Tolnai Népújság, 1991. szeptember (2. évfolyam, 204-229. szám)

1991-09-14 / 216. szám

1991. szeptember 14. PÚJSÁG 3 Üzemi körkép Javul a tőkés export, nem lesz elbocsátás Nem pattog le a jól égetett zománc (Folytatás az 1. oldalról)- Elterjedtek olyan hírek, mi szerint a sajtoló - mely eddig három műszakban dol­gozott - már nem rendelkezik megfelelő mennyiségű mun­kával, gondjaik vannak.- A kialakult helyzetnek megfelelően átszerveztük a munkarendet, a sajtoló valóban átállt a három műszakról ket­tőre. Mindezt korábban is meg­tehettük volna már, most meg is léptük. A zománcozóban meg­szüntettük az állandó éjszakás műszakot. Jelenlegi berende­zéseink alkalmasak az új, kor­szerű és energiatakarékos ke­mencék (melyek csak igen rö­vid felfűtési időt igényelnek), ki­szolgálására. Röviden úgy fo­galmazhatunk: a termelési struktúra rugalmas alkalmaz­kodása ez a piaci változások­hoz, a rendelésállományhoz, fi­gyelembe véve a gyártási fel­adatokat is. A vgmk-k visszafo­gásával sikerült így megoldani, nem kerül sor elbocsátásokra.- Mindebből a műszakát­szervezésből egyértelműen következik a vékonyabb borí­ték is ? — Mindhárom fő terület önálló bérgazdálkodással dol­gozik, a műszakszám-csökke- nés ellenére az egész területre biztosított bértömeg nagysága nem csökkent. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy nem akad dolgozó, aki vékonyabb borítékot kénytelen most haza­vinni. — Milyen stratégiával igyekeznek a jelentkező gon­dokon felülkerekedni, a bél­és külpiac változásaira rea­gálni? — Még annyit a munkánkról, hogy terveink szerint végrehaj­tunk egy második lépcsős bér- fejlesztést is, mely jelen pilla­natban a vállalati tanács előtt van. A harmadik negyedéves piaci helyzet javítása érdekében megkezdtük az országban egyedülállóan a nagyméretű üstök gyártását újfent, s kony­hai nagyedényeket is gyártunk, hiszen gondoljunk csak a befő­zési szezonra. Szélesítjük az értékesítési csatornákat. Saj­nos több kereskedelmi cég, vál­lalat is fizetési gondokkal küsz­ködik, ugyanakkor edényre Zománcozás szüksége lenne. A negyedik negyedévre konkrét rendelés még nincs, 20-30 milliós növe­kedéssel számolunk ennek el­lenére az előzetes jelzések alapján. Vállalati pozíciónkon ez javítani fog. Piacra kerül az „Aliz” edénycsalád is, mely szintén igyekszik elébe menni a piaci igények várható növeke­désének. A tőkés export ter­vünk 400 millió forint volt, de a felerősített tőkés exportbővítő munka eredményeképp 450 millió körül fejezhetjük be az évet. Tavaly 340 milliót tudtunk teljesíteni. Ez részben.kompen­zálja a belföldi kiesést, a széle­sebbre nyitott, exportorientáció valójában 1992-ben érezteti majd hatását. — Összefoglalva a mutat­kozó tendenciákat, az ellen­lépéseket. .. — Az idei év összeségében valamivel a tervszint alatt ma­rad termelésben és árbevétel­ben egyaránt, de pozitívan kí­vánunk zárni. Sok múlik a ne­gyedik negyedéven, ami javuló tendenciát mutat. A bizonyta­lanság érzése fellelhető az em­berekben, hallják a növekvő munkanélküliségről szóló híre­ket, akadnak rémhírek is a gyárban. Ennek megelőzésére kértem az osztályvezetőket: tá­jékoztassák dolgozóinkat az át­szervezés lényegéről, szük­ségszerűségéről, s arról, hogy nem látunk okot az elbocsátá­sokra.- Szabó S- Fotó: Ótós R. Díszítés kerül az edényre Szezámmagos, zabpelyhes, mákos, és a többiek... Kemence a vevők előtt (Folytatás az 1. oldalról) Az „Ide-süss” saját kemencét is felszerelt a Skálában, ahol a vásárlók szeme láttára készül­nek a szezámmagos, a zabpelyhes, a sós-kö­ményes, a mákos sütemények, és más finomsá­gok. Újdonság az ulmi és a biokenyér, melynek összetételét nem árulták el a tulajdonosok. — Kezdetben úgy gondoltuk, hogy ideiglene­sen, 2-3 hétre próbáljuk csak ki, hogy elfogad­ják-e a vevők az új ízeket, vagy sem - mondta Kurucz Béláné. A forgalom után már egyértelmű, hogy helye lesz itt nálunk. Mindössze három perc kell ahhoz, hogy a vásárlók kívánságára ki­süljön az előre elkészített és lefagyasztott péksü­temény. — Megmondom őszintén, amikor szóba került ez a lehetőség, én személy szerint idegenked­tem, mert egy embert teljes egészében leköt, pedig az áruházban egyre szaporodik a lopások száma. De belátom, hogy igény van rá. Az „Ide­süss” kft profi módon lát el bennünket áruval, hi­giénikus rekeszekben, külön nejlonban csoma­golják a kenyereket. Egy rekeszbe csupán há­rom kenyeret raknak, nehogy összenyomódja­nak. Nem csak az ízekre, de a formára is sokat adnak. Van mit tanulni tőlük! Az lenne az igazi, ha a kenyeret is itt helyben tudnánk sütni, mert akkor megszűnhetne a többnapos ünnepek előtt, sajnos már gyakorivá vált kenyérmizéria. Mauthner Gemenci tölgyekkel a batorzi csatáról A tölgyek immár kivágattat- tak, de nem tűzbe, hanem al­kotó kezek, emlékező gondola­tok közé vettettek. A gemenci erdőből származó fákról talán senki sem gondolta, hogy egy­kor a lengyelországi Batorz te­metőjének és emlékhelyének ékességei lesznek. Ma már arról is ritkán esik szó, vagy eddig nem beszél­tünk róla, hogy az 1863-64-es lengyel szabadságharcban többszáz magyar önkéntes vett részt. Az áldozatokról is keve­set tudunk, utcatáblák sem őr­zik neveiket. Korabeli iratok ta­núsága szerint a tarnobrzegi vajdaság Batorz erdejének egyik szurdikjában 1863. szep­tember 6-án került csapdába Michal Lelewel-Borelowski ez­redes visszavonuló csapata. A túlerő ellen vívott csatában több mint harminc felkelő esett el. A hősi halált haltak között talál­ható a parancsnok mellett a magyar Wallisch őrnagy, a pa­rancsnok vezérkari főnöke és egy ismeretlen nevű magyar önkéntes. Néhány nappal ko­rábban, a szeptember 3-i pa- nashowkai összecsapásnak is volt magyar halottja, itt Nyári lo­vassági százados esett el. Batorz - több mint négyezer lakost számláló nagyközség - polgárai a mai napig őrzik a csata és az elesettek emlékét. A csata színhelyét emléktábla jelzi. A község temetőjében a tömegsír fölött díszes síremlék áll. Mindkét hely ez év szep­tember havának 14. napján, te­hát ma történelmi túrák találko­zópontja. A Magyar Flonvédség és nagykövetség kezdeménye­zésére, a lengyel község veze­tőinek egyetértésével, a csata színhelyén és a temetőben egy-egy kopjafát állítanak fel. Tolna megyében, ha em­lékmű avatásról esik szó, min­den bizonnyal elhangzik ferdős László honvédezredes neve is. Nem véletlen, hogy az illetékes felettes szervek az ő tanácsát kérték. Azonnal egyik tisztjére gondolt, akiről megyénk újság­olvasó lakossága azt tudja leg­inkább, hogy gyermekek „lo­vakhoz idomításával” és fák művészi faragásával foglalko­zik. A neve ezért sokak előtt ismerős: Törő György alezre­des. A felkérésnek - miszerint az említett lengyelországi emlék­helyekre két kopjafát kell fa­ragni - örömmel tett eleget Törő György, hiszen vallja, hogy egy magyar^, katonatisztet aligha érhet nagyobb megtisz­teltetés. A gemenci tölgyfákat 300x40x40-es méretre szabta, majd faragta. A szimbólumokat hordozó motívumok között ott látható az erő és férfiasság jel­képe, az Andráskereszt, a Tolna megyei fafaragó táborok ismert tulipánja. A kopjafa vé­gén, csúcsán egy csonkagúla forma áll, emlékeztetve a fiatal tisztek megszakadt életútjára. Emlékhelyről lévén szó, egy fa­ragott díszpad is készült Törő György szekszárdi műhelyé­ben. A másik kopjafa valamivel karcsúbb formáján több tájegy­ség jellegzetes faragott motí­vumával érzékelteti, hogy a lengyel szabadságharcban több náció vett részt. A csúcson egy sima gömb a világbéke jel­képeként állít emléket az ele­sett katonák tiszteletére. A kop­jafák mellett márványtáblán ol­vasható majd a magyar felírat - amit ugyancsak szekszárdi fia­tal kőfaragók, a Tövisháti fivé­rek készítettek - „Az 1863-64-es szabadságharc magyar önkéntesei emlékére.” Illetve: „A közös szabadságért életüket áldozó magyar önkén­tesek emlékére”. A tervek szerint - szeptem­ber 14-én - a lublini püspök szenteli fel a gemenci erdőben nőtt tölgyek emlékoszloppá nemesedett alakját. Ezentúl, ha magyar és éppen Tolna megyei túristák utaznak Lengyelor­szágba rövid időre kér csak al­kalmat Batorz község, hogy egy fejhajtással az erdőben elesett honfitársakra emlékez­zenek. Decsi Kiss János Fotó: Gottvald Károly Törö György útrakeszen a kopjafával Dombóvári Galéria Varga Géza Ferenc szob­rászművész kiállítását szep­tember 16-án, hétfőn, a Dom­bóvári Galériában Nagy Katalin művészettörténész nyitja meg. A művész alkotásait szeptem­ber 30-ig, vasárnap kivételével naponta 10-16 óráig tekinthetik meg az érdeklők. Nyerges Kupa horgászoknak Dombóváron mindig jelentős esemény a Nyerges Kupa hor­gász csapatverseny. A szep­tember 7-én megrendezett pe- cástalálkozó most is igen han­gulatos volt, melyhez a jó idő is hozzájárult. A versenyt a dom­bóvári Alkotmány Tsz csapata nyerte immár harmadszor (Imre Gábor, Havasi Péter, Czeller Csaba), második a dombóvári iparosok csapata lett (Popp Jó­zsef, Nagy Sándor, Szakács László), a harmadik helyet pe­dig az IB színeiben induló együttes szerezte meg (Mester János, Deáky István, Kapuvári Ferenc). Szülői értekezlet tanfolyam előtt Gázvezeték- és gázkészü­lék-szerelői tanfolyamot hirde­tett a szekszárdi Babits Mihály Művelődési Központ a 14. élet­évüket betöltött fiatalok szá­mára. A szervezők szeptember 16-án 16 órai kezdettel szülői ér­tekezletet tartanak az intéz­mény épületében, ahol a lebo­nyolítási rendet ismertetik a résztvevőkkel. A gépszerelői tanfolyamra beiratkozottak szü­lei számára szeptember 18-án, ugyancsak 16 órai kezdettel tar­tanak értekezletet. Szüreti időpontok A szekszárdi Polgármesteri Hivatal Városüzemeltetési és Beruházási Irodája a szőlőter­melésben érdekelt nagyüzemi termelők és forgalmazó szer­vek, valamint a kistermelők vé­leményét figyelembe véve a szőlő- és gyümölcstermesztés­ről, valamint a borgazdálkodás­ról szóló módosított 40/1977. MÉM. számú rendelet alapján a szekszárdi történelmi borvidé­ken a szüret időpontjaira az alábbi ajánlatokat teszi: — korai szőlőfajtáknál (oportó, rizlingszilváni, stb.) szeptember 15-től, — középérésű szőlőfajtáknál (zweigelt, chardonnay, stb) szeptember közepétől, — késői érésű szőlőfajtáknál (cabernet, kadarka, olaszrizling, stb.) október közepétől. Az időpontok csak tájékoztató jellegűek, a jobb minőség el­érése érdekében az érésnek megfelelően egy-két héttel ké­sőbb célszerű szüretelni. Hosnyánszki Magdolna Nagydorog, Széchenyi u. 14. Imre György Gábor Pincehely, Zrínyi u. 83. Ortner Nándor Pincehely, Kisfaludy u. 24. Póta Judit Zsanett Bogyiszló, Dobó köz. 3. Kollmann Marcell Dombóvár, Katona J. u. 30. Gyermekszépségverseny, 1991. Úgy lehet szavazni, hogy az újságból kivágják a legszebb­nek tartott kisgyerek fényképét, és beküldik szerkesztősé­günkbe. Egy borítékban több fotó is beküldhető, mindössze annyit kérünk, hogy a címzés mellé írják oda: Gyermekszép­ségverseny. Címünk: Tolnai Népújság Szerkesztősége, Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. 7100. Az nyeri a versenyt, il­letve az ér el helyezést, akinek az újságból kivágott fényképe a legnagyobb számban érkezik vissza szerkesztőségünk cí­mére. Sokan érdeklődnek, mikor láthaják lapunkban a beküldött fényképet. Előbb-utóbb min­denki sorra kerül. Legközelebb, kedden a pincehelyi Ortner Ti­bor, a pusztahencsei Kanczler Enikő, a bogyiszlói Póta Zsolt István, a Paks-dunakömlődi Czáp Petra, a szakályi Bakonyi Bianka fotóját közöljük.

Next

/
Thumbnails
Contents