Tolnai Népújság, 1991. július (2. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-05 / 156. szám
1991. július 5. PÚJSÁG 3 Híres magyar vagyonok - nagy karrierek (3.rész) A kiegyezéskori Magyarország legendás hírű pénzügyi szaktekintélye Kornfeld Zsig- mond a sikeres bankár, aki nemcsak tüneményes karriert futott be, hanem munkásságával hazája gazdasági önállóságát is elősegítette. Kivételes képességekkel és tehetséggel megáldott ember volt: egészen fiatalon híres prágai, bécsi és párizsi bankházakban dolgozott; csupán húsz éves, amikor már bankigazgató. Tíz évvel a kiegyezés után - huszonhat éves korában - kérik fel a Magyar Általános Hitelbank igazgatójának. E hatalmas pénzintézet ekkor már meghatározó szerepet tölt be a magyar hiteléletben és a gazdaság finanszírozásában. Kornfeld Zsigmond már működésének az első éveiben feltűnő eredményeket ért el. Ez arra a személyes tulajdonságára vezethető vissza, ami egyébként minden alkotó, kreatív egyéniség jellemzője. Világosan látta, hogy a magyar ipar fejlődésének fő akadálya az önálló vámterület hiánya. Miután aligha lehetett szó arról, hogy a monarchia keretein belül Magyarország elnyerje az önálló vámterületet, megpróbálta másképpen ösztönözni a magyar iparfejlesztést. Az önálló magyar vámterület hiányát az iparnak adott hitelnyújtási feltételek megkönnyítésével igyekezett pótolni. Más tekintetben is arra törekedett, hogy hazánkat a monarchia gazdasági gyámkodása alól felszabadítsa. Szívós és öntudatos munkája árán elérte, hogy a magyar pénzpiac megszabadult a függetlenségünket sértő és csorbító védnökség alól. Magyarországnak önálló hiteleket szerzett, amiket részint a meglévő vállalkozások finanszírozására, részint új iparvállalatok létrehozatalára fordított. A magyar pénzpiac függetle- nítésének feltétele, de egyben eredménye lett, hogy a Hitelbankot kapcsolatba hozta a Rotschild-pénzcsoporttal. Ennek köszönhető, hogy a Hitelbank a magyar állam bankjává, az ország hitelügyleteinek lebonyolítójává válhatott. Kornfeld Zsigmond nevéhez fűződik a Budapesti Áru és Értéktőzsde megalapítása is. Nagy jelentőséget tulajdonított a közlekedés fejlesztésének. Az önálló magyar hajózás megteremtője, hajózási vállalatot hozott létre és különböző vasúti vállalatokat is alapított. É kivételes tehetségű pénzügyi szakember csak 57 évet élt. Takács Ilona dr. Eladta a családi ezüstöket a kenti hercegnő Adósságai kiegyenlítése érdekében eladta a hercegi család ezüstjeit a 46 éves, német származású Marie Christine kenti hercegnő. Ezt John Barrat, a hercegi pár korábbi magántitkára írta le könyvében. Hozzátette, hogy a férj, a 49 éves Michael herceg nem tudott semmit a dologról. Barrattot, aki húsz évig állt a királyi család szolgálatában és sok rejtélyes ügyről tudott, ez az eset sokkolta legjobban. Ő vitte egyébként az ezüstöket repülőgépen Genfbe A hercegnő mindig fényűző életmódot folytatott, s ez soha nem állt arányban férje jövedelmével. A Kensington palotában lévő lakosztályt kicsinek találta. Unszolására férje 750 ezer márkának megfelelő összegért vásárolt egy vidéki lakot a Glouchestershire-i grófságban. Az átépítés további 300 ezer márkába került. Különböző cégeknél számolatlanul hagyott kiegyenlítetlen számlákat. Pedig Michael herceg nem kap pénzt a Buckingham palotától, „csak” három igazgatói állásából és két londoni lakásából van jövedelme. Ferenczy-Europress Csak az áremelés biztos! Honnan lesz olajunk, szenünk, áramunk? Legősibb tüzelöeszközünk: a fa Az energiapolitika az ország zavartalan működéséhez nélkülözhetetlen stratégiai program alapja, ezért - a nyilvánosság révén - biztosítani kell a társadalmi ellenőrzés lehetőségét. Minden bizonnyal e célkitűzést kívánta szolgálni az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium azzal, hogy nyilvánosságra hozta az Országgyűlés részére készített tájékoztatóját a kormány energiapolitikájáról. Á tervezet megállapítja, hogy Magyarországon az energiafelhasználás növekedése 1987 megtört. A jelenség magyarázata egyértelműen a gazdaság visszaesése. így van ez annak ellenére, hogy energiaigényünk, a nyugati országokhoz mérve túlságosan magas. A nemzeti össztermék egységének előállításához kétszer any- nyit használunk fel belőle, mint a fejlett piacgazdaságok. A rossz energiaárrendszer, a kormány támogatáspolitikája, a kereslet-kínálati törvények kikapcsolása, a centralizált energetikai vállalatok monopoljellege senkit sem tett érdekeltté a takarékossági lehetőségek kihasználásában. Az ország jelenlegi összes energia- fogyasztásának 65 százalékát behozatalból fedezzük, elsősorban a Szovjetunióból. A szovjet társadalmi és gazdasági helyzet romlása, a szállítási szerződések be nem tartása, rákényszerít bennünket az egyoldalú import felszámolására. Az évi 8 millió tonna olajigényünk egynegyedét tudjuk itthon kitermelni. Földgáztermelésünknek közel fele hazai termelés, bár a jövőben ennek csökkenése várható. Ezért és az ellátás biztonsága szempontjából fontos a nyugati országok gázvezeték rendszeréhez való csatlakozás. Lehetőség van - többek között - cseppfolyós algériai földgáz vételére is, tengeri szállítással és Jugoszláviában építendő visszagázosító berendezés kialakításával. Az Északi-tengerről, Norvégiából is importálható gáz a megfelelő vezeték kiépítése után. Jelentős az importfüggőségünk villamos energiából, meghaladja a 25 százalékot és ezen változtatni a nyugat-európai villamosenergia-rend- szerbe való bekapcsolódással lehet. A csatlakozás módjára több lehetőség kínálkozik, többek között szó van az egységes európai villamosenergia-keres- kedelem létrehozásáról, melyben hazánk esetleg kulcsszerepet játszhat. Az energiapolitikának a beszerzés csupán az egyik oldala, legalább ilyen fontos az árrendszer korszerűsítése is. Sajnálatos módon a „korszerűsítés” szó minden esetben áremelést jelent. A szénféleségek és a PB gáz esetében még ebben az évben megszűnik a hatósági árszabályozás. A Világbanknál vállalt kötelezettségünk - a fogyasztói ártámogatások 1993-ra való megszüntetése - a többi energiahordozónál is a „piaci” árakhoz vezet. Négy szénbánya vállalat (Nógrád, Dorog, Borsod, Mecsek) felszámolás alatt áll és a többiekre is ez a sors várhat. Az ezredfordulóig új megoldásokat kell keresni az energiamérleg kedvezőbbé tételére. A lehetőségeket a kormány három változatban mérlegeli. Az „optimista” változat dinamikus gazdasági növekedést tételez fel, már a legköze- lebi jövőben. Á nagy energia- igényű alapanyaggyártás helyett a hangsúly inkább a feldolgozóiparra helyeződik át. A mérsékelten optimista változat szerint a szerkezetváltás üteme lassabb, távolságunk a fejlett országokhoz mérve nem változik, igaz, lemaradásunk sem nő. A pesszimista jóslat a korszerűtlen termelés lassú átalakulásával számol. Ez esetben viszont gazdaságunk energia- szükséglete is csak alig növekszik. Az árviszonyok ellentmondásosságát jelzi, hogy a - tervezet szerint - a takarékosságra, a hatékonyság növelésére a legjobban a valós értékviszonyokat tükröző ár serkent. Ugyanis azt is megállapítja, hogy az energiamegtakarítás egyes előnyei nem a fogyasztónál, hanem társadalmi szinten jelennek meg. Csökken a környezetszennyezés csakúgy, mint az ország importfüggősége és kiszolgáltatottsága. Lényegében tehát: a kiút még bizonytalan, a megoldás formáit még latolgatni kell, a közeljövőt nézve egyedül az áremelés biztos. Révay András Huszonötén a cserkésztáborban... Akár bőviben voltunk, akár szűkében, a pénzről az emberiég történetének kezdete óta mindig nagyon sok szó esett. A pénz ugyan majnem minden országban másféle, értéke több, vagy kevesebb a súlya is változó, abban azonban egyetérthetünk: soha nem volt belőle annyi, amennyi épppen elegendő lett volna... Ma ez különösen így van. Az nyilvánvaló, hogy a pénz a természetben történő árucsere pótlására és megkönnyítésére jött létre, vált értékhordozóvá: - bizonyos időben anyaga szerint is. A PARK Kiadó SZEMTANÚ sorozatában pompás kiállítású kötet jelent meg Joe Cribb tollából, egész sereg tudományos intézmény, köztük a British Museum támogatásával, illetve képanyaguk szingazdag fel- használásával. Pénzhasználatról már évezredekkel időszámításunk előtt- ről maradtak feljegyzések Mezopotámiában. Ezek megszabott súlyú ezüst egységekről szólnak. Jóval korábban a Csendes-óciáni Yap-szigetén már 4 méteres átmérőjű kőkorongok is pénzként szolgáltak, valószínűleg eléggé lopás-biz- tosan. Volt kagylópénz, ka- uri-csiga pénz, tekercselt tollESESSED APÉNZ pénz, ásó-, kés-, kard- sőt delfin alakú fizetőeszköz is. Anyaguk bronz, ezüst, elektron, arany, papír Kínában a XIV., Japánban a XVII. század óta. Európában XVIII. században kezdték el a rendszeres bankjegy nyomást. Normál körülmények között a legmagasabb összegű pénzjegy az egymillió frankos monacói zseton volt. Pénz infláció terén még mesz- sze vagyunk korábbi világrekordunktól, melyet a magyar pengő 1946. augusztus 1 -én ért el. Ekkor egy új forint 400 ezer kvadrillió pengőt ért, amit úgy kell elképzelni, hogy a 4-es szám mögé még 29 nullát teszünk - gondolatban. A magyar pénzeknek sokáig nagyon jó híre volt. Kezdődött Szent István európaszerte forgalmazott dénárjával, folytatódott Nagy Lajos arany forintjával. A máig ismert obulus név mögött fél dénár rejlett, mig Mária Terézia petákjából 7 darab ért egy kurta forintot. Mária Terézia tallérjainak utánveretei egyébként Etiópiában máig közforgalomban vannak, a világ egyik legszebb mivű pénze pedig I. Ferenc József 10 és 20 koronás aranya volt. Napi forgalomban, bármikor hozzáférhetően, amit manapság eléggé nehéz elképzelni. Joe Cribb könyve a készítéstől, a hamisításon át, a hitelkártyákig szinte a fizetőeszközök történetének minden részterületével foglalkozik. A leggyakoribb pénznevek a következők: dollár (Kanada, USA, Jamaica, Ausztrália, Fidzsi-szigetek, Új-Zéland, Zimbabwe, Szingapúr), a korona (Izland, Dánia, Norvégia, Svédország, Csehszlovákia), a dinár (Jugoszlávia, Algéria, Irak), a font (Írország, Egyesült Királyság, Ciprus, Égyiptom, Szudán, a frank (Franciaország, Belgium, Luxemburg, Svájc). Annak, aki Etiópiába készül, annak birr-rel kell ellátnia magát, aki Bangladesibe kívánkozik, annak taka-val, a burmai utasnak kyat-tal, Zambiába elég, ha 20,10,5,2, vagy 1 kwachás bankjegyeket, netán 50,25,10,5,2,1 thebés pénzérméket viszünk magunkkal. Ordas Iván fényképezte: Kispál Mária A 603. sz. Csapiár Ignác Cserkészcsapat huszonöt tagja - köztük tizennyolc pincehelyi, négy tamási, két iregszemcsei és egy nagyszokolyi lakos - részt vett a Református Világtalálkozó alkalmából Debrecen mellett, a Vekeri tavi területen rendezett cserkésztáborozáson. A Magyarországról és a határokon túlról érkezett mintegy 1300 résztvevő ökumenikusjelleggel, a cserkészmozgalom lényegét jelentő testvéri szeretetben töltötte el a nyolc napot, gyarapodva lelkiekben és gyakorlati tudásban. A program tartalmasabb eltöltéséhez nyújtottak segítséget a táborba tátogató, és ott magas művészi élményt adó művészek, mint Gryllus Dániel és Halmos Béla, Faragó Laura, a Hajdú néptáncegyüttes, a debreceni Kollégium Kántus Énekkara és mások. A táboron résztvevő fiúk és leányok egyformán sátorban lakva, őrséget és konyhaszolgálatot ellátva, huszonnégyórás gyalogportyán részt véve - pusztán térképvázlatra és tájolóra hagyatkozva -, gyarapodtak önbecsülésben, cserkésztudásban, a közös istentiszteletek és imák pedig a lelki együtt- létet jelentették felekezeti hovatartozástól függetlenül. A mindenesti tábortüzek során népdalokat, cserkésztréfákat, csatakiáltásokat tanultunk egymástól.. És hogy az egy hetes együtt- táborozás mennyire el tudja mélyíteni az egymás és a cserkészélet iránti szeretetet, azt bizonyította az utolsó esti zászlólevonáskor a mindannyiunk szemében csillogó könnycsepp. Dr. Tóth László est. csapatparancsnok Pincehely 40 éves évforduló A második világháborút követően, az első munkaszolgálatra való behívást 1951. július 13-án kezdte meg az akkor már „szocializmust építő” akkori hatalom. Hat év alatt, több, mint 50 ezer ku- lák, németajkú és egyéb megbízhatatlan fiatalt kényszerítettek ingyen munkára bányákban és katonai építkezéseken. Az első behívások 40-dik évfordulóján, országos megemlékező közgyűlés lesz a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége Budapest XIV. kerületi Columbus utca 11. szám alatti szákházában. A közgyűlésen dr. Hasznos Miklós országgyűlési képviselő, mint a „Munkaszolgálat 1951-56 tagozata” elnöke tart beszámolót. A közgyűlés kezdete július 13-án délelőtt 10 órakor lesz. Magyar Politikai Foglyok Szövetsége Rádiósok közgyűlése Az elmúlt évben újjáalakult „Magyar Rövidhullámú Rádiósamatőrök Országos Egyesülete” évi rendes közgyűlésükre 1991. július 13-án, szombaton, délelőtt 10 órakor kerül sor Budapesten. Az érdeklődőket a MÁV Keleti pályaudvar Független Vasutasok Szakszervezeteinek Szövetsége Ifjúsági Klubjába várják, a pályaudvar érkezési oldalánál. Hangosító berendezés A Vakok és Gyengénlátók Tolna Megyei Szervezete az év elején kereste meg a szekszárdi közúti igazgatóságot azzal, hogy a látás- és hallássérültek segítésére Szekszárdon, a Garay téri közlekedési lámpát hangosító berendezéssel lássák el. A közúti igazgatóság házilagos kivitelezésben kifejlesztette, majd elkészítette a készüléket, melyet a hét elején kísérleti jelleggel fölszereltek a városközpontban lévő rendőr- lámpákra. Szabad jelzésnél éles, sípoló hang hallatszik. Kiállítás fBonyhádon Bonyhádon, a Takarékszövetkezetnél nyílik Balogh Jenő, az ART’999 alkotójának kiállítása július 8-án, hétfőn. A bemutatott anyagot az érdeklődők augusztus közepéig tekinthetik meg. Szakmai túra Burgenlandba A Szekszárdi Kertbarátkor két napos szakmai túrát szervezett Burgenlandba, ahova július 5-én - ma - reggel fél ötkor el is indult a vállalkozó kedvű társaság. Az első nap programjában városnézésen kívül Németlövőn szőlészeti, borászati gépbemutató, szőlőművelés, számítógépes irányított növényvédelem, borbemutató és borkóstoló szerepel. A második túranapon Pannonhalmán az apátságot nézik meg a kirándulók, majd borkóstolón ízlelhetik meg az ottani borokat. Szekszárdi piac árai Tojás 3,50-4 Nyári burgonya 28-32 Sárgarépa/cs 15 Fehérrépa/cs 20 Vöröshagyma 40 Fejeskáposzta 20 Kelkáposzta 30 Karfiol 30-40 Paradicsom 80-100 Paprika 80-100 Főzőtök 30-35 Uborka 30-40 Zöldbab 70-80 Zöldborsó 30 Cseresznye 30-40 Meggy 40 Őszibarack 30-60 Málna 120 Ribizli 40-50 Egres 40 Vásárnaptár Országos állat- és kirakodóvásár: július 6: Zomba, Pécs, július 8: Siklós. Országos kirakodóvásár: július 6: Komló. Autóvásár: július 6: Komló, Makó, Pécs. Július 7: Érd, Kaposvár, Kapuvár, Kiskunfélegyháza, Körmend, Pécs, Szeged, Székesfehérvár. Könyv: Gyártják, hamisítják, váltják...
