Tolnai Népújság, 1991. július (2. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-02 / 153. szám

1991. július 2. NÉPÚJSÁG 3 Útépítés és régészet A múlt hivatásos kutatói nem foglalkoznak közutak építésé­vel, bár ha működésük anyagi fedezetének biztosítása tovább romlik, jövedelemszetzési cél­zattal előbb-utóbb talán még ilyesmire is rászorulnak. Annál inkább régi útépítők munkáinak feltárásával, hiszen tudott, hogy a Dunántúlt valamikor bahálóz- ták a rómaiak kitűnő alapozású közlekedési vonalai. így például a mai 6-os is nagyjából egy ilyen nyomvonalán épült. Nagy a valószínűsége annak, hogy ha külföldi koncessziós támoga­tással megkezdődik egy észak­déli főközlekedési út építése, úgy megyénkben Dombóvár, Győré, Aparhant, Bonyhád, Zomba-Paradicsompuszta, Mözs és Bogyiszló térsége óri­ási lehetőségekkel kecsegtet. Megyénk egyébként is gazdag régészeti lelőhelyekben? de ko­rábbi leletek, esetenkénti ása­tások jóvoltából a szakemberek jól tudják, hogy az említett tele­pülések környéke különösen ilyennek ígérkezik. Amint az il­letékes szakemberektől meg­tudtuk, elméletben tisztában vannak a rájuk váró feladatok­kal. De amikor a tervek való­sággá válnak, arra is gondol­niuk kellene valakiknek, hogy az itt minden bizonnyal előkerü­lendő nemzeti kincsek - anya­giak híján - se a hozzá nem ér­tésnek, se műkincsi hiénáknak ne váljanak prédáivá. 0.1. Bábolna lépett... Magántermelők részére házi takarmánydaráló- és keverőbe­rendezések gyártását kezdték meg a Bábolnai Mezőgazda- sági Kombinátban. A kisgéppel a gazdák otthonukban saját terményükből állíthatnak elő bábolnai tápkoncentrátum hoz­záadásával magas tápértékű takarmánykeveréket. Az így készülő takarmány húsz száza­lékkal olcsóbb, mint a készen forgalomba kerülő keverékek. A kombinát vezetői a bankoknál és a kölcsönzővállalatoknál kedvező, a fejlett országokban már jól bevált pénzügyi konst­rukciókat kezdeményeztek an­nak érdekében, hogy a gazdák minél előnyösebb feltételekkel vásárolhassák meg a berende­zést. A vállalkozók lízing, azaz bérlet formájában is hozzájut­hatnak mindössze húsz száza­lék előleg befizetésével az új bábolnai kisgéphez, ami a bér­leti idő leteltével tulajdonukba kerülhet. A bábolnaiak arra töreked­nek, hogy előbb-utóbb minden faluba eljusson házi daráló-ke- verő gépük, és árusítsanak ga­rantált minőségű tápot. Egy vállalat, ahol két nyelven beszélnek Becse: magyarok és szerbek, békében Interjú a Zidar igazgatóhelyettesével Jugoszlávia manapság a vi lág érdeklődésének középpont jában szerepel. Déli szomszé dunk jövőbeni sorsa azért is kü lönösen fontos számunkra, mi vei ebben az országban közel félmillió magyar nemzetiségű polgár él. Legtöbben a Szerbi ához tartozó Vajdaságban, melynek számos települése ma is magyar többséggel bír. Közé jük tartozik Szekszárd testvér városa, Becse is, ahonnan nemrég delegáció érkezett. A Zidar nevű építőipari vállalat igazgatóhelyettese látogatott el kollégájával a megyeszékhely partnervállalatához, a Totév hez. Jólesett hallgatni az igaz gatóhelyettes szépen formált, választékos magyarságát, ami­ben persze semmi meglepő nincs: ugyanis a Zidar igazga­tóhelyettesét Berkes Imrének hívják.- Tizenöt éve dolgozom a vállalatnál, korábban mint mű­szaki igazgató, illetve mint fő­mérnök tevékenykedtem. Né­hány hónapja látom el az igaz­gatóhelyettesi tisztséget.- Mit érdemes tudnunk mun­kahelyéről?- Talán először néhány szót szólnék Becséről. Ez a Ti- sza-parti város Bácska köze­pén található, negyven kilomé­terre Újvidéktől, s ugyanennyire Zentától. Körülbelül hatvan százalékban magyarok lakják, á Zidarnál ez az arány még magasabb. A vállalat létszáma jelenleg négyszázhatvan fő, ami jelentős csökkenést jelent az egy-másfél évvel ezelőtti ez­res létszámhoz. Sajnos, a „A magyar es a szerb nyelvet egyaránt használjuk kényszerű létszámleépítések bennünket sem kímélnek. Kife­jezetten kivitelezéssel foglalko­zunk, hasonlóan a Totévhez, mely vállalattal immár húsz éve tartjuk a kapcsolatot.- Egy-egy vállalati rendez­vény alkalmával, vagy hivatalos közlendők esetén melyik nyel­vet használják?- Általában mindkét nyelvet egyaránt használjuk. Ez már régi gyakorlat nálunk, habár a magyarok kilencvenkilenc szá­zaléka ért szerbül. Ez a kettős nyelvhasználat nemcsak a vál­lalatra, hanem általában a Vaj­daságra jellemző, már ahol természetesen jelentős szám­ban laknak magyarok.- Az építőipar hazánkban válságágazat. A létszámleépí­tésből ítélve Jugoszláviában is hasonló lehet a helyzet.- Nálunk a leépítések talán előbb kezdődtek el, mint Ma­gyarországon. Körülbelül úgy 1970-től 1980-ig a jugoszláv építőipar - valószínűleg a kül­földi kölcsönöknek köszönhe­tően - soha nem látott fellendü­lést élt meg. Mára ez megszűnt. A Zidarnál is szükségessé vál­nak az újabb elbocsátások, a most megtartott létszám egye­bek mellett azt eredményezi, hogy nagyon alacsonyak a személyi jövedelmek.- Mennyi most az átlagfize­tés?- Már hónapok óta a garan­tált személyi jövedelmet, azaz magyarországi megfelelőjét használva, a létminimumot fi­zetjük a dolgozóknak. Ez jelen pillanatban 3200 dinár. Ha ezt elosztjuk tizenhárommal, meg­kapjuk márkában az összeget.- Tudomásom szerint viszont Jugoszláviában néha még a magyarországit is leköröző árubőség tapasztalható.- Minden kapható, ám a vá­sárlóképesség nagyságren­dekkel lecsökkent.- Akárcsak nálunk. De tér­iünk talán vissza a nemzetiségi kérdésre, ami mostanában megosztja Jugoszláviát. Jó vi­szonyt tartanak fenn egymással a becsei magyarok és szerbek?- Nálunk nem jelentkeztek azok a gondok, melyekről nap mint nap beszámol a rádió és a televízió. Azt hiszem, számos összetűzést úgy provokáltak ki bizonyos erők. Mi ebből semmit nem érzékelünk. Néha eljutnak hozzánk azok a hírek, melyek szerint a magyarság is veszé­lyeztetve van, de őszintén mondom, ennek egyelőre semmi jele. Nekem két gyere­kem van, mindketten magyar nyelvű óvodába, illetve iskolába járnak. A tankönyvek magyar nyelvűek, s ha bármilyen könyv megjelenik Magyarországon, azt nálunk meg lehet venni. Rengeteg a vegyesházasság a magyarok és a szerbek között. S ha megkérdeznek egy horvát nemzetiségűt egy faluban, hogy miért van ez a lövöldözés a szerbek és a horvátok között, akkor arra nem tud válaszolni. S ez fordítva is igaz. Az egy­szerű emberek nem haragsza­nak egymásra, csak azt látják, hogy valakik önös politikai ér­dekből lövöldöznek és cirku­szinak. Szeri Árpád Fotó: Ótos Réka Hét kérdés a kormánybiztoshoz A világkiállítás és az önkormányzatok Folytatás az 1. oldalról, fordításokat is közvetíthet. Gondolok itt a környezetvé­delmi, közművesítési, közleke­dési, idegenforgalmi és kultúrá- lis célú fejlesztésekre.- Szó esik a rendezés kap­csán az állami,kormányzati kö­telezettség-vállalásról. Csak­hogy 1996-ra már egy új parla­menti, illetve önkormányzati cik­lus elképzeléseit' kell e kötele­zettségekkel összehangolni. Nem jelent ez majd feszültsé­get? A világkiállítás megrende­zése hosszú távú vállalkozás. Ezért is igényli a jelenlegi par­lament körültekintő állásfogla­lását. Tekintettel arra, hogy a vi­lágkiállítás ellenzői elsődlege­sen az ország mai gazdasági helyzetével érvelnek,én úgy íté­lem meg,hogy az 1992-93 után várható gazdasági fellendülés hatására az expo a netán vál­tozó politikai struktúrába is beil­leszthető elképzelés marad. Egy új parlament és önkor­mányzati rendszer évszázados értékekre támaszkodhat, s per­sze ugyanennyi idő - benne az elmúlt 40 év - örökölt hibáival is birkózni kénytelen. Ezek sorá­ban a világkiállítási elkötele­zettség elenyésző mértékű le­het, előnyös oldalainak kihasz­nálása azonban az új parla­mentnek és önkormányzatok­nak is óriási politikai perspektí­vát kínál, és ne felejtsük el: a rendezés elvállalása feltételezi az állami irányítás és az ön- kormányzatok együttműködé­sét akkor is, ha a - demokrácia szabályainak megfelelően eset­leg más politikai erők jutnak ha­talomra az új ciklusban. Ezért a kötelezettségvállalást reálisnak tartom.- Elmondhatjuk ugyanezt a befektetők kötelezettségeiről is? Mi van akkor, ha nem folyó­sítják a beígért tőkét? A pótló­lagos költségeket milyen tarta­lékból lehet majd fedezni?- Amennyiben a bel- és kül­földi tőke nem teljesíti vállalá­sait, ez annak a jele, hogy a magyar gazdaságba és a ma­gyar társadalom jövőjébe vetett nemzetközi bizalom megcsap­pant. Ekkor nem tehettünk mást, mint minimálisra csök­kentjük a világkiállítás méreteit és tartalmát. Tehát nem kell kü­lönleges tartalékokat képezni, viszont szükséges „visszavonu­lási tervet” kidolgozni egy ilyen eshetőségre.- Elmúlik a fényes időszak, - mi lesz a világkiállítás után szükségtelenné vált munkahe­lyeken dolgozókkal?- A világkiállítás önmagában nagyon kevés munkaerőt fog­lalkoztat. A munkaerőpiacon az idegenforgalom, a szolgáltatási szféra, az építés és a hozzájuk tartozó ipari és mezőgazdasági háttér igényel nagyszámú szakembert, munkáskezet. Ez mindenképpen jelentős fejlesz­tés, ami hozzásegítheti az or­szágot igen elmaradott ágazati szerkezetének előnyös változ­tatásához és sokfelé a helyi munkanélküliség enyhítéséhez. Ám ha az összes, világkiállítás­sal kapcsolható fejlesztéssel számolunk is, ezek az ezred­fordulóig szükségesnek ítélt tennivalóknak csak kis részét jelentik, - a hiány sokkal na­gyobb náluk. Nem lehet tehát szükségtelennek nyilvánítani a világkiállítás bezárára után a munkahelyeket. Ha Győr és a határ között megépül az autó­pálya, attól még nem lesznek munka nélkül az útépítők, hi­szen a városoknak is szüksé­gük van utakra, hídra, vasútra. Tehát egy fellendülő építési konjuktúra távlata - a gazda­sági erőktől függően - jóval hosszabb, legalább 10-15 év. A fejlett eurpai országok példája pedig azt mutatja, hogy az előbb említet szektorok a gaz­daságmás ágait is gyorsan - akár két-háromszoros sebes­séggel is - dinamizálják és ez­zel elindítják a tartós gazdasági fellendülést. Schotter Jenő Visszhang! Gyors telefax? A Tolnai Népújság május 25-i számának Hallottam rovatában jelent meg a „Gyors telefax” című írás. Erre reagált a Pécsi Postaigazgatóság osztályveze­tője dr. Gazda Ferenc: „Az elmúlt év nyaránt került sor a szekszárdi telefonközpont bekapcsolása a nemzetközi távhívásba. Egy általános ren­delkezés szerint a postahivata­lokban lévő telefonállomásokat csak meghatározott esetekben lehet bekapcsolni a nemzetközi távhívó rendszerbe, a Szek­szárd 1. sz. postahivataltól pe­dig a kiinduló nemzetközi büro­fax forgalom olyan csekély volt, hogy a nemzetközi kiinduló for­galmat ennek hiánya nem aka­dályozta. A nemzetközi bürofax szol­gáltatás magasabb színvonalon történő biztosítása érdekében intézkedtem, hogy a Magyar Távközlési Vállalat a Szekszárd 1. sz. postahivatal bürofax ál­lomását a nemzetközi távhívó rendszerbe bekapcsolja.” Utat építettek Kisszékelyben Kisszékelyben az idén ta­vasszal kezdték el a Temető utca szilárd burkolattal való el­látását. A 830 méter hosszú utat először kijelölték, majd bi­tumennel borították be az utat. A munkával az elmúlt héten pénteken végeztek. Az önkor­mányzatnak ez mintegy 520 ezer forintjába került. Pedagógus szolgálati lakás Bátaapátiban a községházá­val szomszédos épületben pe­dagógus lakást alakítanak ki. Ez eredetileg is pedagógusla­kás volt, de ma már nem felel meg az elvárásoknak, felújí­tásra szorul. Vizesblokkot, für­dőszobát alakíttat ki itt az ön- kormányzat. Egy kezdő pedagógus há­zaspárnak lesz majd otthona, akik Gölléről érkeznek és az ál­talános iskola 2.-4., illetve nap­közis tanítói lesznek. Speciális iskola Bonyhádon A Bonyhádi Vörösmarty Mi­hály Városi Művelődési Ház ez év október elején speciális kép­zést indít azoknak a fiatalok­nak, akiket nem vettek fel kö­zépfokú oktatási intézmé­nyekbe. Ősztől - jelentkezési létszámtól függően - kismes­terségek elsajátítására nyílik lehetőség. A jelentkezőkkel két éven át foglalkoznak. A vá­lasztható kismesterségek: bőr­műves, szövő, és agyagfor­mázó. Gyermekszépségverseny, 1991. Jankó Eszter Kiss Peter Kern Márk Dürr Kornélia Szolomajer Miklós Tamási, Vöröshadsereg u. 24. Paks, Fenyves u. 19. Paks, Kereszt u.9. Nagymányok Tevel Úgy lehet szavazni, hogy az újságból kivágják a legszebb­nek tartott kisgyerek fényképét, és beküldik szerkesztősé­günkbe. Egy borítékban egy­szerre több fotó is beküldhető, kérjük, hogy a címzés mellé ír­ják oda: Gyermekszépségver­seny. Címünk: Tolnai Népújság Szerkesztősége, Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. 7100. Az nyeri a versenyt, illetve az ér el helyezést, akinek a lapból kivá­gott fényképe a legnagyobb számban érkezik hozzánk. Sokan érdeklődnek, hogy mi­kor láthatják a beküldött fény­képet az újságban. Még több százan várakoznak, de előbb- utóbb azért mindenki sorra ke­rül. Legközelebbi, csütörtöki számunkban a teveli Kajtár Ti­bor, a szekszárdi Osztopányi Evelin, a kisdorog-tabódi Kónya Viktor, a varsádi Szauer János, a decsi Tüske Anikó fényképét közüljük.

Next

/
Thumbnails
Contents