Tolnai Népújság, 1991. július (2. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-02 / 153. szám
1991. július 2. NÉPÚJSÁG 3 Útépítés és régészet A múlt hivatásos kutatói nem foglalkoznak közutak építésével, bár ha működésük anyagi fedezetének biztosítása tovább romlik, jövedelemszetzési célzattal előbb-utóbb talán még ilyesmire is rászorulnak. Annál inkább régi útépítők munkáinak feltárásával, hiszen tudott, hogy a Dunántúlt valamikor bahálóz- ták a rómaiak kitűnő alapozású közlekedési vonalai. így például a mai 6-os is nagyjából egy ilyen nyomvonalán épült. Nagy a valószínűsége annak, hogy ha külföldi koncessziós támogatással megkezdődik egy északdéli főközlekedési út építése, úgy megyénkben Dombóvár, Győré, Aparhant, Bonyhád, Zomba-Paradicsompuszta, Mözs és Bogyiszló térsége óriási lehetőségekkel kecsegtet. Megyénk egyébként is gazdag régészeti lelőhelyekben? de korábbi leletek, esetenkénti ásatások jóvoltából a szakemberek jól tudják, hogy az említett települések környéke különösen ilyennek ígérkezik. Amint az illetékes szakemberektől megtudtuk, elméletben tisztában vannak a rájuk váró feladatokkal. De amikor a tervek valósággá válnak, arra is gondolniuk kellene valakiknek, hogy az itt minden bizonnyal előkerülendő nemzeti kincsek - anyagiak híján - se a hozzá nem értésnek, se műkincsi hiénáknak ne váljanak prédáivá. 0.1. Bábolna lépett... Magántermelők részére házi takarmánydaráló- és keverőberendezések gyártását kezdték meg a Bábolnai Mezőgazda- sági Kombinátban. A kisgéppel a gazdák otthonukban saját terményükből állíthatnak elő bábolnai tápkoncentrátum hozzáadásával magas tápértékű takarmánykeveréket. Az így készülő takarmány húsz százalékkal olcsóbb, mint a készen forgalomba kerülő keverékek. A kombinát vezetői a bankoknál és a kölcsönzővállalatoknál kedvező, a fejlett országokban már jól bevált pénzügyi konstrukciókat kezdeményeztek annak érdekében, hogy a gazdák minél előnyösebb feltételekkel vásárolhassák meg a berendezést. A vállalkozók lízing, azaz bérlet formájában is hozzájuthatnak mindössze húsz százalék előleg befizetésével az új bábolnai kisgéphez, ami a bérleti idő leteltével tulajdonukba kerülhet. A bábolnaiak arra törekednek, hogy előbb-utóbb minden faluba eljusson házi daráló-ke- verő gépük, és árusítsanak garantált minőségű tápot. Egy vállalat, ahol két nyelven beszélnek Becse: magyarok és szerbek, békében Interjú a Zidar igazgatóhelyettesével Jugoszlávia manapság a vi lág érdeklődésének középpont jában szerepel. Déli szomszé dunk jövőbeni sorsa azért is kü lönösen fontos számunkra, mi vei ebben az országban közel félmillió magyar nemzetiségű polgár él. Legtöbben a Szerbi ához tartozó Vajdaságban, melynek számos települése ma is magyar többséggel bír. Közé jük tartozik Szekszárd testvér városa, Becse is, ahonnan nemrég delegáció érkezett. A Zidar nevű építőipari vállalat igazgatóhelyettese látogatott el kollégájával a megyeszékhely partnervállalatához, a Totév hez. Jólesett hallgatni az igaz gatóhelyettes szépen formált, választékos magyarságát, amiben persze semmi meglepő nincs: ugyanis a Zidar igazgatóhelyettesét Berkes Imrének hívják.- Tizenöt éve dolgozom a vállalatnál, korábban mint műszaki igazgató, illetve mint főmérnök tevékenykedtem. Néhány hónapja látom el az igazgatóhelyettesi tisztséget.- Mit érdemes tudnunk munkahelyéről?- Talán először néhány szót szólnék Becséről. Ez a Ti- sza-parti város Bácska közepén található, negyven kilométerre Újvidéktől, s ugyanennyire Zentától. Körülbelül hatvan százalékban magyarok lakják, á Zidarnál ez az arány még magasabb. A vállalat létszáma jelenleg négyszázhatvan fő, ami jelentős csökkenést jelent az egy-másfél évvel ezelőtti ezres létszámhoz. Sajnos, a „A magyar es a szerb nyelvet egyaránt használjuk kényszerű létszámleépítések bennünket sem kímélnek. Kifejezetten kivitelezéssel foglalkozunk, hasonlóan a Totévhez, mely vállalattal immár húsz éve tartjuk a kapcsolatot.- Egy-egy vállalati rendezvény alkalmával, vagy hivatalos közlendők esetén melyik nyelvet használják?- Általában mindkét nyelvet egyaránt használjuk. Ez már régi gyakorlat nálunk, habár a magyarok kilencvenkilenc százaléka ért szerbül. Ez a kettős nyelvhasználat nemcsak a vállalatra, hanem általában a Vajdaságra jellemző, már ahol természetesen jelentős számban laknak magyarok.- Az építőipar hazánkban válságágazat. A létszámleépítésből ítélve Jugoszláviában is hasonló lehet a helyzet.- Nálunk a leépítések talán előbb kezdődtek el, mint Magyarországon. Körülbelül úgy 1970-től 1980-ig a jugoszláv építőipar - valószínűleg a külföldi kölcsönöknek köszönhetően - soha nem látott fellendülést élt meg. Mára ez megszűnt. A Zidarnál is szükségessé válnak az újabb elbocsátások, a most megtartott létszám egyebek mellett azt eredményezi, hogy nagyon alacsonyak a személyi jövedelmek.- Mennyi most az átlagfizetés?- Már hónapok óta a garantált személyi jövedelmet, azaz magyarországi megfelelőjét használva, a létminimumot fizetjük a dolgozóknak. Ez jelen pillanatban 3200 dinár. Ha ezt elosztjuk tizenhárommal, megkapjuk márkában az összeget.- Tudomásom szerint viszont Jugoszláviában néha még a magyarországit is leköröző árubőség tapasztalható.- Minden kapható, ám a vásárlóképesség nagyságrendekkel lecsökkent.- Akárcsak nálunk. De tériünk talán vissza a nemzetiségi kérdésre, ami mostanában megosztja Jugoszláviát. Jó viszonyt tartanak fenn egymással a becsei magyarok és szerbek?- Nálunk nem jelentkeztek azok a gondok, melyekről nap mint nap beszámol a rádió és a televízió. Azt hiszem, számos összetűzést úgy provokáltak ki bizonyos erők. Mi ebből semmit nem érzékelünk. Néha eljutnak hozzánk azok a hírek, melyek szerint a magyarság is veszélyeztetve van, de őszintén mondom, ennek egyelőre semmi jele. Nekem két gyerekem van, mindketten magyar nyelvű óvodába, illetve iskolába járnak. A tankönyvek magyar nyelvűek, s ha bármilyen könyv megjelenik Magyarországon, azt nálunk meg lehet venni. Rengeteg a vegyesházasság a magyarok és a szerbek között. S ha megkérdeznek egy horvát nemzetiségűt egy faluban, hogy miért van ez a lövöldözés a szerbek és a horvátok között, akkor arra nem tud válaszolni. S ez fordítva is igaz. Az egyszerű emberek nem haragszanak egymásra, csak azt látják, hogy valakik önös politikai érdekből lövöldöznek és cirkuszinak. Szeri Árpád Fotó: Ótos Réka Hét kérdés a kormánybiztoshoz A világkiállítás és az önkormányzatok Folytatás az 1. oldalról, fordításokat is közvetíthet. Gondolok itt a környezetvédelmi, közművesítési, közlekedési, idegenforgalmi és kultúrá- lis célú fejlesztésekre.- Szó esik a rendezés kapcsán az állami,kormányzati kötelezettség-vállalásról. Csakhogy 1996-ra már egy új parlamenti, illetve önkormányzati ciklus elképzeléseit' kell e kötelezettségekkel összehangolni. Nem jelent ez majd feszültséget? A világkiállítás megrendezése hosszú távú vállalkozás. Ezért is igényli a jelenlegi parlament körültekintő állásfoglalását. Tekintettel arra, hogy a világkiállítás ellenzői elsődlegesen az ország mai gazdasági helyzetével érvelnek,én úgy ítélem meg,hogy az 1992-93 után várható gazdasági fellendülés hatására az expo a netán változó politikai struktúrába is beilleszthető elképzelés marad. Egy új parlament és önkormányzati rendszer évszázados értékekre támaszkodhat, s persze ugyanennyi idő - benne az elmúlt 40 év - örökölt hibáival is birkózni kénytelen. Ezek sorában a világkiállítási elkötelezettség elenyésző mértékű lehet, előnyös oldalainak kihasználása azonban az új parlamentnek és önkormányzatoknak is óriási politikai perspektívát kínál, és ne felejtsük el: a rendezés elvállalása feltételezi az állami irányítás és az ön- kormányzatok együttműködését akkor is, ha a - demokrácia szabályainak megfelelően esetleg más politikai erők jutnak hatalomra az új ciklusban. Ezért a kötelezettségvállalást reálisnak tartom.- Elmondhatjuk ugyanezt a befektetők kötelezettségeiről is? Mi van akkor, ha nem folyósítják a beígért tőkét? A pótlólagos költségeket milyen tartalékból lehet majd fedezni?- Amennyiben a bel- és külföldi tőke nem teljesíti vállalásait, ez annak a jele, hogy a magyar gazdaságba és a magyar társadalom jövőjébe vetett nemzetközi bizalom megcsappant. Ekkor nem tehettünk mást, mint minimálisra csökkentjük a világkiállítás méreteit és tartalmát. Tehát nem kell különleges tartalékokat képezni, viszont szükséges „visszavonulási tervet” kidolgozni egy ilyen eshetőségre.- Elmúlik a fényes időszak, - mi lesz a világkiállítás után szükségtelenné vált munkahelyeken dolgozókkal?- A világkiállítás önmagában nagyon kevés munkaerőt foglalkoztat. A munkaerőpiacon az idegenforgalom, a szolgáltatási szféra, az építés és a hozzájuk tartozó ipari és mezőgazdasági háttér igényel nagyszámú szakembert, munkáskezet. Ez mindenképpen jelentős fejlesztés, ami hozzásegítheti az országot igen elmaradott ágazati szerkezetének előnyös változtatásához és sokfelé a helyi munkanélküliség enyhítéséhez. Ám ha az összes, világkiállítással kapcsolható fejlesztéssel számolunk is, ezek az ezredfordulóig szükségesnek ítélt tennivalóknak csak kis részét jelentik, - a hiány sokkal nagyobb náluk. Nem lehet tehát szükségtelennek nyilvánítani a világkiállítás bezárára után a munkahelyeket. Ha Győr és a határ között megépül az autópálya, attól még nem lesznek munka nélkül az útépítők, hiszen a városoknak is szükségük van utakra, hídra, vasútra. Tehát egy fellendülő építési konjuktúra távlata - a gazdasági erőktől függően - jóval hosszabb, legalább 10-15 év. A fejlett eurpai országok példája pedig azt mutatja, hogy az előbb említet szektorok a gazdaságmás ágait is gyorsan - akár két-háromszoros sebességgel is - dinamizálják és ezzel elindítják a tartós gazdasági fellendülést. Schotter Jenő Visszhang! Gyors telefax? A Tolnai Népújság május 25-i számának Hallottam rovatában jelent meg a „Gyors telefax” című írás. Erre reagált a Pécsi Postaigazgatóság osztályvezetője dr. Gazda Ferenc: „Az elmúlt év nyaránt került sor a szekszárdi telefonközpont bekapcsolása a nemzetközi távhívásba. Egy általános rendelkezés szerint a postahivatalokban lévő telefonállomásokat csak meghatározott esetekben lehet bekapcsolni a nemzetközi távhívó rendszerbe, a Szekszárd 1. sz. postahivataltól pedig a kiinduló nemzetközi bürofax forgalom olyan csekély volt, hogy a nemzetközi kiinduló forgalmat ennek hiánya nem akadályozta. A nemzetközi bürofax szolgáltatás magasabb színvonalon történő biztosítása érdekében intézkedtem, hogy a Magyar Távközlési Vállalat a Szekszárd 1. sz. postahivatal bürofax állomását a nemzetközi távhívó rendszerbe bekapcsolja.” Utat építettek Kisszékelyben Kisszékelyben az idén tavasszal kezdték el a Temető utca szilárd burkolattal való ellátását. A 830 méter hosszú utat először kijelölték, majd bitumennel borították be az utat. A munkával az elmúlt héten pénteken végeztek. Az önkormányzatnak ez mintegy 520 ezer forintjába került. Pedagógus szolgálati lakás Bátaapátiban a községházával szomszédos épületben pedagógus lakást alakítanak ki. Ez eredetileg is pedagóguslakás volt, de ma már nem felel meg az elvárásoknak, felújításra szorul. Vizesblokkot, fürdőszobát alakíttat ki itt az ön- kormányzat. Egy kezdő pedagógus házaspárnak lesz majd otthona, akik Gölléről érkeznek és az általános iskola 2.-4., illetve napközis tanítói lesznek. Speciális iskola Bonyhádon A Bonyhádi Vörösmarty Mihály Városi Művelődési Ház ez év október elején speciális képzést indít azoknak a fiataloknak, akiket nem vettek fel középfokú oktatási intézményekbe. Ősztől - jelentkezési létszámtól függően - kismesterségek elsajátítására nyílik lehetőség. A jelentkezőkkel két éven át foglalkoznak. A választható kismesterségek: bőrműves, szövő, és agyagformázó. Gyermekszépségverseny, 1991. Jankó Eszter Kiss Peter Kern Márk Dürr Kornélia Szolomajer Miklós Tamási, Vöröshadsereg u. 24. Paks, Fenyves u. 19. Paks, Kereszt u.9. Nagymányok Tevel Úgy lehet szavazni, hogy az újságból kivágják a legszebbnek tartott kisgyerek fényképét, és beküldik szerkesztőségünkbe. Egy borítékban egyszerre több fotó is beküldhető, kérjük, hogy a címzés mellé írják oda: Gyermekszépségverseny. Címünk: Tolnai Népújság Szerkesztősége, Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. 7100. Az nyeri a versenyt, illetve az ér el helyezést, akinek a lapból kivágott fényképe a legnagyobb számban érkezik hozzánk. Sokan érdeklődnek, hogy mikor láthatják a beküldött fényképet az újságban. Még több százan várakoznak, de előbb- utóbb azért mindenki sorra kerül. Legközelebbi, csütörtöki számunkban a teveli Kajtár Tibor, a szekszárdi Osztopányi Evelin, a kisdorog-tabódi Kónya Viktor, a varsádi Szauer János, a decsi Tüske Anikó fényképét közüljük.
