Tolnai Népújság, 1991. augusztus (2. évfolyam, 179-203. szám)
1991-08-24 / 198. szám
4 PÚJSÁG 1991. augusztus 24. TOLNAI KÖRKÉP TOLNA VÁROSRÓL ÉS A KÖRNYEZŐ TELEPÜLÉSEKRŐL Környékbeli események Egy arc - egy mesterség Havasi Károlyné, aki sörözöt nyitott Edit, felszolgálás közben Szociális munkások Faddon A szekszárdi pedagógiai főiskola 52 diákja egy hetet Faddon tölt. A szociális munkásnak készülő fiatalok tegnap érkeztek a községbe. Gyakorlati idejüket töltik itt, mely során különféle felméréseket, elemzéseket készítenek. Vizsgálják a helyi munkanélküliek és a nehéz helyzetben lévő emberek életkörülményeit, közvetlen közelről szemügyre veszik Fadd, és a településen működő nevelőotthon kapcsolatrendszerét. A bogyiszlói jegyző Decsre megy A decsi polgármesteri hivatal kikérésére elengedik Skoda Ferencet Bogyiszlóról. Szeptember elsejétől tehát ott lesz jegyző. Utódját a későbbiek során fogja kinevezni a bogyiszlói polgármester. „A korsó int, hogy igyam még, mert látja, hogy a torkom ég. A korsó szavát fogadom, még benne tart, mindig iszom.” A fenti sorokat kitehetné a falra Havasi Károlyné a sörözővé átalakított vendégváró helyiségben. Tolnán úgy, mint másutt, nagyon kedvelt tevékenység a palackozott italbolt üzemeltetése. Erre gondolva kezdődött a „váltás” a Havasi család, pontosabban a feleség Edit életében. — A palackozott italboltom máfél éve indult, a gyes ideje alatt. A Kispipa Kft-vel volt szerződésem ők adták az árut, a forgalom után 5 százalékot kaptam. Januárban lejárt a GYES és kiléptem a Kft-töl. Főállásban vettem át az üzletet. Természetesen időközben a KISOSZ szervezésében magán üzletvezetői szakvizsgát tettem. Ez a szakképesítés szükséges volt ahhoz, hogy a helybeni ital- fogyasztáshoz engedélyt kapjak. A szuterénből kialakítottunk egy 40 négyzetméteres helyiséget, így az előírásoknak maxiámlisan eleget tettünk. Igaz az anyagköltség eléri a 200.000 forintot. — Napjainkban egyre inkább hallani, hogy „pénz nélkül mulatni bajos”. — Szeretnénk az árakat úgy kialakítani, hogy nekünk is, a vendégeknek is jó legyen. Ezt a vállalkozást önerőből hoztuk létre. Kölcsönt nem vettünk fel, csak egy meglévő helyiséget alakítottunk át. — A vendégváró egyszerű, tetszetős. Az ellátás zavartalan? — Sajnos a sör szállítással- gondok vannak. Előfordult már, hogy a megrendelésre egy hétig várni kellett. De remélem ez majd változik. Gondolom a nehézség okozója jelenleg a nyári időszak, hisz ilyenkor mindenki többet fogyaszt, nagyobb a kereslet mint máskor. — Palackozott italboltból vendéglátóhelyet, helybeni fogyasztásra is alkalmas sörözőt alakított ki. Mennyire vállalkozás-barát szellemben élünk? — Egy italboltnál az árak alacsonyak, viszont a vásárló 10 üveg sört elvitelre, egyet pedig azonnali fogyasztásra kér. Az utóbbi nem teljesíthető. Engedély nincs rá. A KÖJÁL kikötése, hogy helybeni fogyasztásnál illemhely is szükséges. Volt igény a helybeni fogyasztásra, ezért tovább kellett lépnünk. Most is igyekszünk a vevőkör pénztárcájához igazodni, azonban helyben fogyasztás esetén szükséges valamennyit emelni az árakon, hiszen a rezsi költségek igen magasak. — Költséges és körülményes volt a söröző létrehozása? — Úgy tapasztaltam, hogy a polgármesteri hivatal és a hatóságok elég rugalmasak. Meg kell említeni azt is, hogy a család összefogására is szükség van. A férjem a Herbáriánál tmk-lakatos, szabadidejében sokat segít. A két gyermekem pedig (Norbert 8, Tímea 4 éves) a jégkrémek és rágógumik szakértője. -stierEsőben, napsütésben - a tehenekkel Asszony a csordás? Bújócskázik a nap a medinai határban, délután háromkor. Ahogy előbukkan, ember és állat levegő után kapkod. A terebélyes nyárfa zizegő lombjának árnyéka nyújt némi enyhet a csorda „gazdájának” Farkasné- nak és a kutyának. Odébb a tehenek kérődznek fekve, vagy állva. — Asszony a csordás? Inkább férfi munka ez! — Már a második éve vagyok egyedül. A férjem kezdte. Műtötték. Komoly a baja. A munkát én vettem át, mert-valójában már évekkej ezelőtt is osztoztunk benne. így mindent megtanultam: szeretni az állatokat, terelni, bánni velük. Kezdetben a kutyával volt a legtöbb bajom. A férjemhez volt szokva, s nagyon nehezen igazodott hozzám, nehezen fogadta el az utasításokat! Mostanra már kialakult az összhang. Könnyű nekem is, neki is. — Az állatokat azért ismerte? — Pillanatnyilag kilenc gazdának huszonhét tehenére vigyázok. Egyik-másik már jelezte, hogy szeretne újabb állatokat venni. Két növendék is van - Kölesdi Mihályé mind a kettő. Ők még hármat akarnak. A többiek a már jól ismertek, a megszokottak. Ezek olyanok, mint a gyermekek. Ha szólok nekik, odajönnek, dörzgölődz- ködnek hozzám. Érzik, hogy az én kezem alatt jól vannak. Botot még egyikre sem emeltem. Hála Istennek, beteg sem volt egy sem. A kritikus időszak az, ha valamelyik üzekedik. Akkor hazahajtáskor szólok, és másnap nem engedik ki. — Mi a napi program? — Megvan az órarend! Percek, negyedórák eltolódhatnak, de nagyobb idő nem. Reggel hat órakor indulok, s fél hét tájban már a mezőn vagyunk. Megitatom őket, s legelnek fél tizenegyig. Egy kevéske pihenés, majd a déli itatás következik. Délután fél háromig tart a szieszta. Ha melegebb van, vagy jobban jóllaktak, akkor tovább, mert lustábbak. Háromnegyed hatig megint teszünk egy kört, majd vonulunk a vályúkhoz, és irány haza. Ebben az évben jó volt a legelő. A száraz napokban is volt fű, s most az eső után meg valósággal látni-hallani, hogy nő... Ez a .legjobb: a friss, üdénzöld fű! Habzsolják is, ahogy a szájukon befér. Megengedték, hogy a közeli lóherföldre is ráhajthatok, de ha abból bezabál, fölfú- jódik... — Mettől meddig tart a legeltetési idény? — A papír szerint május elsejétől november egyig. De tavaly is kint voltam addig, mig le nem hullt az eső hó. Most is addig vállalom őket. Csak legyen fű, és ne legyen nagyon hideg. Á szemerkélő, a potyo- rászó eső nem számit. — Úgy hallottam a férjétől, hogy minden idényben volt valami váratlan esemény .. ! — Most is volt. Egy ellés. A gazda nem is tartózkodott itthon ... Egy éppen arra járó kislánnyal üzentem a férjemnek. Jött is szegénykém, alig kapott levegőt. Mikor egy kicsit megpihent, világra segítettünk, de nem sokáig volt itt, mert a tulaj nagyon gyorsan túladott rajta. A mi munkánk jutalma meg az lett, hogy a gazda még meg sem köszönte amit tettünk! — Ma még mi van vissza? — Várom azt, hogy a négerbaba - becsületes neve: Kormos-, meg a Piros felálljon, aztán indul a többi is. Mint már említettem a szieszta után teszünk még egy lassú kört, végül teleisszák magukat és irány haza. Valójában ekkor van az én legnagyobb gondom. A vályútól a Sió hídon át körülbelül 400 métert kell megtenni az út korlátái között. Nap mint nap előfordul, hogy személykocsi, vagy teherautó közéjük hajt. Hiába jelzem 'feltartott bottal, hogy álljon meg ... Az istenért nem teszi, mert siet! Sőt még a dudával meg is ijeszti őket. Egy személykocsi majd elütött engem is a napokban. Nagyon fontos lenne egy állathajtást jelző tábla, - amig komolyabb baj nem következnék... már szóltam... de azóta sem semmiül Egy zsemle színű tehén kiválik a többi közül. Nyilván már kipihente magát. Farkasné, a csordás azonnal észreveszi, hisz' a szemét le nem vette róluk." — Madár, fordítsd el a Cifrát! - mutatja a botjával az irányt a kutyának. Az egyet csaholva útnak indul, de a kóbor tehén megoldva a feszültséget, visz- szaoldalog a többihez! Konrád László Horthynét személyesen is látta a hajdanvolt bálokon, rendezvényeken a tolnai Boros Ilona. Egyik díszes ruháját egy 1938-as képről másolta most le. Nagyítóval megfigyelte a legkisebb részleteket is. A „mű” több mint két hónap alatt készült el. Remekül sikerült, a városban megrendezett kenyérnapi arató-felvonuláson igen sokan megcsodálhatták. A színpompás ruhaköltemények legszebbike volt ez a díszmagyar. — Szerintem a Tolna megyei vízmű tisztességtelen hasznot zsebel be - kezdte mondandóját Molnár János, akinek üdülője van Domboriban. - Az egész úgy kezdődött, hogy kiküldtek egy számlát, miszerint fizessem be a májusi vízfogyasztásomat: 16 köbméter árát. Nem az összeg zavar, hanem a módszer. Májusban se én, se az üdülőtulajdonosok nagyrésze nem tölt kinn, Domboriban néhány napnál többet. Nem 16, de 1 köbméter vizet se fogyasztunk, összesen! Azt mondták, rendelet van az átalány fizetésére, én meg azt feleltem, nem érdekel a rendelet, jobb, ha szembenéz a vízmű azzal, hogy a mai világban mindenki csak azért hajlandó pénzt adni, amit megeszik, megiszik, felvesz stb. Amit nem fogyasztottam el, azt nem fizetem ki. Május végén rendeltem a Tolna városi vízműnél egy vízórát. Június 4-én fel is szerelték, azóta mérhető a tartozásom. De még a szezon közepén sem közelíti meg a havi 16 köbmétert. — Minek alapján állapíthatták meg ezt? — Fogalmam sincs. Tudomásom szerint semmiféle előzetes mérést nem végeztek. Valami központi rendelkezés alapján: ennyi, és kész. Kiszámoltam: szerintük májustól szeptemberig minden nap 516 Laktanya? A továbbiakban sincs eldöntve, hogy mi lesz a tolnai szovjet laktanya sorsa. A mostani szovjet-magyar tárgyalások sem vezettek eredményre. A kaszárnyát július 8-án adták át belső őrzésre a Kincstári Vagyonkezelő Szervezetnek. Megegyezés azért nincs, mert az üzemanyag-tartályrendszert a szovjet fél a saját hatáskörében valamilyen módon meg akarja tartani. Irreálisan magas árat követel a lerobbant állapotban lévő ingatlanért. A laktanya területén található két épület, a volt kórház és a parancsnoki épület eleve ön- kormányzati tulajdon. Ezeket nem a szovjetek építették. A város itt iskolát kívánna létrehozni, de a tárgyalások eredményessége után sem nagyon tudná elkezdeni a felújítást és átalakítást, hiszen az épületek siralmas állapotban vannak, rendbetételük sok pénzt igényelne. A létesítmény többi részének sorsáról valószínűleg a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet dönt.A lehetőségek egyike az, hogy átadják az ön- kormányzatnak. Sárvári liter vizet fogyasztok! Pedig se nagymosást, se fürdőzést nem szoktam rendezni. Szemrebbenés nélkül számláznak. Nem tudom, kinél folyt el ez a meny- nyiség, nálam nem, rajtam ne hajtsák be, mert tisztességtelennek tartom. S ráadásul milyen ez a drága víz? Mocskos. Ha egy fél litert kiengedek egy sörösüvegbe, egy óra múlva ujjnyi vastag trutyi ülepedik le az aljára. 4— Egy minisztertanácsi rendelet alapján született ez az átalány, '77-ben - válaszolta érdeklődésemre Takács Ti- borné, a Tolna megyei Víz- és Csatornamű Vállalat számlázási előadója. - De most, 91-ben is "kijött egy KHVM rendelet, ami az előbbit megerősíti. — Tehát mérik, hogy például Domboriban összesen mennyi a fogyasztás, aztán elosztják az üdülők számával? — Nem, nem helyben döntjük ezt el. Központi normákkal dolgozunk. — Úgy értsem, hogy Pesten eldöntötték, hogy Molnár János Domboriban, a Rózsa utca 7-ben, mennyi vizet fog fogyasztani 1991 szeptemberében? — A jogszabály így rendelkezik. Megszabja, hogy hány tagú család, milyen vízvételi helyen mennyit fizet. A posta mondja Lapjuk egy korábbi számában megjelent „Üresen álló pavilonok Domboriban" c. cikkben foglaltakra az alábbiakról tájékoztatom: A faddi Önkormányzat Dombod üdülőtelep nyári ellátása ügyében 1991. május 9-én megbeszélést hívott össze, melyen a posta képviselői is jelen voltak. Itt megállapodtak abban, hogy az előző évek forgalmát és a gazdaságosságot figyelembe véve a postát és a hírlappavilont Domboriban július és augusztus hónapokban fogják üzemeltetni. Az Önkormányzat ezt tudomásul vette, közte és a posta vezetői között semmiféle „szópárbaj” nem volt, megértve a Posta gondjait, észrevételt nem tettek. Németh Lajos a Pécsi Postaigazgatóság csoportvezetője — Mit jelent, mi értené az alatt, hogy „vízvételi hely”? — Azt jelenti, hogy ki hogyan nyeri a vizet. Kútról hordja, vagy benn van a lakásban. Négyféle komfortfokozat létezik, a közkúttól az összkomfortig. Előbbinél egy fő számára 80, utóbbinál 220 liter a megállapított napi átalány. —- És ön szerint elfogyaszt valaki egy holtág melletti üdülőben naponta 220 liter vizet? — Nézze, én tanácsi lakásban élek, havonta 19 köbméter után fizetek, de közel se fogyasztok annyit. Ez van. Amíg 3 forint volt a víz köbmétere senkit sem foglalkoztatott a tarifa, most, hogy 39 lett, sokall- juk. — De most már bödületesen nagy számok kerekednek ki a túlszámlázásokból! Hová vándorol az a pénz? — Hogy kié a haszon, nem tudom. Nem a miénk. - Wy Egy vödör barnás árnyalatú csapvíz - a drágábbikból Kié a tisztességtelen haszon ?
