Tolnai Népújság, 1991. július (2. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-06 / 157. szám

1991. július 6. NÉPÚJSÁG 3 Leszakadt a plafon Szintetizálhatatlan párbeszédek Ismét egy nyögvenyelős téma... Jobb, ha most előre kijelentjük: az újságíró egyik oldalon sem áll, csak kérdezget, és vázolja a helyzetet, a felek elmondása alap­ján. Akik kérnének Hegyi István és neje házat épít Tolnán, a Rákóczi utcában. A régit lebontották, helyére felhúzták az újat, s köztes átmeneti időben a megmaradt toldaléképületbe hú­zódtak a gyerekekkel.- Hét gyermekünk van - mond­ják -, közülük négy egészen apró. Most Mözsön szállásoltuk el őket, ismerősöknél.- Mi történt?- Nem volt pénzünk új cserépre, ezért a régit leszedtük arról a ház­részről, ami még áll, amiben most lakunk. Fóliát raktunk rá, de a vihar letépte, beázott, szakadozik a mennyezet. Gyerek ilyen helyen nem maradhat.- Az új épület még nincs kész?- Majdnem kész, de megbüntet­nek, ha beköltözünk, mert még nem kaptuk meg a lakhatási enge­délyt.- Kihez fordultak segítségért?- Voltunk mi mindenütt, még a polgármesternél is. Küldözgetnek ide-oda, vagy egyszerűen ajtót mutatnak. Azt mondják, értsük meg: szegénynek születtünk, így is fogunk meghalni. Meg hogy min­denki annyi gyereket vállaljon, amennyit el is tud tartani, már rég kitalálták a fogamzásgátlást. Eddig azt hallottuk, hogy kell a gyerek, most meg azt, hogy minek annyi.- Konkrétan mire lenne szüksé­gük?- Kölcsönre vagy szükséglakás­ra - az építkezés befejezéséig -, de azonnal, nem egy-két hónap múl­va. Most vagyunk bajban.- Mennyi pénz oldaná meg a gondjaikat?- Harminc-negyvenezer forint Akkor néhány hét alatt befejezhet­nénk a munkát, együtt lehetne is­mét a család. Akik adnának Keszthelyi Márton, Tolna polgár- mestere nem tartja valószínűnek, hogy a hivatalban bárki is elutasí­tana olyasvalakit, aki jogos kérés­sel jön.- Én csak azt mondtam nekik, hogy menjenek el a biztosítóhoz, érdeklődjék meg: fizetnek-e az ilyesfajta kárért. Mert nézetem sze­rint, ha valaki leszedi a cserepet a házáról, és fóliát rak fel helyette, az a saját felelőtlenségének köszön­heti a bajt. Lyuk a tetőn- Van esélyük arra, hogy ha a biztosítónál nem járnak sikerrel, az önkormányzattól anyagi támoga­tást kapjanak?- írásos kérelem kell ehhez, és a népjóléti bizottság dönt. Egyik napról a másikra nem megy. Ha olyan rendkívüli helyzet adódik, hogy élet vagy teljes vagyon kerül veszélybe, az más. Akkor azonnal lépünk. De itt nem arról van szó. Tu- domásom szerint az építkezéshez minden támogatást megkaptak a várostól. Hogy további pénzeszkö­zök adhatók-e nekik, az nem a polgármester egyszemélyi dönté­sén múlik. Rengeteg a rászoruló, és Hegyiék nem vagyontalanok. Gazdálkodók. Van tulajdonuk, amit adott esetben megmozgathat­nak. Gémes Balázs, a városigazgatá­si iroda főelőadója is úgy látja, hogy Hegyiék ügyében a népjóléti bizottságnak kell határozni: adha­tó-e anyagi támogatás az építke­zés befejezéséhez vagy sem.- Mivel a bizottság havonta egy­szer tart megbeszélést, rendkívüli ülés összehívását fogom javasolni. Szorult helyzetben van a család, cselekedni kell. S ha adható köl­csön, bizonyára kapnak.- Wy­Hegyiék - otthon Fotó: - ór ­Kié a búzacsőd? Sok vagy kevés lesz a búza az idei nyáron? Nincs ember Magyarorszá­gon, aki a kérdésre pontos választ tudna adni. Nem is igen várható ez, hiszen a kenyerünk alapanyaga a politikai csatározások eszközévé vált. A múlt évi aszály után a szövetkezeti érdekképviselet - a MOSZ - megkongatta a vész­harangot, jelentős takarmányhiányt prognosztizálva. A Földművelésügyi Mi­nisztérium vagy hitt az azóta nem igazolódott prognózisnak, vagy egysze- ■ űen csak gyengének bizonyult az érdekképviselettel szemben. A lényeg, hogy bármelyik esetben szakszerűtlenül jártak el, segélyekért folyamodtak, miközben hazai cégek már a gabonaspekulációval foglalkoztak. Védik a mundért A szakemberek számítása szerint jelenleg mintegy 200-300 ezer tonna búzafelesleg van az országban. A minisztérium a mundér becsületét véden­dő, megtiltotta az exportot, vagyis egy korábbi hibás döntést újabb hibával igyekeznek „korrigálni”. A megbízott államtitkár nyilatkozata szerint „a veze­tés nem járathatta le magát, másrészt az ár miatt sem volt indokolt a tilalom feloldása”. Kései a szigorú intézkedés, hiszen a minisztériumi vezetés ugyan következetes maradt korábbi, felületes döntéséhez, de éppen ezzel járatta le magát. Másfelől aligha lehet szakszerűnektekinteniazta minisztériumi állás­pontot se, hogy az export megtiltásával a hazai piacon letörhetök a búzaárak. Minden józan ésszel gondolkodó gazda tudja, hogy néhány hét múlva lehet etetni az idei termésből; sálig van állattartó, aki e pár hétre ne tartalékolna ta­karmányt. A vérbeli mezőgazdászok azt is pontosan tudják, hogy aratás ide­jén a legolcsóbb a gabona. Mindezekből következik, hogy június első felé­ben aligha lehet jelentősebb vásárlásokkal számolni, vagyis az árletörési terv vélhetően megmarad az elképzelések birodalmában. Ugyanígy csupán jóslatnak tűnik az idei 14 millió tonnás gabonatermés is. A gazdaságok kalászosokból több mint egymillió-hatszázezer hektárt vetet­tek, s a kukorica területe is meghaladja az egymillió-egyszázezer hektárt. A vetés nagysága a korábbi esztendőkhöz hasonló, így átlagos termést felté­telezve, tulajdonképpen reálisnak tetszik a 14 millió tonna gabona. Esős tavasz után De lesz-e átlagos termés az idén? A kukorica vetése a csapadékos és hűvös időjárás miatt megkésett, a vetőmagnak mintegy kétharmada má­jusban került a földbe, amire igen ritkán van csak példa. Az időjárás még helyrehozhatja korábbi mulasztását, pótolhatja a hátrányos indulást a kukoricaföldeken, mindez azonban csupán remény. A búza átlagos ter­mésében is csak bízni lehet, hiszen ahhoz a következő hetekben gondos növényvédelemre lenne szükség. A gazdaságokból kapott hírek szerint azonban sok helyütt egyszerűen nincs pénz a növényvédő szerek meg­vásárlására; másutt viszont a várható búzaértékesítési nehézségek miatt szándékosan nem szórják ki a vegyszereket. Ha a védekezés elmarad, három-öt mázsával is csökkenhet a hektáronkénti hozam, s lemondha­tunk a 14 millió tonna gabonáról. Ez még jól is jönne az ágazat irányítóinak, mert megkímélné őket a túl­termelési válság kezelésének gondjától. A hazai szükséglet ugyanis alig haladja meg a 12 millió tonnát, így átlagos esetben kétmillió tonna a feles­leg. Ám ha az időjárás és a szándékosan „gondatlan” gazdák fékezik is a termésátlagot, egymillió tonna körüli túltermeléssel akkor is lehet szá­molni. A külpiacok azonban elfogytak a hazai gabonatermelők számára. A búza világpiaci ára - az amszterdami kikötőbe szállítva - 96 dollár ton­nánként, az itthoni előállítás önköltségen számolva is 90 dollár körül mo­zog. Nyilvánvaló tehát, az export veszteséges. Nincs ez másként tőlünk nyugatra sem, a szakirodalmi adatok szerint azonban ott mintegy 40 dol­lárral támogatják a kormányok a búzatermelőket. V. FARKAS JÓZSEF Nemzetiségi találkozó A lengyeli emlékbizottság és a lengyeli hagyományőrzők szerve­zésében emlékünnepélyre és völgységi nemzetiségi találkozóra kerül sor Lengyelben július 7-én, vasárnap. Az esemény délelőtt fél tízkor a római katolikus templom­ban hálaadó emlékmisével kezdő­dik. Fél tizenegykor a kultúrház ud­varán megemlékezéssel folytató­dik a program, mely a község ha­gyományőrzéséről szól, majd ezt követően emlékoszlop-avatás, helytörténeti emlékszoba es kiállí­tás nyitására kerül sor. Délután fél háromkor térzenét hallgathatnak és láthatnak az ér­deklődők a faluban és a kastély­parkban, melyet a Bonyhádi Fú­vószenekar szolgáltat. A völgységi hagyományőrző együttesek talál­kozójára délután háromkor kerül sor. Ezen többek között fellép a székelykezi együttes, akik Jugo­szláviából érkeztek, a teveli hagyo­mányőrzők együttese, a hőgyészi népdalkör és citerazenekar, a len­gyeli hagyományőrzők együttese. Győztesek a színpadon Dunaföldváron, a Várszínpadon a Rádió Kabaré humorfesztivál győzteseinek - Éles István, Bach Szilvia, Bryndisi és Ayala - műso­rát hallgathatják és láthatják július 8-án, hétfőn este nyolc órakor azok, akik a művelődési házban és a helyszínen jegyet váltanak. A műsorban közreműködik Li­liom Károly, Havasy Viktor, Kocsis Csaba. A humorfesztivál győztesei július 6-án, este kilenc órakor Tamási­ban, a művelődési házban szóra­koztatják az érdeklődőket. Életmű­kiállítás Híres magyar vagyonok - nagy karrierek (4.) Napjainkban a hazai polgárosodás új és reményeink szerint immár törések nélküli korszakát éljük. Azok közül, aki­ket a köznyelv finom eufémizmussal ma vállalkozóknak nevez, már látszanak kiemelkedni az elkövetkező korszak nagy gyárosai, pénzemberei. Ők azok, akiknek mai sikersztorija az előttünk ál­ló évtizedek magyar valóságát jelentő­sen befolyásolni fogja. De mit tudunk a régiekről? Az elmúlt évszázad híres ma­gyar gyárosairól, bankárairól? Keveset, hiszen az elmúlt évtizedekben ezek „ki­zsákmányolok” voltak csupán a törté­nelemkönyvekben, és sokkal ritkábban esett szó az általuk felépített vállalatok­ról és bankbirodalmakról. Az elkövetke­ző hetekben néhány híres múlt századi gyáros és bankár történetével ismer­kedhetnek meg olvasóink. A magyar iparosítás előfutára és él­harcosa Ganz Ábrahám Svájcban látta meg a napviágot, 1815-ben. Vasöntőnek tanult. Tizenhét éves, amikor a svájci és olasz inas-, majd ta­nulóévek után - az akkori iparoslegé­nyek kötelező vándorlásai során - eljut Magyarországra. Budapesten az egy­kori József Hengermalmi Társulat öntö­déjében kap munkát. Vasszorgalma és rendkívüli szakértelme révén rövidesen öntömestcr. Még nincs húszéves, ami­kor megtakarított pénzéből Budán egy kis vasöntőműhelyt létesít. Ez lett az alapja a hatalmas és világhírű Ganz gyárnak. A konjunktúra éveit voltaképpen az 1848-as szabadságharc hozza meg Ganz Ábrahám vállalkozásának. A sza­badságharc idején, még mindig a hú­szas éveiben járó fiatal svájci izzó ma­gyarrá válik, a szabadságharc lelkes tá­mogatója és katonája. A magyar hon­védség részére az ő öntödéje készíti az ágyúgolyókat. A szabadságharc leve­rése után az abszolutizmus, bosszúért liheg: Ganz Ábrahámot elfogják és mint forradalmi katonai szállítót haditörvény­szék elé állítják. Hosszabb fogság után szabadul csak ki. A rabság nem törte meg. Hallatlan energiával, kitartással mindent újra kez­dett. Clark Ádám, a Lánchíd építője javas­latára Ganz Ábrahám készíti el a Lánc­híd öntöttvas tartóit. Úgyszintén részt vett a szegedi vasúti híd munkálataiban is. Ganz Ábrahám az új iránt rendkívül fogékony, nagyon céltudatosan fejleszti vállalatát, korának legfejlettebb techno­lógiáját alkalmazza. Bevezette az akkor még csak Amerikában ismert és alkal­mazott kéregöntésű vasúti kerekek gyártását. Mindezek eredményeként a gyár ha­talmas iparvállalattá nőtte ki magát. A vasúti cikkek és malomberendezések gyártásával a határokon túl is ismertté tette nevét. Ganz konstrukcióját úgy­szólván valamennyi európai vasút át­vette. Ganz Ábrahám a kiegyezés évében hunyt el, csak ötvenkét éves volt. A zse­niális svájciból magyarrá vált nagyipa­ros káprázatos karrierje és hatalmas vagyona hazánkat gyarapította. Nevét múzeum és utca őrzi s több mint száz éve márkanév. TAKÁCS ILONA DR. Szekszárdon, a Művészetek Há­zában látható Gráber Margit festő­művész életmű-kiállítása. A bemutatott anyag megtekint­hető hétfő kivételével naponta 10-18 óráig. Nemzetiségi olvasótábor Váralján A váraljai táborban július 6-14-ig német nemzetiségi olvasótábor­ban vesznek részt a gyerekek. A foglalkozások csoportokban tör­ténnek, mégpedig irodalmár, kis dramatikus, kis irodalmár, énekes csoport, néptánc, sportjáték, kézi­munka csoportokban dolgozhat­nak. Gyermekszépségverseny, 1991. Körösi Adrienn Szekszárd, Széchenyi u. 43. II/1. Nagy Dávid János Szedres Kölcsey u. 10. Kónya Sándor Kisdorog-Tabód, Fö u. 12. Tüske Miklós Decs, Pilisi E. u. 6/B Horváth Erika Dunaszentgyörgy, Rózsa u. 59. Úgy lehet szavazni, hogy az újságból kivágják a legszebb­nek tartott kisgyerek fényképét és beküldik szerkesztősé­günkbe. Egy borítékban több fotó is beküldhető, mindössze annyit kérünk, hogy a címzés mellé írják oda: Gyermekszép­ségverseny. Címünk: Tolnai Népújság szerkesztősége, Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. 7100. Az nyeri a versenyt, illetve az ér el helyezést, akinek az új­ságból kivágott fényképe a leg­nagyobb számban érkezik hozzánk. Legközelebbi, keddi szá­munkban a dombóvári Tóth Adrián, a harci Szendi Brigitta, a hőgyészi Gyékényesi Dániel Vilmos, a tamási Simon Niko­lett, a tamási Német Balázs fényképét közöljük.

Next

/
Thumbnails
Contents