Tolnai Népújság, 1991. július (2. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-02 / 153. szám
• MEGYEI NAPILAP • | II. évfolyam, 153. szám ÁRA: 7,90 Ft 1991. július 2., KEDD Magyarország története - videofilmen Az Országos Széchényi Könyvtárban tegnap bemutatták a „Magyarország története videofilmen” című sorozat első részét. Az első epizód a kezdetektől 1301-ig dolgozza fel a magyar történelem és kultúra legfontosabb eseményeit. Az angol nyelvű sorozat a tervek szerint hat 40-45 perces részből áll majd. A film forgatása két évvel ezelőtt kezdődött egy kelet-európai tervezet részeként, amelyből a Lengyelország történetét bemutató sorozat már elkészült. A videofilm célja, hogy a külföldi egyetemek, intézmények kelet-európai tanulmányokat folytató diákjainak, tanárainak, kutatóinak átfogó ismereteket nyújtson hazánk történelméről. A film készítéséhez anyagilag hozzájárult az Egyesült Államok Oktatásügyi Minisztériuma és a Budapest Bank Rt. is. Tegnap délben megszűnt a Varsói Szerződés Osztrák diákok a keriseknél Egy busznyi vendég érkezett az ausztriai Spittalból a szekszárdi kereskedelmi szakközépiskola lll/a osztályának meghívására a megyeszékhelyre az elmúlt hét végén. A huszonhárom osztrák diákot négy tanár kísérte el magyarországi útjára, van aki először jár nálunk. A karinthiai tartománybeli Spittalban a szekszárdihoz hasonlójellegű kereskedelmi középiskola működik és mivel a tolnai szakközépiskolások német nyelvet tanulnak, ezért nyelvgyakorlás szempontjából is igen hasznos volt a testvérintézmény diákjaival együtt töltött négy nap a magyar fiatalok számára. A vendégek Szekszárd nevezetességein kívül megtekintették Sásdi Zoltánné fazekasműhelyét, majd kishajón kirándulást tettek a gemenci ártérben, valamint megismerkedtek a sióagárdi népviselettel és Leányvárral. A szekszárdi diákok az osztrák fiatalok látogatását ősszel viszonozzák. Munkanélküli-hivatalok nyíltak tegnap az Orosz Szövetségi Köztársaság történetében először, az üj foglalkoztatási törvény értelmében. Az orosz parlament által áprilisban jóváhagyott törvénnyel hivatalosan is elismerték a munkanélküliség tényét, pedig az alkotmány mindmáig deklarálja a munkához való jogot. A TASZSZ átal tegnap idézett szakértői vélemények szerint Oroszország 155 milliós lakosságából több mint ötmillióan tekinthetők munkanélkülinek. Ugyanakkor kb. egymillió állás vár betolDörnbach Alajos Bécsbe utazott Dörnbach Alajos, az Országgyűlés alelnöke delegáció élén tegnap Bécsbe utazott az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezletre. A konferencián 35 ország parlamenti küldöttsége vesz részt július 1-3 között. tésre. Moszkvában tegnap délelőtt 10 órakor több tucat munkanélküli-hivatal nyitott kaput, s sokuk előtt máris sorban állnak az emberek. A moszkvai munkaerőtőzsdén azzal számolnak, hogy a következő hetekben körülbelül hatvanezren iratkoznak föl az állást keresők listájára. A TASZSZ szerint további húsz orosz városban, köztükakuz- basszi szénmedencében is megkezdték működésüket a munkanélküli-hivatalok. A munkanélkülisegély 150-200 rubel között mozog. Moszkvában kb. 300 ezren részesülnek majd anyagi támogatásban az év végéig. Alapítvány a munkanélküliekért Alapítványt hozott létre 11 munkavállalói érdekképviselet és vállalat Fejér megyében a munkanélküliek segítésére, a térség foglalkoztatási gondjainak enyhítésére. A nyitott alapítvány - amelyhez máris hét újabb szövetkezet, illetve vállalat csatlakozott, s amely magán- személyek befizetéseivel is gyarapodott - a csoportos foglalkoztatások, átképző tanfolyamok megszervezését, a munkaerő-piaci információs hálózat kiépítését segíti. Támogatja a munkahelyteremtő beruházásokat, s a mindenkori minimumbér háromszorosáig egyszeri segélyt is ad a leginkább rászorulóknak. Az alapítvány vagyona rövid idő alatt csaknem megduplázódott, sjelenleg 550 ezer forint. Ahogy a hírközlő szervek beszámoltak róla, az illetékes bűnüldöző hatóságok dr. Horváth Miklós képviselő (MDF) mentelmi jogának felfüggesztését kérték az Országgyűléstől. A honatya ellen ugyanis vizsgálatot kívánnak folytatni ittas vezetés, balesetokozás és cser- benhagyás alapos gyanúja miatt. A 1955. május 14.: Albánia, Bulgária, Magyarország, az NDK, Lengyelország, Románia, Csehszlovákia és a Szovjetunió aláírja a Varsói Szerződést. A szerződés kimondta, hogy a Nyugat-Európai Unió megalakulására és Nyugat-Né- metországnak a NATO-ba történt parlament a Mentelmi és Összeférhetetlenségi Bizottság javaslatára - 169 igen, 25 nem szavazattal, 48 tartózkodás mellett - úgy döntött, hogy dr. Horváth Miklós mentelmi jogát felfüggeszti. A határozathozatalt követően a képviselő úgy nyilatkozott munkatársunknak, hogy végső soron örül belépésére válaszul hozták létre. A Varsói Szerződést az aláírók 20 évre kötötték. A Szerződés kimondta, hogy amennyiben az aláírók valamelyikét támadás érné, a többiek fegyveres segítséget tartoznak nyújtani neki. (Folytatás a 2. oldalon.) a döntésnek; így ugyanis a vizsgálat során lehetősége nyílik annak bizonyítására, hogy nem volt ittas és nem történt cserbenhagyás. * Világszerte elfogadott hagyományos „kiváltsága” a törvényhozó testületek tagjainak a mentelmi jog. (Folytatás a 2. oldalon.) Horváth István a Dunai Vasmű vezérigazgatója Ez év december 31-ével nyugdíjba vonul dr. Szabó Ferenc, a Du- naferr Dunai Vasmű vezérigazgatója. A vezérigazgatói munkakörre hirdetett pályázaton 8 pályázó indult. A miniszter a bírálóbizottság által legalkalmasabbnak tartott két jelöltet személyesen is meghallgatta, részletesen tájékozódva szakmai programjaikról. Mindezek alapján Bőd Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter 1991. július 1-jei hatállyal kinevezte a Dunai Vasmű vezérigazgatójává Horváth Istvánt, az eddigi műszaki vezérigazgató-helyettest. Határátkelőhelyek Ahét végén 60 ezertörök tranzitutas érkezett Magyarországra, s több mint a felének a határőrség adta ki az átutazáshoz szükséges vízumot - mondta tegnap reggel Zubek János határőrségi szóvivő. A nyugati határszakaszon nem kell várakozni a belépésre, de a déli határon kifelé annál inkább. Nagylaknál a román fogadóképtelenség miatt már 10 órát kell várni az autósoknak, Gyulánál és Ártándnál pedig 3-5 órát. Jugoszláviába Röszke kivételével nincs torlódása határállomásokon. Rédics és Bajánsenye továbbra is zárva tart, de biztonsági okokból a horvát területekkel szemközti átkelőhelyeket sem javasolja igénybe venni a szóvivő. Oroszországi munkanélküli-hivatal Előtérben a háttér Ha nincs biztosítás... Csak a segédmotorosokat ellenőrzik A rendőrség kis türelmi időt ad az autósoknak, egyelőre nem ellenőrzi, hogy az autósok megkötötték-e a kötelező felelősségbiztosítást - közölte a távirati iroda kérdésére az ORFK illetékese. Sarlós Zoltán alezredes, a közlekedési főosztály vezetője elmondta: haladéktalanul megkezdik viszont a segédmotor-kerékpárosok ellenőrzését, mivel ezek - nem lévén rendszámuk - nem szerepelnek a rendőrség számitógépes nyilvántartásában. Arra a kérdésre: mittegyen azautós, ha olyan járművel karambolozik, amelyre nem kötötték meg a felelősség-biztosítást, s ráadásul az utóbbi a hibás, azt mondta: a vétlen vezetőnek mindenképp nyilatkozatot kell kérnie, hogy a másik jármű vezetője elismeri vétkességét, s ezt az igazolást kell benyújtani annál a biztosítónál, amelynél a tulajdonos a szerződését kötötte. A biztosító így a kockázati alapból megtéríti a kárt, illetve az okozótól behajtja az összeget. Ha a vétkes autós - függetlenül attól, hogy van-e biztosítása - nem ismeri el, hogy az ő hibájából történt a karambol, akkor rendőrt kell hívni. Ebben az esetben pedig mindenképpen „ügy” lesz, s a károkozó autós 5-10 ezerforintos közlekedési bírságra is számíthat. Ha nincs biztosítása akkor 10 ezer forint alatt biztos nem „ússza meg” a rendőrségi helyszínelést - tette hozzá az ORFK illetékese. (Folytatás a 2. oldalon.) Mit jelent a mentelmi jog? Hét kérdés a kormánybiztoshoz A világkiállítás és az önkormányzatok A most már 1996-ra tervezett és országos jeliegűre méretezett világkiállítás megrendezésében az önkormányzatoknak tevékeny részt lehet és kell is vállalniuk. Ám bekapcsolódásuk tisztázandó kérdések egész sorát veti fel. Ezek közül a legfontosabbakra Baráth Etelétől, a világkiállítás kormánybiztosától kértünk választ. Világkiállítási törvény- Az 1996-os világkiállítás megrendezése milyen állami törvények meghozatalát indokolja? E törvények miként érinthetik a települési önkormányzatok érdekeit?- A magyar Országgyűlés 1991. június 3-án hozott határozatot arról, hogy a kormánynak a végrehajtás érdekében milyen előkészítő, szervező és törvény-előkészítő munkát kell elvégeznie. Az úgynevezett vagyonátadási törvényt jelenleg tárgyalja az Országgyűlés. Ez előírja, hogy a világkiállítási területeken fekvő ingatlanok tulajdonba adásáról is törvényben kell rendelkezni - ez része lesz a világ- kiállítási törvénynek, amelynek tervezetét ez év szeptember 30-ig a parlament elé kell terjeszteni. A tulajdonlás kérdése ma még a tárcáktól és az önkormányzatoktól függ, s ha a tervezetet szándékaink szerinti tartalommal fogadja el a Ház, akkor az az önkormányzati tulajdont, ezzel a részvétel lehetőségét fogja tovább erősíteni. Nincs szó tőkeátcsoportosításról- Az expo jelentős tőkemozgást feltételez. Mi atársadalmi haszna, s egyben az ára annak, hogy mind a külföldi, mind pedig a hazai tőke nagy részét a világkiállítás céljaira fogjuk átcsoportosítani?- Szó sincs e tőkék nagy részének átcsoportosításáról! A világ- kiállítás létesítményei - az utó- hasznosítás jellegéből adódó - sajátos tőkét vonzanak, s az infrastruktúra megteremtése egyébként is szükséges lenne a világkiállítás helyszínein. Azt állítom, hogy a tőke mindenütt rendeltetésének megfelelően vehet részt a megvalósításban. Tehát nem kell sehonnan átcsoportosítani, legfeljebb a befektetést kell gyorsítani. A valóban komoly tőke bevonásának társadalmi hasznossága nyilvánvaló. Várhatóan felpezsdíti a gazdaságot, ami új munkaalkalmak megteremtésével és a privatizálandó vállalatok rendelésállományának megnövekedésével jár majd együtt. Az ország számára pótlólagos forrásokat jelentő tőke- behozatal és a belföldi tőkemozgás növeli az államháztartás bevételeit, ezáltal a központi költségvetés nettó hitelállományát csökkenti. Azt viszont elismerem: kétségtelenül veszélyes lenne, ha a költségvetésben kellene nagyobb arányú átcsoportosítást végrehajtani, hiszen akkor más, döntő fontosságú szféráktól kellene pénzt elvonni, például a szociálpolitikától. Ennek hatását is csak a másik oldal pozitívumaival összevetve lehetne mérlegelni. Megvalósulhatnak a fejlesztések- Az önkormányzatok pénztárcáját mennyire terheli meg a rendezés elvállalása?- Maga a világkiállítás semmiféle önkormányzati hozzájárulást nem igényel. A településeknek viszont az évtizedek óta elmaradt fejlesztések felgyorsítását ígéri és ezekhez többletrá(Folytatás a 3. oldalon.) Tamási és környéke A tikkasztó nyáridőben jólesik nézni a szőkülő vetéseket, a teli kalászokat, szívni a száradó széna illatát, figyelni a teremtő ember munkáját, s elbeszélgetni velük a mindennapok gondjairól. Ez utóbbiról jut eszembe, hogy egyszer valaki azt mondta nekem, jó, hogy a parasztember mellé állok, megírom az örömeit, sikereit, gondjait, bánatát. Miért ne tenném, hiszen nem tudom, de nem is akarom elfelejteni azt, hogy honnan jöttem. Ezért és nem önös érdekből teszem azt, amit tennem kell. Az elmúlt hét fényképterméséből most a megszokottnál többet válogattunk ki azzal a céllal, hogy beszéljenek azok is helyettünk. Ajánljuk szives figyelmükbe a 4. oldalon lévő Tamási és környéke összeállításunkat, amit Gottvald Károly fényképezett és Ékes László írt. Tegnap, 1991. július elsején tartotta Prágában utolsó ülését a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé. Az ülésen a tagállamok küldöttségvezetői jegyzőkönyvet írtak alá a VSZ megszűnéséről. A most megszűnt Varsó Szerződés három évtizeden keresztül lehetővé tette Moszkva szá mára, hogy ellenőrzése alatt tarts a kelet-európai országok kül- é katonapolitikáját - írja a szervezi történetét ismertető jelentésében Reuter prágai tudósítója. A VSZ történetének főbb állomá sai a következők: