Tolnai Népújság, 1991. augusztus (2. évfolyam, 179-203. szám)

1991-08-16 / 192. szám

(tolnai} , 4 tíEPUJSAG Családi vállalkozásban Bonyhád és környéke Ellesett elesettség 1991. augusztus 16 Boglyába rakott remények Az útmentén megszáradt a széna, s mielőtt eső verné s újra kellene forgatni, a majosi György Gergely a családi gmk-val, no meg a szürke foga- tossal behordja. Munkálkodik itt mindenki. A bakon ülő lánya cickafark virágot szedett és ko­csizott boglyától-boglyáig, míg a férfiak - mert a sógor is ott volt egy kis sörpénzt keresni, no meg segíteni - rakták a ko­csit. A legserényebb a negyedi­kes bonyhádvarasdi unoka volt, aki nem tagadhatja, jól áll a ke­zében a vasvilla. Szénagyűjtés ideje van, a munka diktál. Az idegenre, tisz­tes falusi szokás szerint illik odafigyelni. — Itt a főút mellett nem éri sok kipufogógáz a szénának valót? - kérdeztük György Ger­gelyt. Az unoka — Nem kap akkora adagot, hogy a bikák észrevennék, vagy ártana. A takarmány meg kell. Tudja nekem ez a munka­helyem - törli meg izzadó hom­lokát. Különben is, hová men­jen 52 évesen az ember? Nem bújok ki a bőrömből a nagy bol­dogságban, de tudja bízom ab­ban, valamikor majdcsak jobb lesz. — Aztán mire alapozza ezt a bizakodást? - toldom tovább. — Én a Rákosi időben nőt­tem fel. Lovat, tehenet, föl­det... mindent elvettek, nekem ebből egy életre elegem van. — Gondolja, hogy most egé­szen másképp lesz? — Gondolom hát. Nézze, a Torgyán nem véletlen van ám ott! Majd jobb lesz, csak egész­ség legyen. Sokan mondják, bolond aki ennyit dolgozik, az már igaz. — A föld mindig megpróbálta az ember erejét, de maga az a típus, aki e nélkül meg sem na­gyon tudna lenni. Igényelt visz- sza földet? — Hogyne igényeltem volna csak azt tudnám, a 12 holdból hogy lett egyszerre 7 hold ... a többi hol veszett el?! Jobb lesz, meglátja, csak egészség le­gyen! Nem vagyok politikus, de akik eddig vitték az országot, tönkrevágtak mindent. Mi meg csak dolgoztunk. Most folytatjuk — Mivel műveli a földet? Van elég gép hozzá? — Gép ...?! Egy lóerős. Ott áll a kocsi előtt. A szürke. Meg a csikaja, azok segítenek majd. Többet már nem lehet dolgozni, mint amennyit csinálunk, hát csak javul a helyzet... Lendületben Gond nélkül sose vagyok.. A falu legszélső házában la­kik a néni, akit keresünk, Bony- hádvarasdon. Ezúttal éppen a másik végéről érkeztünk, de legalább információhoz jutot­tunk. Cseke Gáspárné ismeri a hölgyet, aki már gyermekként elveszítette a lábát, asszony­ként a férjét, most a fia is munka nélkül maradt. — Miklós Ferencnéről van szó, a Lakatos Erzsiről. A hegyben lakik - igazít el. Könnyes lesz a szeme. A so­kat próbált emberek könnyen sírnak. Ketten élnek a férjével, s éppenhogy a tízezer forintot elkerüli a nyugdíjuk -, meséli s bizony nehéz az élet. A boltban alig adnak egy ötszázasért va­lamit, drága a tűzrevaló s hogy jövőre mi lesz .. ? — Csak adjanak annak a szegény asszonynak egy kis összeget, én örülök neki ha se­gítenek rajta - köszön el tőlünk. A faluvégi kis ház takaros. A kert rendben, már elnyílóban a kardvirág a füves kisudvar mel­lett a rózsa. Az őszhajú hölgy kedvesen invitál beljebb. Ő az. Miklós Ferencné, lánykori ne­vén a Lakatos Erzsi. Járásán inkább a kor hagyott nyomot, mint a 11 esztendősen elveszí­tett fél láb hiánya. — Tizenegy éves voltam, s a kór megtámadta a lábamat. Amputálni kellett. A szüleim mondták is a férjemnek, úgy vegyen el, hogy tudja ezt, s ne is feledje. Hat évig jó ember volt. Aztán félrejárt. Elváltunk. Akkor már mindkét gyermekünk nagyocska volt. Rendben tartot­tam, sütöttem, főztem, mostam rá, neveltem a két gyerme­ket .. .Úgy látszik ez mégse volt elég neki. A néni nagyon ügyel a rendre, a tisztaságra. Azt mondja, legalább ez legyen a szegénység testvére. A rend. Mert szegények keményen. A házat renováltatták míg a fia munkában volt, de most na­gyon várják a postást. Naponta lesik, mert kitelt a pénz, nincs mivel boltba menni, s a munka- nélküli segély még nem jött. — Azt mondta a polgármes­ter asszonyka - „Erzsiké néni, addig megyünk, kérvényezünk, amíg segítséghez nem jut.” így lett. Elintézte. Most kapok 4400 Ft segélyt, meg 600 asszony­tartást. A bátyám mondta, már 55 éves koromtól kellett volna kapnom, de akkor még Tevéi­hez tartoztunk, és ott elutasítot­ták a kérésemet. Nem sír Erzsiké néni. Minek. Az amúgy sem segít. A ház kö­rül pár tyúk, a tojás hozott némi pénzt. Most, hogy visszaadták a húszezer kölcsönt az isme­rősnek, s kész a ház kívülről, nyugodtabb. Igaz, olcsó tüzelőt nem tudott venni, de majd csak lesz valahogy. Kalkulálgat a fi­ával, akinek két házassága sem sikerült. Érkezik az ebéd, amit már nyolc esztendeje Lángi Józsefné visz szét a falu­ban a rászorulóknak. Kedélyes, kedves hölgy, akit keményen kipróbált az élete. Nem panaszkodik. Rálegyint, megsímogatja a néni arcát, kö­szön és elviharzik. Kereskedők testközelben Húsakció hús nélkül nem megy ... Széles János kénytelen volt el­tűrni a zrikákat, amit a haverok­tól kasszírozhatott be. Karba tett kézzel állhatott üzlete elé a hét elején, hiszen olcsó húsnak se híre, se hamva. Nem kellett attól tartania, hogy bepiszkolódik a hentes­pult mögött patyolattiszta köpe­nye. Bosszankodott is a nagy- mányoki kiskereskedő, hiszen nem elég ha rendel, miközben a húsipar nem szállít. S a vevő joggal mondja a magáét, a kereskedő meg úgy van mint a parizer a szendvics­ben: alulról a vevőtől kap, felül­ről a húsipartól. No nem is min­dig húst, mert időnként csak ígéretet. — Hiába a bosszúság, hogy 16 éven át de sok mázsa húst kimértem én a készletükből mint áfész hentes, mikor a ve­vőnek most kellene, és persze olcsó árú. Akkor csak száz kilót kapni, amikor mindenki „bes­pájzolna egy kicsit előre”, bi­zony nem nagy öröm. Most a boltos szerint tíz má­zsa kellene. A népet fölírják egy cetlire, s ha jön az a fránya hú­sos kocsi, mindjárt megrohan­ják az üzletet. Persze az üte­mezés, meg a vágás, meg a magyarázat... A falusi ember mit tesz ilyen­kor? Buszra kap, kocsiba pat­tan, és beutazik a városokba. Hogy ott aztán azt tapasztalja, sorbanállás után éppen akkor fogyott ki a hús, amikor a húsos autó elhúzott a városból Nagy- mányok felé. Nesze neked nagy magyar valóság. Mi újság az autópiacon? A kuriózum: 32 éves Skoda Felicia A mai rohanó világban szinte képtelenek vagyunk követni a változásokat, már legalábbis ami az autópiacot illeti. Alig telik el hét és leértékelik az új autók némelyikét, míg egy szemvilla­nás és a csillagos égbe szökik egy-egy márka és típus értéke, a divatirányzatot követve. A poklok-poklának legmélyebbik zugába zuhan az, aki kénytelen megszabadulni keleti kocsijától. Sétánk során, csak úgy talá­lomra választva, néhány típus, évjárat és ár, a kakasdi Hilcz és fia autókereskedés kínálatából: Egy tízesztendős VW Tran­sporter diesel kisbusz, mely ma keresettnek számít, 450 ezer Ft. A mellette álló dobozos Bar­kas 200 ezret kóstál (igazán korszerűnek nem mondható motorjával együtt), míg a ná­lunk évtizedekig csodaautó ka­tegóriába sorolt „Trabi”, ha 4 éves, alig 60 ezer Ft. A nyugati kocsik között jelentősen felérté­kelődött a diesel autók ára. A telepen álló turbó diesel Fiat Regattát még nem tudták beá­razni - bizonyára félmillió fölött lesz az ára. A 11 éves Opel Re­kord 180 ezerbe, a hatéves kis Polski 80 ezerbe, és az ötéves, kitűnő állapotban lévő Zastava 180 ezerbe kerül jelen pillanat­ban. A diesel VW Golf, mely las­san nagykorú ,-130 ezer Ft. Az ötéves Dácia ára százezer alatt maradt tízezerrel. A tízeszten­dős, felújított Skoda, új karos­szériával is 89 ezer. A közked­velt Citroen BX, hétévesen 420 ezer, a 13 éves diesel Merce­des - jó állapotban - 363 ezer Ft. Ki ne maradjon a Lada - egy nyugatról hozott, enyhén rozs- dálló Lada Nova Junior kilencé­vesen 105 ezer Ft. Was kann ich dir geben? Was kann ich dir geben, was kann ich dir sagen? Ich bin noch am Leben, vili aber nicht klagen ... Die Welt ist so stürmisch, bleibt unzufrieden - gibt keine Ruhe, das tut mich betrüben. Der Mensch lebt in Spannung, hat schwache Aussicht - hat Angst von Vernichtung, das macht ihn so traurig. Die Armut macht Sorgen, die Not steht vor der Tür - was bringt uns der Morgen, wer trÄgt Schuld dafür - ? Josef Narr Közhírré tétetik Társulás A Bonyhádi Keleti Városrész Csatornamű Társulása ma délután négy órakor tartja a Vörösmarty Mihály Művelődési Központ emeleti tanácskozótermében alakuló taggyűlését, me­lyen elnököt választanak. A szervező bizottság beszámol ed­digi tevékenységéről, idei terveiről. Önvédelem A bonyhádi polgármesteri hivatalban augusztus 14-én meg­beszélést tartott Oroszki István polgármester, a városi rendőr- kapitány, a közrend-közbiztonsági bizottság tagjainak részvé­telével. Ezen egy városi önvédelmi csoport létrehozásának le­hetőségét, formáit beszélték meg az érdekeltek. Kiállítás Lőrincz Péter bonyhádi festő képeiből nyílik kiállítás augusz­tus húszadikán a váraljai művelődési központban, melyet Ko­vács Ferenc festőművész, a kiállító tanítómestere nyit meg, s amely egy hónapon keresztül megtekinthető. Utazás A németországi Tainz és Nagymányok a tavasszal hivatalos formában testvérközséggé fogadta egymást. Az alapító okira­tot Nagymányokon írták alá. A képviselőtestület tagjai szep­tember végén Németországba utaznak, s ott is megejtik a két közösség barátságát jelképező okirat aláírását. Kárpótlás Az FM Tolna Megyei Földművelésügyi Hivatal közreműkö­désével augusztus 21 -én délután négy órakor a bonyhádi mű­velődési központ színháztermében a kápótlási törvénnyel kap­csolatos előadásra kerül sor, melyen a témában érintett szak­emberek adnak tájékoztatást az érdeklődőknek. Ezt követően minden kedden délután kettő és öt óra között a volt tanácsi „B” épület első emeleti adótanácsadó termében fogadónapot tart a megyei Földművelésügyi Hivatal. Gáz van Majoson A majosi területen épülő gázvezeték-hálózat első szakaszán 119 lakásban már gáz van, amit üzembe is helyeztek. A szere­lők megkezdték az V. utcai szakasz kiépítését. A temetőről A bonyhádi polgármesteri hivatal műszaki osztálya meg­kezdte a tárgyalásokat az evangélikus temető (Dózsa György út) használatbavételi jogáról, az érintett egyházakkal. A megál­lapodás értelmében a használatbavételi szerződés-tervezet, augusztus 28-án a hivatal és az egyház képviselői elé kerül. Ezt követően szeptember elsején, a mise után a presbitérium, a tervezetet közgyűlés elé terjeszti. Mindezek után kerülhet sor arra, hogy a képviselő testület tagjai érdemben foglalkozhas­sanak a kitűzött fejlesztési célokkal, az ebből adódó feladatok megoldásával. Megérkezett az ebéd „Ez itt mind hús ...”

Next

/
Thumbnails
Contents