Tolnai Népújság, 1991. július (2. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-02 / 153. szám

2 NÉPÚJSÁG 1991. július 2. Tegnap délben megszűnt a Varsói Szerződés (Folytatás az 1. oldalról.) Kimondja továbbá a moszkvai szék­helyű egyesitett főparancsnokság létre­hozását. 1956: Magyarország bejelenti kilépé­sét a Varsói Szerződésből, de képtelen ezt megtenni, miután a szovjet fegyveres beavatkozás leverte a magyar forradal­mat. 1961: A Berlini Fal felépítése nyomán keletkezett válság következtében sűrű­södnek a tagállamok hadseregeinek közös hadgyakorlatai. Albánia ezekben nem vesz részt, miután szakított Moszk­vával. 1968: Szovjet, lengyel, NDK-s, ma­gyar és bolgár csapatok a korlátozott szuverenitásról szóló, úgynevezett Brezsnyev-doktrina alapján lerohanják Csehszlovákiát, hogy felszámolják az ottani reformmozgalmat. Románia nem hajlandó részt venni az akcióban, Albá­nia hivatalosan is kilép a Varsói Szerző­désből. 1969: Változások az egyesített főpa­rancsnokság szervezeti felépítésében, miután Románia a szerződésen belüli egyenlőtlenségre panaszkodott. 1973: A VSZ Bécsben tárgyalásokat kezd a NATO-val a közép-európai köl­csönös és kiegyensúlyozott haderő­csökkentésről. Ezek a tárgyalások 1989-ben eredménytelenül végződnek. 1975: További 10 évre meghosszab­bítják a VSZ érvényét. 1985: Ezúttal további 20 évvel hosz- szabbítják meg a szerződés érvényét, azzal, hogy a tagállamok tetszésük sze­rint 2005-ig érvényben tarthatják azt. 1988: Mihail Gorbacsov bejelenti, hogy 50 000 szovjet katonát kivon Kelet- Európából. 1989:AVSZésa NATO tárgyalásokat kezd az Európában állomásozó hagyo­mányos haderők csökkentéséről, vala­mint arról, hogy az Atlanti-óceántól az Uraiig csökkentika nem-nukleáris fegy­verzeteket. 1989. június: Lengyelországban megrendezik Kelet-Európa 40 év óta el­ső, részben szabad választásait, amely egyengette az utat a nem kommunista kormány megalakulásához 1989. július: A VSZ bukaresti csúcs- találkozója elismeri minden egyes tagál­lamnak azt a jogát, hogy kidolgozza saját politikai vonalát. Ez a döntés a Brezs­nyev-doktrina végét jelzi. 1989. november-december: A Ber­lini Fal leomlik. Kelet-Németország- ban, Csehszlovákiában és Romániá­ban megdőlnek a kommunista kormá­nyok. 1990. február-március: Csehszlo­vákia és Magyarország megegyezik Moszkvával abban, hogy 1991. köze­péig teljesen kivonják a szovjet csapa­tokat a két ország területéről. 1990. június 7.: A VSZ moszkvai csúcstalálkozóján elhatározzák, hogy „szuverén és egyenlő államok szerző­désévé alakítják át a VSZ-t, s az de­mokratikus elveken fog nyugodni”. 1990. június 26.: A magyar parla­ment megszavazza a Varsói Szerző­dés szervezetéből való kilépést. 1990. szeptember 24.: Kelet-Né- metország kilép a VSZ-ből, létrejön az egységes Németország. Moszkva hozzájárul ahhoz, hogy 1994 végére kivonja 370 000 főnyi haderejét Kelet- Németországból. 1990. október 1.: A VSZ külügymi­niszterei elvben beleegyeznek a szö­vetség katonai struktúrájának a fel­oszlatásába, de Moszkva kérésére későbbre halasztják a novemberre előirányzott csúcstalálkozót, amely­nek ezt a kérdést kellett volna megvi­tatnia. 1990. november 19.: Az Európai Biz­tonsági Értekezlet párizsi csúcstalál­kozóján a VSZ és a NATO aláírják a Pá­rizsi Chartát és egy Nyilatkozatot arról, hogy többé nem tekintik egymást el­lenségnek. 1991. január16.:A csehszlovák par­lament felkéri a kormányt, hogy kezd­jen tárgyalásokat a VSZmegszünteté­séről. Jiri Dienstbier csehszlovák kül­ügyminiszter kijelenti, hogy amennyi­ben Moszkva továbbra is akadályozza a VSZ csúcsértekezletének megtartá­sát, úgy Csehszlovákia, Magyaror­szág és Lengyelország 1991 júniusá­ban kilép a szervezetből. 1991. februári.: Bulgária is bejelen­ti, hogy kilép a VSZ-ből. 1991. február 12.: A Szovjetunió be­jelenti, hozzájárul ahhoz, hogy április elsejével megszűnjék a VSZ katonai szervezete. 1991. február 25.: AVSZ külügy-és hadügyminiszterei Budapesten meg­állapodásokat írnak alá a katonai együttműködés megszüntetéséről. 1991. március 31.: A VSZ szovjet pa­rancsnokai leköszönnek tisztségeik­ről, s ezzel a szervezet, mint katonai erő, megszűnik. 1991. június* 18.: Václav Havel csehszlovák elnök kijelenti, hogy a VSZ-t, mint politikai szervezetet is meg kell szüntetni. 1991. június 19.: Az utolsó szovjet katona is elhagyja Magyarországot. 1991. június 27.: Az utolsó szovjet katona elhagyja Csehszlovákiát. 1991. július 1.: A tagállamok képvi­selői Prágában kimondják a Varsói Szerződés Szervezetének teljes fel­oszlását. Előtérben a háttér Mit jelent a mentelmi jog? (Folytatás az 1. oldalról.) A magyar jogrendben ezt az alkot­mány, a parlament házszabálya és a képviselők jogállásáról szóló törvény szabályozza. A parag rafusokegyebek között kimondják, hogy a képviselő, sőt, a képviselőjelölt, illetve a volt kép­viselő sem vonható hatóság előtt fele­lősségre a megbízatásának gyakorlá­sa során közölt tény vagy vélemény miatt. Csak tettenérés esetén lehet őri­zetbe venni, s ellene csak a parlament előzetes hozzájárulásával lehet bünte­tő eljárást indítani, kényszerintézke­dést alkalmazni. A mentesség nem vonatkozik pél­dául rágalmazásra, becsületsértésre és a képviselő polgári jogi felelőssé­gére. Azt is kimondják a jogszabályok, hogy a mentelmi jog felfüggesztésére csak a legfőbb ügyész, illetve magán- vádas ügyben a bíróság tehet javasla­tot az Országgyűlés elnökének. A to­vábbi menet: az elnök átadja az indít­ványt vizsgálatraa mentelmi bizottság­nak, e testület javaslatot terjeszt a plé- num elé, majd a t Ház - vita nélkül, ám az érintett képviselő véleményének meghallgatása után - dönt. Minthogy az Országgyűlés a legmagasabb fó­rum, döntése ellen nincs apelláta. Olyannyira, hogy az előírások szerint ugyanabban az ügyben a továbbiak­ban senki - még a képviselő sem - kérhet újratárgyalást AzOrszággyűlésegyébkéntajelen- legi ciklus eddigi szakaszában - nagyjából tehát egy év alatt - összesen 14 mentelmi ügyben határozott. Az érintettek a következők voltak: Speidl Zoltán (MDF), Pozsgay Imre (MSZP - független), Szabó Lukács (MDF), dr. Kávássy Sándor (FKgP), Mádai Péter (SZDSZ), dr. Torgyán József (FKgP), Bogárdi Zoltán (MDF), Bejczy Sándor (FKgP), Karsai Péter (MDF), Horváth Lajos (MDF), Vass István (SZDSZ), dr. Török Gábor (MDF), Mádi László (Fi­desz) és dr. Horváth Miklós. Egy ügy valójában nem lett „ügy": Speidl Zoltán még nem rendelkezett mentelmi jog­gal, amikor annak felfüggesztését - magánvádas feljelentés alapján - kez­deményezték. Tíz esetben a Ház fenn­tartotta, három esetben pedig felfüg­gesztette az érintettek mentelmi jogát Érdemes megjegyezni, hogy a parla­ment mentelmi bizottsága „zordabb” volt mint a plénum - eredetileg nyolc esetben indítványozta a mentelmi jog felfüggesztését. Összesen hét alka­lommal volt ellentétes a parlamenti döntés a bizottsági javaslattal, (kgyr) Ferenczy - Europress Tolnán elmaradt az egész napos rendezvény Csendesen zajlott le Tolnán a szovjet csapatok magyarországi ki­vonulása alkalmából rendezett ün­nepség. A már márciusban elterve­zett műsor nagyszabású megrende­zését a város vezetése, polgárai, és vállalkozói támogatták - volna. Hogy miért ez a „volna”? Ágner és társa 4200 csekket és szórólapot kézbesített, a nyomdai munkálatokat a gimnázium finanszí­rozta. A helyi költségvetési üzem vál­lalta a vízi színpad körbeállványozá- sát, a világítást, erősítést. A vállalatok közül a nehéz gazdasági viszonyok­ra hivatkozva csak a tolnai téesz, a 283 bejegyzett magánvállalkozó kö­zül pedig csak három küldött 3-500 forint közötti összeget. Várakozáson felül a rendezvényhez mintegy 60 magánszemély járult, szerény ösz- szeggel. Nekik, és azoknak akik bár­milyen formában segítettek, köszö­netét mond a szervező: a TOVÁBB Szabadidős Társaság. Igaz, a fúvósok, tánccsoportok egész napos előadása és a tűzijáték is elmaradt, mégis a Holló és a Spes együttes ünnepi műsora reggel 4-ig közel 200 résztvevőnek biztosította a történelmi esemény színvonalas megünneplését. HIRMANN MÓNIKA Valuta­árfolyamok (bankjegy és csekk) Érvényben: 1991. július 2-től 8-ig Pénznem vételi eladási árt. 100 egys. Ft-ban angol font 12236,15 12993,03 ausztrál dollár 5772,42 6129,48 belga frank 202,25 214,76 dán korona 1 078,35 1 145,05 finn márka 1 754,87 1 863,41 francia frank 1 228,41 1 304,39 görög drachma /a 37,99 40,35 holland forint 3694,87 3923,41 ir font 11 135,95 11824,77 japán yen (1000) 545,46 579,20 kanadai dollár 6 597,85 7 005,97 norvég korona 1 068,14 1 134,22 német márka 4160,29 4417,63 olasz líra (1000) 56,06 59,52 osztrák schilling 591,41 627,99 portugál escudo 47,89 50,85 spanyol peseta 66,42 70,52 svájci frank 4 848,77 5 148,69 svéd korona 1 153,19 1 224,53 USA dollár 7 530,13 7995,91 ECU (közös piac) 8557.94 9087,30 a) bankközi és vállalati elszámolá­soknál alkalmazható árfolyam: görög drachma 69,13 39,21 A bűncselekmény-sorozat elkövetői a katonai bíróság előtt Jugoszlávia - a megegyezés után Megkezdődöttatárgyaláselökészi- tése a számos bűncselekmény elkö­vetésével vádolt Gulácsi Gellért tarta­lékos honvéd és 34 társa ellen - közöl­te dr. Hildenbrand Róbert hadbíró ez­redes, a Budapesti Katonai Bíróság el­nöke az MTI érdeklődésére. A bíróság elnöke elmondta: a Buda­pesti Katonai Ügyészség által benyúj­tottvádirat szerint szinte a teljes alegy­ség, azaz az őrszázad valamennyi tag­ja a katonai bíróság elé kerül. Mintarról a sajtó már beszámolt a 35 vádlott több mint 200 bűncselekményt köve­tettel a bakonysárkányi - atörökbálinti katonai egységhez tartozó kihelyezett őrszázad - alakulatnál 1990. szeptem- berésl 991 .január között A vádpontok alapján a vádlottak különböző súlyú katonai bűncselekményeket, továbbá rablást különös kegyetlenséggel el­követett súlyos testi sértést és lopást követtek el. A felderített bűncselekmé­nyek között szerepel például, hogy a II. rendű vádlott - szolgálati helyzetével visszaélve - folyamatosan és rendsze­resen bántalmazta az egyik újonc ka­tonát, annak fejét a WC-kagylóba be­lenyomta, s a fejére engedte a víztar­tály tartalmát. A nyomozás megállapí­totta azt is, hogy a kiemelt fontosságú katonai bázison rendszeresen előfor­dult hogy az örök nem mentek ki felál­lítási helyeikre, elszöktek posztjukról a falu kocsmájába, garázdálkodtak, fel­dúltak egy kápolnát több esetben va­dásztak szolgálati fegyverükkel szar­vasra illetve őzre. A vádlottak között szereplő öt hiva­tásos katona - a bázis, valamint az őr­század parancsnoka és három tiszt- helyettes - elöljárói intézkedés elmu­lasztásának bűntette miatt kerül a bíró­ság elé. Az utóbbiak a nyomozás ada­tai szerint megszegtéka szolgálati sza­bályzat pontjait, elöljárói intézkedé­seiknek és ellenőrzéseiknek elmu­lasztása okozati összefüggésben áll azzal, hogy a katonák az őrszolgálat szabályait folyamatosan megszegték, illetve nem teljesítették katonai felada­taikat valamint azzal, hogy nagyszá­mú vagyon elleni és személy elleni erőszakos bűncselekményt követtek el. A parancsnokok magatartása je­lentős hátránnyal járt az alakulat szol­gálatára és fegyelmi helyzetére. A bíróság elnöke hangsúlyozta a bűncselekmény-sorozat bonyolultsá­gát ami miatt a kijelölt tanács elnöke a bűnügyet öttagú büntetötanács elé utalta. Ez azt jelenti, hogy a bűnösség megállapításáról, a lefolytatott bizonyí­tási eljárás alapján, valamint a bünte­tések kiszabásáról két hivatásos had­bíróból és három, legalább őrnagyi rendfokozatú ülnökből álló tanács dönt majd. A tárgyalás előreláthatólag szeptember közepén kezdődik, s mintegy másfél-két hónapig tart Stipe Mesic, az újonnan megválasz­tott jugoszláv elnök tegnap Belgrád- ban kijelentette, hogy a hadsereg szlo­véniai beavatkozása miatt kezdemé­nyezni fogja Ante Markovics kormány­főnek és a hadsereg vezérkarának fe­lelősségre vonását.- Meg kell vizsgálni, kikafelelőseka szövetségi hadsereg önkényes fellé­péséért, és kik rendelték el a tartaléko­sok mozgósítását a legfelsőbb pa­rancsnokság hozzájárulása nélkül - hangoztatta. Az elnök felszólította a hadsereget hogy lépjen fel a horvátor­szági szerb zendülők ellen, akiket állí­tása szerint az a Szerbia fegyverzett fel, amely „nagyszerb államot akar létre­hozni Jugoszlávia romjain”. Az elnök Blagoje Adzics vezérkari főnököt tartja a fő felelősnek az áldozatokért Adato­kat is közölt a hadsereg szlovéniai beavatkozásáról: ezek szerint az ak­cióban 1900 katona vett részt akik kö­zül több mint ötszázan átálltak, két­százhetvenet pedig a szlovének fog­lyul ejtettek. Milan Kucan szlovén elnöktegnapa ljubljanai televíziónak adott interjúban azt mondta, hogy a hárompontos bé­kemegállapodás csak akkor valósít­ható meg, ha a hadsereget szigorú el­lenőrzés alá vonják. - Békés megol­dás csak akkor lehetséges, ha a had­sereget teljesen kikapcsolják a politi­kai életből - hangoztatta. - Amíg ez nem történik meg, a további tárgyalá­soknak nincs értelme. A szlovén vezető kijelentette, hogy szívesen venné, ha ENSZ-csapatok vagy más nemzetközi megfigyelők el­lenőriznék a tűzszünet végrehajtását és a hadsereg laktanyákba vonulását. Hans van den Broek holland külügy­miniszter megerősítette: Horvátország és Szlovénia arra kérte az Európai Kö­zösséget, hogy küldjön megfigyelőket a tűzszünet betartásának ellenőrzésé­re. A külügyminiszter közölte a Reuter tudósítójával, hogy a kérdést meg fog­ják vitatni az EBEÉ-államok holnapi prágai értekezletén. Hozzáfűzte, hogy erre a lépésre csakis a jugoszláv szö­vetségi kormány beleegyezése esetén kerülhet sor. Jelko Kacin szlovén tájékoztatási miniszter kijelentette: egyes szövetsé­gi alakulatokat a szlovén fegyveres erők megakadályoztak abban, hogy visszatérjenek laktanyáikba, mert Szlovénia követeli, hogy a csapatok a visszavonulás előtt adják át fegyverei­ket, amire a szövetséges alakulatok nem hajlandók. - A katonák a helyü­kön maradnak mindaddig, amíg a hadsereg képviselőiből és a szlovén tisztségviselőkből összeállítandó ve­gyes bizottság ki nem dolgozza a kivo­nás részleteit - mondta. Göncz-Kissinger találkozó A jugoszláviai helyzettel kapcso­latban óvatos derűlátásra ad okot, hogy a legutóbbi fejlemények a válság megoldásának irányába mutatnak. Az államelnökség elnö­kének megválasztása és a harci cselekmények beszüntetése azzal a reménnyel kecsegtet, hogy mi­előbb helyreáll a társadalmi béke, s olyan igazságos, békés, demok­ratikus megoldás születik, amely kifejezi az ott élő népek törekvéseit, egyszersmind egyenlő jogokat biz­tosít minden állampolgár számára - hangoztatta Göncz Árpád köztár­sasági elnök Henry Kissingerrel folytatott megbeszélésén. Az ál­lamfő tegnap hivatalában fogadta a négynapos magánlátogatáson - Kodolányi Gyula címzetes államtit­kár meghívására - Magyarorszá­gon tartózkodó amerikai politikust, volt külügyminisztert. Henry Kissinger elmondta: most első alkalommal látogat Magyaror­szágra, s útjának célja, hogy átfogó képet kapjon annak a közép-kelet- európai térségnek a helyzetéről, amelyet igen jelentős világpolitikai tényezőnek tart. A régió jelentősé­gét illetően Göncz Árpád osztotta a neves amerikai politikus, politológus vélekedését, s hangoztatta: Magyar- ország stabilizáló szerepet kíván ját­szani a közép-kelet-európai térség­ben. A magyar államfővel folytatott megbeszélés után Henry Kissinger a Magyar Külügyi Társaság szerve­zésében előadást tartott magyar po­litológusoknak, közgazdászoknak, történészeknek. Előadásában Euró­pa jövőjét elemezve hangsúlyozta: reálisnak és közelinek látja a régió politikai és gazdasági integrálódá­sát, az Európai Közösségbe való be­lépés lehetőségét. Ha nincs biztosítás... Csak a segédmotorosokat ellenőrzik (Folytatás az 1. oldalról.) Az Alkotmánybíróság megkezd­te a gépjárművek kötelező felelős­ségbiztosítása ügyében benyújtott kereset tárgyalását - adott tájé­koztatást az MTI kérésére hétfőn Holló András, a jogi testület főtitká­ra. Hozzátette: a bírák azzal a szán­dékkal láttak munkához, hogy még az Alkotmánybíróság nyári szüne­te előtt ítéletet hirdethessenek. Mint ismeretes, július 1-től életbe lépett a kötelező biztosítás új mód­járól intézkedő jogszabály, s ennek hatályosságát nem érinti az Alkot­mánybíróságon zajló eljárás. * Július 1-jétől a magyar forgalmi rendszámú gépkocsik csak a köte­lező gépjármű-felelősségbiztosí­tás megkötését igazoló szelvény birtokában léphetnek ki az ország­ból - mondták a Vám- és Pénz­ügyőrség Országos Parancsnok­ságon. A Magyar Biztosítók Szövetsé­gének illetékese elmondta: terve­zik, hogy a határállomásokon is le­gyen lehetőség a biztosítás meg­kötésére. Arra is felhívják az autó­sok figyelmét, hogy váltsák ki az úgynevezett zöld kártyát, mert a külföldi szervek ezt esetleg kérhe­tik. A zöld kártyába biztosítók, illet­ve az Autóklub ingyenesen adja ki. A nap információja Bolgár atomerőmű, katasztrófaveszélyben? A bulgáriai Kozloduj atomerőmüvét nem sok választja el a katasztrófától: a négy 440 megawattos reaktor biztonsági rendszere felmondta a szolgálatot, két reaktort már le kellett kapcsolni. A mun­kások elhagyták az erőművet. Az üzem dolgozói segélykéréssel for­dultak a bécsi Atomenergia-ügynökség­hez. Szerintük arról számoltak be, hogy a még működő két reaktor elektronikus ré­szei is rossz állapotban vannak, a szele­pek szivárognak, a hűtővízpumpák túlter­heltek, ráadásul az erőmű földrengésve­szélyes területen épült, és eddig már há­rom talajmozgást kellett kibírnia. A legna­gyobb veszélyt azonban az jelenti, hogya tartályok, amelyeknek hatalmas nyomást kellett kiállniuk, veszélyesen elrozsdá­sodtak. Ha megrepednek, bekövetkezhet a katasztrófa: láthatatlan, ám halálos atomsugárzás kerül a levegőbe. A bécsi Atomenergia-ügynökség (IAEA) munkatársa a Die Welt hét végi számában arról számolt be, hogy az erő­műben most zártak le egy háromhetes vizsgálatot, és ennek eredményeként az IAEA kérte a bolgár kormányt: azonnal in­tézkedjen. A német lap értesülése szerint Szófia elzárkózott ettől, mert szüksége van arra az energiára, amit az erőmű ter­mel. A kozloduji atomerőmű adja a szük­ségesenergia harminc százalékát ésa ja­vítás másfél milliárd dollárba kerülne. A Szófiától 130 km-re északra, a román határon álló reaktor ügyében - a német környezetvédelmi miniszter kezdemé­nyezésére -július 9-re nemzetközi konfe­renciát hivtakössze. Ezen résztveszneka nyugat-európai államok és a bankvilág képviselői. Többek között arról is tárgyalni fognak, milyen módon lehetne a nyugati államokból elektromos áramot juttatni - Bulgáriának. Ferenczy-Europress Hidegfront? „Közéleti meteorológusok” Tor­gyán dr. kisgazdaelnökké válasz­tásának órájában úgy jellemezték a helyzetet, hogy pontosan időzí­tett politikai hidegfront érezhető az országban. Mi lesz a Kisgazdapárttal? Ezt két tényező dönti el: a tagság és a ve­zetőség viszonya, amely még senki előtt sem világos, valamint a veze­tőség és a parlamenti frakció kap­csolata, amely konfliktusokkal ter­hes. Aligha ideális helyzet egy párt számára. Mi lesz a koalícióval? Az új kis­gazdavezetés nyíltan jobboldalisá- got hirdet, meg akarja szerezni egyes parlamenten kívüli erők tá­mogatását, árnyékkormányt szer­vez. A kisgazda parlamenti képvi­selők jó részére viszont továbbra is számít a kormányfő. Az MDF vá­lasztmánya nem vállal szellemi kö­zösséget Torgyán nal. A koalíció to­vábbi tehertétele, hogy a Fórum centruma az SZDSZ-szel való ösz- szekacsintással vádol liberális MDF-es képviselőket, miközben Torgyán támogatókat vár a Fórum jobbfeléről. Az ellenzék kivár, a független képviselők száma nő. Aligha ideális állapot egy kormány számára. Mi lesz az országgal? Van, aki a kisgazda-választás kapcsán bom­bariadót hirdet, Antall dr. legfeljebb tojásgránát-veszélyt lát. Mások új, megfontolt Torgyánt remélnek. Ki­számítható, kiegyensúlyozott kor­mánykoalíció - felelős ellenzék: ez lenne az ideális helyzet az ország számára. KOCSIS TAMÁS Ferenczy - Europress Kérdőjelek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents