Tolnai Népújság, 1991. augusztus (2. évfolyam, 179-203. szám)
1991-08-16 / 192. szám
2 PÚJSÁG 1991. augusztus 16. Világgazdasági kislexikon Hogyan kamatoztassuk megtakarított pénzünket? Kötvények - változó kamattal ECU (European Currency Unit). Új európai pénzegység. 1979-ben először csupán az Európai Közösség (EK) elszámolási egységeként vezették be. Azóta azonban az európai jegybankok növekvő mértékben használják az egymásközti elszámolásokban és évről-évre több hitelt is folyósítanak ECU- ban. 1991. első négy hónapjában 12,1 milliárd ECU értékű kötvényt is kibocsátottak, ami több mint kétszerese az előző év azonos időszakában ECU-ban kibocsátott kötvények névértékének. Ezzel az ECU a dollár után a nemzetközi tőkepiacok második legfontosabb pénzegységévé vált. Egyes európai országokban, mindenekelőtt Franciaországban nyersanyagszállításoknál is elterjedt már az ECU. A külkereskedelemben történő elterjedése ugyanis jelentősen csökkenti az árfolyamkockázatot. Legutóbb Finnország nemzeti valutájának árfolyamát is az ECU-hoz kapcsolta. Az Európai Közösség által Magyarországnak folyósított kölcsönöket és segélyeket is ECU-ban adják. 1 ECU=90,46 forint. A Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyama. EFTA. Szabadkereskedelmi Társulás, amelyet eredetileg a Közös Piacból kimaradt nyugat-európai országok hoztak létre. Az ipari cikkek forgalmát liberalizálták egymásközt, vagyis a kontingenseket és a vámokat megszüntették. Jelentősége csökkenőben van azonban az Európai Közösség növekvő súlya miatt és tagjai közül Svédország és Ausztria már kérte felvételét az Európai Közösségbe. Magyarország jeleneg tárgyal az EFTA-val egy előreláthatólag 1992-ben életbelépő úgynevezett asszimetrikus egyezményről, amely a vámok nem egyidejű megszüntetését irányozza elő, amit azt jelenti, hogy Magyarország csupán fokozatosan teszi meg ezeket a lépéseket az EFTA tagállamaival szemben. Aa Reálbank által ajánlott reál-lízing kötvény a budapesti fiókban kapható. Jellegzetessége, hogy 1 hónap után fizetett kamata Magyarországon a legmagasabb. A 25.000, a 100.000 és az 1 millió forintos címletekben elérhető kötvény változó kamatozású. Ennek kapcsán érdemes megemlíteni, hogy a magas inflációjú - s így a rövid idő alatt nagyobb kamatváltozás lehetőségét magában hordó - gazdaságokban terjedt el leginkább a változó kamatok alkalmazása. Immár nálunk is megjelent az első fecske, a reál-lízing kötvény. Ez a konstrukció 30 nap előtt nem fizet kamatot, a 31 .naptól azonban bruttó 31 százalékot, negyedévenként pedig plusz 2 százalékot ad. Kilencven nap múlva egyébként már az első 30 napra is fizet kamatot. Minél tovább tartja tehát valaki ebben a kötvényben a pénzét, annál nagyobb kamathozamot könyvelhet el magának. A hosszabb távú megtakarításokban természetesen akkor érdekelt a befektető, ha a hozam erőteljesebben nő, mint rövid távon. Ezt gyakorlati példával is érzékeltethetjük: 10.000 forintos befektetés esetén a reál-lízing kötvény 2 hónap múlva a befizetett összegen túl 410 forintot fizet, készer hosszabb időtávra, azaz 4 hónapra viszont ennek több mint kétszeresét adja - 820 forint helyett 880 forintot. A különbség annál nagyobb, minél hosszabb ideig tartja benn valaki a pénzét. Tizenkét hónapra például a hozam hatszor 410, tehát 2460 forint helyett 2720 forint. Tény ugyan, hogy a változó kamatozású reál-lízing kötvény az elérhető legmagasabb kamatot nyújtja a befektetőknek, ám ez csak nagy összegű befektetések esetén lehet kedvező, mert - esetünkben - az utazási költség fölemésztheti a megszerzett többletjövedelmet. Ugyanakkor emlékeztetünk arra, hogy 500.000, illetve 1 millió forint fölötti értékpapír-vásárlásoknál több banknál - így a AGROBANK-nál, a Merkantil Banknál és az Általános Vállalkozási Banknál is - a meghirdetett kamatplafonon fölül kamatprémiumot fizetnek, ami ilyeténképp már meghaladhatja a Reálbank által ígért kamatot is. K.A. Ferenczy-Europress Torlódás a déli határszakaszon A Németországba visszautazó török és jugoszláv vendégmunkások nagy száma miatt tegnap délután 5-5 órát kellett várakozni Tompánál és Röszkénél a hazánkba belépő utasoknak. Rábafü- zesnél mintegy 50 percbe telt a kilépés. Nagylaknál 60, Gyulánál pedig 120 percet kellett várni a kiutazó utasoknak. T ávcsővel a Balatonnál Nagy teljesítményű távcsöveket állított fel Siófok, Balatonalmádi és Keszthely térségében a Magyar Életmentő Egyesület. Több mint 10 kilométeres körzetben nagy biztonsággal felfedezhetők velük, akik valamilyen okból a tóban bajbajutottak. Az eszközöket a Magyar Honvédség bocsátotta a MÉE rendelkezésére. A távcsöveknél - a kísérletinek számító első évben - az Országos Meteorológiai Szolgálat Siófoki Obszervatóriumának viharelőrejelzése esetén tartanak szolgálatot az egyesület tagjai. Pápai nunciatúra Budapesten II. János Pál pápa magyarországi látogatása kapcsán pápai nunciatúra kezdi meg működését a XII. kerületi Gyimes u. 1. szám alatt Kérdőjelek Miért közügy? II. János Pál látogatását várja az egész ország, sokan vesznek részt a miséken, milliók hallgatják meg üzeneteit. Csupán egyházi ügyről van itt szó? Az országos közérdeklődést látva is nyilvánvalóan nem. A szó legtágabb értelmében is közügy a katolikus egyházfő útja hazánkban. Az okok - mint a pápa személyisége, tevékenysége is - összetettek. Együtt tükröződik a várakozásban II. János Pál vallási szerepének elismerése, emberi népszerűsége, s a magas szintű vizit eszmei súlya. Miért van politikai jelentősége a látogatásnak? Mindenekelőtt azért mert a pápa nemcsak főpap, hanem Vatikán állam feje is, s közismert, milyen következetesen foglal állást a béke megőrzéséért, a szegénység, az elmaradottság leküzdéséért, az emberi jogok védelméért. S remélhetőleg visszhangra lel nálunk gyakori figyelmeztetése az „önzés, a fogyasztás bűvölete és az élvezetek hajhá- szásának új bálványai” ellen is. Szegő Gábor Rablók rács mögött Pénzt, de mindenáron (Folytatás a 1. oldalról) Augusztus 11-én, este hét óra körül érkezett Szekszárdra az a két kőműves, akik egész hét végén dolgoztak Harkányban. Lévén egyikük nem szekszárdi, s a busz indulásáig volt még idő, elmentek a Kék“ Egérbe zsebükben keresményükkel. Itt két férfi két nő és egy lánygyerek is szórakozott, majd embereinkhez mentek, hogy a zenegéphez pénzt váltsanak náluk. Ők azonban pénzt nem váltottak, helyette fizettek, s elindultak a buszhoz. A kis csapat is nyomukba szegődött, s az italbolttól alig harminc méterre a gyengébb fizikumú férfit félrelökve, a másikat ütötték, verték, míg az össze nem esett. Még ekkor sem hagyták annyiban: megrugdosták a fejét, s mikor az már védekezésre képtelen volt, elvették körülbelül háromezer forintot tartalmazó pénztárcáját. Az utcai incidenset követően a csapat igyekezett elkölteni a pénzt. Már másnap elfogták az elkövetéssel alaposan gyanúsítható Ignácz Géza 27 éves szekszárdi lakost és élettársát, akik még a rendőrökkel is ösz- szetűzésbe keveredtek -, megpróbáltak elmenekülni. Egy nappal később már a másik elkövető, Ignácz György is őrizetbe került, mint gyanúsított. A testi sértés és rablás vádjával őrizetben tartott Ignácz testvérek nem ismeretlenek a rendőrség előtt. * A másik eset Bátaszéken történt. Augusztus 13-án hajnali három órakor egy 18 éves fiatalember a barátjától indult hazafelé, közben benézett a Camel bárba. Itt Pataki István 20 éves bátaszéki lakos elkezdett vele beszélgetni, akivel később összevitatkoztak, és kijöttek a bárból. Nem sokkal később Pataki társa, Sárközi Csaba 19 éves bátaszéki lakos is utánuk ment „Én is itt vagyok ám! Adjál kétszáz forintot!” felszólítással. Mikor a fiatalember közölte, hogy nincsen nála pénz, Sárközi megfogta a haját, fejberúgta, majd mindketten ütlegelni kezdték, rugdosták. Közben arra is kiterjedt a figyelmük, hogy egy kevésbé kivilágított helyre ráncigálják a 18 éves fiút. „Ne bántsatok, van nálam nyolc forint, azt odaadom.” - mondta utolsó elkeseredésében a megtámadott. Sárközi eltette a nyolc forintot, majd köszönetképpen még kétszer fejberúgta, s közben a fiatalember elvesztette az eszméletét. Miután magához tért, hazavánszorgott. Az apa tette a bejelentést a rendőrségen másnap reggel. A Szekszárdi Rendőrkapitányság forró nyomós csoportja azonnal a helyszínre sietett, s egy órán belül elfogták a brutális rablókat. ítéletidő a megyeszékhelyen (Folytatás az 1 .oldalról.) munkakezdéskor észlelték a gondokat a dolgozók. A Kese- lyűsi úton lévő gabonasilók körül többszáz köbméter víz gyűlt össze, ami nem tudott hová elfolyni. A helyszínre kivonult tűzoltók is eleinte tanácstalanok voltak, mivel nem tudták a nagy mennyiségű vizet hová elnyomatni. A rendkívüli helyzet miatt a gabonaátvétel egyelőre szünetel. Fizet a biztosító? A megye két legnagyobb biztosítójánál, az Állami és a Hungária Biztosítónál a kárbejelentések után érdeklődtünk. — Jégkárt csak a kistermelők jelentettek eddig, de arra a lakás- és háztartásbiztosítás nem vonatkozik - mondta Papp Júlia, az ÁB kárrendezési irodájának vezetője. Vízkár, iszapelöntés miatt mintegy negyvenen keresték meg csütörtökön délig a céget, kárbecslőink már a helyszínen tartózkodnak. Amilyen nagy vihar volt, ahhoz képest kevés bejelentés érkeA tojásnagyságú jég a barackot sem kímélte zett eddig. Szépszámmal érkezett kárbejelentés a Hungária Biztosítóhoz is, tudtuk meg Rohi László igazgatótól. Náluk elsősorban gépkocsi károkat jelentettek be, de akadt ablak és tető, víz és iszapelöntési kár is. A Hungária kárbecslői is megkezdték munkájukat. F.Kováts Éva Fotó:Gottvald Károly A jég leverte a fák lombját is A Nemzeti Bankot a kormány nem utasíthatja... Ősszel a parlament elé kerül a jegybanktörvény (Folytatás az 1. oldalról) Ugyancsak a banki önállóság feltételeit erősíti egy további passzus, amely szerint a Magyar Nemzeti Bank elnökét hat évre a köztársasági elnök nevezi ki, a miniszterelnök javaslatára. ílymódon bizonyos mértékű személyi stabilitást is biztosít a jogszabály, mert az MNB vezetését függetleníti az országgyűlések, illetve a kormányok négyéves ciklusától. A tervezet megfogalmazza a kormánynak nyújtandó hitelek fontos kritériumát, amikor leszögezi, hogy ...... a központi k öltségvetésnek nyújtott hitelek állományának növekedése az év egyetlen napján sem haladhatja meg a központi költségvetés adott évi tervezett bevételeinek 3 százalékát”. Ezt a követelményt azonban fokozatosan, teljes egészében először csak 1995-ben érvényesítik, hogy a költségvetés zökkenőmentesen tudjon átállni teljesítésére. A fokozatosság pedig gyakorlatilag azt jelenti, hogy jövőre még semmiféle törvényes gátja nem lesz a költségvetés további eladósodásának; 1993-ban az említett 3 százalékos felső határ 5-re, majd 1994-ben 4-re módosul. Nyilvánvaló, hogy a törvény előkészítésében résztvevő szakemberek ebben a nehéz kérdésben kompromisszumot ajánlanak a jogalkotónak. Egyértelmű ugyanis, hogy aje- lenlegi helyzet fenntartása - a költségvetési hiány „automatikus” és kötelező banki finanszírozása - rövid távon enyhíti a kormányzat gondjait, hosszú távon azonban nem tartható fenn. Az alkalmazott megoldás jó irányú, de rögös utat jelöl ki a kormánynak: fokról-fokra csökkentse, s legkésőbb 1995-ig minimális szintre szorítsa visz- sza a költségvetési deficitet. Ehhez a célhoz azonban csak az eddigi gyakorlattól eltérő módon lehet közelíteni. Úgy, hogy nem a kiadásokhoz igazítják a bevételeket, hanem fordítva: a gazdaságtól várható bevételekhez a kiadásokat. Nem túlzás tehát azt állítani, hogy az új jegybanktörvény a strukturális átalakulást ösztönzi. A szó szoros értelmében kikényszeríti a régóta várt költségvetési reformot, azaz a kiadások jelentékeny redukálását - a nemzeti jövedelem költség- vetési úton történő újraelosztásának csökkentésével. Egy további előírás szerint a privatizálásból származó állami bevételeknek azt a hányadát, amelynek jegybanki hitel a forrása, az államadósság csökkentésére kell fordítani. Ezzel kizárják azt a veszélyt, hogy ezek a hitelek a pénzforgalom további felduzzadásához vezessenek. Mindezek alapján a szakemberek úgy ítélik meg, hogy a jegybanktörvény az antiinflációs politika fontos eszköze lesz. Egyszersmind hozzájárul ahhoz, hogy hazánk pénzügy- politikája közelítsen fő partnereink monetáris politikájához, s így könnyebben, gyorsabban kapcsolódjunk be a nemzetközi munkamegosztásba. Bíró Gerd FEB
