Tolnai Népújság, 1991. augusztus (2. évfolyam, 179-203. szám)

1991-08-05 / 182. szám

2 NÉPÚJSÁG 1991. augusztus 5. Szakszervezet - béreseknek? A Mezőgazdasági Erdészeti és Vízgazdálkodási Dolgozók Szak- szervezetének a legutóbbi felmé­rés adatai szerint mintegy 260 ezer tagja van. Ebből 190 ezren aktív mezőgazdasági dolgozók, 50 ez­ren tanulók, kismamák, nyugdíja­sok. Rózsa József, a szakszervezet titkára szerint a MSZOSZ-on belül ma is tartják előkelő helyüket- a vasasok, az építők és a kereske­dők után nekik a legnagyobb - mintegy 80 százalékos - a szerve­zettségük. Helyzetüket az alterna­tív szakszervezeti szövetségek megjelenése sem rendítette meg: a TDDSZ az agrárkutatási és oktatási intézményekben tudott megka­paszkodni, a Ligának 8-9 mező- gazdasági üzemben van ma még csak alapszervezete, az autonóm szervezeteknek pedig mintegy 20 ezer mezőgazadasági tagja lehet szerte az országban. Mindezek persze csak becslések.- Mi a viszonyuk a mezőgazdasá­gi magánvállalkozókhoz?- Nem tekintjük szakszervezeti feladatnak a magángazdák érdek- képviseletét, sokkal inkább az al- kalmazottaikét. A közeli napokban várhatóan megalakul a magángaz­daságok alkalmazottai-az egykori béresek - alapszervezete.- Úgy értsük: újra megjelent a föld nélküli bérmunkások rétege?- Igen. Ma még kevesen vannak, de ismereteink szerint már most is számos helyen erős érdekvéde­lemre szorulnak. Ha az állami gaz­daságok és a téeszek bomlása, bomlasztása tovább folytatódik, ha létrejönnek az agrárprogramban célul tűzött 50-100 hektáros ma­gánbirtokok, akkor ez a réteg roha­mosan szélesedni fog.- A foglalkoztatási gondokkal küzdő téeszek után esetleg biztos megélhetést ígérő gazdaságok születnek...- Számításaink szerint ez a vál­tozás a ma földből élő népesség 40 százalékát teszi munkanélkülivé, mert ha megszűnnek a téesz-mel­léküzemágak, az építő- és a laka­tosrészlegek, a nagyüzemi tápke- verők, s más hasonló létesítmé­nyek, akkor az ott dolgozókra töb­bé nem lesz szükség. Marad a kor­látozott megélhetést nyújtó idény­munka.- Mit tehet ez ellen a MEDOSZ?- Sokat nem. De szeretnénk elérni, hogy az elkerülhetetlen vál­tozások terheiből ugyanannyit ve­gyenek magukra a munkaadók és a kormány, mint amennyit a mun­kavállalókra kívánnak hárítani. Ne csak a kisembereket sújtsa az át­alakulás, amely úgy menjen végbe, hogy megmaradjon a földek eltar­tóképessége, javuljon a környezet- védelem, a mezőgazdasági infra­struktúra.- Erre már azelőtt sem jutott pénz.- Mi évtizedek óta perlekedünk ez ügyben, jogunk, sőt kötelessé­günk ma is ugyanezért kiállni. SOMFAI Ferenczy-Europress Kérdőjelek Biztató start? Fegyverzetkorlátozás, gazdasá­gi együttműködés, világpolitikai je­lentőségű problémák megvitatása, s a két nagyhatalom jövőbeni part­neri viszonyának áttekintése - e té­mák álltak George Bush szovjet­unióbeli vizitjének középpontjá­ban. Hozott-e igazán újat a moszkvai csúcs? Tény, hogy meglepetés, diplomáciai szenzáció ezúttal nem született. A világ szerencséjére a moszkvai párbeszéd, sőt az utolsó egy-két csúcs már nem volt hason­lítható a korábbi, konfrontációtól terhes találkozókhoz. A START- egyezmény aláírása pedig világ- történelmi tett lehet. A leszerelés területén mérföldkőnek számító, immár valódi csökkentést elrende­lő szerződés remélhetőleg átvitt ér­telemben is biztató startnak bizo­nyul. És nemcsak Moszkva és Washington viszonyában. Új partnerség? A remény idősza­ka? Ezúttal valóban minden koráb­binál jogosabbak a Bush-útról megjelenő derűlátó elemzések. A Szovjetunió belső problémái per­sze mit sem csökkentek, s elhang­zottak kölcsönös bírálatok is, ám elsősorban mégis az „új idők szel­leme” érezhető. Megvolt a START, jöhet a folytatás. Bizakodjunk mi is! SZEGŐ GÁBOR Ferenczy-Europress A Hirosima-nap programjából Mécsesek gyúlnak majd holnap hajnalban Budapesten, a Kossuth té­ren, abban az időben, amikor Hirosimában az atomtámadás helyszínén megkondul a békeharang, emlékezve a 46 évvel ezelőtt történt tragédiá­ra - hangzott el az Erőszakmentes Fórum szervezeteinek tegnapi sajtó- tájékoztatóján. A „Hirosima-nap” alkalmából Budeapesttöbb pontján és Szegeden aláírásokat gyűjtenek az Erőszakmentes Fórum alapítói. Ezekkel a demonstrációkkal a szervezők azt kívánják elérni, hogy a fegy­vertartásról készülő új jogszabály ne vezethessen a fegyverek legális el­terjedéséhez, illetve támogatják az Álba Kör által indított akciót, amely az általános hadkötelezettség eltörlésére és a hadi kiadások csökkentésé­re irányul. Este rövid, gyertyás megemlékezés lesz a Vörösmarty téren, ahol hite és lelkiismerete szerint mindenki fohászkodhat a békéért. Arad a Duna (Folytatás az 1. oldalról.) meghozatalakor az egyezményes magyar-csehszlovák árvízvédelmi terv szerint járt el. A megnyitásról a csehszlovák felet tájékoztatták. Az árhullám a Duna Komárom -Esztergom közötti szakaszát is elérte, ezért tegnap óta ebben a térségben elsőfokú készültség van érvényben. Ugyancsak elsőfokú a készültség vasárnaptól a Mosoni- Duna Vének és Dunaszentpál kö­zötti szakaszán. A Mosoni-Duna is kilépett medréből, Győrnél helyen­ként elöntötte a Dunakaputéri alsó rakpartot. Víz alá került a Szúnyog­sziget, a Duna-parti szabadstrand, és az áradás a part menti csónak­házakat veszélyezteti. A Lajtán továbbra is harmadfokú a készültség. A folyó magyarorszá­gi szakaszán a szombati apadást követően újabb árhullámra számí­tanak a szakemberek. Tegnap dél­ben 218 centiméteres vízállást mértek, amely az előrejelzések szerint hétfőn 235 centiméterre emelkedett. A Lajta vize 1975 óta nem volt ilyen magas, az elmúlt évek kisvizes időszakához képest több mint 2 métert áradt a folyó, víz borítja a hullámteret, s a torkolat közelében - Mosonmagyaróvárnál - a víkendházak pincéi is viz alá ke­rültek. Továbbra is másodfokú a belvíz- védelmi készültség a Duna sziget­közi szakaszán. A szivattyútelepek éjjel-nappal dolgoznak Kisbodak- nál és Zámolynál. Az elöntött terü­let ennek ellenére növekszik és tegnap már 421 hektárnyi volt. A rétek, erdők és a nádasok mellett már vetés- és szántóterület is viz alatt van. Jugoszláv válság mini enciklopédia Miért Szlavónia a gócpont? A térkép önmagáért beszél. Szalvónia Jugoszláviának az a ré­sze, amely politikailag Horvátor­szághoz tartozik, földrajzilag kele­ten Szerbiával határos. Történel­mileg határai minden irányban gyakran változtak, a terület urai a horvátoktól, magyarokon át, törö­kökig, osztrákokig, majd e század­ban a szerb dominációjú Szerb- Horvát-Szlovén Királyságig folya­matosan cserélődtek. Etnikailag pedig: nincs is talán olyan nemzeti­sége Jugoszláviának, amelynek tagjai nem élnének itt kisebb-na- gyobb közösségekben. (Véletlen, de Szent László király éppen 900 éve, 1091 -ben foglalta el ezt a vidé­ket). A horvát statisztikai hivatal most tette közzé Szlavónia lakosságá­nak összetételét. A száraz tények szinte mindent megmagyaráznak. Az országrész 450111 lakójának 64.5 százaléka vallja magát horvát- nak (6,5 százalékkal több, mint 10 éve) és 20 százaléka szerbnek (az 1981-es 18,5 százalékkal szem­ben, amióta rohamosan csökkent itt is azok száma, akik jugoszláv nemzetiségűnek mondják magu­kat). Tiszta nemzeti területről tehát aligha beszélhet itt bárki, s akkor még nem esett szó a fennmaradó 15.5 százalékról: magyarokról, ju- goszlávokról, szlovénekről, ola­szokról, csehekről, albánokról, montenegróiakról, németekről, macedónokról, ruténokról, cigá­nyokról, szlovákokról, ukránokról, osztrákokról, zsidókról, görögök­ről, bolgárokról, lengyelekről, törö­kökről, románokról, oroszokról és muzulmánokról, akik valameny- nyien statisztikailag értékelhető számban laknak Szlavóniában. Ha pedig Szlavónia körzeteit kü- lön-külön vizsgáljuk, még bonyo­lultabb a kép. Az 5 igazgatási kör­zetből kettőben egyszerűen nincs abszolút többségben lévő nemzet: Vukovár és környékén például 43,7 százalék horvátra 37,4 száza­lék szerb jut. Mindössze egyetlen olyan tája van a vidéknek - Zupan- ja -, ahol a szerb lakosság aránya kevesebb 13 százaléknál. Tény vi­szont az is, hogy a legnagyobb lé­lekszámú kivétel nélkül mindenütt a horvát lakosság. Magyaroka leg­nagyobb arányban (16,5 százalék) Fehérmonostor (Beli Manastir) környékén élnek, más körzetek­ben 1,6-1,8 százalék az arányuk az összlakossághoz képest. (Egész Horvátország 4 760344 la­kosának egyébként 77,9 százalé­ka horvát, 12,2 százaléka szerb és 0,5 százaléka - tehát nem egészen 24 ezer - magyar). Nem kevés ok van tehát arra, hogy a térségben ellentétek tá­madjanak. De a XX. század végének Euró­pájához, s a humánus délszláv ha­gyományokhoz méltó megoldás csak egyetlen lehetséges: a föld­rajzi, történelmi, etnikai és politikai valóság tudomásulvétele mindenki által, aki jogot formál valamiért ar­ra, hogy beleszóljon Szlavónia sorsába. KOCSIS TAMÁS Ferenczy-Europress AustriaLotto A 31. játékhét fogadási díjainak megállapítása alapján leadott lot­tószelvény összesen: 2317688. Ez 107 932 982 osztrák schilling AustriaLotto fogadási díjat jelent. Ebből a hatosra 28880821 schilling jut. Az e heti nyerőszámok a követ­kezők: 13, 22, 24, 27, 30, 38 A pótszám a 32. A teljes Joker fo­gadási díj 21 732216 schilling. Ez az első nyerőosztály, a Joker 4 259 832 ATS-sel való dotációját jelenti. Az e heti Joker szám a kö­vetkező: 597 420. Koma. hol a zsozsó? A nyugdíjjal összefüggő kérdések kis hazánkban 2,5 millió em­bert érintenek, olyan tömeget, amit nem lehet éppen józan ésszel minoritásnak nevezni. Tartózkodnak is a nyilatkozgatók ettől, más az, ami aggasztja, ingerli a nyugdíjasok tömegét, mivel már ezelőtt három évvel kimondatott, hogy új társadalombiztosítási törvény kell, s megteremteni a TB önkormányzatát, végét vetni egyszer s minden­korra annak a gyakorlatnak, ami máig lehetővé teszi a dolgozók és munkáltatók által befizetett pénzek költségvetés általi elnyelését, munkáltatók általi elsinkófálását. Hogy az érintettekaz eddigi, toldozó-foltozó megoldások, tűzoltás jellegű intézkedések ellenére idegesek, magától értetődő. Már ré­gen föl kellett fogniuk, hogy az új TB-törvény megalkotása helyett a TB legföljebb részleteiben kerülhet parlamentünk elé a sürgősség jegyében. A TB adósai közel egy évvel ezelőtt vérig sértődtek nevük és tarto­zásaik publikálásakor. A pellengér nem sokat használt. Egy minapi tévés eszmefuttatásból pedig arról értesülhettünk, amit a lapok is megerősítettek; még mindig több mint 30 milliárd forinttal „lógnak” az adósok, akik pompásan fölkészültek az adósoknak kilátásba he­lyezett fölszámolási eljárás elhárítására. Gondosan eldugták ugyanis a pénzüket, a felszámolóknak előbb ki kell deríteniük, hol a zsozsó, amit ne szépítsük, mert ez a végeredmény - elsikkasztottak. Űzve azt a gyakorlatot évek, évtizedek óta, amit a pártállam költség- vetése űzött. Tavaly - értesülhettünk erről - 40 esetben indítottak fölszámolási eljárást, befejezni azonban - a pénz leleményes elrejtése miatt - egyetlen ügyet sem sikerült. Úgy néz ki, adósnak áll a világ, a TB-nek pedig alamizsnaként a kudarc. A 2,5 milliónak pedig a puszta ala­mizsna. Lesz itt valaha rend? Véget lehet vetni a tehetetlenkedés­nek? Úgy hírlik, augusztus végén 100 úgynevezett nagy adós ellen im­már gyorsított felszámolási eljárás indul. Ök azok a százak, akiknek adóssága meghaladja az egymilliót. A bejelentés fölér egy remény­frissítő injekcióval, bár félő, hogy nem lesz egyszerű lejátszania a je-^ lenleginél szigorúbb, keményebb jogszabályok nélkül a társada­lombiztosításnak ezt a „komám uram, hol a zsozsó?” nevű ronda já­tékot, aminek a tétje a TB fizetőképessége. A ránk kövesedett hely­zet abszurd és sajnos Pató Pál uras pártállami vonásokat is mutat. Il­lik ez zsenge európaiságunk kirakataiba? Ott van pedig. S marad is amíg annyian gátolják az új társadalom biztosítási törvény megalkotását. Ez a munka - nem odázhatóan - még a Németh-kormányról, a korábbi parlamenttől maradtajelenle- gire. Osztályrésze ime halogatás. Utóbbi eredménye pedig mélyülő létbizonytalanság, mely életkora okán is védelmet igénylő 2,5 millió állampolgárt sújt. -L.I.­Hogyan kamatoztassuk megtakarított pénzünket? A legjobb állampapírról - részletesen A július elején kibocsátott válto­zó kamatozású kincstárjegy felté­telei az értékpapírok között a leg­jobbak, érdemes tehát részlete­sebben is megismerkedni velük. A Pénzügyminisztérium az érté­kesítés megszervezésével - 15 milliárd forintnyi összegre - a Bu­dapesti Értékpapír és Befektetési Rt-t bízta meg. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amíg a többi bank és brókercég nem kapcsolódik be a forgalmazásba, addig ez a kincs­tárjegy csak ezen a helyen kapha­tó. Az új állampapír 1 éves lejáratú, 10 000 és 100 000 forintos címle­tekben vásárolható. Adás-vételét megkönnyíti, hogy nem névre, ha­nem csak bemutatóra szól. Igazán nagy előnye az, hogy - éven belüli visszaváltás esetén a lekötési idő függvényében, sávosan emelkedő, napokra számított kamatot fizet. A névérték után járó bruttó éves ka­mat 36 százalék. S mint minden ál­lampapírra, erre is igaz, hogy az ál­lam névértékben bármikor vissza­váltja. Harminc nap után azonban már napi kamatozású, 31 naptól 90 napig évi 28 százalékot, 91 naptól 180 napig évi 31 százalékot ígér. Féléven túli lekötésnél 32 százalé­kot ad, 271 naptól 364 napig pedig 34 százalékot. Bruttó 36 százalékot csak a megszakítás nélkül ♦ éves lekötés esetén, tehát a 365. nap el­teltével biztosít. Minden belföldi és külföldi, ma­gán- és jogi személy egyaránt vá­sárolhatja, de csak forintért, jogi személyek pedig kizárólag szám­laátutalással. Bár az új, változó ka­matozású kincstárjegy forgalma­zása párhuzamos a korábbi, fixen kamatozó kincstárjeggyel, mégis megjósolható - mivel az előzőnél rugalmasabb befektetési formát jelent -, hogy gyorsan népszerű lesz. Sőt, az is előfordulhat, hogy a piaci típusú kincstárjegyet teljesen kiszorítja a pénzpiacról. K. A. Ferenczy-Europress Bérliberalizáció: a kormány nem enged a 18-ból Ismeretes, hogy a munkavállalók az Érdekegyeztető Tanácsban a bérek teljes felszabadításáért har­colnak - ám a kormány ragaszko­dik bizonyos szabályozottsághoz. Mi ennek a véleménykülönbség­nek az oka, miért kell fenntartani a munkabérek ellenőrzésének vala­milyen formáját? - fordultunk dr. Herczog László helyettes államtit­kárhoz, aki a kormányzat egyik képviselőjeként vesz részt az Ér­dekegyeztető Tanács ülésein. Mint kifejtette, a kormány két ok­ból tartja szükségesnek a bérek szabályozását. Az egyik, hogy az infláció ne gyorsuljon föl az eddigi­nél nagyobb mértékben. A másik, hogy a feltétlenül szükségesnél jobban ne növekedjék a munka- nélküliség. A központi bérszabályozás 1989-ben megszűnt, azóta részle­ges bérliberalizáció érvényesül, amit az is mutat, hogy az első félév­ben az engedélyezett 18 százalék helyett 34,3 százalékkal nőtt az iparban dolgozók átlagbére. A kor­mányzat ugyan tisztában van azzal, hogy pusztán a bérek emelkedése még nem gyorsítja föl az inflációt, de az sem hagyható figyelmen kí­vül, hogy a gyorsabb ütemű bér- kiáramlás növeli a bérköltségeket, ami nem kedvez sem a ráfordítá­sok, sem a foglalkoztatottság ala­kulásának. Nyugati példákra hivatkozva a helyettes államtitkár elmondta, hogy a fejlett piacgazdaságokban is megfigyelhető a bérek bizonyos szabályozottsága. A kormányok prognózisokat bocsátanak a piac szereplőinek rendelkezésére a várható áremelkedésekről, a gaz­dasági folyamatokról, a nemzeti jö­vedelem alakulásáról. Ezek isme­retében pontosan kiszámítható a munkabérek indokolt és megen­gedhető növekedésének üteme. Ezenkívül a gazdasági ágazatok is figyelemmel kísérik s valamiképp szabályozzák egymás jövedelmét. Hasonló, a piaci viszonyokkal összhangban álló szabályozási formát kíván a magyar kormányzat is kialakítani. DOMI ZSUZSA Ferenczy-Europress Mi történt A kisgazdakulisszák mögött? Nincsenek gorillák, nincsenek testőrök a kisgazdák budapesti székháza előtt. A látogató akadály­talanul bejuthat a főhadiszállásra. Varga Csaba, a Néppárt egykori főtitkára, a tavaly megalakult Pol­gári Mozgalom a Köztársaságért egykori elnöke, fogad a kisgazda­fészekben, mint a párt tanács­adója.- Mi történt az elmúlt néhány hét alatt, - faggatom.- A Kisgazdapárt megkeresett bennünket, hogy szakértőink se­gítsék a párt megújítását, egy új program kidolgozását, megvalósí­tását. Először úgy gondoltuk, hogy nem vállalhatjuk ezt a megbízatást. Féltünk, hogy a pártban folytatód­nak a közelharcok, a viszályok, mi­közben a párt végleg elveszíti er­kölcsi és politikai tekintélyét.- Felmérték az ajánlat nehézsé­geit, s utána mégis vállalták a fel­adatot. Miért?- Egyfelől a párt történelmi ha­gyományai miatt, másfelől azért, mert meggyőződésünk, hogy az országnak nyugalom és béke kell. Ez teszi lehetővé, hogy önmagát erősíthesse, építhesse. 1991 nya­rán minden jel arra mutatott, hogy a társadalmi béke pillanatok alatt fel­borulhat. Ha az újonnan megvá­lasztott kisgazdavezetőség és a kiépülő tanácsadó testület képes egy olyan pártot kialakítani, amely politikailag stabil és mentes min­den szélsőségtől, akkor ezzel je­lentősen hozzájárulhatunk az egész ország stabilitásához.- Kiket szeretne képviselni az új program szerint ez a párt?- A tulajdonosok pártja szeret­nénk lenni. Háromféle tulajdonost kívánunk magunk köré tömöríteni: a magyar nagytőkét, a kis- és kö­zépvállalkozókat, a farmergazdá­kat, valamint - a modern polgári társadalmakban már meglévő - szellemitőke-tulajdonosokat.- Amikor megállapodtak a Kis­gazdapárttal, milyen feltételeket szabtak?- Első kikötésünk az volt, hogy a párt minden szélsőségtől határolja el magát - politikailag és belső éle­tében egyaránt. Véget kell vetni a személyi harcoknak, a hatalmi vil­longásoknak, a konfliktusoknak. Megmondtuk, ezekből nem enge­dünk.- Az önök „beköltözése” óta mennyiben változott a párt arcula­ta, politikája?- Még korai erről nyilatkozni, de már most is érezhető, hogy kez­dünk visszatérni a negyvenes évek rendkívül progresszív kisgazda hagyományaihoz.- A tanácsadó testületnek mek­kora befolyása van a párt vezeté­sére - és mondjuk ki - elnökére?- A mi szerepünk mindenekelőtt a tanácsadás és nem a döntés...- Árulja el, megmaradtak a pár­ton belüli ellentétek?- Tapasztalataim szerint a párt vezető testületéiben és választott vezetői között most nincsenek lé­nyeges ellentétek. Sürgősen gon­doskodnunk kell a párt mintegy 1600 szervezetéről is, amelyek az elmúlt időben alig kaptak informá­ciót, politikai segítséget a munká­jukhoz. Röviden: működőképes pártot kell teremtenünk. SZÉMAN BÉLA Ferenczy-Europress Vízbe­ugrottak a süllyedő hajóról Tegnapra virradóra léket kapott és süllyedni kezdett az „Oceanos” nevű, nyolcezer tonnás görög ten­gerjáró. Fedélzetén 380, főként idős utast, s több mint 200 fős sze­mélyzetet szállított. Vészjelzésére dél-afrikai katonai helikopterek és kereskedelmi hajók siettek a segít­ségére. A hajón pánik tört ki, az utasok közül sokan a hajótest összerop­panásától tartva a mindössze 15 fokos vízbe vetették magukat, a csaknem 10 méteres hullámok kö­zé. Az erős szélben és hullámzás­ban a helikopterek és a segély­nyújtó hajók végül sikeresen ki­mentették a hajón tartózkodó ösz- szesen 600 személyt, miközben a hajó már csaknem elsüllyedt.

Next

/
Thumbnails
Contents