Tolnai Népújság, 1991. július (2. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-02 / 153. szám

• MEGYEI NAPILAP • | II. évfolyam, 153. szám ÁRA: 7,90 Ft 1991. július 2., KEDD Magyarország története - videofilmen Az Országos Széchényi Könyv­tárban tegnap bemutatták a „Ma­gyarország története videofilmen” című sorozat első részét. Az első epizód a kezdetektől 1301-ig dol­gozza fel a magyar történelem és kultúra legfontosabb eseményeit. Az angol nyelvű sorozat a tervek szerint hat 40-45 perces részből áll majd. A film forgatása két évvel ezelőtt kezdődött egy kelet-euró­pai tervezet részeként, amelyből a Lengyelország történetét bemuta­tó sorozat már elkészült. A video­film célja, hogy a külföldi egyete­mek, intézmények kelet-európai tanulmányokat folytató diákjainak, tanárainak, kutatóinak átfogó is­mereteket nyújtson hazánk törté­nelméről. A film készítéséhez anyagilag hozzájárult az Egyesült Államok Oktatásügyi Minisztériuma és a Budapest Bank Rt. is. Tegnap délben megszűnt a Varsói Szerződés Osztrák diákok a keriseknél Egy busznyi vendég érkezett az ausztriai Spittalból a szekszárdi kereskedelmi szakközépiskola lll/a osztályának meghívására a megyeszékhelyre az elmúlt hét vé­gén. A huszonhárom osztrák diá­kot négy tanár kísérte el magyaror­szági útjára, van aki először jár ná­lunk. A karinthiai tartománybeli Spittalban a szekszárdihoz hason­lójellegű kereskedelmi középisko­la működik és mivel a tolnai szak­középiskolások német nyelvet ta­nulnak, ezért nyelvgyakorlás szempontjából is igen hasznos volt a testvérintézmény diákjaival együtt töltött négy nap a magyar fiatalok számára. A vendégek Szekszárd nevezetességein kívül megtekintették Sásdi Zoltánné fa­zekasműhelyét, majd kishajón ki­rándulást tettek a gemenci ártér­ben, valamint megismerkedtek a sióagárdi népviselettel és Leány­várral. A szekszárdi diákok az oszt­rák fiatalok látogatását ősszel vi­szonozzák. Munkanélküli-hivatalok nyíltak tegnap az Orosz Szövetségi Köz­társaság történetében először, az üj foglalkoztatási törvény értelmé­ben. Az orosz parlament által április­ban jóváhagyott törvénnyel hivata­losan is elismerték a munkanélkü­liség tényét, pedig az alkotmány mindmáig deklarálja a munkához való jogot. A TASZSZ átal tegnap idézett szakértői vélemények szerint Oroszország 155 milliós lakossá­gából több mint ötmillióan tekint­hetők munkanélkülinek. Ugyan­akkor kb. egymillió állás vár betol­Dörnbach Alajos Bécsbe utazott Dörnbach Alajos, az Országgyű­lés alelnöke delegáció élén tegnap Bécsbe utazott az Európai Bizton­sági és Együttműködési Értekez­letre. A konferencián 35 ország parlamenti küldöttsége vesz részt július 1-3 között. tésre. Moszkvában tegnap délelőtt 10 órakor több tucat munkanélkü­li-hivatal nyitott kaput, s sokuk előtt máris sorban állnak az emberek. A moszkvai munkaerőtőzsdén azzal számolnak, hogy a következő he­tekben körülbelül hatvanezren iratkoznak föl az állást keresők lis­tájára. A TASZSZ szerint további húsz orosz városban, köztükakuz- basszi szénmedencében is meg­kezdték működésüket a munka­nélküli-hivatalok. A munkanélküli­segély 150-200 rubel között mo­zog. Moszkvában kb. 300 ezren ré­szesülnek majd anyagi támogatás­ban az év végéig. Alapítvány a munkanélküliekért Alapítványt hozott létre 11 mun­kavállalói érdekképviselet és válla­lat Fejér megyében a munkanélkü­liek segítésére, a térség foglalkoz­tatási gondjainak enyhítésére. A nyitott alapítvány - amelyhez máris hét újabb szövetkezet, illetve válla­lat csatlakozott, s amely magán- személyek befizetéseivel is gyara­podott - a csoportos foglalkoztatá­sok, átképző tanfolyamok meg­szervezését, a munkaerő-piaci in­formációs hálózat kiépítését segíti. Támogatja a munkahelyteremtő beruházásokat, s a mindenkori mi­nimumbér háromszorosáig egy­szeri segélyt is ad a leginkább rá­szorulóknak. Az alapítvány vagyo­na rövid idő alatt csaknem meg­duplázódott, sjelenleg 550 ezer fo­rint. Ahogy a hírközlő szervek beszá­moltak róla, az illetékes bűnüldöző hatóságok dr. Horváth Miklós kép­viselő (MDF) mentelmi jogának fel­függesztését kérték az Országgyű­léstől. A honatya ellen ugyanis vizsgálatot kívánnak folytatni ittas vezetés, balesetokozás és cser- benhagyás alapos gyanúja miatt. A 1955. május 14.: Albánia, Bulgá­ria, Magyarország, az NDK, Len­gyelország, Románia, Csehszlová­kia és a Szovjetunió aláírja a Varsói Szerződést. A szerződés kimond­ta, hogy a Nyugat-Európai Unió megalakulására és Nyugat-Né- metországnak a NATO-ba történt parlament a Mentelmi és Összefér­hetetlenségi Bizottság javaslatára - 169 igen, 25 nem szavazattal, 48 tartózkodás mellett - úgy döntött, hogy dr. Horváth Miklós mentelmi jogát felfüggeszti. A határozathozatalt követően a képviselő úgy nyilatkozott munka­társunknak, hogy végső soron örül belépésére válaszul hozták létre. A Varsói Szerződést az aláírók 20 év­re kötötték. A Szerződés kimondta, hogy amennyiben az aláírók vala­melyikét támadás érné, a többiek fegyveres segítséget tartoznak nyújtani neki. (Folytatás a 2. oldalon.) a döntésnek; így ugyanis a vizsgá­lat során lehetősége nyílik annak bizonyítására, hogy nem volt ittas és nem történt cserbenhagyás. * Világszerte elfogadott hagyomá­nyos „kiváltsága” a törvényhozó testületek tagjainak a mentelmi jog. (Folytatás a 2. oldalon.) Horváth István a Dunai Vasmű vezérigazgatója Ez év december 31-ével nyug­díjba vonul dr. Szabó Ferenc, a Du- naferr Dunai Vasmű vezérigazga­tója. A vezérigazgatói munkakörre hirdetett pályázaton 8 pályázó in­dult. A miniszter a bírálóbizottság által legalkalmasabbnak tartott két jelöltet személyesen is meghall­gatta, részletesen tájékozódva szakmai programjaikról. Mindezek alapján Bőd Péter Ákos ipari és ke­reskedelmi miniszter 1991. július 1-jei hatállyal kinevezte a Dunai Vasmű vezérigazgatójává Horváth Istvánt, az eddigi műszaki vezér­igazgató-helyettest. Határ­átkelőhelyek Ahét végén 60 ezertörök tranzit­utas érkezett Magyarországra, s több mint a felének a határőrség adta ki az átutazáshoz szükséges vízumot - mondta tegnap reggel Zubek János határőrségi szóvivő. A nyugati határszakaszon nem kell várakozni a belépésre, de a déli határon kifelé annál inkább. Nagy­laknál a román fogadóképtelenség miatt már 10 órát kell várni az autó­soknak, Gyulánál és Ártándnál pe­dig 3-5 órát. Jugoszláviába Röszke kivételé­vel nincs torlódása határállomáso­kon. Rédics és Bajánsenye to­vábbra is zárva tart, de biztonsági okokból a horvát területekkel szemközti átkelőhelyeket sem ja­vasolja igénybe venni a szóvivő. Oroszországi munkanélküli-hivatal Előtérben a háttér Ha nincs biztosítás... Csak a segédmotorosokat ellenőrzik A rendőrség kis türelmi időt ad az autósoknak, egyelőre nem ellenőr­zi, hogy az autósok megkötötték-e a kötelező felelősségbiztosítást - kö­zölte a távirati iroda kérdésére az ORFK illetékese. Sarlós Zoltán alezre­des, a közlekedési főosztály vezetője elmondta: haladéktalanul meg­kezdik viszont a segédmotor-kerékpárosok ellenőrzését, mivel ezek - nem lévén rendszámuk - nem szerepelnek a rendőrség számitógépes nyilvántartásában. Arra a kérdésre: mittegyen azautós, ha olyan jármű­vel karambolozik, amelyre nem kötötték meg a felelősség-biztosítást, s ráadásul az utóbbi a hibás, azt mondta: a vétlen vezetőnek mindenképp nyilatkozatot kell kérnie, hogy a másik jármű vezetője elismeri vétkessé­gét, s ezt az igazolást kell benyújtani annál a biztosítónál, amelynél a tu­lajdonos a szerződését kötötte. A biztosító így a kockázati alapból meg­téríti a kárt, illetve az okozótól behajtja az összeget. Ha a vétkes autós - függetlenül attól, hogy van-e biztosítása - nem is­meri el, hogy az ő hibájából történt a karambol, akkor rendőrt kell hívni. Ebben az esetben pedig mindenképpen „ügy” lesz, s a károkozó autós 5-10 ezerforintos közlekedési bírságra is számíthat. Ha nincs biztosítá­sa akkor 10 ezer forint alatt biztos nem „ússza meg” a rendőrségi hely­színelést - tette hozzá az ORFK illetékese. (Folytatás a 2. oldalon.) Mit jelent a mentelmi jog? Hét kérdés a kormánybiztoshoz A világkiállítás és az önkormányzatok A most már 1996-ra tervezett és országos jeliegűre méretezett vi­lágkiállítás megrendezésében az önkormányzatoknak tevékeny részt lehet és kell is vállalniuk. Ám bekapcsolódásuk tisztázandó kér­dések egész sorát veti fel. Ezek kö­zül a legfontosabbakra Baráth Ete­létől, a világkiállítás kormánybizto­sától kértünk választ. Világkiállítási törvény- Az 1996-os világkiállítás meg­rendezése milyen állami törvények meghozatalát indokolja? E törvé­nyek miként érinthetik a települési önkormányzatok érdekeit?- A magyar Országgyűlés 1991. június 3-án hozott határozatot ar­ról, hogy a kormánynak a végre­hajtás érdekében milyen előkészí­tő, szervező és törvény-előkészítő munkát kell elvégeznie. Az úgyne­vezett vagyonátadási törvényt je­lenleg tárgyalja az Országgyűlés. Ez előírja, hogy a világkiállítási te­rületeken fekvő ingatlanok tulaj­donba adásáról is törvényben kell rendelkezni - ez része lesz a világ- kiállítási törvénynek, amelynek ter­vezetét ez év szeptember 30-ig a parlament elé kell terjeszteni. A tu­lajdonlás kérdése ma még a tár­cáktól és az önkormányzatoktól függ, s ha a tervezetet szándékaink szerinti tartalommal fogadja el a Ház, akkor az az önkormányzati tu­lajdont, ezzel a részvétel lehetősé­gét fogja tovább erősíteni. Nincs szó tőkeátcsoportosításról- Az expo jelentős tőkemozgást feltételez. Mi atársadalmi haszna, s egyben az ára annak, hogy mind a külföldi, mind pedig a hazai tőke nagy részét a világkiállítás céljaira fogjuk átcsoportosítani?- Szó sincs e tőkék nagy részé­nek átcsoportosításáról! A világ- kiállítás létesítményei - az utó- hasznosítás jellegéből adódó - sa­játos tőkét vonzanak, s az infra­struktúra megteremtése egyéb­ként is szükséges lenne a világkiál­lítás helyszínein. Azt állítom, hogy a tőke mindenütt rendeltetésének megfelelően vehet részt a megva­lósításban. Tehát nem kell sehon­nan átcsoportosítani, legfeljebb a befektetést kell gyorsítani. A valóban komoly tőke bevoná­sának társadalmi hasznossága nyilvánvaló. Várhatóan felpezsdíti a gazdaságot, ami új munkaalkal­mak megteremtésével és a privati­zálandó vállalatok rendelésállo­mányának megnövekedésével jár majd együtt. Az ország számára pótlólagos forrásokat jelentő tőke- behozatal és a belföldi tőkemoz­gás növeli az államháztartás bevé­teleit, ezáltal a központi költségve­tés nettó hitelállományát csökken­ti. Azt viszont elismerem: kétségte­lenül veszélyes lenne, ha a költ­ségvetésben kellene nagyobb ará­nyú átcsoportosítást végrehajtani, hiszen akkor más, döntő fontossá­gú szféráktól kellene pénzt elvonni, például a szociálpolitikától. Ennek hatását is csak a másik oldal pozití­vumaival összevetve lehetne mér­legelni. Megvalósulhatnak a fejlesztések- Az önkormányzatok pénztár­cáját mennyire terheli meg a ren­dezés elvállalása?- Maga a világkiállítás semmiféle önkormányzati hozzájárulást nem igényel. A településeknek viszont az évtizedek óta elmaradt fejleszté­sek felgyorsítását ígéri és ezekhez többletrá­(Folytatás a 3. oldalon.) Tamási és környéke A tikkasztó nyáridőben jólesik nézni a szőkülő vetéseket, a teli ka­lászokat, szívni a száradó széna il­latát, figyelni a teremtő ember mun­káját, s elbeszélgetni velük a min­dennapok gondjairól. Ez utóbbiról jut eszembe, hogy egyszer valaki azt mondta nekem, jó, hogy a pa­rasztember mellé állok, megírom az örömeit, sikereit, gondjait, bána­tát. Miért ne tenném, hiszen nem tudom, de nem is akarom elfelejte­ni azt, hogy honnan jöttem. Ezért és nem önös érdekből teszem azt, amit tennem kell. Az elmúlt hét fényképterméséből most a megszokottnál többet válo­gattunk ki azzal a céllal, hogy be­széljenek azok is helyettünk. Ajánljuk szives figyelmükbe a 4. oldalon lévő Tamási és környéke összeállításunkat, amit Gottvald Károly fényképezett és Ékes László írt. Tegnap, 1991. július elsején tar­totta Prágában utolsó ülését a Var­sói Szerződés Politikai Tanácsko­zó Testületé. Az ülésen a tagálla­mok küldöttségvezetői jegyző­könyvet írtak alá a VSZ megszűné­séről. A most megszűnt Varsó Szerződés három évtizeden ke­resztül lehetővé tette Moszkva szá mára, hogy ellenőrzése alatt tarts a kelet-európai országok kül- é katonapolitikáját - írja a szervezi történetét ismertető jelentésében Reuter prágai tudósítója. A VSZ történetének főbb állomá sai a következők:

Next

/
Thumbnails
Contents