Tolnai Népújság, 1991. szeptember (2. évfolyam, 204-229. szám)
1991-09-02 / 204. szám
PÚJSÁG 1991. szeptember 2. Z NÉ Komputermaffia az NSZK-ban Névadó ünnepség Lengyelen Apponyi Sándor nevét viseli az intézet (Folytatás az 1. oldalról) gazda- és a gazdaasz- szony-képzés. — Gyorsan változó gazdasági, társadalmi, politikai környezetünk megkívánja, hogy az eltérő tulajdonviszonyokhoz, szervezeti rendszerekhez és termelési eljárásokhoz a szakmai képzés rugalmasan alkalmazkodjon - mondta a miniszter, majd Szentgyörgyi Albert szavait idézte: — „A holnap olyan lesz, amilyen a ma iskolája." A szónok a mezőgazdasági szakképzést folytató - közép- és felsőfokú - intézményekről szólva kiemelte: elengedhetetlen, hogy azok saját tangazdasággal rendelkezzenek, amelyek egyúttal bemutató mintagazdaságként is kell, hogy A diákévek emlékére ... Meg kell újulnia az oktatásnak funkcionáljanak. Üdvözölte, hogy az iskola az 1946-tól 1976-ig működött tangazdaságát újra kívánja éleszteni. Dr. Gergátz Elemér hangsúlyozta, hogy a szakoktatás minden szintjén az életre valóban felkészítő, gyakorlatias képzést kell meghonosítani, amely nem nélkülözi a szilárd elméleti alapot sem. A miniszter beszéde után a lengyeli iskola testvérintézményeinek képviselői emlékszalagot kötöttek az 1950-ben érettségizettek zászlajára. Az Apponyi Alapítvány kuratóriuma által - most első alkalommal - odaítélt Apponyi-díjat Kovács József, a Hőgyészi Állami Gazdaság igazgatója, a kuratórium intézőbizottságának elnöke adta át. Az iskola diákjai közül Bakonyi László, a tantestületből pedig Leipold Boldizsár érdemelte ki az elismerést. Az ünnepség az iskola tanulóinak irodalmi összeállításával zárult, majd a vendégek megtekintették a helyi hagyomány- őrző népi együttes táncos, zenés műsorát. -hájAkar On az amerikai elnök számlájára telefonálni? Akar Ön az amerikai elnök kontójára telefonálni? Be akarják vonni a jogosítványát? Sokallja a kirótt adót? Ezeket és hasonló problémákat az NSZK-ban működő, zömmel 15 és 26 év közötti fiatalokból álló társaság már rég meg tudja oldani. S ezzel nemcsak sok borsot tör a hatóságok orra alá, hanem hatalmas károkat is okoz. A maffia mindezt úgy éri el, hogy számítógépes programokkal megpróbál beholtani az adatbankokba. Ha sikerül megfejteni a kódot, azt csinálnak, amit csak akarnak: számokat tüntetnek el vagy változtatnak meg, esetleg a cég egész nyilvántartását törlik. Az így megszerzett adatokat az érdekelteknek eladják és ezzel busás haszonra tesznek szert. A banda egyes tagjai akár 200 ezer márkát is megkeresnek havonta, méghozzá adó nélkül! A komputermaffia ellen jelenleg egyetlen riasztórendszer sem nyújt teljes biztonságot. Ezt Németországban jónéhány vállalat már a maga bőrén tapasztalta. A postának sokba kerül, hogy a banda tagjai a világ bármely pontjára ingyen tudnak telefonálni. Némi rafinériával még Bush elnök vagy a amerikai kormányhivatalok is „becserkészhetők”. Ennek jele, hogy ezek számlájára szintén rengeteg, általuk soha nem folytatott beszélgetést számlázott már ki a posta ... A rendőrség dühös, mivel a közlekedési kihágások elkövetői közül így már sokan mentesültek a tetemes büntetéstől. Még az is előfordult, hogy a komputerbetyárok törölték a bevont jogosítványok tulajdonosainak adatait. A maffia által „amnesztiában” részesített autós ezért természetesen fizet, hiszen a szolgáltatás nem éppen ingyenes... Az adóhivatalok adatbázisai ugyancsak a maffia kedvenc vadászmezői. Az eltüntetett adótételek is jó pénzt hoznak az érdekeltektől. Volt már arra is példa, hogy egy szupermarketben az adatbankba való behatolással hatalmas méretű leértékelés kezdődött a vevő örömére, de a maffia által megbüntetett tulajdonos kárára. A kikötők és révek irodaveze- tőienk is hideg futkos a hátukon, ha a számítógép kalózaira gondolnak. Nekik ugyanis élénken él az emlékezetükben, milyen fejetlenség uralkodott, amikor a komputerekből hirtelen eltűntek az utaslisták és a helyfoglalási jegyzékek. Németországban a hitelkártyák sem biztosítékok. Az eljárás itt is egyszerű ... A rendőrség számítógépek és speciális programok segítségével akarja megfékezni a kalózokat. Hacsak azok nem változtatják meg a „zsarúkó- dot”. Ferenczy-Europress „Magyarország pillanatai drágák” Széchenyi kopjafája Pincehelyen Dr. Geiszhauer János 1945-1991 Kopjafát avattak szombaton délután Pincehelyen gróf Széchenyi István emlékére. Az ünnepség istentisztelettel kezdődött, melyet Mayer Mihály megyéspüspök celebrált. Ezt követően a helyi művelődési otthon elé vonultak az emlékezők, ahol dr. Tóth László polgármester köszöntötte az egybegyűlteket, majd leleplezte a kopjafát, melynek talapzatán Széchenyi gondolatát örökítették meg: „Magyarország pillanatai drágák”. A polgármester szavai után dr. Surján László népjóléti miniszter tartott ünnepi beszédet. Széchenyi Istvánmúlhatat- lan érdemeiről beszélt, méltatta fáradozását melyet a hazai folyamszabályozásért, a közlekedésért - benne a hajózásért - és az európai gondolatok terjesztéséért tett. Mint mondotta, Széchenyi korában Drezdában rólunk, magyarokról szinte semmit nem tudtak. Ma, amikor Németországban tisztában vannak azzal, hogy e kis ország mit tett az európai békés átalakulásért, ma, amikor vezető országok első emberei a magyar miniszterelnökkel tárgyalnak a válsággócok problémáiról, nyugodtan elmondhatjuk: rajta vagyunk a térképen. Politikai vitakultúránkról szólva felidézte, hogy Széchenyit Kossuth - akivel talán legnagyobb politikai csatározásait vívta - a legynagyobb magyarnak nevezte. Sajnálatosnak tartotta, hogy manapság jószerivel nincsenek hazánkban olyan politikai ellenfelek, akik ne gyaláz- zák egymást. Ezután Környei Attila, a Szé- chenyi-kör országos titkára, a nagycenki Széchenyi Emlékmúzeum igazgatója méltatta azt a tényt, hogy a nagy városok után ezen a vidéken van a legtöbb tagja a Széchenyi körnek. Az ünnepség végén a résztvevők elhelyezték virágaikat, koszorúikat a kopjafánál. Az emlékoszlopot maga a polgár- mester tervezte, elképzelését Szöllősi Antal gödöllői famintázó és Nagy Sándor szobrászművész valósította meg.-hangyálIsmét fekete zászlót lenget a szél a sajtóházon, mint az utóbbi években már többször is. Alig néhány napja köszönt el tőlünk kollégánk, mielőtt elindult a kórházba, hogy egy kivizsgálás után alávesse magát az újabb operációnak. Szombaton kaptuk a hírt, hogy a búcsú örökre szólt. Dr. Geiszhauer János, lapunk szervezési és levelezési csoportvezetője életének 46. évében hagyott itt bennünket. Nehéz egy nekrológban azt írni valakiről, hogy vidám ember volt. Az ő esetében ezt mégsem kerülhetjük meg, mert valamennyiünk emlékezetében így él. így él, halála után is. Pedig, mint bárkinek, neki is lett volna oka a panaszra, amit sohase hallottunk tőle. Az élet buktatóit, nehézségeit nem testálta másokra. Ha viszont segíthetett, nem várta a kérést. Ilyen volt magánemberként, és ilyen a munkájából adódóan. Olvasóink között bizonyára sokan vannak, akik most fölidézik, amint türelemmel, olykor órákon át hallgatta panaszukat, segített, intézkedett. Nagyon sok elesett vagy az igazságát kereső embernek ő volt az utolsó lehetőség, fórum. A hivatalok olykor igen, ő soha nem okozott csalódást senkinek. Sokszor csodálkoztunk, honnan van ennyi enegiája, ami nem csak arra volt elég, hogy a munkáját elismerésre méltóan elvégezze, de arra is, hogy társadalmi megbízatásainak maradéktalanul megfeleljen. Szívügye volt a közlekedés biztonsága, a megyei közlekedésbiztonsági tanácsban, és más fórumokon is nem a maga, de mindannyiunk érdekében hallatta a hangját. Valamennyiünk által becsült, szeretett kollégától búcsúzunk. Protestálnunk kellene valamilyen fórumhoz, segítséget kérni, hogy intézze el, ne történhessen meg ez a nagy-nagy igazságtalanság. Sajnos, aki tanácsot adhatna, vagy legalább néhány vigasztaló, megértő jó szót, már nincs közöttünk. Koszorúk a „legnagyobb magyarnak Vállalkozási szeminárium Az önkormányzati vállalkozásokról rendezett szemináriumot szombaton Sopronban a Friedrich Ebert Alapítvány. A konferencián részt vevő ön- kormányzati politikusokat, gazdasági szakembereket német szakértők tájékoztatták az ön- kormányzati vállalkozások tapasztalatairól, valamint a Német Szövetségi Köztársaságban működő önkormányzatok gazdasági tevékenységének eredményeiről és buktatóiról, figyelemre méltó tanulságairól. Fájó szívvel tudatjuk, hogy ÖZV. DEBRECENI ISTVÁNNÉ sz. Molnár Erzsébet volt Kossuth Lajos utcai lakos, életének 77. évében elhunyt. Temetése 1991. szeptember 3-án 15 órakor lesz a balatonal- mádi-vörösberényi temetőben. Gyászolják: fia, menye és két unokája és a rokonság Medina Község Önkormányzat Képviselő-testülete pályázatot hirdet védőnői alias betöltésére. Feltételek:- Egészségügyi Főiskola védőnői szakán szerzett oklevél- Védőnőképző Szolgálati lakás nincs. A pályázatot 1991. szeptember 15-ig kell benyújtani a medinai Polgármesteri Hivatalhoz. (40) SZAKKÉPZETT CIPŐFELSŐRÉSZKÉSZÍTŐKET felveszünk tűződei munkára. BÉREZÉS MEGEGYEZÉS SZERINT. HUNOR Pécsi Kesztyűgyár Dombóvári Gyára DOMBÓVÁR Kesztyű u. 4. (311/40) . N A Tolna ZÖLDÉRT RT. \ Dombóvári Kirendeltsége értesíti kedves vásárlóit, hogy szeptember 2-től lakossági akciós értékesítést tart a kirendeltségen (Kossuth l_ u. 39.) burgonyából és vöröshagymából. Eladási árak: burgonya 13 Ft/kg vöröshagyma 15 Ft/kg 10 q feletti mennyiséget a helyszínre szállítunk. VÁRJUK VÁSÁRLÓINKAT! . (33) / A paksi Vörös Csillag HTSZ 1991. szeptember hó minden keddjén délelőtt 10 órától a kistormási halastaván HALVÁSÁRT tart Fizetni a helyszínen 110,-Ft/kg egységárban. Érdeklődni: telefonon 75/11-009, illetve a helyszínen. (22) Szekszárd-Sárköz és Vidéke Áfész 64. sz. decsi vasboltjába szakmai tapasztalattal és kapcsolatokkal rendelkező keres. Tájékoztatás: 7100 Szekszárd, Rákóczi u. 2. Telefon: 11-233. Kettingerné Erdélyi Ágnes (27) . A Tolna Megyei Önkormányzat Kórháza Szekszárd felvételre keres az élelmezési üzemébe- egy felsőfokú raktárgazdálkodási végzettségű raktárvezetőt legalább 5 év szakmai gyakorlattal- egy hentes szakmunkást Jelentkezni a kórház élelmezési üzem vezetőjénél lehet (24)
