Tolnai Népújság, 1991. szeptember (2. évfolyam, 204-229. szám)

1991-09-02 / 204. szám

Válságos időszakot él át a hazai szénbányászat, a bánya- vállalatok egy része ezért nem is tudta saját erőforrásából elő­teremteni a magérdemelt mun­káért járó hagyományos bá­nyásznapi hűségjutalmat - jel­lemezte az iparág helyzetét Szabad György, az Országgyű­lés elnöke azon az ünnepsé­gen, amelyet szombaton Tata­bányán rendeztek a bányász­nap és az európai városok ta­lálkozójának alkalmából. Beje­lentette: ezeknél a vállalatoknál sem maradt el a hűségpénz ki- fiztése, mert a kormány hitelt adott erre a célra a gondokkal küszködőknek, amire azért nyílt lehetőség, mert a Parlament előrelátóan hozzájárult olyan vésztartalék képzéséhez, amit a kormány indokolt esetben és szigorú ellenőrzés mellett ilyen célra is felhasználhat. Szabad György beszédében mérleget vont az Országygyű- lés csaknem másfél éves mun­kájából, a jogállamiság fokoza­tos kiépüléséről. //: 2oS,22^,225,2Si,t32,2.^; MEGYEI NAPILAP • II. évfolyam, 204. szám ARA: 7,90 Ft 1991. szeptember 2., HÉTFŐ Uj iskola Harcon Majd húsz éve, hogy nem ta­nulhattak falujukban a harci kisdiákok. A körzetesítéskor is­kolájuk megszűnt: a gyerekek Sióagárdra illetve Szekszárdra jártak tanulni. A szombaton felavatott isko­lában tizenhat elsős kezdi meg ma tanulmányait. Három tan­termet alakítottak ki a helyi tsz egykori magtárépületéből, így két év múlva lesz „teljes üzem” az intézményben. Addig is az egyik „felesleges” tantermet tornateremnek, a másikat ebéd­lőnek használják. Azt, hogy mi lesz egy illetve két év múlva, amikor mindhárom tanterem­ben tanulnak a diákok, ponto­san még senki nem tudja. El­képzelhető, hogy a testnevelés­órákat a helyi művelődési ház­ban tartják majd az esős, hideg napokon, és szeretnék, ha ad­digra futná még -egy ebédlőre az épület mellé. A magtár - melyet ingyen adott át a termelőszövetkezet ­Az első jövevények Paksi mérleg: három aranyérem A vasárnapi döntőkkel befe­jeződött Pakson a XI. Atom Kupa nemzetközi ökölvívóver­seny négynapos küzdelemso­rozata. A teljes magyar élgárdát is felvonultató, izgalmakban és meglepetésekben egyaránt gazdag kupaküzdelem mérle­gén három paksi aranyérem szerepel. Szekszárdon a XXII. alkalommal megrendezett Sió Kupa nemzetközi női kosárlab­datorna a BEK-győztes Kijevi Dinamó sikerével zárult. A kije­viek első szekszárdi vendégjá­téka egyúttal közönségsikert is aratott. A labdarugó NB II. őszi második fordulója százszázalé­kos sikert hozott, a nyitányon vesztes két csapatunk egyaránt javított. Az NB Ill-ban a Bony- hád és Paks újabb győzelmet aratott, míg a Kisdorog pályavá­lasztóként 2-2-es döntetlent ért el. Minderről lapunk 5.-6. olda­lán olvashatnak, illetve láthat­nak fényképeket. A két régi rivális, Mizsei (balról) és Szabó Lóránt csatájából ez­úttal a paksi versenyző került ki győztesen Megnézi az unokát... átépítése, vagy inkább „újra felépítése” kilenc és fél millió fo­rintba került. A harci polgárok­nak fontos volt, hogy gyerme­keik legalább a legifjabb diáké­veikben ne utazgassanak az is­kolába, ezért a falu lakói egymil­lió forint értékű munkával járul­tak hozzá a cél megvalósulá­sához. Az építkezéshez köz­ponti céltámogatást és megyei segítséget is kapott a falu, a he­lyi önkormányzat kétmilliót tu­dott rá fordítani. Az iskola a szekszárdi Babits Mihály Általános Iskola szakmai támogatásával működik.-l-s Jön! Jön!Jön! Nyárbúcsúztató Szekszárdon Az elmúlt hét péntek estéjére báli meghívót kapott Szekszárd város lakossága. Nyárbúcsúz­tató utcabálra hívta meg Kocsis Imre Antal polgármester a szekszárdiakat. A meghívó a város legnagyobb „termébe” szólt, ahol nincsenek falak, a mennyezetet a csillagos ég szolgáltatta, ventillátor helyett pedig a kellemesen hűvös nyári szél fújdogált. Korzó tér, péntek délután. Már látszanak a készü­lődés jelei. Pódium, székek, rendezők, érdeklődő emberek, hazafelé a munkából meg-megállnak. Az időjárás is egy igazi nyárutói utcabálra ké­szülődik. Este hét óra felé a vá­ros minden pontjáról a belvá­ros (Folyt, a 3. oldalon) Kezdődik a tánc A polgármester a legfiatalabb bálozóval Michna Orsolya lett „Magyarország szépe” Michna Orsolya lett az 1991. évi „Magyarország szépe” ver­seny győztese, a második Amb­rus Tímea, harmadik Szalontai Szilvia. A „Miss Hungary 1991” botrányait lezáró új eredmény- hirdetés Békéscsabán, a Fiume, Szállóban a szombat esti dísz­vacsorát követően s vasárnap, szeptember elsején éjfél után egy órakor volt. Mint az ünnep­séget követő sajtótájékoztatón elhangzott, azért kellett sürgő­sen lezárni a szépségkirálynő- választási ügyet, mert a világ­szépe-verseny nevezési határi­deje szeptember elseje. A Multimédia Kft. és a Pro- merk Kbt. által szervezett szép­ségverseny zsűrije még pénte­ken Budapesten döntött a vég­leges eredményről. Mint az új jegyzőkönyv megállapítja, a „Miss World Plc”-tól kapott iránymutatás alapján a zsűri ki­zárta a versenyből az első és a második helyezett Bálint Antó­niát és Rába Tímeát, mert hoz­zájárultak ahhoz, hogy erotikus fényképek jelenjenek meg ró­luk. (A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy a két eredeti nyertes részvételének fő akadá­lya nem is a sajtóbeli meztelen­kedés, hanem az, hogy profi fo- tómodellek.) A zsűri az eredeti sorrenden nem változtatott, így a harmadik helyezett lépett előre az első helyre. Bálint An­tóniának és Rába Tímeának vissza kell adniuk díjaikat, a vi­lágszépe-versenyen pedig Michna Orsolya indul. Tamási és környéke Az augusztus 20-i ünnep mi­att egy összeállítás kimaradt az elmúlt héten, ám most újra je­lentkezünk a Tamási és kör­nyéke című oldalunkkal, hisz a hétköznapokon van tennivaló és akad olyan is, amiről írni le­het, írni kell. Ez bizonyára kide­Zászlószentelő istentisztelet­tel kezdődött vasárnap a len- gyeli mezőgazdasági szakkö­zépiskola és szakmunkásképző névadó ünnepsége. Az iskola első évfolyamának egykori diák­jai - akik 1946-ban kezdték meg tanulmányaikat az akkor rül majd holnapi számunkból. Az elmúlt héten Simontor- nyára, Kisszékelybe, Pince­helyre, Ozorára, Fürgédre, Pó­riba, Tamásiba látogattunk el és szereztünk néhány közlésre érdemes információt. A korábbi gyakorlatnak vagy inkább ha­még mezőgazdasági gimnázi­umban - elhozták zászlajukat, s a megszentelés után átadták az intézmény mostani diákjai­nak. Az ünneplők felkeresték az Apponyi család sírboltját, és el­helyezték rajta az emlékezés gyománynak megfelelően most lássuk az „étlapot”, vagyis a címeket. Kell-e mozi Tamási­ban?, Kutak az üdülőfalunak, Nyit a suli, Kicsikért, nagyokért Ozorán, A legnagyobb ma­gyarra emlékeznek, Simontor- nyai hírcsokor, stb. koszorúit, virágait. Az 1951-ben végzett osztály emléktáblát ké­szíttetett az alkalomra, melyet az intézméy főépületében avat­tak fel. A nem sokkal déli tizenkét óra előtt kezdődött ünnepségen az intézmény igazgatója, dr. Tóth György köszöntötte az egybegyűlteket, majd Priger József, a megyei közgyűlés el­nöke méltatta az iskolában fo­lyó oktató-nevelő munkát. Tőle dr. Gergátz Elemér, földművelésügyi miniszter vette át a szót, aki ugyancsak elismerően beszélt az intéz­mény tevékenységéről. Beszé­dében méltatta gróf Apponyi Sándor érdemeit. A széles látó­körű, európai műveltségű, tu­dományt, kultúrát támogató ember anyanyelvén kívül öt nyelven beszélt. Harmincezer kötetes könyvtárát ma a budai várban őrzik. A gróf - mint mű­kedvelő régész - a község plé­bánosával, Wosinsky Mórral fel­tárta a kb. 6000 éves késő neo­lit kultúrát, amelyet a szakiroda- lom „lengyeli kultúra” néven is­mer. Az immár Apponyi nevét vi­selő intézményben idén indul a (Folytatás a 2. oldalon) Magyar vállalatok Libanon újjáépítésében Számos magyar vállalat re­ménykedik abban, hogy Liba­nonban a 16 évig tartó polgár- háború után hosszabb békés időszak következik, hiszen az évek során nagymértékben le­rombolt, de még mindig igen gazdag közel-keleti ország számos üzleti lehetőséget kí­nálhat a magyar vállalkozóknak, cégeknek. A kapcsolatok felújítására, továbbfejlesztésére október ele­jén önálló magyar árubemutatót szervez a Promo Kereskede­lemfejlesztési Kft., s emellett szimpóziumot is tartanak a liba­noni magyar gazdasági kapcso­latokról. Az árubemutatón mint­egy 50 magyar vállalat vesz részt. Az újjáépítésben érdekelt építőipari cégek mellett számos vegyipari, textilipari, élelmiszer- ipari és lakberendezéssel fog­lalkozó cég is bemutatja kínála­tát. A hosszú háború ellenére so­hasem szakadtak meg a két or­szág között a gazdasági kap­csolatok, sőt, a magyar cégek a nehézségek ellenére is bővíteni tudták szállításaikat az elmúlt években. így Libanon jelenleg Magyarország negyedik legje­lentősebb fejlődő országbeli partnere. Főleg a Libanonba irányuló magyar élelmiszerex­port számottevő. Névadó ünnepség Lengyelen Apponyi Sándor nevét viseli az intézet A zászlót és a hagyományokat megőrizzük

Next

/
Thumbnails
Contents