Tolnai Népújság, 1991. július (2. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-05 / 156. szám

2 NÉPÚJSÁG 1991. július 5. Minőségi változás a minőségben Japán oktatók - magyar termelésirányítók Gazdaságunk növekedésének egyik alapfeltétele a piacváltás. Ez azonban elsősorban a minőség kér­dése, mert kizárólag a világpiac igé­nyeinek megfelelő minőségű termé­kekkel számíthatunk sikerre. Ez adott különleges jelentőséget a japán kor­mány felajánlásának, hogy komplex segítséget nyújt hazánknak az ipari termelés kultúrájának javításához. Legkedvezőbb „terepként” a közúti járműipar kínál közi k, mert - mint isme­retes - ez az ágazat közvetlenül érintett a Suzuki esztergomi vállalkozásában. Japán a maga részéről tehát igen ér­dekelt abban, hogy a magyar ipar mi­nél több és jobb részegység szállítá­sával kapcsolódjék az új Suzuki gyár­hoz. Remélhetően 1992-ben sor kerül az Európai Közösséggel való társulás­ra, sazt követően a Suzuki Esztergom­ban készülő autói csak akkor jutnak el vámmentesen az EK tagállamaiba, ha legalább fele részben magyar munkát tartalmaznak. A közelmúltban lezajlottl 3 hetes mi­nőségfejlesztő tanfolyamon, amelyet japán oktatók vezettek, 12 olyan válla­lat termelésirányító szakemberei vet­tek részt amelyek részegységek szál­lításával kapcsolódnak majd a Suzu­ki-programhoz. Érdemes megjegyez­ni, hogy a 12 vállalat egyikében sem ta­láltak a felkelő nap országának képvi­selői olyan minőségbiztosító rend­szert amely megfelelt volna a japán követelményeknek. A remélhetően si­keres tanfolyamon az oktatók elsősor­ban arra törekedtek, hogy a résztve­vőkben meggyökereztessék a szem­léletet: a kifogástalan minőség igényé­nek a termelés minden fázisában, egész folyamatában érvényt kell sze­rezni. Atanultak hasznosítására ugyan még kevés idő állt rendelkezésre, de már mind a 12 gyárban érzékelhető ja­vulás a munkahelyi rendben és a vevő- központú minőségbiztosítási követel­mények kialakításában. Az előrelépés azonban hosszú, bonyolult folyamat­nak ígérkezik, már csak azért is, merte gyárak önmaguk hiába tesznek meg mindent hogy a minőség „oázisai” le­gyenek, ha a jelenleg még monopol­helyzetben levő beszállítók selejtes anyagokkal, termékekkel „teljesitik” a megrendeléseket Ezért a „nagy ug­rás” csak a monopolhelyzetek meg­szüntetésével és a valódi verseny ki­bontakoztatásával valósulhat meg. BÍRÓ GERD Ferenczy - Europress A nap információja Autók - szigorú vizsgán Günther Bőgi, Becs rendőrfőnö­ke hadat üzen a levegőt szennyező autóknak. Megerősítette, hogy jú­lius 22. után le fogják állítani és vizsgálatra fogják küldeni azokat az autókat, amelyek túl sok szeny- nyezőanyagot bocsátanak ki. Ha a gépkocsik nem felelnek meg az előírásoknak, akár a rendszámot is le lehet róluk szerelni. Az osztrák autóklub támogatja a tervezett intézkedéseket, ám kicsit tanácstalan is: mennyiben lehet számon kérni az előírások betartá­sát a külföldi autósoktól? Ez min­denekelőtt a Csehszlovákiából és Magyarországról érkező járművek esetében jelenthet gondot, ame­lyek közül tudvalevőleg nem min­degyik tud majd megfelelni a szi­gorú osztrák normáknak. Az oszt­rák autóklub, az ÖAMTC egyik szó­vivője máris így kommentálta az ügyet: „Ezzel sokak előtt akár le is zárhatjuk a keleti határunkat.” Ferenczy - Europress „Fehéredik” a fekete árfolyam Újabb lépések a forint konvertibilitása felé Roppant nehéznek, sőt kritikus­nak ígérkezett pénzügyi szem­pontból az idei év. KGST-partne- reink fizetésképtelensége például egész sor nagyvállalatot sodort ve­szélyhelyzetbe. S olyan következ­ménnyel is járt, hogy az év első hat hónapjában 700 millió dollárt kellett energiabehozatalra költe­nünk. Mindennek ellenére 1991 el­ső félévének gyorsmérlege igen kedvező, fizetési mérlegünk hiánya messze alatta marad a feltételezett - és a valutaalap által még elfogad­hatónak ítélt - szintnek, deviza- készleteink pedig mintegy 600 mil­lió dollárral nőttek. Az ígéretes eredmények - mint a Nemzeti Bank illetékesei elmond­ták - lehetővé teszik, hogy további lépéseket tegyünk a forint konver­tibilitása felé. Ebben a vonatkozás­ban jelentős lépés volt a behozatal 92 százalékos liberalizálása, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy bár­melyik forintfedezettel rendelkező cég külön engedély nélkül behoz­hatja külföldről a számára szüksé­ges cikkeket. Ugyancsak a konver­tibilitáshoz közelítettünk azzal, hogy jogszabályaink szerint a kül­földi partnerek a vegyes vállalatok révén elért nyereségüket szaba­don hazautalhatják. Ez nem kis szerepet játszott abban, hogy az eddig Kelet-Európábán eszközölt külföldi beruházásoknak több mint a felét Magyarországon bonyolítot­ták le, s minden remény megvan arra, hogy az idei tőkeimport meg­közelíti az 1 milliárd dollárt. Jelenleg a kereskedelmi bankok egymás közt még nem keresked­hetnek devizában. A forint átváltha­tósága felé vezető úton a követke­ző lépés a belső devizapiac kiala­kítása lesz, azaz a Magyar Nemzeti Bank „kiszáll” erről a piacról. (En­nek könyveléstechnikai előfeltéte­leit hamarosan megteremtik a szakemberek.) Ily módon erősöd­nek a magyar kereskedelmi ban­kok nemzetközi pozíciói, s lehetővé válik, hogy a külföldi forrásokat mindinkább ezek a bankok vonják be a hazai vérkeringésbe, azaz a tőkét közvetlenül ott fektetik be, ahol legjobb a megtérülés, ami elengedhetetlen a struktúraváltás­hoz. Belátható időn belül időszerűvé válik a konvertibilitást elősegítő to­vábbi lépés is: a forintbetétek ka­mataira kirótt 20 százalékos for­rásadó eltörlése, ami azt célozza, hogy vonzóbb legyen forintban ta­karékoskodni. Hasonlóképp napi­rendre kerül a forintért történő áru­sítás bevezetése az úgynevezett dollárboltokban, ami nyilvánvalóan csökkenti majd a valuták iránti ke­resletet. A konvertibilitást természetesen nem szabad elsietetten bevezetni - mondják az MNB illetékesei - jólle­het az már elérhető közelségbe került. Ez utóbbi tényt erősíti meg például az, hogy mind kisebb a hi­vatalos és a fekete árfolyamok kö­zötti különbség, de az is, hogy Bécsben a szabad piacon a forint árfolyama jobb mint Pesten. (Ott ugyanis 100 forintért most 17 schil- linget adnak.) Mindebből a bank vezetői azt a következtetést vonják le, hogy az adósságteher kezelhető s elsősor­ban a teljesítmény növekedésére kell törekednünk, hiszen nagyobb teljesítmény esetén az adósság vi­szonylag kisebb terhet jelent. Hoz­záteszik, hogy ugyanakkor rendkí­vül fontos az ország jó hírnevének megőrzése a pénzvilágban, a kü­lönböző felelőtlen hangok és dilet­táns elképzelések azonban ezen a téren nagy kárt okozhatnak. BÍRÓ GERD Ferenczy-Europress Duna-híd: igen, autópálya: nem?- Mostanában mintha „leült volna" az ügy. Kevesebb szó esik a Déli autó­pályáról.- Valóban csökkent a kezdeti lendület - mondta Priger József, a megyei közgyűlés elnöke. - Ez részben annak is tulajdonítható, hogy a közlekedési tárca nem támogatja egyértelműen az elképzelést. A Duna-híd szükséges­ségével egyet értenek, de az új autópálya építése helyett a meglevők korsze­rűsítését, fejlesztését szorgalmazzák.- A megye vezetői, az érintett települések lakói hogyan vélekednek?- Épp most, kedden tartottunk egy fórumot, ahová meghívtuk a megyéből a vízügyi igazgatóságok, erdőgazdaságok, földhivatalok képviselőit, a KPM, az érdekelt önkormányzatok vezetőit és másokat Azta kérdésttettükfel aje- lenlevőknek, hogy kinek van, kifogása az ellen, hogy ha az építkezésre sor kerül, a Co-nexus Rt. elképzelése valósuljon meg: az, hogy Bogyiszló fölött „keljen át” az út a Dunán.- Miért, létezik más verzió is?- A kalocsaiak azt szeretnék, ha náluk, Gerjen térségében készülne el a híd. Természetvédelmi, környezetvédelmi okokra hivatkoznak.- S nincs igazuk?- Nincs, mert a gemenci erdőt az autópálya a Co-nexus tervei szerint egyáltalán nem érinti.- Ezzel egyet értettek a keddi megbeszélés résztvevői is?- Igen, arra jutottunk, hogy esetleges gazdaságossági számítások szól­hatnak a kalocsai átkelés mellett, de minden más érv Bogyiszló pozícióit erő­síti. Elsősorban az, hogy itt, Szekszárdnál találkoznak a környék legfonto­sabb főútjai (a balatoni, a pécsi), s ezek forgalmát itt volna legcélszerűbb át­vezetni a Dunán.- Mi volt a fórum haszna?- Az, hogy kialakítottuk a Tolna megyeiek közös álláspontját, amit a továb­bi egyeztetéseken, tárgyalásokon következetesen képviselhetünk.-Wy­Ka. Telefon: 74-12-573 Fax:74-11-937 HORGÁSZOK, FIGYELEM! 1991. július 6. napjától, bérelt HALASTAVUNKAT megnyitjuk az ÖNÖK SZÁMÁRA. A halastó Tolnától 1 km-re található, a FADD-ra vezető út mellett. A horgászás feltételeiről a helyszínen lehet tájékoztatást kérni. A biztos fogási 15000 kg ponty, 4000 kg kárász és 400 kg szürkeharcsa garantálja. JÓ FOGÁST KÍVÁNUNK! (54j A szerdahelyiek a tankok elé feküdtek­Szlovénia, 1991. július 1. A gazdaság legkeményebb éve: 1991 Az idei esztendő a magyar gaz­daság, s egyben a külkereskede­lem legkeményebb éve, elsősor­ban azért mert a keleti kereskede­lem összeomlása várhatóan 1,5-2 milliárd dollár exportveszteséget jelent - mondotta Kádár Béla kül­gazdasági miniszter csütörtöki saj­tótájékoztatóján. Kifejtette, hogy bár január-május hónapban 32-33 százalékkal nőtt a dollárel­számolású export a múlt évihez ké­pest továbbra is szükség van az exportösztönzésre. Elsősorban azokat a vállalatokat kell segíteni, amelyek a teljesítményükön javíta­ni tudnak. Várható ugyanis, hogy előbb-utóbb elválik az export és az import növekedési üteme, s ha az utóbbi sokkal gyorsabban növek­szik, a kereskedelmi mérleg egyensúlyhiánya valószínűsíthető. A miniszter szólt arról, hogy az idén már 1,5 milliárd dollár értékű külföl­di tőke működik az országban. A tájékoztatón bemutatták a se­villai Expóra készült magyar pavi­lon makettjét A miniszter örömmel jelentette be, hogy több neves kül­földi személyiség, köztük Kissinger is gratulált Makovecz Imre pavilon­tervéhez, továbbá a sevillaiak elis­meréssel nyugtázták a helyszínen folyó munkálatokat Részvételünk a sevillai Expón egyébként - figye­lembe véve az éttermekből, az áru­sításból, valamint a pavilon utó- hasznosításából származó bevéte­leket - mintegy 10,7 millió dollárba fog kerülni. Miután az Expón való részvételünk sokáig kétséges volt a munkálatok a tervezettnél ké­sőbb kezdődtek meg. Június első napjaiban azonban megkezdődött a második ütem kivitelezése, s így a lemaradást szeptemberre valószí­nűleg behozzák. (Folytatás az 1. oldalról.)- Kellett az akna, mert pénteken Varasdról megindult felénk a had­sereg harckocsioszlopa. Szerda­helyen, a blokád ellenére át akar­tak kelni a Murán, s azzal fenyege­tőztek, hogy felrobbantják a hidat A szerdahelyi polgárok a tankok elé feküdtek, az aszfaltra. Tárgya­lások kezdődtek, aztán a tankok visszavonultak. Ma is ott az aszfal­ton a forduló lánctalpak nyoma... Gyalog megyek át az elaknásí­tott hídon, a horvát rendőrök „átad­nak” a szlovénoknak, akik kék-fe­hér URH-s kocsival bevisznek Lendvára. Ott derül ki, hogy pár ki­lométerrel arrébb, a Muránál ma­szek komp „üzemel”, hisz sok szer­dahelyi horvátnak van szőlője a lendvai dombokon, amit traktorral művelnek. A Mura két partján lakók rendszeresen hálóztak együtt, Jo­lán férje is szerdahelyi horvát. Hétfő délután, ahogy Lendvára érünk, a rádióban a Jugoszláv Ál­lamtanács határozatát sugároz­zák: azonnal vissza kell vonni a szlovén területvédő csapatokat el kell engedniük a hadifoglyokat visszaengedniük a szövetségi ha­tárőröket és a hadsereg katonáit, fegyverestől. Jolán a helyi terület­védő parancsnokhoz rohan. Egy ház pincéjében, olcsó bútorokkal berendezett „szobákban” van a parancsnokság. A folyosón fegy­veres őr. Ferire - mindenki így hívja - a parancsnokra várunk. A másik szobában ülnek a területvédelmi­sek, lábhoz tett fegyverrel. Az íróasztalon számítógép, telefax. Megérkezik a parancsnok, Jolán rögtön elújságolja a hirt.- Elfogadhatatlan - hangzik Feri válasza. A határokat nem adjuk át, a fegyvereket nem vihetik el, csu­pán a hadifoglyok kicseréléséről lehet szó. Körülbelül 1000 hadifo­goly van, mintegy 700-an átálltak, míg Szerbiában 3500 szlovén újonc szolgál. Ha elengedjük a ha­difoglyokat nincs garancia arra, hogy a mieinket épségben vissza­kapjuk. Jolán arról érdeklődik, csak­ugyan elfogtak-e egy kémet, ahogy elterjedt a hír a városban. Igen - fe­leli Feri. Egy lendvai magyart, aki sokáig a helyi tanácsnál dolgozott, most civilként a hadseregnél van. Arról szolgáltatott információkat, hol, milyen fegyvereink vannak, hol helyezkednek el a területvédelmi erők, s azt méricskélte, milyen mély a Mura a híd lábánál. A szerkesztőségben a magyar újságíró kollégák keményen kriti­zálják Magyarországot, hogy nem ismeri el Szlovénia függetlenségét. Azt viszont értékelik, hogy a határ túloldalán élő magyarok élelmet, gyógyszert, ruhaneműt ajánlottak fel, ha szükségük lenne rá. Szlovénia távolabbi területeire autóval lehetetlen eljutni, az összes hidat elaknásították és blokád van mindazokon az utakon - a Zág- ráb-Ljubljana sztrádán is -, ahon­nan a néphadsereg laktanyáiból elindulhatnak a harckocsik Szlo­vénia stratégiai pontjaira. A szlovén kézen levő Vashosszúfalu-Rédics határátkelőhelye viszont nyitva, in­dulhatok haza. A kollégák elkísér­nek. Túl a senkiföldjén a magyar határőrök nem az útlevelet kérik először, hanem a híreket: mi a hely­zet odaát? K. GYURKÓ RITA Ferenczy - Europress • J HOLL a ND m • í n a tetőcserép rendszer AZON IGÉNYE SZERINT! Árengedmény + díjtalan házhoz szállítás! (min. 8 raklap) Saját szállítás esetén 2 Ft/db szállítási visszatérítést biztosítunk! Ára: 1 m2 díjtalan szállítással 300 R + áfa saját szállítással 270 R + áfa KÖRÖS 36,30,12,10 - ez egy falazócsalád, FB 60/19 kerámia béléstest - ez egy könnyű födém- árengedmény,- 50% házhoz szállítási kedvezmény (min. 8 raklap). Saját szállítás esetén 3 Ft/db szállítási visszatérítést biztosítunk! Megrendelhető: - személyesen - telefonon - írásban jamma Tégla- és Cserépipari Leányvállalat Békéscsaba DTCSV 5600 Békéscsaba, Orosházi út 88. Pf. 287. Telefon: 66-26-211, 28-059 Telex: 83-653 Telefax: 66-27-961 TIMPANON Építőiparí Kft Szekszárd, Ezerjó u. 19. Telefon: 74-11-638

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents