Tolnai Népújság, 1991. július (2. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-06 / 157. szám
4 PÚJSÁG 1991. július 6. TOLNAI KÖRKÉP TOLNA VÁROSRÓL ÉS A KÖRNYEZŐ TELEPÜLÉSEKRŐL Környékbeli események Testületi ülés Egy arc - egy mesterség Révész Zoltánné és vállalkozása Csütörtökön délután testületi ülést tartottak a faddi képviselők. Döntés született többek között az első lakáshoz jutók támogatásának rendjéről. Lekvárvásár Kiállítás és vásár lesz Tolnán, a művelődési házban a paksi konzervgyár termékeiből. A 11-én 8-17 óráig tartó rendezvényre elsősorban a nagy- családosokat és a kisjövedelműeket várják, hisz ígéretük szerint olcsó lekvárokat, konzerveket hoznak magukkal a paksiak. Családi hétvége A Mr Dombori és a Miss Dombori cím is gazdára talál azon a kétnapos rendezvényen, amit a hétvégén tartanak az üdülőtelepen. Július 6-án és 7-én ugyanis Családi hétvégére hívják az érdeklődőket Dombodba. Sok szórakoztató, játékos, ügyességi és sportvetélkedő várja az odalátogatókat. Lesz sörivó verseny és lábte- nisz-kupa is. Ez utóbbi bajnoka 100 ezer forintot kap. Tolnán, a főutcán haladva útba esik jövet-menet a körülbelül 40 négyzetméteres helyiségből kialakított, ajándékot, lakásfelszerelést forgalmazó Forma üzletház. Révész Zoltánná és férje (mivel alkalmazottjuk nincs, ezért „magad uram, ha szolgád nincs”) a célszerűség, a jó ízlés követelményei mellett kínálják az árut. Révész Zoltánná elmondása szerint: - 1987-ben kezdtük e tevékenységet, lakásfelszerelés - ajándék profillal. Eleinte voltak nehézségeink, mert minden kezdet nehéz. Először is Szekszárdon szerettünk volna boltot nyitni, de mivel én tolnai vagyok, a férjem bogyiszlai, így véletlenül jött az ötlet: megpróbáljuk Tolnán. A körülmények úgy alakultak, hogy nem bántuk meg. A férjem és én is mondhatjuk: a munkánk a hobbynk is. Nagyon szeretjük csinálni.- Manapság a helyiséget legtöbbször bérlik.- Három évig béreltük, s most a tulajdonosi viszonyok úgy rendeződtek, hogy az idén megvásároltuk. Eleinte csak (amikor béreltük) 20 négyzet- méteres volt az eladótér. Most megduplázódott. így bővíteni tudtuk a választékot. Nemcsak munka-, de időigényes is, hisz az árukészítőket meg kell keresni. Végeredményben 98 százalékban kisipari terméket kínálunk a vásárlónak, vagyis általában olyan árut forgalmazunk, ami állami cégnél nem kapható.- Az áruk közül melyik a keresettebb?- Mivel itt volt a ballagások időszaka - szól közbe a férj gyakoribb volt az ajándékozás. A legkedveltebbek a rézből, fából, kerámiából, üvegből és bőrből készült tárgyak voltak.- Ajándékot adni, kapni öröm. De mégis a legtöbb vevő azért jön a boltba, mert megnyílt a barkácssarok. Boldog, aki sajátmaga állíthat össze polcokat, kisbútorokat.- Árulunk összeállított kiegészítő kisbútorokat, „bútoralkatrészeket’’. De egyedi bútorok beszerzését is vállaljuk. Közkedveltek a falipolcok, amelyek egészen kicsi dísztárgyak elhelyezésére szolgálnak. Különféle polcrendszerek kialakításához minden elem megvásárolható. S a bútor házilag könnyen, gyorsan összereakható. A bar- kácsrész teljesen új, három hete indítottuk, előreláthatólag nagy sikere lesz. Az emberek pénzszűkében élnek, maguk ügyeskednek. Beszereztünk olcsó, barkácsoláshoz szükséges szerszámokat is...- És a tükrök?- Ezek olyan minőségi tükrök, melyeket egyedi méretben, bármilyen fazonban be tudunk szerezni.- A réz alapanyag drága, mégis keresik? Napjainkban a legdivatosabb a rézből készült használati és dísztárgyak ajándékozása.- Visszatérő vásárlók? Nagyon gyakoriak. Szeretnénk igényeiket kielégíteni, úgy érezzük, szükség van a munkánkra, a jelenlétünkre. Igaz, hogy Tolna kis város, de az emberek igényesek, szeretik szépen, esztétikusán berendezni otthonaikat.- Van olyan áru, amivel „mellé fogott”?- Mindig akad valami, ami kevésbé keresett. Ilyen most a Clips fotókeret. Rajzok, grafikák, fotók rögzítéséhez való. Hát nem aratott sikert a vevőkörökben. Ilyenkor leárazzuk a nem kelendő portékát, hátha olcsóbban elviszik. így a Forma üzletház „dolgozói” a családtagok segítségével, állandóan kutatnak-keres- nek valami újat, hogy hozzásegítsék Tolna és a környék lakóit a modern otthon megteremtéséhez. -stierSzabadságuk terhére... „ Vállalkozók” az ötszázötösből A szedresi iskola nyári diákjai Alig, hogy elcsendesültek a szedresi iskola tamtermei, újból diákok vették „kéz alá” azokat. .. Tesznek-vesznek. Néha egy-egy füttyszó, dallamfoszlány, vagy a ketteslétra nyikorgó kopogása jelzi, hogy ott dolgozik valaki. Ok az 505-ös szakiskola másodikosai, a festő-mázoló tanulók. Délelőtt van. Szakad, ömlik a meleg a hatalmas ablakokon. Minden teremben egy tanuló. Javítják a falak repedéseit, a lehullott, máló vakolatot pótolják. Sallai Antal oktató gyakran végiglátogatja valamennyi diákját: értékel, segít, útbaigazít, Csotár Attila vakol tanácsot ad. A tanulók pádig bólintanak rá, értik, tudomásul veszik szavait. Ellenőrző körútja után az oktató elmondja:- A nagy átalakulás megrázta az ötszázötöst is. Egyre nagyobb számban jelentkeztek a gondok, mert a hagyományosan sok ipari tanulót foglalkoztató vállalatok egyik napról a másikra megszűntek, átalakultak, szakemberigényük minimális, vagy szinte semmi! Ennek következtében tanulóink gyakorlati lehetősége nincs biztosítva. A váratlan helyzetet feloldandó, az iskola sokmindennel próbálkozott. Végülis olyan elhatározás született, hogy vállalkozási formában maga az intézmény biztosítja a nyári gyakorlatot.- Vállalkozási forma...?-Ez annyit jelent, hogy az iskola kutatja fel azokat a lehetőségeket, ahol a tanult elméletet gyakorlattal kiegészíthetik. Hála Istennek, már keresnek is bennünket! Á megbízó részéről ebben az az előnyös, hogy lényegesen olcsóbban dolgozunk, mint mások. Ezekkel a másodévesekkel a szedresi iskola teljes mészfestését és az olajlábazat festését vállaltuk. Négy héten keresztül, napi nyolc órai munkában! Meg kell jegyeznem, hogy ők még nem tudnak olyan gyorsan dolgozni, mint a profik. De nálunk nem is a mennyiségi mutatók a fontosak, Erdélyi János glettel hanem a minőség! Erre oktatjuk a gyerekeket, és ezt is követeljük meg! Egy-egy ilyen jól elkészült munka egyben referencia is: biztosíték arra, hogy máshova is szívesen hívjanak bennünket! A majd tíz éve épülgető tornateremben is diákok sürög- nek-forognak. Készítik, csavarozzák az állványokat, téglát hordanak, vakolják az ablakközök betonoszlopait, deszkát fűrészelnek, a villámhárító alumí- niumöntyényeit tisztázzák, reszelik. Ők is másodévesek. A jövő kőművesei, villanyszerelői, vízvezetékszerelői. Végzik a nyári gyakorlatot. Komolyan, ahogy egy „mesterhez” illik! Kcmrád László A mözsi példa Mikor építsünk új iskolát? Amikor „végre” a mözsi iskola plafonja leszakadt - eg^ évvel ezelőtt —, elhitték az ill? tékesek, hogy jogos a kiáltás. Nem maradhat így tovább, sürgős segítségre van szükség.- Tavaly, tanévkezdéskor az intézmény három épülete is életveszélyes volt - mondta Dudái Ferenc iskolaigazgató. - Aztán elkezdődött az építkezés. Úgy döntöttünk, hogy ezt az egy évet végigcsináljuk így: nincs tornatermünk, nincs udvarunk, kilenc felé ilyen-olyan helyiségekben - tanítunk... Befejeződött az oktatás. Elvileg augusztus 15-én átadják az új, 8 tantermes épületet, és szeptembertől minden egy helyen lesz. Megszenvedtünk érte. Közben pénzt is nyertünk, a minisztérium pályázatán: az ez évi építési költségünk 40 százalékát. Több mint 11 millió forintot. De, mint a közelmúltban kiderült, nem biztos, hogy átadják szeptemberben az új iskolát. Inflációs időket élünk. Az építő-vállalkozó is anyagi gondokkal küzd. Ha nem kap „több pénzt”, mint amennyi az eredeti megállapodásban szerepel, képtelen befejezni a munkát. Rosszkor vágtak bele? Végülis mikor építsünk új iskolát? Semmiképp sem akkor, amikor a másik már düledezik. Semmiképp sem akkor, amikor ilyen labilis a gazdasági helyzet. Na de akkor mikor? Megéltünk-e, megélünk-e egyáltalán iskolaépítésre alkalmas, békés, virágzó esztendőket? A tsz-ek jövője: az átalakulás Beszélgetés dr. Dobos Istvánnal A múlt héten fogadta el az országgyűlés a kárpótlási törvényt, amely nagyban érinti a tsz-ek sorsát is. Dr. Dobos Istvánt, a Tolna megyei tsz-szö- vetség titkárhelyettesét arról kérdeztük, hogyan látja a tsz-ek jövőjét?- Nem tudom még, hogy az elfogadott kárpótlási törvény mennyire végleges - mondta el dr. Dobos István. - Mivel faddi születésű vagyok és jelenleg is Faddon élek, nemcsak a munkám miatt látom emberközelből a tsz-ek helyzetének problémáját. Azt tapasztaltam, hogy viszonylag kevesen akarnak önállóan farmergazdaságokat létrehozni, az lehet a legfőbb oka. Mégpedig azért nem, mert nincs az embereknek megfelelő tőkéjük a vállalkozáshoz. Ennek ellenére a tsz-földek egy részét mindenképpen felosztják. Elsősorban a mezőgazdasági végtermékek értékesítésével vannak és lesznek nagy problémák. Ebből következően még az az ember is megáll gondolkozni, aki lát a farmergazdaságokban fantáziát, ugyanis a szerkezetváltás nem egyszerű dolog. Tolna megyében a hagyományos mezőgazdaság: a búza, kukorica, napraforgó termesztése vált uralkodóvá. A kertészeti kúltúra majdnem teljes egészében visszafejlődött, viszont mindenki láthatja azt is, hogy most ez a fejlődőképes ágazat. A törvény szerint azok kérhetik ki a földjüket, akik a megműveléséről gondoskodnak és helyben laknak (harminc kilométeren belül). Ä volt tulajdonos egy kárpótlási jegyet fog kapni, amivel árverésen vehet részt, csak így tud földhöz jutni. A megmaradó földeken a termelőszövetkezeteket tulajdonosi szemléletűvé kell átalakítani. Ennek első lépése a vagyonnevesítés, amellyel a meglévő szövetkezeti vagyon egy részét vagy egészét felosztják a tagság között. Mindenki meg fogja tudni, hogy a szövetkezeti közös vagyonból mekkora az övé. Ez bizonyára vállalkozói szellemet fog bevinni a szövetkezetbe. A tulajdonosi és vállalkozói szellemű tagok éléremindenképpen egy manager típusú vezetőgárdának kell kialakulnia. Az, hogy ki mekkora szövetkezeti vagyonnal fog rendelkezni, valószínűleg a tsz- ben eltöltött évek és a jelenlegi keresőképesség kombinációjából derül majd ki. A tsz-ek átalakulása természetesen nem lehet egységes, ahány hely, annyiféleképpen fog megtörténni. Az, hogy hányán kérik ki a földjüket, elsősorban attól függ, hogy hány ember válik tartósan munkanélkülivé a falvakban. Azt, hogy hányán lesznek, még becsülni sem lehet, talán az ősszel már lesz erről is képünk. Semmiképpen nem rázza meg azonban a szövetkezeteket a földek egy részének visszaadása, az a száz-kétszáz hektár elvesztése nem zsugorítja össze őket jelentősen. Én a saját lakóhelyemen, Faddon az emberek között járva azt tapasztalom, hogy akinek ma a tsz-ben van munkalehetősége, az bízik abban, hogy ott továbbra is meglesz a létalapja. Sárvári János Vegyes bolt - nem csak fiataloknak A héten új vegyes bolt nyílt Mözsön, a vasútállomással szemben. Az üzletet a helyi áfész üzemelteti. Vezetője: Fekete Zoltánné. Elmondta, hogy „nagyon ráfért” már a környékre egy élelmiszerüzlet, mert a legközelebbi is igen messze - a GÉM-nél - van. Arra számít, hogy vevőköre elsősorban a közeli lakótelep fiataljaiból alakul. De természetesen nem csak fiatalokat vár a boltba. A pult mögött: Fekete Zoltánné Patika Bogyiszlói) Megérkeztek a bútorok! Még néhány hét, és kiválthatják az első recepteket a helybeliek a bogyiszlói patikában. A település lakóinak régi vágya teljesül ezzel. Nem kell buszozniuk Tolnára, Szekszárdra a betegeknek, illetve azok hozzátartozóinak. Mint dr Sümegi Zoltántól, a falu polgármesterétől megtudtuk, a gyógyszertárnak szánt épület belső átalakítási munkái jó ütemben haladnak. Hamarosan a berendezési tárgyak is a helyükre kerülhetnek. A tervek szerint augusztus 1 -én szeretnék átadni a patikát. Már a vezetőt is kiszemelték. Pilisi Istvánné lesz az, aki jelenleg az egyik tolnai gyógyszertárban dolgozik. Napi 2-3 órát tart majd nyitva a medicina-áruda, alkalmazkodva a helyi körzeti orvos rendelési idejéhez.
