Tolnai Népújság, 1991. augusztus (2. évfolyam, 179-203. szám)

1991-08-16 / 192. szám

1991. augusztus 16. PÚJSÁG 3 Kevés vagy sok az energia? Adáshiba a „prolinegyedben” Magyarországon 1986-ban 1000 dollár bruttó hazai termék (GDP) előállításához 1822 kwh áramot használtunk föl, míg Ausztriában csak 649 kwh, Dá­niában 514 kwh, Japánban pe­dig 508 kwh volt ez a mutató. Látható, hogy nálunk három­szor annyi villamosenergiára van szükség egységnyi nemzeti termék létrehozásához. Rögtön fölmerül tehát a kérdés, hogy új erőművekre, s főként új alape- rőművi kapacitásokra lenne-e szükség, vagy inkább a terme­lés energiaigényességének csökkentésére? Vajon melyik az olcsóbb megoldás? A végső lakossági fogyasztás terén is van még mit tenni, ren­geteg technikai megoldás léte­zik az árammal, és általában az energiával való pocsékolás megszüntetésére. A nem meg­felelő szigetelés miatt lakások százezrei fűtik az utcát télen A termelőfogyasztás mérsék­lésére két út kínálkozik. Egy­részt lehet a meglevő gazda­sági struktúra keretei között a termelés fajlagos energiaigé­nyét csökkenteni, új, korsze­rűbb, energiatakarékosabb megoldásokkal. Másrészt át le­het alakítani ezt a struktúrát ke­vésbé energiaigényesre: leé­pítve, karcsúsítva, az eleve energiaigényes ágazatokat, pil­lanatnyi jövedelmezőségüktől függetlenül. A kohászat és a mikroeletronika fajlagos ener­Nagy utazók hírében állnak a földvári kertbarátok. Tizenöt­éves történetük alatt már bejár­ták szűkebb hazánk szinte minden nevezetes tájegységét: a Nyírséget, a Tiszántúlt, a Ba- laton-felvidéket, Észak és Nyugat-Magyarországot, a Duna-Tisza közét. Jártak a kámoni, a vácrátóti arborétum­ban, látták a lébényszentmik- lósi, a kőszegi, a veszprémi, a pápai, a szegedi, a debreceni, az egri, a soproni, a pécsi temp­lomokat, székesegyházakat. De eljutottak külföldre is: a dé- vényfalvi európai hírű bar­langba, lanovkáztak a Hopok kétezer méter magas csúcsára, a helyszínen, Kremszben ta­nulmányozták Lens-Moser hí­res szőlőültetvényét és pincé­jében kóstolgatták az osztrák borokat. A múlt esztendőben két autóbusszal kilencvenket- ten a napfényes Itáliában, Ve­lencében jártak. Hajókáztak a csatornákon, sétáltak a Szent Márk téren, kívül—belül meg­csodálták a paloták kőcsipkéit. Ebben az esztendőben a palóc kertbarátok meghívására, há­rom napos út keretében Salgó­tarjánba és környékére látogat­tak. Ismerkedtek a várossal, Salgótarjánnal, rendkívüli él­ményt adott a földalatti bánya­múzeum, melynek kiállított tár­gyai felejthetetlenek. Este a li­getben, a dolinkában baráti ta­lálkozót tartottak bográcsgu­giaigénye nagyságrendekkel különbözik egymástól. Tavaly 37 milliárd kwh elekt­romos áramot fogyasztottunk, s ebből 11,1 milliárd kwh-t a Szovjetunió szállított nekünk. Ugyanakkor egyetlen év alatt hozzávetőleg 4 milliárd kwh volt a hálózati veszteség, ami több mint az import egyharmada. Az elmúlt évben hazai erő­műveink kapacitása 6700 MW volt, míg az import megfelelt 1850-nak. Az áramelőállítás bővítését illetően a vízienergia már nem jöhet szóba Nagyma­ros elhagyása után, legfeljebb marginális mértékben. Olaje­rőművet gazdaságossági okok­ból nem szabad építeni, hiszen Százhalombattát, amely egyébként az ország legna­gyobb erőműve 1960 MW ka­pacitással, már most sem használjuk ki drágasága miatt. Az eocén-program csődje, a bicskei gyűjtőerőmű építésének leállítása után maradt a bükk­ábrányi erőmű, mint szén, vagy lignit-bázisú erőmű. Csakhogy a bükkábrányi lignitnek neve­zett kertiföld energiatartalma mindössze 5-6 gigajoule ton­nánként. A legújabb tervek sze­rint ezt a lignitet dúsítanák szi­bériai szénnel. Megjegyzendő, hogy a bükkábrányi lignit kén­tartalma olyan magas, hogy nem is szabadna elégetni. Ma­rad tehát a gázturbinás kombi­nált ciklusú erőmű, ami viszont lyással körítve, másnap az üveggyárat látogatták meg, ahol kipróbálhatták az üvegfú­vás művészetét. Ezután Holló­kőre, az európai értékek között nyilvántartott falumúzeumba lá­togattak el. Mit sem törődve az éjszakai viharral, az agyagos úton csúszkálva fölmásztak a restaurálás alatt lévő hollókői várba. Majd Szécsény felé kö­zeledve betértek Benczurfal- vára, id. Szabó István fafara­góművész otthonába. Az idős mester a berendezett galériá­ban művei születésének körül­ményeit ismertetve sokáig el­beszélgetett a messziről jött kertbarátokkal. A résztvevők számára sokáig emlékezetes marad az idős művész és fele­sége, amint integettek... Az éjszakát Diósjenőn, a hegyek között épült tiszta, korszerű campingben töltötték. Harmadik napon Budapesten a Hősök te­rén megnézték a dísz­őrségváltást és Budafokra igyekeztek. A kiadós ebéd után, Magyara Lajosnak a központi kertbarát klub titkárának kalau­zolásával, az állami gazdasá­gok pincészetében szakmai előadás, és borkóstolás kereté­ben pincelátogatással zárult a tapasztalatcsere és tanulmányi út. Ezzel -, ide számítva a 15 év alatt megtett utazásokat, - maguk mögött tudnak tizenhé­tezer kilométert! Szeleczky József megint egy rendkívül import­függő, mégpedig egyoldalúan szovjet importra alapozott megoldás. Viszont Magyarország jelen­tős tartalékokkal rendelkezik a mező- és erdőgazdasági hulla­dékok terén. Legalább tízmillió tonna, ilyen évente megújuló melléktermék lenne bevonható az energiatermelésbe, amely­nek fajlagos fűtőértéke duplája a lignitének, s amely nem tar­talmaz ként. Decentralizált, egy-két megawattos, vagy né­hány száz kilowattos egysé­gekből álló rendszert lehetne kiépíteni, amely megoldás mel­lett a hulladékhőt a legmaximá- lisabban lehetne hasznosítani. A megfelelő szerkezetváltás, az általános energiaracionalizá­lás végrehajtása, valamint a megújuló erőforrások feltárása és hasznosítása esetén, való­színűleg az elkövetkező más­fél-két évtizedben megtakarít­hatnánk egy alaperőmű 140-200 milliárd forintnyi költ­ségeit, amit másra tudnánk for­dítani. Ami pedig a bükkábrányi lig­nit szibériai szénnel való dúsí­tását illeti, amíg nem vontuk be az energiatermelésbe a mező- gazdasági hulladékokat, az ilyesfajta elképzelések minden­képpen meggondolandók, kör­nyezetvédelmi, és gazdasá­gossági megfontolásokból. Gazdag László A BHG-t ÍS érinti (Folytatás az 1 .oldalról) Olyan gazdasgi társaság lesz belőle, amely a kis kivitelező cégek számára piacszervezést, üzleti információkat és befekte­tési javaslatokat nyújt. A priva­tizációs folyamat egyben piaci és üzleti elvek alapján megva­lósított decentralizációt jelent. A privatizáció szakmai befek­tetők bevonásával történik. A programot megerősítve támo­gatta az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, és ilyen értelmű volt a vállalati tanács döntése is. A programot az illetékesek egyeztették a szakszervezet munkahelyi szervezetével. A városföldi klubkönyvtár immár ötödik alkalommal szer­vezett természetismereti tábort Bács-Kiskun megyei gyerme­keknek. A korábbi években az Aggteleki Nemzeti Park volt a táborhelyük. Az idén megyénk egyik félreeső, mégis nagyon bájos faluját, a Sió-parti Uzdot nézték ki maguknak. A kis faluban eltöltött egy hét felejthetetlen volt számukra, ami nagymértékben Renkecz Jóska bácsinak, nyugdíjas isko­laigazgatónak köszönhető, aki a volt uzdi iskolából múzeumot alakított ki. Az emlékszobák nem vetekszenek országos hírű múzeumok kiállítótermeivel, de egyszerűségükkel, bensőgéses hangulatukkal Petőfi és Illyés szellemiségét idézik. A gyere­kek beülhettek abba az iskola­padba, amelyben Jóska bá­csiék diákelődei tanultak, bön­gészhették a régi iskolai irato­kat, a haladási naplókat, sőt az eső ellen is a kis iskola nyújtott menedéket. A sátrakat az udvaron verték fel, ahol barátságot kötöttek a többi lakóval: a kacsákkal, a pulykával, valamint Lord és Róki kutyával. Se kép, se hang .. .az ember néha kiakad. A tévéadás pedig fogja magát, és egyszercsak „kifogy” a készülékből. Az em­ber hívja az illetékest, ám a mai telefonhelyzetben akár sétá- lósra is foghatná a dolgot, akkor sem jutna sokkal később infor­mációhoz, javítási ügyben. így járt a szekszárdi Béri Balogh Ádám utcában lakó Pongrácz Tiborné is, aki elmeditált a „pro­linegyed” nyújtotta előnyökön. — Bezzeg ha a Bródy-köz- ben süketül meg a tévé .. .ke- züket-lábukat törve ugranak a szerelők, de ha a „prolinegyed­ben” hallgat el a készülék, ki a francot zavar ez?! Ez nem az úrinegyed kérem, itt csupa me- lós lakik. A négyzáz forintot el­kérik, mégsem csipkedik ma­gukat. Amúgy is alig lehet meg­élni, ez az egyetlen rohadt szó­rakozása van az embernek, se színház, se utazás, mert nem jut rá. Tudja ha csak két napra A műtétekhez szükséges vér körül országosan kiala­kult helyzet sokakat aggoda­lommal tölt el: mi lesz, ha va­lami nagyobb baleset törté­nik, vannak-e tartalékok? A Tolna megyei állapotról dr. Liszátz Máriát, a megyei kór­ház vértranszfúziós állomá­sának osztályvezető főorvo­sát kérdeztük. — Lenne probléma, ha nem hívtuk volna be donorjainkat. A szervezett véradáson kívül táv­iratot küldtünk állandó véradó­inknak, hogy ne apadjon el a készlet. így az előírt minimális biztonsági tartaléknál több vé­rünk van, de ez több munkát igényel. Tegnap például száz palack vért vettünk le. — A pápalátogatás bizton­sági előkészületei érintik-e Tolna megyét a vérkészlet szempontjából? — Igen, a pécsi eseményhez Baranya, Somogy és Tolna adja a vért. Csütörtökön vagy száz palacknyit küldtünk tarta­lékként Pécsre. A naponta visszatérő esőzés ellenére a gyerekek nagy lelke­sedéssel vettek részt a tábor gazdag programjában. Miután az első napon kiállták a hétpró­bát (különböző feladatokat kel­lett teljesíteniük) ünnepélyesen letették a fogadalmi esküt, s ezzel a tábor teljes jogú lakóivá váltak. Júlis végén és augusztus ele­jén ismerkedtek a környék nö­vény- és állatvilágával, sőt egy „új csigafajt” is felfedeztek, ugyanis a madárfogó hálóban találták meg. Végiggyalogolták azt az útvonalat Uzdtól Borjú­dig, amerre „A négy ökör las­sacskán ballagott”. Borjádon megtekintették a Molnár János vállalkozó által rendbehozott Sass-kúriát és méhest, sőt a sörétgyártó toronyba is be­másztak. Sárszentlőrincen ellá­togattak abba a házba, ahol Pe­tőfi kosztos diák volt, ezt köve­tően Csepregi Béla lelkész be­mutatta az evangélikus temp­lomot. A tanulók zöme Kecskemét­ről, a Kodály Zoltán zenetago­zatos általános iskolából érke­zett, így felejthetetlen élmény­ben részesítették a falu lakóit. is kimarad az adás, az nekünk egy kisebb tragédia, mondom, ez az egyetlen szórakozásunk. — Az szentség, hogy jól fejbe vertem volna azt, aki tehet erről az egészről. Hogy kicso­dát?! Hát akinek ez a dolga! Nem, nem a melóst, nem a pro­lit kell nyomni. Igaz, rajtam az nem segít, hogy ezt most előad­tam, de ha a pápalátogatást nem tudom megnézni a tévé­ben, akkor ... — Legalább a tévéből lás­sam, ha már nem jut arra pénz, hogy elmenjünk és személye­sen meglássuk! Annyit nem ke­resünk, de majd spórolok, hogy ha négy év múlva megint jön, elmehessek. Hogy nem fog jönni?! Csak eljön megint, ad­dig meg csak kimászunk ebből a .. .vödörből. Maga mondta, hogy milyen vödör! — Ha hazamegyek, és nem lesz adás, én nem tudom mit csinálok valakivel! -szs­— Melyik vércsoporttal vannak a legtöbb gondok? — Az Rh negatívokkal, mi­után az emberek kis hányadá­nak van ilyen vére, közülük is az AB-s vér az igazán ritka. — Mit tesznek Önök, ha a pápalátogatás során például tömeges baleset történik? — Ez akkor nyilván országos összefogást igényel, ha elfogy a tartalék, akkor további dono­rokat hívunk be. — A pápalátogatáson kívül Ön szerint mitől van ma „vérmizéria” Magyarorszá­gon? — Ennek hosszú a története, itt évek alatt alakult ki ez a hely­zet, az okokat hosszasan le­hetne sorolni, de ne haragud­jon, most is vagy három helyen kellene egyszerre lennem, úgy hogy v . . — Értem, de ha túl lesznek a nehezén, akkor visszatérhe­tünk a kérdésre? — Feltétlenül. Megér égy misét! Vasárnap a templomban éne­keltek a katolikus misén, az evangélikus és református is­tentiszteleten. Az utolsó este megtelt az is­kola udvara vendégekkel, s a táborozok búcsúzóul közel egy órás műsort adtak, amit az uz- diak tapssal köszöntek meg. Jóska bácsi elismerő szavakkal méltatta az együttest, s el­mondta, hogy ugyan itt gazdag a madárvilág, de ilyen szép hangú csalogányok még eddig nem voltak errefelé. A falu is belopta magát a tá­borozok szívébe, a maga egy­szerűségével, az itt élő embe­rek segítőkészségével. Az al- sópéli gazdaság biztosította az ebédet, a bolti eladó pedig elő­zékenyen, sokszor soronkívül szolgálta ki a vendégeket, amit a helybeli vásárlók nem vettek rossz néven. A postai kézbesítő szinte helybe hozta az egész „postahivatalt”. A kecskeméti, városföldi, ka­locsai és kiskunfélegyházi ven­dégek megyénk egy kis falujá­nak, Uzdnak és környékének jó hírét vitték magukkal. Ferenczy Miklós Iregszemcse Változó világ, könyvtár, egyesület A Magyar Könyvtárosok Egyesülete augusztus 22-től négy napon át tartja huszon- harmadik vándorgyűlését Pé­csett. A háromezerötszáz tagot számláló szervezet - amely az 1950-ben az „önfeloszlatás” sorsára jutott Magyar Könyvtá­rosok és Levéltárosok Egyesü­letének jogutódja - kezdemé- nyezőleg akar részt venni a könyvtár- és szakirodalmi tájé­koztatási politika alakításában. Az erre vonatkozó törvények és kormányzati döntések megho­zatalánál számít arra, hogy ki­kérik véleményét. A rendezvé­nyen - ahol egy tucatnyi szek­cióban folyik majd a munka - Tolnából huszonöt könyvtáros vesz részt. A dél-dunántúli me­gyék területi szervezeteinek együttes ülésén a paksi városi könyvtár igazgatónője, Herczeg Ágnes tart előadást „Helyi fenn­tartás-területi munka” címmel. Rókafogó kutyák Kakasdon A Magyar Ebtenyésztők Or­szágos Egyesületének Szek­szárdi szervezete „Sárköz Kupa” országos műkotorékver- senyt rendez a Kakasdon, a 6-os főút melletti kotorékpályán. A rókafogó versenyen tacskók, fox-, jagd- és welshterrierek vesznek részt. Nevezni a hely­színen is lehet reggel hét órától, a rendezőség azonban - nagy­számú résztvevő esetén - fenn­tartja a jogot, hogy a jelentke­zéseket lezárja. Az állatvédők tiltakozása ellenére megrende­zésre kerülő verseny szervezői felhívják a figyelmet, hogy a ku­tyák által okozott és elszenve­dett kárért a kutya tulajdonosát terheli a felelősség . . . Fizetőparkoló Földváron is Hamarosan fizetniük kell azoknak, akik a dunaföldvári Béke téren akarnak parkolni. A helyi önkormányzat négy évre bérbe adta egy vállalkozónak a területet havi kétezer forintért. Abban is megállapodtak, hogy az üzemeltető rendben tartja a parkolót és gondozza a mellette lévő zöldterületet. A parkolási díj - ebben az évben - nyolc fo­rint lesz óránként, azt, hogy emelik-e jövőre, januárban dön­tik el ... A bérleti díjat 1993. elején vizsgálják felül. A kamatadó ellen Dombóváron eddig 214 csa­lád részesült támogatásban a lakástörlesztési hitelek megnö­vekedett kamatainak enyhíté­sére. Az igénylők közül kilenc­ven családnál az egy főre eső jövedelem nem éri el a négye­zer-ötszáz forintot. Esetükben a támogatás mértéke ezerötszáz forint. Az önkormányzat rende­leté értelmében négyezer-öt­száz és ötezer-kétszáz forint között ezer, míg ötezer-kétszáz felett ötszáz forint a támogatás. Akinek több kölcsöne van, az mindegyik után külön-külön megkapja a kiegészítést ' Előadások a kárpótlásról A megyei földművelésügyi hi­vatal előadásokat tart a Kárpót­lási törvénnyel kapcsolatos tud­nivalókról. Eddig Nagydorogon, Bátaszéken, Ocsényben, Si- montornyán, Dombóváron és Kölesden került sor - élénk ér­deklődés mellett - a tájékozta­tóra. Bonyhádon augusztus 21-én, Pincehelyen 22-én, Mö- zsön 23-án, míg Szakoson 26-án kaphatnak az érintettek tanácsokat. A dunaföldvári kertbarátok Palócföldön Palócföldön hollókői hangulat-háj­„Ilyen szép hangú csalogányok nem jártak errefelé” Természetismereti tábor Uzdon A pápalátogatás miatt több kell Elég vér van Tolnában, de .

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents