaskodásnak sincs visszhangja (Folytatás az 1. oldalról.) számmal kaptunk fenyegető leveleket, telefonokat. Most a véleményrtyilványítás e spo/itán formájával egyáltalán nem találkozhatunk. — De az érdemi visszhang elmaradását bizonyos értelemben jelzi a jugoszláv tömegtájékoztatás is. A hivatalos megnyilatkozásokat természetesen- vezető helyen közölték, de tájékoztattak a magyar válaszról, s például itt van előttem a Borba: nagyon részletesen ismerteti a magyar Honvédelmi Minisztérium álláspontját illetve kategorikus cáfolatát is. A belgrádi rádió péntek délelőtt már korrekt módon beszámolt Külügyminisztériumunk illetékeseinek tiltakozó reflexióiról - s disszonáns hanggal nem találkoztam. — Ha már a hangnemnél tartunk: Önt csütörtökön behívatták a jugoszláv külügyminisztériumba, s feltehetően nem éppen kellemes eszmecsere részese volt. Ez a beszélgetés hogyan zajlott le? — Ennek megvannak a - hogy úgy mondjam - szokásos formái. Külügyminiszterhelyettesi szinten fogadtak, s az ismert vádakat hozták tudomásomra. — Mire Ön? — Az ilyen aktus természte- sen nemigen alkalmas valamilyen gyümölcsöző eszmecserére. Úgyhogy jómagam arra szorítkoztam, hogy a közölt tények megalapozottságát kétségbe vontam, sőt kizártam. Kifejeztem azt is: furcsának tartom, hogy ha jugoszláv részről ilyen jelenségeket tapasztalnak, akkor nem nyomban, melegében teszik szóvá. Egyben kértem, hogy ha vádjaikat bármilyen bizonyítékkal alá tudják támasztani, azt bocsássák rendelkezésemre. Ilyennel azonban mindeddig nem szolgáltak... — Mindehhez hadd tegyem hozzá: biztos vagyok abban, hogy a légi hídról és egyebekről felhozott képtelen állítások nem fognak komolyabb zavart okozni akét ország viszonyéban. S jugoszláv partnerink nagyon komolyan veszik mindazt, ami ennek az ügynek kapcsán Budapesten elhangzott. Egyébként vasárnap a szerb külügyminiszter Budapestre utazik. — Végül egy kérdés: a jugoszláviai helyzet alakulását illetően lát-e bíztató jeleket a kibontakozásra? — Optimosta vagyok, de jóslásra természetesen nem merek vállalkozni. Optimista, mert bíztató fejleményként értékelem, hogy a Jugoszlávia konferencia folytatja munkáját. Optimista vagyok azért is, mert a véleménycserét az érintettek egymással, a nyilvánosság kizárásával folytatják, s nem a sajtó, a rádió, a tévé útján üzengetnek. Egyszóval vannak, érzékelhetők reménykeltő körülmények ... — Nagykövet Úr, csöndes, nyugodt hétvégét kívánunk. — Köszönöm, hiszem, hogy az lesz. Bajnok Zsolt (FEB) Elméleti kérdésekre, elméleti válaszok Vita az atomfűtőműről Egy teljes napon át rengeteg fontos és okos ember beszélt arról, hogy legyen-e atomfűtőmű Szekszárdon. A téma nem új, csak a szereplők egy része. A rendszerváltást megelőzően már "futottak egy kört" az akkori illetékesek. Tegnap délelőtt a megye- székhelyre érkezett - többek között - D. S. McDeugall, a Kanada Atomenergia Társaság fűtőerőmű főosztályának vezetője, az AECL rövidítésű állami vállalat képviseletében. Ez a cég kísérletezte ki saját kutató- intézetében azt a fűtőművet, amiről a vita folyik, a berendezés viszont még nem létezik, csak laboratóriumi körülmények között a 2 MW teljesíményű változata, a 10 MW-os-ból ez lenne az első. Szűkebb körben már délelőtt áttekintették a témát, délután a nyilvános beszélgetésen részt vett - mások mellett -, Pólyák Sándor, országgyűlési képviselő, a házigazda, Kocsis Imre Antal polgármester, Bérezi Károly, az ERŐTERV irodavezető-helyettese, Járfás Géza, a PAV főmérnöke. Metzing József, az Energiagazdálkodási Intézet, Erős Zoltán mérnök, a fütőművet ellenzők, Szögi Béla, és Ötös Miklós képviselők, bizottságvezetők, az önkormányzat képviseletében. D. S. McDeugall kimerítő tájékoztatót adott a vállalatról és fűtőműről, hangsúlyozva többek között, hogy azt csak akkor szabad üzemeltetni, ha gazdaságos. Előnyei közé tartozik, hogy nem szennyezi a levegőt, csatlakoztatható a melegvízellátás rendszeréhez, és hogy mindaddig meg sem kezdik az engedélyeztetési eljárást, amíg a helyi közösség nem mutat kifejezett érdeklődést a telepítése iránt. Erős Zoltán sok fontos kérdést tett föl, mintegy fél órában. Egyéb részletkérdéseit írásban fejti ki, és így kap választ. Néhány az elhagzottakból. Ki fizeti az engedélyeztetési eljárás költségeit? Mi lesz az elhasználódott berendezés és a a kiégett veszélyes, valamint a kevésbé veszélyes más radioaktív hulladékok sorsa? Firtatta továbbá a csatlakoztatás technikai részleteit és költségeit. A kéviselők kérdései a gazdaságosságra, valamint arra vonatkoztak, hogy miért legyen kanadai kísérletitelep éppen Szekszárd? A válaszból az derült ki, hogy a kiégett fűtőanyagról, valamint a már leállított berendezésről vagy a parlamentnek, vagy a kormánymak kell rendelkeznie, ők ahhoz alkamazkodnak. Azt, hogy mennyibe kerül itt a melegvíz atommal fűtve, nem lehet megmondani, mert a folyton változó áru gázhoz kellene viszonyítani. Ezzel szemben Kanadában azért nem lehetett kivitelezni az elsőt sem, mert sok a vízierőmű és negyven százalékkal csökkent a gáz ára. Három hely is van, ahol megvalósítható egy ilyen berendezés, de nem derült ki, hogy ezek Magyarországon, Európában, vagy valahol egészen máshol vannak. Balogh János, a Városgazdálkodási Vállalat jelen lévő képviselője elmondta: van elég melegvize a városnak, és még két lehetőség is mutatkozik arra, miként lehetne olcsóbb a polgárok számára a távhőszolgáltatás. Ezek után nehéz elképzelni, hogy minek kellene egyáltalán Szekszárdon kísérleti atomfűtőmű, s még hány tanácskozás - sőt kósza hírek szerint népszavazás - lesz az ügyben? Ihárosi
